Ukrajnának szállítandó drónok gyártására hirdetett közös nemzetközi versenypályázatot a brit és a lett kormány – írja az MTI.
A londoni védelmi minisztérium keddi tájékoztatása szerint a programba bekapcsolódó vállalatok videó-távirányítással üzemeltetett (first-person view, FPV-) eszközök gyártására jelentkezhetnek.
A program a Nagy-Britannia és Lettország által még februárban meghirdetett és közösen vezetett nemzetközi „drónkapacitási koalíció” keretében indul, annak érdekében, hogy Ukrajna gyors ütemben és megfizethető áron több tízezer FPV-drónhoz jusson – áll az ismertetésben.
A brit védelmi tárca tájékoztatása szerint a koalícióhoz eddig Nagy-Britannia és Lettország mellett Észtország, Litvánia, Ausztrália, Kanada, Dánia, Németország, Hollandia, Lengyelország és Svédország csatlakozott, de több más ország is fontolgatja belépését a csoportba.
A versenypályázatra ugyanakkor az ukrán védelmi kontaktcsoport (Ukraine Defense Contact Group) valamennyi országából jelentkezhetnek iparvállalatok.
A csoportban jelenleg 56 ország vesz részt, köztük az összes NATO-tagállam.
A minisztérium tájékoztatása szerint az ajánlatokat június 28-ig lehet benyújtani. A sikeres pályázók megrendeléseket kapnak FPV-drónok ukrajnai szállítására, kedvező visszajelzés esetén később további, még nagyobb gyártási megbízásokhoz juthatnak, és az első ilyen jellegű versenyprogram tapasztalatai alapján az idén további hasonló pályázatok kiírása várható.
A londoni védelmi tárca hangsúlyozza, hogy a robbanótöltetet hordozó FPV-drónok – amelyek valós idejű, precíziós irányítást tesznek lehetővé – eddig is igen hatékonynak bizonyultak az ukrajnai hadszíntéren ellenséges állások, páncélozott járművek és hajók ellen.
A brit kormány nemrégiben külön 325 millió font (150 milliárd forint) értékű beruházási programot is meghirdetett több mint tízezer FPV-drón gyártására és ukrajnai szállítására.
Ezeknek az eszközöknek az előállítására brit hadiipari vállalatok kapnak megbízást.
London a háború kezdete óta csaknem 12 milliárd font (több mint 5500 milliárd forint) gazdasági, humanitárius és katonai segélyt nyújtott Ukrajnának.
Elutasított a svájci parlament egy Ukrajnának nyújtandó 5,5 milliárd dolláros pénzügyi segélyt. A felsőház arra hivatkozott, a támogatás sérti a semleges országok számára engedélyezett hitelfelvételi korlátozásokat.
A törvényhozók 28 ellenszavazattal és 15 támogatóval utasították el azt a 15 milliárd dolláros segélycsomagot, amely a svájci fegyveres erők 10,1 milliárd frankos kiegészítő finanszírozását is tartalmazta.
A terv bukására sokan számítottak az elmúlt hetekben, különösen a jobboldali törvényhozók ellenezték. Érveik szerint a csomag sérti a svájci úgynevezett „adósságfék” szabályait – írta a Reuters.
A Fehér Ház hétfőn közölte, hogy Kamala Harris alelnök és Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó képviseli az Egyesült Államokat a június közepén Svájcban szervezett, ukrajnai békekonferencián, írja az MTI.
John Kirby, a Nemzetbiztonsági Tanács kommunikációs koordinátora közölte, hogy a nemzetközi konferencián megerősítik majd az amerikai adminisztráció elkötelezettségét Ukrajna támogatása iránt, valamint a kiállást egy igazságos és tartós béke mellett, amely Ukrajna területi integritásán és az ENSZ-alapokmányának elvein alapszik. Megismételte az amerikai álláspontot, miszerint a háború holnap véget érhetne, ha Vlagyimir Putyin orosz elnök visszavonná csapatait Ukrajnából.
Arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok miért nem legfelső szinten, Joe Biden elnök részvételével képviselteti magát, John Kirby úgy fogalmazott, hogy „Ukrajnának nincs elkötelezettebb támogatója a világon az Egyesült Államoknál”, és ez attól független, hogy ki utazik el a svájci békecsúcsra.
Joe Biden a svájci békekonferencia idején egy választási kampányeseményen vesz részt Kaliforniában.
Az oroszországi Belgorod régióban robbanás következtében kigyulladt egy lőszerraktár – írja az Ukrinform.
Az incidensben hét katona sérült meg, akik kórházi ellátásra szorultak.
Az előzetes jelentések szerint a robbanást gondatlan lőszerkezelés okozta.
Magyarország területére vasárnap az ukrán–magyar határszakaszon 5499 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4809 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 21 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Harkiv energetikai infrastruktúrájában olyan súlyos károk keletkeztek az orosz támadások miatt, hogy már nem képes ellátni a várost – számolt be Igor Terekhov, Harkiv polgármestere.
Már nincs saját áramfejlesztője a városnak, ezért más településekről kell beszereznünk az áramot. Ez nagyon nehéz helyzet, mivel minden más közmű a vízellátástól a gáz- és a hőellátásig az áramellátástól függ
– fogalmazott az Unian szerint a polgármester, majd hozzátette, a városnak van néhány megállapodása a kormánnyal a fűtésszezonra való felkészüléshez nyújtott támogatásokról. Mint mondta, ezeket a pénzeket energiatermelő létesítményekre és áramot termelő generátorokra költik.
Indul az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!