Magyarország területére június 28-án 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 7666 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 6754 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – számolt be a rendőrség pénteken.
Hozzátették: a beléptetettek közül a rendőrség 58 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is! Jó pihenést kívánunk!
Szombaton reggel orosz csapatok bombázták a donyecki régiót. A Zarecsnoje települést ért csapásban három ember meghalt – írja a Sztrana.
A hírt Vadim Filascskin, a donyecki katonai közigazgatás vezetője közölte:
Liman községben két település került tűz alá: Zarecsnoje településen az oroszok három embert öltek meg, Torszkoje településen egy embert megsebesítettek. New York községben 2 személyt sebesítettek meg, Kurahovkában pedig további egy személyt
– írta.
Oroszország havonta 25–30 ezer új katonát toboroz, ez lehetővé teszi a nagyjából hasonló veszteségek kompenzálását, ami májusban naponta körülbelül ezer halottat és sebesültet jelentett – írja a Sztrana.
Az orosz veszteségekről szóló becslések műholdas felvételeken, kommunikációs lehallgatásokon, a közösségi és tömegmédia riportereinek beszámolóin, valamint az orosz és ukrán hivatalos jelentéseken alapulnak.
A veszteségek és az újoncok beáramlásának hozzávetőleges aránya alapján a nyugati hírszerzési elemzők szerint Oroszországnak nem lesz szüksége újabb mozgósításra idén. Moszkva pedig képes lesz a jelenlegi ütemben folytatni offenzíváját, azzal, hogy a következő hetekben valószínűleg délre és keletre helyezi át a harcok súlypontját.
Az ukrán erők veszteségeiről nehezebb becsléseket kapni, mert az ukrán tisztviselők szigorúan őrzik ezeket a számokat.
Az oroszok egy kritikus infrastrukturális létesítményt támadtak Zaporizzsja körzetében – írja a Sztrana. Erről a zaporizzsjai katonai közigazgatás vezetője, Ivan Fedorov számolt be Telegram-csatornáján. Elmondása szerint a létesítményben károkat jegyeztek fel, áldozatok nem voltak.
Korábban a Nemzetközi Atomenergiai Ügynökség (NAÜ) főigazgatója arra figyelmeztetett, hogy a zaporizzsjai atomerőműben megsértették a nukleáris biztonság mind a hét pillérét.
Április elején a zaporizzsjai atomerőművet közel másfél év óta először érte közvetlen támadás. Ezek a támadások megsértették az atomerőmű védelmének hét konkrét alapelve közül az elsőt, amelyet egy évvel ezelőtt vázoltam fel először az igazgatótanácsnak
– mondta a szakértő.
A Biden-kormányzat 150 millió dollár (118,6 millió font) értékben fegyvereket és lőszert, köztük HAWK légvédelmi elfogórakétákat és 155 milliméteres tüzérségi lőszert biztosít Ukrajnának – közölték amerikai tisztviselők a Reuters hírügynökséggel. A fegyversegélycsomagot várhatóan hétfőn mutatják be.
Ukrajna sürgősen légvédelmi támogatást kért, mivel Oroszország az elmúlt hetekben támadta energetikai létesítményeit.
Az Egyesült Államok 2022-ben kezdett HAWK elfogórakétákat szállítani Ukrajnának. A támogatási csomag más lőszereket és felszereléseket is tartalmaz majd Ukrajna védelmi igényeinek támogatására – tették hozzá a tisztviselők.
Az Egyesült Államok 2022 óta több mint 50 milliárd dollár katonai segélyt nyújtott Ukrajnának.
Volodimir Zelenszkij találkozott az orosz fogságból korábban kiszabadult egyik férfival, Nariman Dzseljallal, akit három év fogság után sikeresen hazaszállítottak.
Biztonságot hozunk minden emberünknek, és békét Ukrajnának. Köszönöm mindenkinek, aki segít
– mondta Zelenszkij.
Today, I met with First Deputy Chairman of the Mejlis of the Crimean Tatar People Nariman Dzhelyal, whom we successfully brought home from Russian captivity.
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) June 29, 2024
The occupiers detained him in Crimea in 2021 and have held him captive ever since. During his captivity, Nariman has been… pic.twitter.com/aHDX0zZMQh
Az orosz Nyomozó Bizottság büntetőeljárást indított a Kurszki területen lévő Gorodicsje falu bombázása után – írja a RIA.
Péntek este egy ukrán drón megtámadott egy lakóházat a Kurszki területen található Gorodicsje faluban. Ennek következtében öt ember meghalt, köztük két kisgyermek. Két másik családtagot súlyos állapotban szállítottak kórházba.
Tatjana Moszkalkova orosz emberi jogi ombudsman közölte, hogy nemzetközi szervekhez fordul, hogy ítéljék el az ukránok akcióját, és hozzanak válaszlépéseket. Emellett mély részvétét fejezte ki az áldozatok családjainak és barátainak.
Dmitro Kuleba ukrán és Timco Mucunski északmacedón külügyminiszter tárgyalt egymással szombaton, amiről Kuleba saját X-csatornáján számolt be.
A tárgyaláson szó volt a kétoldalú együttműködésük bővítéséről, valamint a két ország uniós csatlakozási folyamatának felgyorsításáról.
I was pleased to meet with North Macedonia’s newly appointed Foreign Minister @TimcoMucunski.
— Dmytro Kuleba (@DmytroKuleba) June 29, 2024
We discussed ways to expand our bilateral cooperation and advance our countries’ EU accession process. We also focused on the preparation of our bilateral security agreement.
I thanked… pic.twitter.com/VaVHKN2u34
Ukrajnában továbbra is tart a mozgósítás, egyes ukrán nők is hadkötelesek, így a férfiakhoz hasonlóan nekik is jelentkezniük kell adategyeztetésre – írja a Kárpáti Igaz Szó. A portál azt is megjegyzi, hogy a nők esetében a mozgósítás önkéntes alapú, így nem hívhatják be őket a beleegyezésük nélkül.
Az egészségügyi dolgozóknak azonban ennél több kötelezettségük van, amennyiben megszegik a katonai nyilvántartásba vétel szabályait, akkor
akár 17 ezer hrvinya bírságot kaphatnak.
Mindezt leszámítva az egészségügyben dolgozó nők továbbra is utazhatnak külföldre, még akkor is, ha szerepelnek a katonai nyilvántartásban.
Darja Geraszimcsuk, a gyermekek jogaiért és a gyermekek rehabilitációjáért felelős ukrán elnöki biztos tanácsadója elmondta, hogy a háborúban 551 gyermek halt meg, 1500 pedig megsebesült – írja az Ukrinform.
Az agresszor ország istennek tartja magát. Mert azt hiszi, hogy megfoszthatja Ukrajna gyermekeit a magánélethez való jogtól és az abba való beavatkozással szembeni védelemhez való jogtól, a fizikai és pszichikai erőszak minden formájától való védelemhez való jogtól, megölve gyermekeinket, fizikailag megsebesítve őket. Az oroszok úgy gondolják, hogy joguk van elvenni a gyermekek jogát a pihenéshez és a szabadidőhöz, az oktatáshoz és végső soron a családhoz
– mondta.
A Nemzetközi Büntetőbíróság ügyésze elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök és gyermekjogi biztosa, Lvova-Belova ellen az ukrán gyermekek Oroszországba való erőszakos deportálásának gyanúja miatt.
A donyecki régióban található Szumi település elfoglalásáról számolt be szombaton az orosz védelmi minisztérium.
A tárca tájékoztatása szerint a sikert követően az orosz erők előnyösebb taktikai állásokat tudtak elfoglalni, és visszaverték a 41. ukrán gépesített dandár és a területvédelmi erők 109. dandárjának alakulatait Kirovo, Leninszkoje, Szokol, Novgorodszkoje és Novoszelivka térségében.
Az orosz összegzés szerint az ukrán hadseregnek mintegy 1800 katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a frontvonalon.
Az orosz védelmi minisztérium egyéb megsemmisített harceszközök között említett egy ukrán MiG–29-es vadászrepülőgépet, 119 drónt, 5 ATACMS műveleti-harcászati rakétát, 10 HIMARS-rakétát és 2 SZ–300PSZ típusú légvédelmi rakétaindító állást.
A Microsoft és több texasi állami ügynökség és egyetem közötti levelezéshez fért hozzá az oroszok egyik hackercsoportja – írja a Bloomberg. A támadók a Microsoft januárban nyilvánosságra hozott behatolása révén jutottak hozzá a kommunikációhoz, amelyben a vállalat néhány vezetőjének e-mailjeit lopták el.
A Microsoft egy általa Midnight Blizzardnak nevezett, az orosz hírszerző szolgálatokhoz köthető hackercsoportot tett felelőssé a támadásért.
Az állam és a Microsoft még vizsgálja a betörés következményeit. A texasi kiberbiztonsági ügynökség egyik tisztviselője, Steve Pier pénteken elismerte az állami e-mailek feltárását, de azt mondta, hogy egyelőre úgy tűnik, hogy csak rutinszerű adminisztratív kommunikációról van szó.
Belarusz megerősítette légvédelmi erőit az ukrán határ mentén a fokozott ukrán dróntevékenység miatt – tájékoztatott szombaton a minszki védelmi tárca sajtószolgálata.
Belarusz katonai és létfontosságú civil infrastruktúrájának védelmére megerősítették a légvédelmet az érintett térségekben tekintettel az Ukrajna északi, Belarusszal határos területein felderítő tevékenységet végző, ugrásszerűen megnőtt számú drónra és a légvédelmi erők harckészültségi gyakorlat keretében történt összevonására Zsitomir megyében
– közölte a belorusz minisztérium.
Andrej Szeverincsik ezredes, a belorusz légvédelmi erők parancsnoka az ukrán drónrepülések megsokasodása miatt feszült helyzetről, folyamatos légtérsértésekről és a határon végzett felderítési tevékenységről beszélt.
„Szeretnénk figyelmeztetni és lehűteni azok forró fejét, akik be akarják vonni országunkat a fegyveres konfliktusba. Készek vagyunk határozottan bevetni minden rendelkezésünkre álló eszközt saját területünk és Belarusz lakossága védelme érdekében a lehetséges légi provokációk esetében” – emelte ki az ezredes.
Pavel Muravejko vezérőrnagy, a védelmi miniszter első helyettese szombaton kijelentette, hogy a határ menti helyzet ugyan nem egyszerű, de egyértelmű provokáció eddig nem történt – írta az MTI.
„Igazságos béke nélkül ismét háború lesz” – figyelmeztetett Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter Dubrovnikban. Mint mondta, miután véget ér a háború, „olyan környezetet kell teremteni, amelyben lehetetlen az új agresszió” – adta hírül a horvát Index szombat délután.
A külügyminiszter optimizmusának adott hangot a legutóbbi svájci békekonferenciával kapcsolatban. Ahogyan arról az Index is beszámolt, Svájcban június 15-én és 16-án tartották az ukrajnai békekonferenciát, amelyen 92 ország vett részt, közülük 57 állam- vagy kormányfői szinten.
Amikor azt látjuk, hogy sok ország készen áll a közös cselekvésre, ez hitet ad ahhoz, hogy az igazságos és tartós béke lehetséges. Minden következő lépés nehezebb lesz, mint az előző, de nincs alternatíva
– zárta beszédét.
Az amerikai hadsereg 870 Patriot Advanced Capability–3 Missile Segment Enhancement (PAC–3 MSE) rakéta gyártásáról kötött megállapodást a Lockheed Martin repülőgép- és fegyvergyártó céggel – számolt be az Unian ukrán hírügynökség.
Ez az évekre szóló szerződés összhangban van a hadsereg azon elkötelezettségével, miszerint ez a rendszer kritikus fontosságú mind az amerikai hadsereg, mind pedig Ukrajna és más szövetségesek támogatásához világszerte
– áll az amerikai hadsereg sajtóosztályának közleményében.
Hozzátették: a PAC–3 MSE típusú rakéták taktikai ballisztikus rakéták, cirkálórakéták, hiperszonikus rakéták és repülőgépek ellen is képesek fellépni.
Ukrajna külügyminisztériuma június 29-én üdvözölte, hogy a Google Translate nemrégiben a krími tatár nyelvvel bővítette a fordítóját – írja a The Kyiv Independent.
A nyilatkozat néhány nappal azután érkezett, hogy a Google bejelentette ingyenes online fordítóeszközének, a Google Fordítónak a „legnagyobb bővítését”, amely 110 új nyelvvel bővült.
Köszönjük a Google-nak ezt a fontos kezdeményezést, amely bizonyítja, hogy Ukrajna őslakosainak gazdag nyelvi és kulturális öröksége értékes a globális közösség számára
– közölte a külügyminisztérium az X-en.
A Google szerint az új nyelvi kiegészítések – amelyek között szerepel a kantoni és a pandzsábi is – több mint 614 millió nyelvhasználót képviselnek világszerte.
Az ukrán kormány a krími tatár nyelv megőrzésén fáradozik, amely az ukrajnai nyelvhasználók számának csökkenése miatt veszélyeztetett. A krími tatárok tömeges deportálása és elnyomása mind az Orosz Birodalom, mind a Szovjetunió részéről nagymértékben hozzájárult a csökkenéshez. A Krím 2014-es orosz annektálása tovább rontotta a tendenciát.
Google Translate has added the Crimean Tatar language to its list of available translations! 💙
— MFA of Ukraine 🇺🇦 (@MFA_Ukraine) June 29, 2024
👏🏻 Thank you to @Google for this crucial initiative, which demonstrates that the rich linguistic & cultural heritage of Ukraine's indigenous people is valuable to the global community pic.twitter.com/s1MD3LOZcW
Drónnal támadtak egy rendőrautóra az orosz erők a Sosztkinszkai járásban szombat délelőtt – számolt be az ukrán belügyminisztérium a Telegram-csatornáján.
A támadás következtében a rendőrök járműve teljesen kiégett, valamint egy járókelő megsérült. Őt jelenleg kórházban ápolják. Hozzátették: a hatóság tagjai nem sérültek meg.
Az Európai Tanács kiterjesztette Belaruszra is az Oroszországgal szemben korábban bevezetett gazdasági szankciók egy részét – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Ezeknek az átfogó intézkedéseknek az a célja, hogy kiterjesszék [Belaruszra – a szerk.] az Oroszországgal szemben már hatályban lévő korlátozó intézkedések egy részét, és ezzel megoldják az orosz és a fehérorosz gazdaságok közötti nagyfokú integrációból eredő szankciók megkerülésének problémáját
– áll a testület dokumentumában az orosz portál szerint.
A Belarusszal szembeni szankciókat a kereskedelem, a szolgáltatások és a közlekedés területén léptették életbe. Emellett szerepelnek közte olyanok is, amelyek a két ország elleni korlátozások kijátszását gátolják.
Öt civil, köztük két gyermek életét vesztette az oroszországi Kurszk megyében ukrán dróncsapás miatt – közölték szombaton az orosz hatóságok.
Alekszej Szmirnov kurszki kormányzó szerint „a család két további tagja súlyos állapotban van”.
Mint mondta, a drón egy házba csapódott Gorodiscse faluban.
Az ukrán hadsereg az idén kiszélesítette az orosz területek elleni dróncsapásait. Orosz energetikai létesítmények mellett határ menti városokban, illetve településeken lévő célpontokat is támad – írja az MTI.
Oroszország májusban hadműveletet indított az északkelet-ukrajnai Harkiv régióban. Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint mindez egy ütközőövezetet hivatott létrehozni az oroszországi Belgorod régiójának védelmére az ukrán csapásoktól. Kurszk régiója északabbra fekszik az ukrajnai Szumi régióval átellenben.
Visszatért Kijevbe tíz ukrán, akiket előző nap engedtek ki orosz fogságból – a hazatérőkről Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tett közzé felvételeket Telegram-oldalán. „Otthon” – írta posztjához röviden az elnök.
Az orosz fogságból kiszabadult ukránok már Kijevben vannak. Mosolyok, ölelések és könnyek a szemükben! Végre otthon!
– tette hozzá Ukrajna Hadifogoly-kezelési Koordinációs Központja az Unian szerint.
A Biden-kormányzat 150 millió dollár értékben fegyvereket és lőszereket, köztük HAWK légvédelmi elfogórakétákat és 155 milliméteres tüzérségi lőszereket biztosít Ukrajnának – közölte két amerikai tisztviselő pénteken a Reuters szerint. A segélycsomagot várhatóan hétfőn jelentik be.
A MIM-23 HAWK rakétát – a „Homing All the Way Killer” rövidítése – az 1950-es években vezették be, majd korszerűsítették, hogy megbirkózzon a taktikai zavarokkal. Az Egyesült Államok 2022-ben kezdett HAWK elfogórakétákat szállítani Ukrajnának a vállról indítható Stinger légvédelmi rakétarendszerek – egy kisebb hatótávolságú rendszer – továbbfejlesztéseként.
az Amerikai kormányzat most Ukrajna kétségbeesett kérésére reagál, mivel Oroszország az elmúlt hetekben légitámadásokat hajtott végre, az ukrán energetikai létesítményeket bombázta.
A HAWK elfogórakétákon és 155 milliméteres tüzérségi lőszereken kívül a csomag egyéb lőszereket és felszereléseket is tartalmaz majd Ukrajna védelmi igényeinek támogatására.
A csomag az elnöki lehívási felhatalmazásból származik majd, egy olyan mechanizmusból, amely lehetővé teszi Joe Biden számára, hogy gyorsan védelmi cikkeket és szolgáltatásokat szállítson át az Egyesült Államok készleteiből a szövetségesek támogatására. Az USA 2022 óta több mint 50 milliárd dollár katonai segélyt nyújtott Ukrajnának.
Ukrajnának idén 9,5 milliárd dollárra van szüksége a helyreállítási munkálatok finanszírozására – közölte az ukrán pénzügyminisztérium a Kárpáti Igaz Szó szerint.
A lap azt írja, az összeg jelentős része a védelmi ipar, az energetika, a lerombolt lakások újjáépítése, a mezőgazdaság, a természeti erőforrások megőrzése és újratermelése, valamint a digitális technológiák és az informatikai szektor finanszírozására szükséges.
A tárca ugyanakkor kihangsúlyozta: a gyors fellendüléshez Ukrajnának összesen 15,3 milliárd dollárra van szüksége 2024-ben. Ebből 5,5 milliárd dollárt már biztosítottak az állami költségvetésből és adományozói támogatásokból, így további 9,5 milliárd dollárra van szükség a fennmaradó kiemelt igények kielégítésére.
Több pozíciót is sikeresen visszaszereztek az ukrán erők Harkiv közelében és Volcsanszk központi részén – számolt be a Háborús Tanulmányok Intézete (ISW) szombaton.
Az ISW jelentését – amelyet azUnian ukrán hírügynökség vett észre – egy Harkivnál szolgáló katona is megerősítette, aki elmondta, hogy Harkiv megye északi részén stabilizálódni látszik a helyzet, az orosz csapatok ugyanis már június 12-e óta nem értek el jelentős eredményt a területen.
Hozzátette: az orosz katonák megpróbálják távolról aknázni a területet, azonban egyre nagyobb veszteségeket szenvednek.
Pénteken az ukrán-orosz háborúban 1070 orosz katona esett el – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők szombaton az Ukrajinszka Pravda szerint.
A vezérkar azt írta, az ukrán erők az elmúlt napon 7 harckocsit és 57 tüzérségi rendszert semmisítettek meg a harcokban.
Ezzel a háború kezdete óta az orosz erők összesen
és egy tengeralattjárót veszítettek el.
Rossznak nevezte az Európai Unió és Oroszország kapcsolatára nézve Vlagyimir Putyin orosz elnök szóvivője, Dmitrij Peszkov, hogy ha Ursula von der Leyen és Kaja Kallas vezető tisztséget szereznek a következő ciklusra – írja az Euronews.
Az elnök sajtótitkára szerint Kallas észt miniszterelnökben nincs kompromisszumkészség, és Moszkvával „kibékíthetetlen a viszonya”, oroszellenes kijelentései miatt pedig az európai kapcsolatok normalizálása tőle nem várható.
Ursula von der Leyenről hasonlóan nyilatkozott.
Az ukrajnai háború kirobbanása óta Kallas következetesen szorgalmazza a szankciókat Moszkvával szemben, ezért figyelik, hogy megkapja-e az Európai unió egyik fontos vezetői posztját.
Magyarország területére június 28-án 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 7666 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 6754 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – számolt be a rendőrség pénteken.
Hozzátették: a beléptetettek közül a rendőrség 58 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Miroszlav Bileckij, a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás első helyettese közölte pénteken, hogy újabb menekültcsoport érkezett Harkiv megyéből Kárpátaljára – adta hírül a Kárpátalja.ma.
Mint írták, a támadások alatt álló megyéből három hete evakuálják az embereket a térségbe. Bileckij információi szerint kevesebb mint egy hónap alatt 52 menekültet fogadott a megye, és további csoportok érkezésére lehet számítani.
Mint arról beszámoltunk, a csütörtöki EU-csúcson Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is részt vett, aki az eseményt megelőzően örömének adott hangot, hogy az Európai Unió a héten megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával.
Ezzel kapcsolatban Bendarzsevszkij Anton külpolitikai- és biztonságpolitikai szakértő az Inforádióban elmondta: „Ukrajnában és emellett Moldovában is az általános elvárás az, hogy 5-6 éven belül, 2030-ig váljanak az Európai Unió teljes körű tagjává. Ennek egészen kicsi a valószínűsége. A valóság inkább legalább 10-15 évet mutat”.
Kiemelte, hogy Ukrajna és Moldova is posztszovjet ország, alkotmányuk, jogi berendezkedésük még a szovjet mintákat követi, és mindkét államnak át kell állnia az európai uniós jogszabályokra, szabványokra és normákra.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója szerint a csatlakozási folyamatban 35 különböző klaszterben kell a két országnak teljesíteni és megfelelni az EU-s szabályoknak is, és ez a 35 klaszter több ezer törvényt foglalhat magába.
Az, hogy megszavaznak egy törvényt, önmagában nem garantálja, hogy a törvényt be is fogják tartani, és hogy az megfelelően fog működni. Éppen ezért a jogi harmonizációnak az előkészítése, a véghezvitele, a törvényeknek az elfogadása, és utána a betartatási gyakorlatnak az ellenőrzése, igencsak hosszú folyamat lesz
– tette hozzá a szakértő.
Kedves olvasóink!
Indul az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ma is!