Ha Emmanuel Macron francia elnök blöfföl azzal, hogy csapatokat küld Ukrajnába, Vlagyimir Putyin orosz elnök ezt arra használhatja, hogy megalázza őt. Legalábbis ezt írja Lee Hocksteder, a The Washington Post újságírója. Szerinte az Ukrajnának nyújtott nyugati katonai támogatást korlátozó vörös vonalak eddig inkább „halvány rózsaszínű pontoknak” tűnnek. Nevezetesen, az Egyesült Államok már feloldotta a tilalmat, hogy fegyverükkel Oroszországra csapást mérjenek – írja az Unian.
Ahogy az eszkaláció korábbi kemény korlátait elvetették Ukrajna túlélésének biztosítása érdekében, a legérinthetetlenebb kezdettől fogva a nyugati csapatok telepítésének tilalma volt. Ez az alapvető tilalom most minden eddiginél ingatagabbnak tűnik, mivel Franciaország katonai kiképzők küldését fontolgatja
– tette hozzá.
Hocksteder úgy véli, egy ilyen döntés következményei súlyosabbak és kevésbé kiszámíthatóak lehetnek, mint az összes korábbi alkalommal, amikor a Nyugat beleegyezett olyan segélyek nyújtásába, amelyeket korábban elutasított. A csapatok Ukrajnába küldése „eszkalációs ugráshoz” vezetne, mivel az európai csapatok veszteségeket szenvedhetnének, és sérülne annak az elképzelésnek a politikai értéke, hogy ez olyan háború, amelyben csak az ukránok hoznak hatalmas áldozatokat Európa védelmében Oroszországgal szemben.
Megjegyzik, Joe Biden amerikai elnök próbálja támogatni Ukrajnát, egyúttal elkerülni a világháborút, ami önkorlátozáshoz és késedelemhez vezetett a hadsereg szükséges fegyverekkel való ellátásában. Ugyanakkor leleplezte Moszkva üres nukleáris fenyegetéseit, válaszul az egyre erősebb fegyverekkel való ellátásra.
Szerinte Macron úgy véli, hogy a Nyugatnak bizonytalanságban kell tartania a Kremlt, hogy Putyinra hárítsa az eszkaláció kockázatainak téves kiszámításának terhét. A szerző viszont elgondolkodott azon, mi lesz, ha Putyin rájön Macron blöffjére? Szerinte a francia elnök keveset tett azért, hogy felkészítse a közvéleményt a francia katonák esetleges ukrajnai veszteségére, és Franciaország fő NATO-szövetségeseinek többsége határozottan ellenzi a csapatok telepítését, és „nem valószínű, hogy a francia veszteségeket arra használnák fel, hogy közvetlenebb konfrontációra törekedjenek Oroszországgal”.
Valójában Putyin a francia csapatokra mért csapást – ha az orosz csapatok megtalálják őket –, nemcsak a nyugati megosztottság leleplezésének módjaként, hanem Macron megalázásának lehetőségeként is tekintheti, aki most az egyik legoroszellenesebb nyugati vezető. Franciaországnak erős hadserege van, és a világ egyik vezető fegyvergyártója. De továbbra sem világos, hogy Franciaország pontosan mit tud felajánlani Kijev harcedzett hadseregének, amely több mint két évig visszatartotta Putyin támadását
– teszi hozzá. Hocksteder azt is megjegyezte, hogy Franciaország ugyan nyújt segélyt Ukrajnának, de a teljes összeggel elmarad Hollandia, Dánia és Lengyelország mögött, nem is beszélve az Egyesült Államokról, Németországról és az Egyesült Királyságról.
Szerinte Macron azt kockáztatja, hogy elszigeteltségét erősíti azzal, és kevés haszonra tesz szert, ha a normandiai partraszállás 80. évfordulóján bejelenti, hogy katonai kiképzőket küld Ukrajnába.
Elutasított a svájci parlament egy Ukrajnának nyújtandó 5,5 milliárd dolláros pénzügyi segélyt. A felsőház arra hivatkozott, a támogatás sérti a semleges országok számára engedélyezett hitelfelvételi korlátozásokat.
A törvényhozók 28 ellenszavazattal és 15 támogatóval utasították el azt a 15 milliárd dolláros segélycsomagot, amely a svájci fegyveres erők 10,1 milliárd frankos kiegészítő finanszírozását is tartalmazta.
A terv bukására sokan számítottak az elmúlt hetekben, különösen a jobboldali törvényhozók ellenezték. Érveik szerint a csomag sérti a svájci úgynevezett „adósságfék” szabályait – írta a Reuters.
A Fehér Ház hétfőn közölte, hogy Kamala Harris alelnök és Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó képviseli az Egyesült Államokat a június közepén Svájcban szervezett, ukrajnai békekonferencián, írja az MTI.
John Kirby, a Nemzetbiztonsági Tanács kommunikációs koordinátora közölte, hogy a nemzetközi konferencián megerősítik majd az amerikai adminisztráció elkötelezettségét Ukrajna támogatása iránt, valamint a kiállást egy igazságos és tartós béke mellett, amely Ukrajna területi integritásán és az ENSZ-alapokmányának elvein alapszik. Megismételte az amerikai álláspontot, miszerint a háború holnap véget érhetne, ha Vlagyimir Putyin orosz elnök visszavonná csapatait Ukrajnából.
Arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok miért nem legfelső szinten, Joe Biden elnök részvételével képviselteti magát, John Kirby úgy fogalmazott, hogy „Ukrajnának nincs elkötelezettebb támogatója a világon az Egyesült Államoknál”, és ez attól független, hogy ki utazik el a svájci békecsúcsra.
Joe Biden a svájci békekonferencia idején egy választási kampányeseményen vesz részt Kaliforniában.
Az oroszországi Belgorod régióban robbanás következtében kigyulladt egy lőszerraktár – írja az Ukrinform.
Az incidensben hét katona sérült meg, akik kórházi ellátásra szorultak.
Az előzetes jelentések szerint a robbanást gondatlan lőszerkezelés okozta.
Magyarország területére vasárnap az ukrán–magyar határszakaszon 5499 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4809 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 21 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Harkiv energetikai infrastruktúrájában olyan súlyos károk keletkeztek az orosz támadások miatt, hogy már nem képes ellátni a várost – számolt be Igor Terekhov, Harkiv polgármestere.
Már nincs saját áramfejlesztője a városnak, ezért más településekről kell beszereznünk az áramot. Ez nagyon nehéz helyzet, mivel minden más közmű a vízellátástól a gáz- és a hőellátásig az áramellátástól függ
– fogalmazott az Unian szerint a polgármester, majd hozzátette, a városnak van néhány megállapodása a kormánnyal a fűtésszezonra való felkészüléshez nyújtott támogatásokról. Mint mondta, ezeket a pénzeket energiatermelő létesítményekre és áramot termelő generátorokra költik.
Indul az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!