Klaus Iohannis román elnök bejelentette, hogy országa kétoldalú biztonsági megállapodást ír alá Ukrajnával a NATO washingtoni csúcstalálkozóján – írja az Ukrajinszka Pravda.
Iohannis nem részletezte az Ukrajnával kötendő biztonsági megállapodás részleteit, de megjegyezte, hogy az aláírásra csütörtök reggel kerül sor.
Így csatlakozunk más szövetségesekhez, akik aláírták ezt a kétoldalú dokumentumot Ukrajnával
– hívta fel a figyelmet a román államfő.
A legutóbbi közvélemény-kutatások szerint az ukránok 65 százaléka hasznosnak tartja a partnerekkel kötött biztonsági megállapodásokat.
Románia számára az a fontos, hogy a NATO növelje a szövetséges jelenlétet a Fekete-tenger térségében, és elvárja, hogy záros határidőn belül egy másik Patriot rakétavédelmi rendszert kapjon az Ukrajnának adományozott Patriot rendszerért cserébe.
Az MTI beszámolója szerint a NATO-csúcson részt vevő Klaus Iohannis román újságírók előtt nyilatkozva kifejtette, hogy Románia az utóbbi tíz évben „egy segítségért könyörgő országból” olyan állammá vált, amely kellő erővel, energiával és kapacitással rendelkezik ahhoz, hogy biztonságot exportáljon a régióba.
Az Agerpres hírügynökség által idézett államfő leszögezte: továbbra is Oroszország jelenti a legnagyobb kockázatot Európa és az euroatlanti térség biztonságára, és a NATO-nak készen kell állnia arra, hogy megvédje magát. Szerinte a fennállása 75. évfordulóját ünneplő védelmi szövetség stratégiai előnye az egység és a szolidaritás, ami nagyon világosan megmutatkozott az Ukrajna elleni orosz agresszió kezdete óta eltelt években.
Rámutatott, hogy Románia támogatja Ukrajnát, ugyanakkor egy másik Patriot rakétavédelmi rendszert vár az Ukrajnának adományozottért cserébe. „Nyilván nem holnapra várjuk, de a közeljövőben. Úgy gondolom, hogy az adományunk kompenzálásaként gyorsabban kiszállítják majd ezeket a rendszereket” – nyomatékosította.
Újságírói kérdésre válaszolva Iohannis nem akart jóslatokba bocsátkozni arról, hogy mikorra várható Ukrajna NATO-csatlakozása, mivel ehhez konszenzusra van szükség, és „nem mindegyik szövetséges ország van meggyőződve arról, hogy ennek sürgősen meg kell történnie”. A román elnök ugyanakkor az Ukrajnának nyújtott támogatás növelését szorgalmazta.
Ha Ukrajna elveszíti a háborút, mindannyian veszítünk. Segíteni kell nekik, hogy ne veszítsék el a háborút
– idézte a román elnök nyilatkozatát az Agerpres hírügynökség.
Magyarország területére szerdán az ukrán–magyar határszakaszon 6739 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 6304 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 57 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az Észak-atlanti Tanács ülése után kijelentette, hogy Ukrajna útja a tagsághoz visszafordíthatatlan, a csúcstalálkozó nyilatkozatából az is kiderült, hogy ez mikor történhet meg. Orbán Viktor szerdai videójában közölte, hogy a szervezetnek vissza kellene térnie az eredeti szellemiségéhez, a magyar kormányfő Joe Bidennel és Jens Stoltenberggel is találkozott az eseményen.
A NATO 2024-es washingtoni csúcstalálkozóját július 9. és 11. között tartják, amely a szervezet megalakulásának 75. évfordulójára is emlékezik, de az egyik fő témája az ukrajnai háború.
Arról, hogy a háborúban álló ország mikor csatlakozhat a védelmi szövetséghez, és hogy a magyar kormányfő mi mellett érvel a találkozón, ide kattintva olvashat bővebben.
Nemkívánatosnak minősítette az orosz főügyészség szerdán a The Moscow Times hírportál tevékenységét Oroszországban – adta hírül az MTI.
A főügyészség szerint az amszterdami központú, Oroszországban korábban külföldi ügynöknek nyilvánított The Moscow Times célja „az orosz vezetés kül- és belpolitikai döntéseinek lejáratása”. A portál alapítója és tulajdonosa holland állampolgár, aki egyúttal az Oroszországban ugyancsak külföldi ügynöknek minősített Stichting Potamos és a Stichting 2 Oktober holland alapítványt, valamint az orosz ellenzéki Dozsgy tévécsatorna hollandiai fiókját, az Oroszországban nemkívánatosnak minősülő TVR Studios B.V-t is irányítja.
Az orosz hatóság közleménye értelmében a The Moscow Times rendszeresen együttműködik a Lettországban szerkesztett, külföldi ügynöknek nyilvánított Medusa Projecttel, a The Insiderrel, az iStories Fondsszal, valamint az amerikai költségvetésből finanszírozott Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádióval, amelynek tevékenységét szintén nemkívánatosnak nyilvánították Oroszországban.
A The Moscow Times napilapot Derk Sauer médiamenedzser alapította 1992-ben. Ma már csak online formában jelenik meg orosz és angol nyelven. 2022 áprilisában az orosz tömegtájékoztatási és távközlési felügyelet (Roszkomnadzor) a főügyészség kérésére blokkolta a The Moscow Times orosz nyelvű honlapjának hozzáférhetőségét.
Klaus Iohannis román elnök bejelentette, hogy országa kétoldalú biztonsági megállapodást ír alá Ukrajnával a NATO washingtoni csúcstalálkozóján – írja az Ukrajinszka Pravda.
Iohannis nem részletezte az Ukrajnával kötendő biztonsági megállapodás részleteit, de megjegyezte, hogy az aláírásra csütörtök reggel kerül sor.
Így csatlakozunk más szövetségesekhez, akik aláírták ezt a kétoldalú dokumentumot Ukrajnával
– hívta fel a figyelmet a román államfő.
A legutóbbi közvélemény-kutatások szerint az ukránok 65 százaléka hasznosnak tartja a partnerekkel kötött biztonsági megállapodásokat.
A NATO szövetségesei hamarosan bejelentenek egy tervet a washingtoni csúcstalálkozón, miszerint Ukrajna a következő évben minimum 40 milliárd eurós támogatást kap szövetségesétől – közölte a Fehér Ház még szerdán.
A nemzetek célja, hogy „fenntartható szintű biztonsági támogatást nyújtsanak Ukrajna számára a győzelem érdekében” – áll a közleményben. Emellett a NATO-szövetség várhatóan bejelenti egy új katonai parancsnokság felállítását Németországban az ukrán csapatok kiképzésére és felszerelésére, valamint új NATO-főképviselőt nevez ki Kijevbe.
Ukrajna korábban reményét fejezte ki, hogy a július 9–11-i NATO-csúcstalálkozón egy egyértelműbb jelzést adhatnak ki a szövetségben való jövőbeli tagságáról. Amerikai tisztviselők világossá tették, hogy az ország valószínűleg nem kap meghívást a konferencián, de a záródokumentumban lesz egy erős deklaráció ezzel kapcsolatban.
Rakétákkal támadták az oroszok a Mikolajiv régiót szerda este, a támadásban egy ember meghalt, többen pedig megsérültek – számolt be az Unian ukrán hírügynökség.
A dél-ukrajnai védelmi erők közleménye szerint Vozsnyeszenszk város központját is rakétákkal lőtték. A csapások következtében tűz ütött ki egy polgári létesítményben. Az incidensben nyolcan súlyos sérüléseket szenvedtek.
A sérültek között van a település polgármestere is, akit kórházban ápolnak.
Oroszország akkor fog tárgyalni Ukrajnával, ha Kijev készen áll rá – jelentette ki Andrej Rudenko orosz külügyminiszter arra a kérdésre, tud-e pontos dátumot mondani a béketárgyalásokkal kapcsolatban.
Nem szeretnék semmilyen időpontot vagy határidőt szabni. Akkor tárgyalunk, ha Ukrajna készen áll erre
– mondta Rudenko az MK.ru szerint. A külügyminiszter hozzátette: Ukrajna jelenlegi békejavaslatai nem vehetők komolyan Oroszország számára.
Mint arról korábban írtunk, az ukrán kormány feltételei közé tartozik az orosz csapatok kivonulása és a háborús bűnösök elszámoltatása. Ugyanakkor Kijev háborús bűnösnek tartja az orosz védelmi minisztérium és a politikai elit nagy részét. Oroszország viszont ragaszkodik az elfoglalt területek megtartásához és Ukrajna semlegességéhez.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!