Az ukrán legfőbb ügyészség továbbra is nyomoz az ötven észak-koreai ballisztikus rakéta kilövésével kapcsolatban, ami nemcsak Ukrajnában okozott aggodalmakat, hanem az ENSZ-ben is riadalmat keltett – írja a Reuters.
Andrij Kosztin ukrán legfőbb ügyész számolt be a rakétákkal kapcsolatos nyomozás korábban nem közölt részleteiről. Elmondása szerint rendkívül magas az észak-koreai fegyverzet meghibásodási aránya.
Az észak-koreai rakéták körülbelül fele eltévesztette a beprogramozott röppályáját, és a levegőben robbant fel; ilyen esetekben a törmeléket nem sikerül megvizsgálni
– közölte Kosztin hivatala.
Bár az észak-koreai rakéták Oroszország Ukrajna elleni háborújában végrehajtott csapásainak elenyésző részét adják, állítólagos használatuk riadalmat keltett Szöultól Washingtonig, mert az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjai között kialakult közel két évtizedes konszenzus végét jelentheti. Ez arra irányult, hogy megakadályozzák Phenjant nukleáris- és ballisztikusrakéta-programjainak kiterjesztésében.
Az észak-koreai rakéták Oroszország általi felhasználása azért is okoz aggályokat nyugati körökben, mivel amellett, hogy Moszkva lehetőséget biztosított Észak-Koreának a rakéták tesztelésére, olyan lépéseket is tett, amelyek megnehezítik az ENSZ számára a Phenjan ellen 2006-ban bevezetett szankciók ellenőrzését.
A múlt hónapban Moszkva megvétózta az ENSZ-szankció-figyelők – úgynevezett szakértői testület – éves megújítását, amely 15 éve figyeli az ENSZ-szankciók végrehajtását Észak-Koreában. Kína tartózkodott a szavazástól.
Napokkal mandátumának lejárta előtt a testület benyújtott egy jelentést, amely először erősítette meg, hogy az ENSZ-szankciók megsértésével egy észak-koreai gyártmányú, Hwasong–11 néven ismert ballisztikus rakéta csapást mért az ukrán Harkivra.
Edward Howell, az Oxfordi Egyetem észak-koreai szakértője szerint a fenti tény és Moszkva vétója rávilágít arra, hogy Oroszország és Észak-Korea a nagyrészt tranzakciós, cseremegállapodásokon túlmenően erősítette kétoldalú kapcsolatait.
Az ENSZ-nél történtek ellenére Kosztin kijelentette, folytatják a nyomozást.
Az ügyészség közlése szerint amikor a becsapódási helyeken nem lehetett begyűjteni a törmeléket, akkor a Hwasong–11 rakétákat repülési pályájuk, sebességük és kilövési helyeik alapján azonosították.
A KN–23-ast legutóbb február 27-én használták fel. Az ügyészség által azonosított kilövések teljes száma megegyezik azokkal a hírszerzési adatokkal, amelyek szerint Észak-Korea mintegy ötven ballisztikus rakétát szállított Oroszországba.
A 21 eset között, amiben sikerült törmeléket gyűjteni, három olyan eset is van, amelyben a rakétákkal az ukrán fővárosra, Kijevre és a főváros régiójára lőttek. A többi a Harkivi, a Poltavai, a Donyecki és a Kirovohradi területeket érte.
Az ukrán hatóságok még vizsgálják, hogy Észak-Korea küldött-e instruktorokat a ballisztikus rakéták kilövéseinek megfigyelésére.
A szerda hajnali rakétatámadást követően Kijevben sem sebesültekről, sem károkról nem érkezett bejelentés. Az Unian jelentése szerint az ukrán főváros környékén minden rakétát megsemmisített a légvédelem.
Szerhij Popko, a Kijevi Városi Katonai Adminisztráció vezetője elmondta, az oroszok Tu–95MS stratégiai bombázókkal és Kh–101/Kh–555/Kh*55 típusú cirkálórakétákkal támadtak.
A légiriadó több mint három órán keresztül tartott a fővárosban. Értesülések szerint a rakéták különböző irányokból érkeztek Kijev felé.
Újabb rakétatámadás Ukrajna békés városai és különösen Kijev ellen. Újabb bizonyíték az egész civilizált világ számára ma, az emlékezés és a megbékélés napján, hogy a gonosz nem tűnt el. A mai fasiszták, rasszisták továbbra is gyilkolják a békés embereket. Köszönjük a Légvédelmi Erők kiváló munkáját és a megmentett életeket
– mondta Popko.
Szerda hajnalban Oroszország ismét rakétákkal támadta Ukrajnát, miközben ezzel egy időben kamikaze dróntámadást folytat az ország ellen – írja az Unian.
Az első cirkálórakétát 4.02-kor észlelték a Mikolajivi területen, ami Kirovohrad irányába repült. Néhány perc múlva az ország több pontján észlelték a támadásokat, így az egész országban légiriadót rendeltek el.
Később a Mikolajivi területen több másik rakétát is észleltek. Rakétákat észleltek később Ukrajna több régiójában, így a Cserkaszi, a Szumi, a Kijevi, a Vinnicjai, a Poltavai, a Cserkaszi, a Dnyipropetrovszki, a Zsitomiri, a Hmelnickiji, az Ivano Frankivszki, a Kirovohradi, a Kropivnickiji, a Terniopili, a Lvivi és a Volinyi területen is.
Az Unian Zsitomirból számolt csak be robbanásokról.
A riasztást 6.05-kor feloldották, de 06.31-kor ismét riadót remdeltek el H–47M2 Kinzsal típusú aeroballisztikus rakéta valószínűsíthető használata miatt.
Az ukrán Miniszteri Kabinet kedden döntött az ukrán fegyveres erők pilóta nélküli rendszerekkel foglalkozó erőinek felállításáról, amelynek megjelenéséről szóló rendeletet az elnök még februárban írta alá – számolt be Rusztem Umerov védelmi miniszter közösségi oldalán.
Ez egy stratégiai lépés országunk számára az Oroszországból érkező növekvő fenyegetéssel szemben
– írta Umerov. Hozzátette, hogy a Miniszteri Kabinet hamarosan benyújtja a Verhovna Rada (Legfelsőbb Tanács) elé az ilyen jellegű csapatok létrehozásáról szóló törvényjavaslatot.
Magyarország területére 2024. május 7-én az ukrán–magyar határszakaszon 4590 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5461 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – adta hírül az MTI.
A beléptetettek közül a rendőrség 37 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Franciaország azzal vádolta meg kedden Oroszországot, hogy hadgyakorlatokkal, kibertámadásokkal és hibrid kísérletekkel destabilizálni akarja az európai országokat.
Ezt megelőzően az orosz külügyminisztériumba kérették Franciaország moszkvai nagykövetét, Pierre Lévyt, és Párizs ismertetése szerint közölték vele, hogy nem Moszkva felelős az ellentét kiéleződéséért, a nyugati országok fenyegetik Oroszországot.
Moszkva Emmanuel Macron köztársasági elnök kijelentése miatt kérette be a francia nagykövetet, mely szerint nem tartja kizártnak francia csapatok ukrajnai bevetését. Moszkva destruktívnak és felelőtlennek minősítette ezt a kijelentést. A fenyegetések nem rettentik el Oroszországot háborús céljainak elérésétől, eléri őket – áll az orosz külügyminisztérium közleményében.
Az ilyen kijelentések arról tanúskodnak, hogy van szándék fegyveres kontingensek Ukrajnába küldésére – jelentette ki Dmitrij Peszkov, Vlagyimir Putyin orosz elnök szóvivője. Az orosz hadgyakorlatokkal kapcsolatos francia bírálat azzal a hétfői bejelentéssel kapcsolatos, amely szerint Moszkva hadgyakorlatokat tervez a harcászati nukleáris erők részvételével.
Az MTI tájékoztatása szerint Franciaország, Németország és más európai országok is kibertámadások és más destabilizációs kísérletek elkövetésével vádolják Oroszországot. A német kormány a minap azt vetette Oroszország szemére, hogy a kormány által támogatott hekkerei 2023 elején behatoltak a német Szociáldemokrata Párt (SPD) tagjainak internetes levelezési rendszerébe.
Indul az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ma is!