Az Európai Unió legtöbb tagországában a megkérdezettek többsége támogatja Ukrajna fegyver- és lőszerellátásának növelését – derül ki egy szerdán megjelent, tizenkét uniós tagállamra kiterjedő felmérésből, amelyet a European Council on Foreign Relations – magyarul Európai Külkapcsolati Tanács – nevű agytröszt megbízásából készítettek.
Észtországban, Svédországban, Lengyelországban, Nagy Britanniában, Hollandiában és Portugáliában a megkérdezettek több mint fele támogatja a kezdeményezést.
Németországban és Csehországban közel kiegyensúlyozott a támogatók és ellenzők aránya. Csupán három országban – Görögországban, Bulgáriában és Olaszországban – vannak túlsúlyban azok, akik ellenzik a kezdeményezést.
Az ukrán repülőgépek tényleges megrongálódására kevés bizonyíték van, míg a képmanipulációra utaló jelek sokkal markánsabbak – állítja a Kyiv Post, amelyet az Unianukrán hírügynökség szemlézett.
Az előbbi kiadvány emlékeztetett arra, hogy az oroszbarát közösségi média hétfőn azt állította, hogy két rakéta csapódott be az észak-ukrajnai Poltava régióban lévő légibázison, hét vadászgépet megsemmisítve és többtucatnyi személyt megölve vagy megsebesítve. A rendelkezésre álló bizonyítékok ellenőrzése azonban sokkal mérsékeltebb eredményekre utal.
Ugyanakkor Jurij Ihnat, az ukrán légierő korábbi szóvivője azt megerősítette, hogy az orosz csapásokat valóban végrehajtották, de cáfolta a jelentős károkról szóló jelentéseket.
A Kyiv Post munkatársai arra a következtetésre jutottak, hogy az események hivatalos ukrán verziója tűnik pontosabbnak, míg az oroszok állítása – miszerint több ukrán repülőgép megsemmisült – túlzónak tűnik.
A szerzők összegzése szerint a második rakétacsapás után látható robbanások és tűz nagy valószínűséggel nem egy ukrán vadászgépet érő csapás, hanem a parkolópályán tárolt, használatra kész lőszert érő sikeres találat eredményei voltak.
Az orosz hadsereg először délről jelentett rakétafenyegetést, majd néhány perccel később észleltek egy rakétát, amely Mikolajiv régióból repült Odessza felé.
Légiriadót hirdettek Odessza, Mikolajiv, Herszon és Kirovohrad régiókra – közölte az Ukrajinszka Pravda.
Jurij Korolcsuk, az ukrán Energiastratégiák Intézetének szakértője szerint télen előreláthatólag napi 12 órán keresztül nem lesz áram – írja az Unian ukrán hírügynökség.
A szekértő hozzátette, naponta 2-3 órás fénnyel számol, de a további javítások és az esetleges oroszok ágyúzások is befolyásolhatják a becslést.
Elmondása szerint télen nő az áramfogyasztás, így a helyzet akkor is rosszabb lesz, ha közben sikerül részleges javításokat elvégezniük. A problémás körzetekhez sorolta Kijevet, Harkivot, Odesszát, valamint Dnyipro és Lviv régióját is. Kiemelte, az energetikai problémát minden ukrán megtapasztalja, beleértve Kárpátalját is.
Az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye szerint Magyarország területére július 2-án 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 6647 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5315 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – írja az MTI.
A beléptetettek közül a rendőrség 43 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Diplomáciai jegyzéket küldött Moszkvának a litván külügyminisztérium, miután egy orosz polgári repülőgép engedély nélkül lépett be Litvánia légterébe – írja a Sky News.
A Pobeda orosz légitársaság járata vasárnap este lépett be a Balti-tenger felett a litván légtérbe. A gép a moszkvai Vnukovói repülőtérről tartott a kalinyingrádi repülőtérre.
Litvánia a NATO és az EU tagja. Az orosz–ukrán háború kitörése óta rendszeresen támogatják Kijevet, valamint katonai felszereléssel is segítették Ukrajnát.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!