Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (PACE) politikai foglyokkal foglalkozó különleges jelentéstevője kedden aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy megszakadt minden kapcsolat Vlagyimir Kara-Murza börtönben lévő orosz ellenzéki politikussal – írja az MTI.
Sunna Avarsdóttir felhívta a figyelmet arra, hogy Kara-Murzával július 4-én próbáltak kapcsolatba lépni ügyvédjei az Moszkvától 2700 kilométerre keletre található omszki börtönben, azonban az orosz hatóságok a jogi képviselőknek azt mondták, hogy a politikust aznap kórházba vitték.
A kórházi kezelés okát nem közölték, és nem szolgáltak felvilágosítással Kara-Murza egészségi állapotáról sem. Ezt követően ügyvédjei többször próbálták meglátogatni, de nem engedték be őket a kórházba
– közölte a jelentéstevő, aláhúzva, hogy Kara-Murzát már a letartóztatása előtt is mérgezési kísérletek során szerzett idegrendszeri betegséggel kezelték, az állapota pedig romlott a fogság alatt. „Sokan attól tartanak, hogy a rezsim igyekszik még a börtönben végezni legismertebb bírálóival” – jelentette ki Avarsdóttir.
A jelentéstevő felszólította az orosz hatóságokat – akiknek az eljárását embertelennek nevezte –, engedélyezzék, hogy Kara-Murza találkozhasson az ügyvédjeivel, illetve, hogy bocsássák szabadon az ellenzéki politikust. Emellett felszólította Nagy-Britanniát és az Egyesült Államokat, hogy igyekezzenek diplomáciai úton információkat szerezni Kara-Murza állapotáról és tegyenek meg mindent mielőbbi kiszabadulása érdekében, „a többi között humanitárius okokból is”.
Az ukrajnai orosz offenzívát elítélő, Moszkva elleni szankciókért lobbizó Kara-Murzát tavaly áprilisban ítélték 25 év szabadságvesztésre, a többi között hazaárulás vádjával.
Ez volt az ukrajnai háború kezdete óta ellenzéki politikusra kiszabott legszigorúbb büntetés Oroszországban.
Az orosz és brit állampolgársággal rendelkező politikust az ukrajnai támadás kezdete után pár héttel tartóztatták le, csupán néhány órával azt követően, hogy a CNN hírcsatorna által levetített interjúban „gyilkosok rezsimjének” nevezte az orosz kormányt.
Az orosz csapatok ismét megtámadták a Herszon régióban található Kizomisz falut, egy 34 éves férfi a lábán sebesült meg – írja az Ukrajinszka Pravda.
A jelentések szerint az oroszok kedd este drónról robbanóanyagot dobtak le egy lakóház udvarára, ahol a férfi tartózkodott. Az áldozat a lábán sebesült meg, akit kórházba vittek.
Korábban az oroszok tüzérségi ágyúval lőtték Kizomisz faluját, megölve egy idős férfit. Ő akkor az utcán tartózkodott.
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (PACE) politikai foglyokkal foglalkozó különleges jelentéstevője kedden aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy megszakadt minden kapcsolat Vlagyimir Kara-Murza börtönben lévő orosz ellenzéki politikussal – írja az MTI.
Sunna Avarsdóttir felhívta a figyelmet arra, hogy Kara-Murzával július 4-én próbáltak kapcsolatba lépni ügyvédjei az Moszkvától 2700 kilométerre keletre található omszki börtönben, azonban az orosz hatóságok a jogi képviselőknek azt mondták, hogy a politikust aznap kórházba vitték.
A kórházi kezelés okát nem közölték, és nem szolgáltak felvilágosítással Kara-Murza egészségi állapotáról sem. Ezt követően ügyvédjei többször próbálták meglátogatni, de nem engedték be őket a kórházba
– közölte a jelentéstevő, aláhúzva, hogy Kara-Murzát már a letartóztatása előtt is mérgezési kísérletek során szerzett idegrendszeri betegséggel kezelték, az állapota pedig romlott a fogság alatt. „Sokan attól tartanak, hogy a rezsim igyekszik még a börtönben végezni legismertebb bírálóival” – jelentette ki Avarsdóttir.
A jelentéstevő felszólította az orosz hatóságokat – akiknek az eljárását embertelennek nevezte –, engedélyezzék, hogy Kara-Murza találkozhasson az ügyvédjeivel, illetve, hogy bocsássák szabadon az ellenzéki politikust. Emellett felszólította Nagy-Britanniát és az Egyesült Államokat, hogy igyekezzenek diplomáciai úton információkat szerezni Kara-Murza állapotáról és tegyenek meg mindent mielőbbi kiszabadulása érdekében, „a többi között humanitárius okokból is”.
Az ukrajnai orosz offenzívát elítélő, Moszkva elleni szankciókért lobbizó Kara-Murzát tavaly áprilisban ítélték 25 év szabadságvesztésre, a többi között hazaárulás vádjával.
Ez volt az ukrajnai háború kezdete óta ellenzéki politikusra kiszabott legszigorúbb büntetés Oroszországban.
Az orosz és brit állampolgársággal rendelkező politikust az ukrajnai támadás kezdete után pár héttel tartóztatták le, csupán néhány órával azt követően, hogy a CNN hírcsatorna által levetített interjúban „gyilkosok rezsimjének” nevezte az orosz kormányt.
Magyarország területére kedden az ukrán–magyar határszakaszon 6615 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4802 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 31 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Egy moszkvai bíróság elrendelte Julija Navalnaja, Alekszej Navalnij néhai orosz ellenzéki politikus feleségének távollétében történő letartóztatását – közölte szóvivője kedden a CNN szerint. A moszkvai Baszmannij kerületi bíróság „szélsőséges szervezetben való részvétellel” vádolta meg Navalnaját – közölte szóvivője, Kira Jarmis a közösségi médiában közzétett bejegyzésében. Az orosz média szerint a nőt nemzetközi körözési listára is felvették.
„Julija Boriszovna (Julija Navalnaja, a Boriszovna az apja – Borisz Abraszimov – nevét jelöli) elrejtőzött az előzetes vizsgálatot folytató szervek elől, amiért körözést adtak ki ellene” – közölte a vádlott távollétében a törvényszék,
amelynek döntése értelmében két hónapra őrizetbe fogják venni Julija Navalnaját kiadatása vagy az Oroszországi Föderáció területén történő letartóztatása esetén.
Julija Navalnaja februárban azzal vádolta Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy ő a felelős a férje haláláért, és jelezte, hogy folytatja férje útját egy „boldog, szép Oroszországért”. A bíróság keddi döntésére reagálva Navalnaja megismételte állításait, miszerint Putyin érintett férje halálában.
Az ő helye a börtönben van, és nem valahol Hágában, egy hangulatos cellában, tévével, hanem Oroszországban – ugyanabban a kolóniában és ugyanabban a 2 x 3 méteres cellában, amelyben megölte Alekszejt
– írta a közösségi médiában közzétett bejegyzésében. „Ó, nem lesz a szokásos eljárás? Külföldi ügynök, majd büntetőeljárás indítása, majd letartóztatás?! Amikor erről írnak, kérem, ne felejtsék el leírni a lényeget: Vlagyimir Putyin gyilkos és háborús bűnös” – tette hozzá Julija Navalnaja.
Alekszej Navalnij február 16-án, 47 éves korában halt meg a Jamal-Nyenyec Autonóm Körzetben található sarkvidéki börtönben, ahol 19 évi büntetését töltötte. A Kreml tagadja, hogy az orosz államnak vagy Vlagyimir Putyin elnöknek bármi köze lett volna halálához. Az orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat (FSZIN) tájékoztatása szerint a politikus egy séta után hirtelen rosszul lett, eszméletét vesztette és meghalt.
Összesen 16 orosz, valamint 17 belorusz sportoló vesz részt semleges színekben a július 24-én kezdődő párizsi olimpián. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) keddi közlése szerint ennyien fogadták el a felkínált meghívást, ez már csak az esetleges visszalépések miatt változhat.
A NOB azt is közölte, orosz részről 19-en, belorusz részről heten nem éltek a lehetőséggel, utóbbiak közül így például nem lesz ott a francia fővárosban a két teniszsztár Arina Szabalenka és Viktorija Azarenka sem.
Kerékpárban, kenuban, úszásban, ugróasztalban, birkózásban, taekwondóban, súlyemelésben, evezésben, sportlövészetben, valamint teniszben indulnak a két nemzet versenyzői a versenyeken.
Az Ukrajnában zajló katonai invázió miatt Oroszország és Belarusz a csapatsportágakban nem vehet részt az ötkarikás játékokon, és a két ország versenyzői az egyéni sportágakban is csak semlegesként indulhatnak. Minden kvalifikált sportolónak át kell esnie a NOB által kijelölt háromtagú testület átvilágítási folyamatán. A kritériumok közé tartozik, hogy nem támogatta nyíltan az ukrajnai háborút, és nincs kapcsolata semmilyen katonai vagy biztonsági szervezettel – írja az MTI.
Volodimir Zelenszkij elnök július 9-i esti beszédében bejelentette, hogy Washingtonba érkezett a július 9–11-én megrendezésre kerülő NATO-csúcstalálkozóra. „Több légvédelmi rendszerért küzdünk Ukrajna számára, és biztos vagyok benne, hogy sikerrel járunk. Arra is törekszünk, hogy több repülőgépet, köztük F–16-osokat szerezzünk” – fogalmazott Ukrajna elnöke X-bejegyzésében.
„Emellett fokozott biztonsági garanciákat szorgalmazunk Ukrajna számára, beleértve a fegyvereket, a pénzügyi segítséget és a politikai támogatást” – mondta Zelenszkij.
Határozott lépéseket sürgetünk az Egyesült Államok és Európa részéről, olyan lépéseket, amelyek megerősítik harcosainkat
– tette hozzá. „Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy mindent megteszünk az orosz terror legyőzése érdekében. Ez nem csak a mi országunk számára létfontosságú – ez mindenki számára létfontosságú –, minden partner és minden nemzet számára” – hangsúlyozta.
Ukrajna reményét fejezte ki, hogy a csúcstalálkozó határozottabb jelzést hoz a jövőbeli szövetségi tagságról. Amerikai tisztviselők világossá tették, hogy az ország valószínűleg nem kap meghívást.
Now in Washington. Today marks the beginning of the NATO Summit.
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) July 9, 2024
We are fighting for more air defense systems for Ukraine, and I’m confident we will succeed. We are also striving to secure more aircraft, including F-16s. Additionally, we are pushing for enhanced security… pic.twitter.com/ydkHQjK6RL
Vlagyimir Putyin orosz elnök Harkiv elfoglalására akarta kihasználni, hogy az amerikai kongresszus több mint hat hónapja nem hagyta jóvá az Ukrajnának nyújtott újabb segélyeket – írta meg az Unian.
Az oroszok minden nap megtámadják Harkiv lakóit, mert „káoszt akarnak provokálni és menekülésre kényszeríteni az embereket” – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Ronald Reagan Elnöki Alapítvány és Intézetnek. Az ukrán vezető szerint ez Putyin célja.
Ezt a több mint hat hónapos kongresszusi szünetet akarta kihasználni, és gyorsan el akarta foglalni Harkivot, ahol most másfél millió ember él. Ez nagyon közel van a határhoz
– mondta Zelenszkij.
Zelenszkij hozzátette, hogy Oroszország újabb offenzívája során a Harkivi területen Kijev elvesztett néhány falut a határ mentén, de sikerült visszafoglalni és megmenteni a lakosokat. „Láthatták, őt nem érdekli, kit öl meg, katonát, embert, civilt. Ezért vittük el az embereket ezekből a falvakból, és nem járt sikerrel. Hála istennek, a segítség és persze a katonáink, elsősorban a mi hőseink, megállították őket. Sok embert vesztett” – tette hozzá az elnök.
Az államfő azt mondta, hogy több ezer lakosról van szó. „(Putyin) Számára nagyon magas árat jelentett ez a művelet” – hangsúlyozta Zelenszkij.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!