A Verhovna Rada (Legfelsőbb Tanács) második olvasatban támogatta a fogvatartottak bizonyos kategóriáinak önkéntes mozgósításáról szóló törvénytervezetet – nyilatkozta Jaroszlav Zseleznyak ukrán képviselő az Ukrajinszka Pravdának.
A törvényjavaslat mellett 279 képviselő szavazott.
Zseleznyak kommentárja szerint a fegyveres erőkbe nem léphetnek be azok, akik előre megfontolt szándékkal gyilkosságokat követtek el, az erőszaktevők és pedofilok, a korrupt hivatalnokok, azok, akik Ukrajna nemzetbiztonságának alapjai ellen követtek el bűncselekményeket, továbbá azok sem, akik különösen felelős pozíciót töltöttek be, beleértve a parlamenti képviselőket és minisztereket.
A kábítószerek illegális előállítása, beszerzése, terjesztése vagy tárolása miatt elítélt személyek sem szolgálhatnak a fegyveres erőknél.
A hosszabb időt börtönben töltő, különösen az életfogytiglanra ítélt raboktól azonnal megtagadják a feltételes szabadlábra helyezést, a felülvizsgálat joga nélkül
– mondja a képviselő.
Amennyiben egy feltételesen szabadlábra helyezett, a fegyveres erőknél való szolgálatra szabadult személy a szolgálat teljesítése közben újabb bűncselekményt követ el, a korábbi büntetésből még el nem töltött büntetésrész hozzáadódik az új büntetés alapján kiszabott büntetéshez.
Azt a döntést, hogy egy személyt feltételes szabadságra lehet-e bocsátani mozgósítás céljából, kizárólag a bíróság hozza meg, az orvosi bizottság, a katonai bizottságok és a katonai egység jóváhagyása alapján.
A volt foglyok már a katonai személyzet státuszában kizárólag speciális katonai egységekben fognak szolgálni, az ezek létrehozására vonatkozó eljárást Ukrajna védelmi minisztériuma határozza meg. A személyek adminisztratív felügyeletét annak a katonai egységnek a parancsnoka végzi, amelyben az illető katonai szolgálatot teljesít. Az adminisztratív felügyelet alá tartozó személyeket külön nyilvántartásba veszik a katonai egységben
– közölte a képviselő.
A törvény előírja, hogy az ilyen katonák szerződése a katonai szolgálat különleges időszakának lejártával vagy a leszerelésről szóló határozat kihirdetésével megszűnik, szabadságot nem kaphatnak.
A szerda hajnali rakétatámadást követően Kijevben sem sebesültekről, sem károkról nem érkezett bejelentés. Az Unian jelentése szerint az ukrán főváros környékén minden rakétát megsemmisített a légvédelem.
Szerhij Popko, a Kijevi Városi Katonai Adminisztráció vezetője elmondta, az oroszok Tu–95MS stratégiai bombázókkal és Kh–101/Kh–555/Kh*55 típusú cirkálórakétákkal támadtak.
A légiriadó több mint három órán keresztül tartott a fővárosban. Értesülések szerint a rakéták különböző irányokból érkeztek Kijev felé.
Újabb rakétatámadás Ukrajna békés városai és különösen Kijev ellen. Újabb bizonyíték az egész civilizált világ számára ma, az emlékezés és a megbékélés napján, hogy a gonosz nem tűnt el. A mai fasiszták, rasszisták továbbra is gyilkolják a békés embereket. Köszönjük a Légvédelmi Erők kiváló munkáját és a megmentett életeket
– mondta Popko.
Szerda hajnalban Oroszország ismét rakétákkal támadta Ukrajnát, miközben ezzel egy időben kamikaze dróntámadást folytat az ország ellen – írja az Unian.
Az első cirkálórakétát 4.02-kor észlelték a Mikolajivi területen, ami Kirovohrad irányába repült. Néhány perc múlva az ország több pontján észlelték a támadásokat, így az egész országban légiriadót rendeltek el.
Később a Mikolajivi területen több másik rakétát is észleltek. Rakétákat észleltek később Ukrajna több régiójában, így a Cserkaszi, a Szumi, a Kijevi, a Vinnicjai, a Poltavai, a Cserkaszi, a Dnyipropetrovszki, a Zsitomiri, a Hmelnickiji, az Ivano Frankivszki, a Kirovohradi, a Kropivnickiji, a Terniopili, a Lvivi és a Volinyi területen is.
Az Unian Zsitomirból számolt csak be robbanásokról.
A riasztást 6.05-kor feloldották, de 06.31-kor ismét riadót remdeltek el H–47M2 Kinzsal típusú aeroballisztikus rakéta valószínűsíthető használata miatt.
Az ukrán Miniszteri Kabinet kedden döntött az ukrán fegyveres erők pilóta nélküli rendszerekkel foglalkozó erőinek felállításáról, amelynek megjelenéséről szóló rendeletet az elnök még februárban írta alá – számolt be Rusztem Umerov védelmi miniszter közösségi oldalán.
Ez egy stratégiai lépés országunk számára az Oroszországból érkező növekvő fenyegetéssel szemben
– írta Umerov. Hozzátette, hogy a Miniszteri Kabinet hamarosan benyújtja a Verhovna Rada (Legfelsőbb Tanács) elé az ilyen jellegű csapatok létrehozásáról szóló törvényjavaslatot.
Magyarország területére 2024. május 7-én az ukrán–magyar határszakaszon 4590 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5461 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – adta hírül az MTI.
A beléptetettek közül a rendőrség 37 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Franciaország azzal vádolta meg kedden Oroszországot, hogy hadgyakorlatokkal, kibertámadásokkal és hibrid kísérletekkel destabilizálni akarja az európai országokat.
Ezt megelőzően az orosz külügyminisztériumba kérették Franciaország moszkvai nagykövetét, Pierre Lévyt, és Párizs ismertetése szerint közölték vele, hogy nem Moszkva felelős az ellentét kiéleződéséért, a nyugati országok fenyegetik Oroszországot.
Moszkva Emmanuel Macron köztársasági elnök kijelentése miatt kérette be a francia nagykövetet, mely szerint nem tartja kizártnak francia csapatok ukrajnai bevetését. Moszkva destruktívnak és felelőtlennek minősítette ezt a kijelentést. A fenyegetések nem rettentik el Oroszországot háborús céljainak elérésétől, eléri őket – áll az orosz külügyminisztérium közleményében.
Az ilyen kijelentések arról tanúskodnak, hogy van szándék fegyveres kontingensek Ukrajnába küldésére – jelentette ki Dmitrij Peszkov, Vlagyimir Putyin orosz elnök szóvivője. Az orosz hadgyakorlatokkal kapcsolatos francia bírálat azzal a hétfői bejelentéssel kapcsolatos, amely szerint Moszkva hadgyakorlatokat tervez a harcászati nukleáris erők részvételével.
Az MTI tájékoztatása szerint Franciaország, Németország és más európai országok is kibertámadások és más destabilizációs kísérletek elkövetésével vádolják Oroszországot. A német kormány a minap azt vetette Oroszország szemére, hogy a kormány által támogatott hekkerei 2023 elején behatoltak a német Szociáldemokrata Párt (SPD) tagjainak internetes levelezési rendszerébe.
Indul az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ma is!