A norvég kormány május 23-án további korlátozásokat vezetett be az orosz állampolgárok beutazására az országba Moszkva Ukrajna elleni teljes körű háborúja miatt, amik a jövő héten lépnek hatályba – írja a The Kyiv Independent.
Oslo 2022 tavaszán szigorította a vízumkiadási gyakorlatot, ezt követően nagyrészt nem adtak ki turistavízumot oroszok számára. Az ország 2023 szeptemberében az orosz autók beutazását is korlátozta.
A Norvégiába turisztikai és „egyéb, nem létfontosságú utazásra” érkező orosz állampolgárokat május 29-től a külső határon való belépéskor visszautasítják – közölte a kormány. A tilalom egyaránt vonatkozik azokra az oroszokra, akiknek sikerült norvég turistavízumot szerezniük, és a más schengeni országok által kiadott vízumokra is.
Kivételt képeznek a Norvégiában élő szülők, házastársak vagy gyermekek meglátogatása céljából utazó oroszok, valamint azok, akik Norvégiában vagy más schengeni országokban fognak dolgozni vagy tanulni.
A beutazási szabályok szigorításáról szóló döntés összhangban van azzal a norvég megközelítéssel, hogy az Ukrajna ellen Oroszország által vívott illegális agressziós háborúval szembeni reakciókban a szövetségesek és partnerek mellé állunk
– mondta Emilie Mehl norvég igazságügyi miniszter.
Lengyelország fontolgatja, hogy bevonja légvédelmi rendszereit a lengyel határhoz közeli orosz rakéták lelövése érdekében – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Ezt a kérdést jogi és technikai szempontból vizsgálják, de ebben az ügyben még nincs döntés
– mondta Pawel Wronski, a lengyel külügyminisztérium szóvivője.
Azt is megjegyezte, hogy Ukrajna fordult ilyen kezdeményezéssel a lengyel félhez. Az erről szóló lengyelországi megbeszélések azután kezdődtek, hogy egy orosz rakéta márciusban megsértette a lengyel légteret. Az incidens alkalmával a rakéta 39 másodpercig tartózkodott az ország területén.
Wronski szerint még vita alatt áll, hogy a lengyel légvédelmi berendezések le tudnának-e lőni ilyen rakétákat Ukrajna területe felett, valamint milyen jogi következményei lehetnek ennek. Szerinte a nemzetközi joggal foglalkozó szakembereknek kellene véleményt mondaniuk erről, hiszen olyan rakéták esetleges lelövéséről van szó, amelyek a leesést követően jelentős károkat okozhatnak a földön.
A szóvivő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy szó sincs a lengyel légvédelmi rendszer elemeinek fizikai jelenlétéről Ukrajnában.
Lengyelországban erről egyáltalán nem folyik vita. Nincs olyan lehetőség, hogy lengyel légvédelmi rendszer az ország határain kívül legyen
– szögezte le a szóvivő.
A Tajvanra irányuló amerikai fegyvereladások és kínai cégek elleni – amelyeket Oroszország Ukrajna elleni megsegítésével vádol az Egyesült Államok – amerikai szankciók miatt Kína május 22-én tizenkét amerikai hadiipari vállalatot és tíz védelmi vezetőt szankcionált – olvasható Kína külügyminisztériumának közleményében.
A kínai kormány szerint az Egyesült Államok figyelmen kívül hagyta Kína „objektív és tisztességes álláspontját” Oroszország ukrajnai háborújával kapcsolatban, és „válogatás nélkül” szankcionált több kínai szervezetet az orosz vonatkozású tényezők fényében. Kína elítélte az Egyesült Államokat azért is, mert továbbra is fegyvereket ad el Tajvannak, amely „beavatkozik Kína belügyeibe, és súlyosan sérti Kína szuverenitását és területi integritását”.
A szankcionált vállalatok között a Lockheed Martin Corp., a General Dynamics, az IronMountain Solutions és az Applied Technologies Group leányvállalatai is szerepelnek. A szervezetek vagyonát befagyasztják Kínában.
Ami a szankcionált vezetők listáját illeti, a Northrop Grumman Corp. hat magas rangú képviselőjének, köztük Kathy Warden vezérigazgatónak, valamint a General Dynamics négy képviselőjének, köztük Firat Gezen alelnöknek megtiltják a belépést Kínába, Hongkongba és Makaóba.
A kínai szankciók többnyire szimbolikusak, mivel az említett vállalatok általában nem üzletelnek Kínában. Az Egyesült Államok május 1-jén újabb szankciókat vezetett be további 300 oroszországi és harmadik országbeli cég és személy, köztük kínai vállalatokkal szemben, mert segítették Moszkva háborús erőfeszítéseit. Washington még tovább bővítette a szankciók listáját, és biztonsági okokra hivatkozva további 37 vállalatot vett fel a kereskedelmi feketelistára.
Micael Byden, a svéd fegyveres erők főparancsnoka arról beszélt egy interjúban, hogy az ukrajnai háború zsákutcába jutott, és még nagyon sokáig folytatódhat – írja az Unian.
Csak kis előrelépések vannak, a frontvonal ide-oda tolódik, általában nagyon nehéz a helyzet. A háború több hónapja patthelyzetbe került, és jelenleg semmi változás nem látszik. Nem látni a háború végét, sem Oroszországnak, sem Ukrajnának nincs elég lehetősége arra, hogy katonailag megnyerje azt. Várakozásaim szerint a háború még nagyon sokáig folytatódik
– mondta Micael Byden.
A svéd hadsereg vezetője megjegyezte azt is, hogy Oroszország a korábbiakhoz hasonlóan megelőzi Ukrajnát katonai potenciálját tekintve, ami ráadásul közvetlenül meg is mutatkozik a fronton.
Putyin úgy állította be az orosz gazdaságot háborúra, ahogyan mi nem vagyunk képesek. Az oroszok jelenleg hatalmas mennyiségű fegyvert állítanak elő, sokkal többet, mint amennyit mi Ukrajnának szállítani tudunk
– hangsúlyozta Byden.
Szerinte Svédország ezt a helyzetet figyelembe veszi a stratégiai biztonsági terveiben, valamint az Ukrajnának szánt katonai segélyek kialakításakor is.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!