Az orosz erők csapást mértek a kelet-ukrajnai Harkivi területen, Izjum közelében lévő Andrijivka településre. A támadás következtében két idős ember, egy 76 éves nő és egy 85 éves férfi megsérült – közölte a régió kormányzói hivatala a Telegramon az MTI szerint.
A hivatal hozzátette, hogy az előzetes információk szerint irányított légibombával mért csapást az orosz hadsereg. Egy lakóház megrongálódott és kigyulladt.
Roman Mrocsko, a herszoni katonai közigazgatási régió vezetője reggel adott tájékoztatást arról, hogy a városban robbanások voltak. Szavai szerint az oroszok támadják Herszont a régió általuk megszállt részéről.
A szomszédos terület székhelyéről, Odesszából is robbanásokat jelentettek. Az ukrán hadsereg légiriadó közben jelezte, hogy egy „nagy sebességű célpont tart a város felé”. Károkról és áldozatokról egyelőre sem Herszonból, sem Odesszából nem érkezett jelentés.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk hétfőn is! Jó pihenést kívánunk!
Olaf Scholz német kancellár a Keletnémet Gazdasági Fórumon tartott beszédében kijelentette, a NATO készen áll arra, hogy megvédje területének „minden négyzetcentiméterét” a támadásoktól – írja az Unian.
A politikus megjegyezte, hogy a NATO közelmúltbeli lépése a keleti határ megerősítésére Oroszország elrettentését célozza, majd hozzátette, hogy Moszkva számára egyértelműnek kell lennie, hogy a szövetség szükség esetén készen áll a védekezésre.
Az orosz fenyegetés folytatódni fog, mi és más szövetségesek tavaly úgy döntöttünk, hogy további egységeket telepítünk a balti államokba, és a jövőben állandó jelleggel egy egész dandárt állomásoztatunk ott. Ez a biztonságpolitikai fordulat azért szükséges, hogy megmutassuk Oroszországnak, mi készek vagyunk megvédeni a NATO területének minden négyzetcentiméterét a támadásoktól
– hangsúlyozta Scholz.
Az ukrán fegyveres erők lőszerhiánnyal küzdenek a Donbásznál – számolt be az Unian vasárnap. A lap hozzátette: az orosz csapatoknak időközben sikerült behatolniuk Szokil faluba.
Az ukrán egységek jelenleg Harkiv térségére koncentrálják erőiket, ahol sikeres ellentámadást indítottak a megszállók ellen, ám ez a front más területein jelentős lőszerhiányt okoz – írta a lap.
Megérkezett Ukrajnába a görög légierő első oktatótisztje, aki az F–16-os vadászrepülőgépek szakszerű használatát tanítja majd ukrán kollégáinak – számolt be az Unian a görög Defense-Pointra hivatkozva.
Mint írták, a görög légierőnek csaknem négy évtizedes tapasztalata van az F–16-os vadászgépek üzemeltetésében, és ez idő alatt rengeteg tudást és gyakorlatot halmoztak fel a gépek bevetésével kapcsolatban.
A pilóta az F–16 Training Coalition nevű egyezménynek köszönhetően taníthat most az ukrán fővárosban. A kezdeményezéshez Görögország mellett további 11 NATO-tagország (Belgium, Nagy-Britannia, Dánia, Hollandia, Kanada, Luxemburg, Norvégia, Lengyelország, Portugália, Románia, Svédország és Hollandia) is csatlakozott.
Hétfőn Ukrajna összes megyéjében korlátozza az áramfogyasztást a háztartási és ipari fogyasztók számára az Ukrenergo villamosenergia-átviteli rendszerirányító – tudatta az Interfax.
Az energiacég Facebook-oldalán azt írta, június 3-án egész napra villamosáram-fogyasztási limiteket vezet be. A határértékek túllépése esetén pedig óránkénti leállásra számíthatnak a fogyasztók.
Kiemelték: a lakosság szempontjából kritikus infrastrukturális létesítmények áramellátását nem fogják korlátozni.
Konfliktus alakult ki az ukrajnai Dnyipróban, amikor a Területi Toborzó Központ alkalmazottai, az Ukrán Fegyveres Erők katonái őrizetbe vettek egy mozgósítás elől menekülő állampolgárt. Amikor a járókelők észrevették a katonák fogságából menekülő férfit, azonnal bekapcsolódtak a történésekbe, és a férfi segítségére siettek – írja a Fokusz.
Вечерний пиздец с ТЦК pic.twitter.com/APz1n9aBAb
— Andrey Serebrianskyi (@Luganskiy_Twi) June 1, 2024
Az eset nagy lakossági felháborodást váltott ki, azonban nem sokkal később a Területi Toborzó Központ sajtószolgálata tisztázta a dolgot. Közleményükben hangsúlyozzák, hogy a felvételeken nem egy civil erőszakos mozgósítását mutatják, hanem egy aktív katona őrizetbe vétele látható a képkockákon.
Mint írják, a férfi figyelmen kívül hagyta az idézéseket, és nem jelent meg a katonai orvosi vizsgálaton, így erőszakkal szállították a szolgálati helyre. Egyszer csak azt kérte, hogy állítsák le az autót, majd megpróbált elmenekülni. Ekkor siettek segítségére az „együttérző civilek”, megfeledkezve arról, hogy az állampolgároknak teljesíteniük kell alkotmányos kötelességeiket.
A személlyel »együttérző« civilek tehát alapvetően hozzájárultak egy bűncselekmény elkövetéséhez
– áll a katonai közleményben.
A hatóság azt is hangsúlyozta, hogy a fegyveres erők tagjaival szembeni ellenállást a hadiállapot idején büntetőjogi vagy közigazgatási felelősség terheli. Arra is emlékeztettek, hogy az ilyen felvételek terjesztése segíti az orosz propagandát.
Elfoglalták a Donyeck megyei Kalinyivka település nagy részét az orosz megszállók – számolt be az Unian ukrán hírügynökség vasárnap délután Julian Ropke katonai elemzőre hivatkozva.
Mint írták, a csapatoknak sikerült átkelniük egy csatornán is Csasziv Jar északi részén.
Az orosz megszálló erők elfoglalták Kalinyivka nagy részét. A lövészárkokban nincsenek ukrán csapatok, nincs viszonzó tűz, nincsenek aknák. Csak drónokkal hajtják végre az ellentámadást
– fogalmazott Telegram-csatornáján a szakértő.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök úgy véli, hogy az Egyesült Államoknak engedélyezni kellene, hogy Ukrajna nagy hatótávolságú ATACMS rakétákkal sújtson le Oroszország területén található katonai létesítményekre – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az ukrán elnök köszönetet mondott Joe Bidennek, amiért lehetővé tette Ukrajnának, hogy amerikai fegyverekkel támadjon orosz területeket, de szerinte a nagy hatótávolságú rendszerek használatára vonatkozó korlátozásokat is fel kellene oldani.
Ez elég? Nem. Miért? Mert hoztam egy példát olyan repülőterekről, amelyekről Oroszország folyamatosan lő, tudva, hogy Ukrajna nem fog visszalőni, mert nincsenek megfelelő rendszerei és engedélyei hozzá
– magyarázta Zelenszkij.
Hozzátette, hogy Oroszország továbbra is nagy hatótávolságú tüzérséget és mintegy 300 fegyverrendszert használ több tízezer rakétával a határ túloldalán Ukrajna megtámadására.
Tehát ott vannak ezek a fegyverek, és nem távolítják el őket, mert tudják, hogy Ukrajna nem tudja ellenük bevetni a nyugati fegyvereket, még akkor sem, ha ránk lőnek
– állapította meg az ukrán elnök.
Az orosz erők csapást mértek a kelet-ukrajnai Harkivi területen, Izjum közelében lévő Andrijivka településre. A támadás következtében két idős ember, egy 76 éves nő és egy 85 éves férfi megsérült – közölte a régió kormányzói hivatala a Telegramon az MTI szerint.
A hivatal hozzátette, hogy az előzetes információk szerint irányított légibombával mért csapást az orosz hadsereg. Egy lakóház megrongálódott és kigyulladt.
Roman Mrocsko, a herszoni katonai közigazgatási régió vezetője reggel adott tájékoztatást arról, hogy a városban robbanások voltak. Szavai szerint az oroszok támadják Herszont a régió általuk megszállt részéről.
A szomszédos terület székhelyéről, Odesszából is robbanásokat jelentettek. Az ukrán hadsereg légiriadó közben jelezte, hogy egy „nagy sebességű célpont tart a város felé”. Károkról és áldozatokról egyelőre sem Herszonból, sem Odesszából nem érkezett jelentés.
A szombat délelőtti orosz támadások miatt továbbra is kritikus állapotban van Ukrajna legnagyobb vízerőműve, a Dnyeper – számolt be Ivan Fedorov, a Zaporizzsja régió katonai közigazgatásának vezetője.
Fedorov szerint az erőmű olyan súlyosan megsérült, hogy már nem képes áramot termelni – írta a CNN.
Mint azt megírtuk , s zombat reggel leállították a vízi forgalmat a Zaporizzsjai területen található Dnyeper erőműnél. Az oroszok éjjel átfogó támadást hajtottak végre a város ellen, amelynek során találatot kapott egy energetikai központ, valamint lakóépületekben is károk keletkeztek.
Szombat délután „oroszul beszélő külföldiek” támadtak rá ukrán önkéntesekre Prágában, az Óváros téren. Az önkéntesek épp Ukrajna támogatására gyűjtöttek pénzt – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az incidensről a Prague Maidan önkéntese tett közzé videót, amelyen látható, amint egy oroszul beszélő férfiakból és nőkből álló csoport rátámad a szervezet önkénteseire. A videó egyik pontján jól hallható, amint az egyik férfi orosz akcentussal németül azt mondja, hogy ő német. Egyes források ugyanakkor arról számoltak be, hogy orosz emigránsok érintettek az ügyben.
🇨🇿 Two russian emigrants attacked volunteers today who were raising funds to help Ukraine in the Czech Republic 🤬 ( more info in comments ) pic.twitter.com/wZxAIQBk3h
— Intermarium 24 (@intermarium24) June 1, 2024
A felvételek tanúsága szerint a verekedés résztvevői oroszul és ukránul kiabáltak egymással, majd esernyővel csaptak össze. A verekedés során az önkéntesek standja is megsérült.
Az egyik ukrán aktivista a verekedés után az X-en fotót is közzétett, melyen a vérző keze látható. Elmondása szerint oroszul beszélő nők fejen ütöttek egy cseh nőt, egy oroszul beszélő férfi pedig azt mondta a fiúknak, „milyen jó, hogy Oroszország megöl minket”.
Побилась з русньою в центрі Праги ))) в тріщинах телефону кров, біла рубашка в крові pic.twitter.com/WZEYWsGgID
— No Name (@_Nameless_Mira) June 1, 2024
A prágai rendőrség is megerősítette az esetet. Közleményük szerint „két külföldi csoport” között kialakult konfliktus miatt kellett intézkedniük az Óváros téren.
A bűnügyi nyomozók az eset valamennyi körülményét kivizsgálják. Kiderítik, mi történt a helyszínen. Senkinek sem korlátozták a személyes szabadságát, és senkit sem vettek őrizetbe
– mondta Eva Kropaceva rendőrségi szóvivő.
Я чесно кажучи мутно пам‘ятаю, як все проходило
— No Name (@_Nameless_Mira) June 1, 2024
І в який саме момент вибили мій телефон з рук (після чого я вже роз‘ярилась)
Друге відео хлопця чеха pic.twitter.com/9rjP1PsyB5
Kostyantin Krivolap repülési szakértő szerint az a két Saab–340-es repülőgép, melyet Ukrajna Svédországtól kap, jelentősen növelheti az F–16-os vadászgépek hatékonyságát az orosz célpontok támadásakor – írja az Unian.
Ezek a közvetett jelek azt mutatják, hogy tényleg be kell szereznünk F–16-osokat. Nagyon aktívan részt veszünk az orosz légvédelem megsemmisítésében. Nagyon aktívan részt veszünk minden olyan megfigyelőrendszer megsemmisítésében, amely Oroszország területén van
– mondta Krivolap.
A szakértő szerint nem tudni, milyen radarokat szerelnek fel az F–16-os vadászgépekre, amelyeket Dánia, Hollandia, Belgium és Norvégia ad át Ukrajnának. Krivolapot ugyanakkor aggasztják az F–16-os vadászgépekre telepített radarok. Különösen, ha az F–16 radar és a rakéta hatótávolsága kisebb lesz, mint az orosz Szu–35 rakéta és radar hatótávolsága, ugyanis az az F–16 számára konkrét veszélyt jelent.
Ugyanakkor a szakértő szerint a Saab–340-es repülőgépnek az F–16-tal kombinálva ki kell küszöbölnie ezt a veszélyt. Úgy gondolja, a két különböző repülőgép ilyen kombinációja nemcsak az F–16-os vadászgépek hatékonyságát növeli jelentősen, hanem a védelem és a támadás teljes szintjét is növeli.
Ukrajna Izraelnek és Palesztinának is meghívót küldött a Svájcban tartandó ukrajnai békecsúcsra – írja az Ukrajinszka Pravda.
Nincs kettős mérce. Akár tetszik, akár nem, Palesztinát és Izraelt is meghívtuk a békecsúcsra. Minden országot meghívtunk a csúcstalálkozónkra. Készek vagyunk meghallgatni minden véleményt, készen állunk beszélni velük
– jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Elmondása szerint egyedül Oroszország képviselőit nem hívták meg, ugyanakkor kiemelte, nem csak azért, mert agresszorok. Az ukrán elnök másik kifogása Oroszországgal szemben, hogy a kelet-ukrajnai háború során a minszki megállapodás keretében hiába egyeztek meg, Oroszország nem tartotta be ígéretét, és éveken keresztül gyilkolta az ukránokat.
Zelenszkij felhívta a figyelmet arra is, hogy Ukrajna a csúcstalálkozó után tervet készít, amelyet átad az Orosz Föderációnak.
Éjszaka az oroszok ágyúzták a Herszoni területen lévő Sztanyiszlavot, megrongálva egy mosodát, egy líceumot és 5 házat – közölte Olekszandr Prokudin, a regionális katonai közigazgatás vezetője.
Az orosz hadsereg mindent megpróbál elpusztítani, ami javítja népünk életét. A lövések megrongáltak egy mosodát és egy líceumot, valamint 5 lakóházat is eltaláltak
– írta vasárnap a Telegramon.
Áldozatok nem voltak, a támadás következményeit még vizsgálják.
„Az ukrán védelmi erők Volcsanszk városának körülbelül 70 százalékát tartják ellenőrzésük alatt. A városban és környékén heves harcok dúlnak az orosz erőkkel” – mondta Nazar Volosin, a Hortica hadműveleti-stratégiai csoport képviselője – számolt be róla az Unian ukrán hírügynökség.
A képviselő elmondása szerint az oroszok kis rohamcsoportokban haladnak, de nem tudnak új területeket elfoglalni. Volosin úgy véli, az oroszok tartalékai sem elengedők ahhoz, hogy áttörjék az ukrán védelmi vonalat. Utóbbi pedig erősödik.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint Kína Oroszországnak nyújtott támogatása meghosszabbítja a háborút, és rossz hatással lesz magára Kínára is, amely amúgy azt állítja, hogy támogatja Ukrajna területi integritását és szuverenitását – írja az Interfax.
Azzal, hogy Kína támogatja Oroszországot, a háború hosszabb lesz. Ez rossz hatással van az egész világra, beleértve magát Kínát is, amely azt állítja, hogy tiszteletben tartja a területi integritást és a szuverenitást, hogy ezek a fő elvek. És ezt hivatalosan is kijelentette. Számukra, úgy gondolom, ez sem túl jó
– mondta Zelenszkij a média képviselőivel folytatott beszélgetés során Szingapúrban. Zelenszkij szerint Kína ma stratégiai hibákat követ el. Különösen azt emelte ki, hogy soha nem helyes egy agresszor országot támogatni.
„Lehet, hogy valaki nem ellenzi az állam politikáját. Sajnos valakik lehet, hogy nem bánják. De a legrosszabb az, ha támogatják ezt a politikát. Ez azt mutatja, hogy az életedben ugyanezeket a szabályokat követed. Ez azt jelenti, hogy az államotok politikája az agresszor támogatása. És itt valami nem stimmel. Nem mondhatjuk, hogy Ukrajna területi integritásának és szuverenitásának támogatásán alapulunk, ugyanakkor nem támogathatunk egy olyan országot, amely megsérti az ENSZ Alapokmányának ezeket az elveit – Ukrajna területi integritását és szuverenitását” – mondta Zelenszkij.
Ezenkívül az ukrán elnök szerint „önök dönthetnek úgy, hogy nem vesznek részt a békecsúcson, ami azt jelenti, hogy nem ebben a formátumban látják a háború végét. Nem kell segítenie Ukrajnának, a civilizált világnak vagy bárki másnak abban, hogy véget vessen a háborúnak. De nekem úgy tűnik, hogy a békecsúcs megzavarása, az országok vezetőinek jelenlétét gyengítő lépések megtétele annak érdekében történnek, hogy bizonyos vezetők ne vegyenek részt a békecsúcson, nyomást gyakorolnak rájuk, és ez biztosan nem hozza közelebb a békét” – tette hozzá.
„És ez nem csak Oroszország támogatása, hanem valójában a háború támogatása. Mert ha nem támogatod a békecsúcsot, akkor ami történik, az számodra normális” – jelentette ki Zelenszkij.
Ukrajna mostanra 106 országtól kapott megerősítést arról, hogy részt vesz a június 15-i svájci békecsúcson, de Oroszország ezt megpróbálja megakadályozni, Kína pedig segít neki – mondta Volodimir Zelenszkij elnök Szingapúrban a Párbeszéd – Sangri La konferencián, amit az Ukrajinszka Pravda szemlézett.
106 országtól kaptunk megerősítést, magas szintekről, a vezetők szintjéről, az országaik képviselőinek szintjéről. Eközben Oroszország a világ számos országába utazik, és azzal fenyegetőzik, hogy blokkolja az élelmiszereket, mezőgazdasági termékeket vagy vegyi anyagokat, emeli az energiaárakat, vagy egyszerűen csak bárhogy nyomást gyakorol a világ más országaira, hogy ne vegyenek részt a csúcstalálkozón
– mondta az ukrán elnök. Hozzátette, hogy „nem túl jó információk” vannak arról, hogy egyes államok elkezdtek segíteni Oroszországnak a békecsúcs diplomáciai megzavarásában.
„Amikor tehát azt kérdezi, mit tehet a világ, a válaszom az, hogy a világnak erősnek kell lennie, politikai nyomást kell gyakorolnia Oroszországra, más módon nem lehet megállítani Putyint, csak diplomáciai elszigeteléssel, erős ukrán hadsereggel. Plusz a világ minden országának egyértelműen le kell tisztázni a dolgokat, nem az Ukrajna és Oroszország közötti egyensúlyozás, hanem az igazság és a nemzetközi jog védelme érdekében” – tette hozzá.
Később az ukrán vezető összehasonlította az USA és Kína álláspontját a békecsúcsról, és hangsúlyozta, hogy Kína azon dolgozik, hogy megzavarja azt. „Az Egyesült Államok a legmagasabb szinten is megerősítette részvételét. Van rá esély, hogy az elnök is ott lesz. Ami Kínát illeti, ők semmilyen szinten nem erősítették meg a jelenlétüket.”
Az Egyesült Államok pedig kapcsolatban áll néhány állammal, és arra ösztönzi őket, hogy vegyenek részt a békecsúcson. Kína sajnos éppen ellenkezőleg, azon dolgozik, hogy megakadályozza az országok részvételét a békecsúcson. Nagy különbség van e két álláspont között
– fejtette ki Zelenszkij.
A globális békecsúcsra június 15–16-án kerül sor a svájci Burgenstockban. Oroszországot nem hívták meg.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felszólított Ukrajna álláspontjának objektív értékelésére a Gázai övezetben kialakult helyzetről, hangsúlyozva, hogy Ukrajna igazságos ország, amely tiszteletben tartja a nemzetközi jogot és az ENSZ Alapokmányát, és két államot – Izraelt és Palesztinát – ismer el – írta meg az Interfax.
Ukrajna azt mondta, hogy ha a Hamász terroristái – és ez az izraeli civilek elleni támadás első napján történt – civileket támadnak, akkor Izraelnek joga van megvédeni magát
– mondta az ukrán elnök a „Shangri-La Párbeszéd” konferencián vasárnap Szingapúrban, a közönség kérdéseire válaszolva.
„És ezután, amikor Izrael Gázába vonult, és humanitárius válság volt, Ukrajna azt mondta: először is, készek vagyunk emberileg segíteni Gázának, másodszor, tiszteletben kell tartanunk a nemzetközi jogot, harmadszor, Ukrajna két államot ismer el, Izraelt és Palesztinát, és mindent megtesz, hogy Izrael megálljon, hogy véget vessen ennek a konfliktusnak, és hogy a civilek ne szenvedjenek” – tette hozzá Zelenszkij.
„Ezért kérem, ne keverjék össze a két időszakot, és ne mossák őket egybe” – hangsúlyozta az ukrán elnök.
Már 106 ország megerősítette, hogy részt vesz a békecsúcson – írja az Ukrinform.
A világ 106 országa erősítette meg, hogy részt vesz a svájci csúcstalálkozón. Vezetői szinten eddig 70-75 elnök erősítette meg a részvételt. (...) Ami Kínát illeti, ők semmilyen szinten nem erősítették meg a részvételt
– mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Megjegyezte, hogy az Egyesült Államok kapcsolatban áll néhány országgal, és arra ösztönzi őket, hogy vegyenek részt a békecsúcson, míg Kína ezzel szemben azon dolgozik, hogy megakadályozza az országok részvételét az eseményen.
Az ukrán elnök hozzátette, hogy Ukrajna Palesztinát és Izraelt is meghívta a békecsúcsra.
Minden országot meghívtunk a csúcstalálkozónkra. Készek vagyunk minden véleményt meghallgatni. Oroszország képviselőit nem hívtuk meg
– jelentette ki.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozott Lloyd Austin amerikai védelmi miniszterrel, és megköszönte neki, hogy engedélyt adott az amerikai fegyverek korlátozott számban történő használatára Oroszország területén.
Az elnöki honlap szerint Zelenszkij és Austin találkozójára a „Shangri-La párbeszéd” elnevezésű ázsiai biztonsági csúcstalálkozón került sor. Az államfő különösen az Ukrajnának nyújtott folyamatos erős amerikai védelmi és politikai támogatást emelte ki – írta meg az Unian.
Nagyon hálásak vagyunk Joseph Biden elnöknek és kormányának a szabadságunkért és függetlenségünkért folytatott harcban nyújtott rendíthetetlen segítségükért
– mondta Zelenszkij.
Az elnök külön megjegyezte a kongresszus által elfogadott katonai segélycsomag kritikus jelentőségét. A felek megvitatták Ukrajna védelmi szükségleteit is, amelyeket az Egyesült Államok támogatásával igyekeznek kielégíteni, különösen az új dandárok kiképzéséhez és felszereléséhez. Az elnök köszönetet mondott az amerikai védelmi miniszternek az ukrán légvédelmi rendszer megerősítésén végzett aktív munkájáért.
„Ez most a legfontosabb dolog az ukránok életében, városaink, közösségeink és a polgári infrastruktúra védelmében. Kiemelten fontos” – jegyezte meg Zelenszkij. A tárgyalópartnerek az F–16-os vadászgépek koalíciójára is összpontosítottak, különösen a vadászgépek szállításának felgyorsításához szükséges közös erőfeszítésekre.
Az ukrán elnök külön köszönetet mondott az amerikai elnöki adminisztráció fontos döntéséért, hogy engedélyezte az amerikai fegyverek korlátozott mértékű csapásait orosz területen, hogy hatékonyan lépjen fel Oroszország háborús övezetének kiterjesztésére irányuló kísérleteivel szemben.
Emellett az ukrán elnök és az Egyesült Államok védelmi minisztere megállapította, hogy előrelépés történt a kétoldalú biztonsági megállapodás előkészítése terén.
Zelenszkij emellett beszámolt Oroszországnak az első globális békecsúcs megzavarására irányuló erőfeszítéseiről is. Az államfő hangsúlyozta, hogy az összes kulcsfontosságú ukrán partner részvétele értelmetlenné tenné Oroszország ilyen jellegű próbálkozásait.
A Mikolajivi területen a múlt éjszaka 11 Sahíd drónt lőttek le, Kucsurubszka településen egy ipari vállalkozás raktárai égtek a lehulló törmelék miatt, a tűz lokalizált volt – közölte a helyzetről június 2-án reggel Vitalij Kim, a regionális katonai közigazgatás vezetője, erről az Interfax adott hírt.
Június 2-ára virradó éjjel tizenegy Sahíd 131/136 drónt semmisítettek meg a légvédelmi erők és eszközök a Mikolajivi területen
– írta Telegram-csatornáján.
Kim pontosította, hogy tegnap, június 1-jén az ellenség reggel és este is aknavetőgránátokat lőtt ki a Mikolajivi járásban található Ocsakivszka község vízkészletére. Áldozatok nem voltak.
Szintén tegnap, június 1-jén, délben az orosz hadsereg megtámadta Sztepovszkaja községet. Egy rakéta (típusát még meg kell határozni) szilánkjai a településen kívüli nyílt területre hullottak. A robbanáshullám következtében hét magánház és melléképület megrongálódott (ablakok és tetők törtek be). Áldozatok nem voltak.
Ezenkívül a JMA vezetője szerint június 1-jén, délután az ellenség tüzérséggel lőtte Kucsurubszka község területét. Az egyik lövés következtében Ivanivka községben az iskola sportpályájának területén tűz ütött ki. A tüzet azonnal eloltották. Áldozatok nem voltak.
Kim azt is hozzátette, hogy „tegnap este az ellenséges Sahíd-131/136 típusú drónok roncsainak lezuhanása következtében Kucsurubszka községben kigyulladt egy ipari vállalkozás raktára. A tüzet reggel 6 órára sikerült megfékezni. Senki sem sérült meg.”
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök lassúnak nevezte az Egyesült Államok segítségét, és kifejtette, hogy az eddig megérkezett pénz nem elegendő – írja az Ukrajinszka Pravda.
Ebből az összegből, azt gondolom, nem sok érkezett meg a mai napig. Személyes véleményem szerint. Nem tudom felszerelni a tartalékdandárokat, hogy egyszerűen lecseréljék a harcoló brigádokat, hogy normális rotáció legyen
– jelentette ki Zelenszkij a The Guardiannek adott interjújában.
Elmondása szerint Oroszország világosan megérti ezt a helyzetet, és nem restelli kihasználni.
„Tudják, hogy létszámhiányos tartalékunk van, tudják, hogy megfelelő fegyverek nélkül nem tudunk tartalékot küldeni – ahogy ők küldik a sajátjukat, mint a húst” – tette hozzá az ukrán elnök. Megjegyezte azt is, hogy a nyugati szállítmányok késése súlyos következményekkel járt.
Ha elég [támogatás] jött volna, akkor a dandárokat feltöltöttük volna, nem vontuk volna ki erőinket Donbászból, és képesek lettünk volna nagy hatótávolságú válaszlépésekre a Harkivi területen
– mondta.
Zelenszkij ugyanakkor elismerte, hogy az Egyesült Államok Kongresszusa által kiutalt összeg nagy, a dandárok felszerelése pedig „könnyű és gyors, de a Nyugatból hiányzik ez a sebesség”. Az elnök kifejtette azt is, hogy Ukrajnának mielőbb segítségre van szüksége, mert az Orosz Föderáció minden percben emberéleteket vehet el.
Belgorod régióban több légi célpontot semmisítettek meg az oroszok – adta hírül a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Vjacseszlav Gladkov, Belgorod régió kormányzója a Telegramon jelentette be, hogy a védelmi rendszer működött, a misszió sikeres volt. Sérültekről egyelőre nem érkezett bejelentés.
Belgorodban nem, de a régió több városában károk keletkeztek házakban, autókban – tette hozzá a kormányzó.
Miközben az ukrajnai háború kimeríti a Kreml kasszáját, az orosz kormány új finanszírozási módokat keres. Miután csaknem három évtizede az oroszok többsége mindössze 13 százalékos adót fizet, Vlagyimir Putyin orosz elnök radikális átalakítást tervez – írja a Sky News.
A válasz egy új többkulcsos adó, valamint a társasági adó emelése.
Vlagyimir Putyin 2001-ben, röviddel hivatalba lépése után vezette be a 13 százalékos átalányadót. A lépés egyszerűsítette a korábban bonyolult adórendszert, amelyet kevesen tartottak be, és ennek eredményeképpen így sikeresen növelte a bevételeket.
2021-ben az ötmillió rubelnél többet keresők számára 15 százalékos adókulcsot állapítottak meg. Most a pénzügyminisztérium újra változtatna, több sávot vezetne be, és a társasági adót is felemelné 20-ról 25 százalékra. Ha az orosz parlament elfogadja a változtatásokat, akkor azok 2,6 billió rubel költségvetési bevételt eredményeznek majd.
A Kreml szerint a reformoknak meg kell oldaniuk a nemzeti problémákat, csökkenteniük kell az egyenlőtlenségeket, és segíteniük kell Oroszország régióinak fejlődését. A hivatalos álláspontot azonban Moszkva utcáin szkeptikusan fogadták.
Szerintem nincs elég pénzük, ezért vezetik be
– mondta egy orosz férfi a lapnak.
Az ukrán védelmi erők továbbra is veszteségeket okoznak az orosz hadseregnek. Az ukrán védők 2024 májusában új rekordot állítottak fel – írta meg az Unian ukrán hírügynökség.
Erről az X közösségi oldalon számolt be az ukrán védelmi minisztérium. Megjegyezték, hogy az ukrán hadsereg a teljes körű háború idejére rekordszámú orosz tüzérséget semmisített meg. 1160 ellenséges tüzérségi rendszert tettek fémhulladékká.
Egy újabb rekord. Májusban 1160 orosz tüzérségi rendszert semmisítettünk meg. Ez a tüzérségi veszteségek legnagyobb száma a háború két éve alatt. Az ukrán harcosok pedig továbbra is fémhulladékká változtatják az orosz fegyvereket
– áll az üzenetben. A védelmi minisztérium egy infografikát is megosztott a megsemmisített tüzérségi rendszerek számával.
And how are the russian armored combat vehicles doing?
— Defense of Ukraine (@DefenceU) June 1, 2024
In May, Ukrainian defenders destroyed 860 of them.
It's the second-best result since the beginning of the full-scale invasion.
A larger number of AFVs were destroyed in the first month of the invasion, in March 2022. pic.twitter.com/z745BR5dPg
Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára szerint Ukrajna önvédelemhez való joga magában foglalja azt is, hogy orosz célpontokra támadjon – írja az Unian ukrán hírügynökség.
A norvég tisztviselő szerint ezt a jogot a Harkivi régióban kell gyakorolni, mivel ott húzódik a frontvonal, valamint a két ország határa is. Emellett kiemelte, hogy Oroszország nemzetközi jogot sértett Ukrajna megtámadásával.
Jens Stoltenberg hozzátette, a NATO helyesen döntött azzal, hogy engedélyezte az ukrán erőknek, hogy használhassák nyugati partnereik fegyverét. Nemrég Németország adott erre engedélyt.
„A nyugati fizetésképtelenség az ukrán fegyveres erők összeomlásához vezethet” – mondta Emmanuel Todd francia történész, akit sokan bírálnak az orosz propaganda terjesztése miatt.
Emmanuel Todd szerint amikor az ukrán ellentámadás megkezdődött, mindenki az oroszok vereségére számított, de most az ukrán hadsereg összeomlását várják. Megjegyezte, hogy hiányoznak az emberek és a felszerelés, és szerinte Ukrajna csak a Nyugat segítségének köszönhetően áll ellen.
Az ukrajnai konfliktus legfőbb következtetése az, hogy a Nyugatnak problémái vannak a valóság érzékelésével
– hangoztatta Emmanuel Todd. Hozzátette, hogy a Nyugat számára nem az a kérdés, hogy Oroszország nyer vagy veszít, hanem az, hogy hogyan birkózik meg a vereséggel, írja a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség.
Dmitro Klimenkov védelmiminiszter-helyettes kijelentette, hogy az ukrán fegyveres erők által az oroszok elleni háborúban használt drónok mintegy 100 százaléka hazai fejlesztésű – írja a The Kyiv Independent.
A háborúban Ukrajna és Oroszország nagymértékben befektetett a dróntechnológiába, forradalmasítva ezzel a hadviselést. Ukrajna e megfizethető, de hatékony fegyverek tömeggyártására több mint 200 hazai drónvállalkozást hozott létre.
A drónok majdnem 100 százalékát Ukrajnában gyártják. Vagyis a magánszektor dominál ebben az ágazatban, ami jó, mert ez is hozzájárul a gazdasághoz
– mondta a miniszterhelyettes.
Hanna Hvozdiar stratégiai ipariminiszter-helyettes megjegyezte, hogy Ukrajna havonta 150 ezer drónt tud gyártani, és 2024 végére 2 milliót is képes lehet előállítani. Azt is elmondta, hogy Ukrajna már túl van az egymillió legyártott drónon. Ugyanakkor a dróngyártó cégek száma az országban gyorsabban növekszik, mint amennyit a kormány anyagilag támogatni tud.
A harctéri kihívások közepette Ukrajna nagy hatótávolságú drónokat alkalmaz, hogy távolabbi orosz területekre csapjon le, olyan kritikus infrastruktúrákat célozva, mint az olajfinomítók, repülőterek és logisztikai létesítmények. Ezen csapások célja, hogy megszakítsák az orosz hadsereg üzemanyag-ellátását, és csökkentsék Moszkva exportbevételeit, amelyek kulcsfontosságúak Oroszország háborújának finanszírozásához.
Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök, a Biztonsági Tanács elnökhelyettese az X-en fenyegette meg George Clooney amerikai színészt, miszerint az orosz újságírók „előbb megtalálják őt, mert nagyon figyelmesek és jól képzettek”. Ennek előzménye, hogy Clooney azt mondta: orosz újságírókra fog vadászni.
Egy bizonyos George Clooney nevű középszerű színész úgy döntött, hogy alapítványa segítségével orosz újságírókra vadászik szerte a világon, és üldözi őket. Az erőfeszítés azonban hiábavaló lenne: a mi hivatásos újságíróink előbb megtalálják őt. Ők nagyon figyelmes és jól képzett emberek. És »alkonyattól pirkadatig« fognak beszélgetni
– írta egy hatalmas, nevetős fejjel kísérve mondandóját Medvegyev.
A certain mediocre actor called George Clooney has decided to use his Foundation to hunt down Russian journalists all over the world and persecute them. The effort would be wasted, however: our professional journalists will find him first. They are very attentive and highly…
— Dmitry Medvedev (@MedvedevRussiaE) June 1, 2024
Magyarország területére 2024. június 1-én az ukrán–magyar határszakaszon 6715 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 8381 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – írta meg az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 46 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.