Figyelembe véve a Fekete- és a Kaszpi-tengeren tartózkodó összes orosz rakétahordozót, az orosz hadsereg egyidejűleg akár 80 Kalibr rakétát is el tud indítani – írja az Unian.
A hírügynökség szerint Andrij Rizsenko, az Ukrán Fegyveres Erők haditengerészetének tartalékos kapitánya elmondta, hogy szerinte a „Ciklon” rakétahajó nemrég történt esetleges elvesztése ellenére az oroszok még mindig elég erős potenciállal rendelkeznek. Csak Novorosszijszkban nyolc további – három tengeralattjáró és öt felszíni – rakétahordozó található jelenleg.
Ukrajna egész területén képesek rakétákat bevetni. És ezt rendszeresen megteszik
– mondta Rizsenko.
Elmondása szerint az Orosz Föderáció harci hajóinak összlétszáma a Fekete-tengeren most valamivel kevesebb mint 60 egység. „A teljes körű invázió kezdetén több mint 80-an voltak, köztük azok is, amelyek az Orosz Föderáció északi és balti flottájáról érkeztek. A legnagyobb veszélyt továbbra is a rakétacsapások jelentik” – tette hozzá.
A szakértő szerint az oroszok továbbra is rakétákkal támadják Ukrajna területét. Arra is emlékeztetett, hogy a Kaszpi-tengeren az oroszok még négy Kalibr hordozót tartanak.
A Fekete- és a Kaszpi-tenger összes rakétahordozóját figyelembe véve az oroszok egyszerre akár 80 Kalibr rakétát is indíthatnak
– tette hozzá Rizsenko, hangsúlyozva, hogy a Kaszpi-tenger továbbra is fontos logisztikai útvonal Moszkva számára, ahol az orosz flottilla is tartózkodik. „Tudjuk, hogy nagy mennyiségű katonai rakományt szállítanak a Kaszpi-tengeren keresztül. Ezért próbálják ellenőrzésük alatt tartani a Kaszpi-tengert” – tette hozzá.
Ukrajna vezető mobilszolgáltatója, a Kyivstar 90 millió dollárt (32 milliárd forint) különített el annak a kibertámadásnak a kezelésére, amely mögött valószínűleg Oroszország állhatott – számolt be a The Guardian.
A kibertámadás tavaly decemberben érte a vállalatot. A 24,3 millió ügyféllel (ez Ukrajna háború előtti lakosságának nagyjából a fele) rendelkező cégnek a támadás miatt ideiglenesen leálltak a szolgáltatásai, és az akcióban még a kijevi légiriadó-rendszert is meghekkelték.
Olekszandr Komarov vezérigazgató az Interfax hírügynökségnek elmondta: az összeget a károk helyreállítására, valamint a rendszer megerősítésére fordították.
Tavaly januárban Viktor Zsora, az ukrán kiberbiztonsági ügynökség vezető munkatársa azt mondta, hogy az elmúlt évben háromszorosára nőtt a kibertámadások száma az országban.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök május 20-i esti beszédében a donyecki és a harkovi régió helyzetéről beszélt, és kijelentette, hogy az orosz bombázások ellenére Ukrajna mindenhol fenntartja az irányítást – írja az Ukrajinszka Pravda.
Zelenszkij hangsúlyozta a további légvédelmi rendszerek és új harci repülőgépek szükségességét is.
Az orosz gyilkosok aktívan használják az irányított légibombákat, ez újra és újra utal a légvédelem szükségességére – olyan további védelmi rendszerekre, amelyek jelentősen csökkenthetik a veszélyt
– mondta az elnök.
Zelenszkij elmondta még, hogy továbbra is mindent megtesznek annak érdekében, hogy a lehető leghamarabb eljöjjön a nap, amikor a „hazafiak” erőit hozzáadhatják keleti régióikhoz.
Washington ellenzi az amerikai fegyverek felhasználási körének Kijev általi kiterjesztését – idézi Lloyd Austint, az amerikai védelmi minisztert a ria.ru.
Arra számítunk, hogy az ukrán hadsereg továbbra is használni fogja az általunk biztosított fegyvereket Ukrajnán belüli célpontok ellen
– mondta egy sajtótájékoztatón a miniszter.
Charles Brown, az Egyesült Államok Fegyveres Erőinek vezérkari főnöke hozzátette, hogy a „közelharc” támogatását értik a támogatás alatt a meglévő frontokon, valamint a Washington által Ukrajna részének tekintett Krím elleni támadásokban.
A Politico értesülései szerint Kijev az orosz fegyveres erők Harkiv régióban való előrenyomulásának hátterében próbál engedélyt szerezni az Egyesült Államoktól, hogy amerikai fegyverekkel csapjon le orosz területre. A Pentagon azonban tisztázta, hogy
Washington tilalma visszatartja az ukrán fegyveres erőket az ilyen támadásoktól, és a Fehér Ház politikája ezzel kapcsolatban nem változott.
Amint azt a külügyminisztérium szóvivője, Marija Zaharova a múlt héten megjegyezte, Volodimir Zelenszkij nyugati partnerei nemcsak egyre nagyobb hatótávolságú rakétákkal és nehézfegyverekkel látják el Ukrajnát, hanem engedélyt is adnak ezeknek Oroszország elleni bevetésére, hozzájárulva ezzel a háború további eszkalációjához.
Moszkva figyelmezteti Washingtont, Londont, Brüsszelt és más nyugati fővárosokat, hogy az orosz régiók elleni támadásokkal a „tűzzel játszanak”, és Oroszország nem hagyja válasz nélkül a területére irányuló beavatkozásokat.
A lengyel hatóságok eddig kilenc személyt – lengyel, belorusz és ukrán állampolgárokat – gyanúsítottak meg orosz megrendelésre végzett szabotázsakciók, ezen belül gyújtogatás elkövetése miatt – közölte hétfőn Donald Tusk lengyel kormányfő az MTI tájékoztatása szerint.
Tuskot a TVN24 lengyel kereskedelmi hírtelevízióban azon korábbi bejelentéséről kérdezték, hogy a héten tájékoztatja a közvéleményt a lengyelországi orosz befolyás vizsgálatáról, valamint az ehhez köthető szabotázsakciókról és provokációkról. A kormányfő megerősítette: kedden ismerteti a lengyelországi orosz és belorusz befolyást vizsgáló bizottság létrehozásának tervét. Kijelentette:
Ami a diverziós és szabotázsakciók ügyét illeti, az „nagyon komoly”, és több európai országot is érint.
Ebben az összefüggésben Lengyelország mellett Lettországot és Litvániát említette. Közölte, jelenleg kilenc személy van előzetes letartóztatásban, miután meggyanúsították őket, hogy közvetlenül az orosz titkosszolgálatok utasítására részt vettek lengyelországi szabotázsakciókban.
Ukrán, belorusz és lengyel állampolgárokról van szó, akiket bántalmazással, gyújtogatással vagy gyújtogatási kísérletekkel gyanúsítottak meg
– fejtette ki Tusk.
A Lengyelországgal szövetséges országokkal együttműködve a hatóságok például egy wroclawi festékgyártó üzem felgyújtási kísérletét hiúsították meg, amely mögött az orosz hírszerzés állt – mondta.
Litvániában is hasonló esetek történtek, köztük az IKEA cég raktárának felgyújtása – idézte fel Tusk. Hozzáfűzte, a litvániai incidensekkel kapcsolatban letartóztatott személyeknek közük lehet más lengyelországi gyújtogatásokhoz is. Azok további helyszíneit azonban a kormányfő a folyamatban lévő vizsgálatra hivatkozva nem akarta megnevezni.
Lengyelországban az utóbbi időben több, jelentős károkat okozó tűzeset történt, amelyek ügyében jelenleg nyomozás zajlik. Május 10-én a dél-lengyelországi Siemianowice Slaskie városban egy hulladéktároló lobbant fel, a tűzoltás nyolc napon át tartott. Május 12-én Varsóban nagyrészt leégett egy vásárcsarnok, ahol elsősorban vietnámi és lengyel kiskereskedők béreltek boltokat.
Ugyanazon a napon a főváros más helyein is nagyobb tűzeseteket jelentettek. A hatóságok mindezekről közölték: a nyomozás folyamatban van, egyelőre nem állapítható meg, külföldi titkosszolgálatok álltak-e az események hátterében, vagy sem.
Indul az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!