Ez a poszt a következő Percről percre része:
Keményen izzasztják von der Leyent, jobbról és balról is támadják
-
Többet kell befektetnünk a biztonságunkba és védelmünkbe. Von der Leyen szerint Oroszország ki akarja fárasztani Ukrajnát, így szeretné legyőzni Ukrajnát, így az EB-elnökjelölt szerint most nehezebb tél vár Kijevre.
Orbán Viktor Moszkvai látogatásáról kijelentette, hogy az nem ért el semmit, annak célja a másik fél megnyugtatása volt.
Emlékeztetett, a magyar miniszterelnök látogatása után két nappal egy gyerekkórházat bombázott le Oroszország, majd pedig többször is kijelentette, leginkább Ukrajna szeretne békét, és emiatt az Európai Unió végsőkig kitart Kijev mellett.
Ezen gondolatait az EP-képviselők gyakran szakították meg tapssal. Egyébként Von der Leyen szó szerint nem nevezte meg Orbánt, egy európai miniszterelnökként hivatkozott rá.
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
-
A jövőben a jogállamiságot veszik alapul a költségvetésnél, az uniós pénzek elosztásánál. Ezzel együtt sürgette az unió működésének nagyobb átláthatóságát, a bürokrácia csökkentését és a hatékonyabb működést.
-
A demokrácia a közös kincsünk – mondta Von der Leyen, amikor a hibrid támadások kérdésére tért át.
Von der Leyen szerint veszélyben van a demokrácia.
Egyrészt Oroszország „két éve véres háborút” indított Európa határai mellett, emellett pedig újságírókat támadnak, kínai és orosz ügynökök pedig dezinformációs kampányt folytatnak az Európai Unióban.
Elmondta, az Európai Bizottság az elmúlt öt esztendőben sokat foglalkozott a hibrid támadásokkal, azonban szerinte még van hova fejlődni.
Ha ma megszavaznak engem, akkor ígéretet teszek, hogy létrehozunk egy európai demokráciát védő pajzsot
– jelentette ki Von der Leyen, ami megakadályozná a demokratikus folyamatokba való külföldi beavatkozást, ezenkívül kidolgoznának egy procedúrát, egy kísérletre milyen egységes választ adnának.
Ezenkívül a témával kapcsolatban hozzátette, támogatni kell a független újságírást, a jogállamiság védelmét és többek között a korrupció elleni harcot.
-
Ursula von der Leyen olyan Európát szeretne, ahol a legjobb felnőni és a legjobb a nyugdíjas éveket eltölteni. Nagyobb hangsúlyt fektetnek a jövőben az Erasmus-programokra. Ugyanakkor a fiatalok esetében figyelni kell arra is, hogy gyerekeink ne essenek a cyberbullying áldozatául, ne égjenek ki a folyamatos online jelenléttől, a kütyüktől való függéstől.
A női jogokról is szót ejtett. tíz év után hatalmas sikert ért el az unió a női jogok erősítése terén. Ma már nem kaphatnak a nők ugyanazért a munkáért kevesebbet, mint a férfiak, és a társadalom minden területén megerősítették a nők helyzetét.
-
A jelen kihívásaiként említette a mesterséges intelligenciát, a munkások helyzetét, valamint a lakhatási válságot.
A mesterséges intelligenciával kapcsolatban új szabályozást ígért, ami a dolgozókat segítené, majd további égető kérdésként a lakhatás helyzetéről beszélt, amelyről bejelentette, hogy kinevez egy lakhatásért felelős biztost – feltéve, ha a parlament megszavazza újabb öt évre az Európai Bizottság élére.
-
A mezőgazdasággal kapcsolatban mielőbb szakértőkkel konzultál, hogy új stratégiát tudjanak kidolgozni az európai mezőgazdaság és élelmiszeripar számára.
„Senkit nem engedünk, hogy arra legyen kényszerítve, hogy olcsóbban adjon el valamilyen élelmiszert, mint amennyiért megtermelte. Ha kell, ilyen esetekben támogatásokkal segítünk.”
-
Az EB-elnökjelölt ezután arról beszélt, hogy az Európai Uniónak nem kizárólag közvetlen közelében, hanem a világon is fontos szereplővé kell válnia, így pedig rátért a világ jelenleg második nagy aktív konfliktusára, az Izrael és Hamász terrorszervezet elleni háborújára.
A gázai vérontásnak véget kell vetni!
– jelentette ki Von der Leyen, aki emellett kiállt a kétállami megoldás mellett, és elmondta, mennyi humanitárius segélyt osztott szét világszerte az EU az elmúlt években.
Ursula von der Leyen 2024. július 18-ánFotó: picture alliance / Getty Images Hungary -
A bővítésről is szót ejtett, mint politikai és erkölcsi szükségességről. Az új tagokkal csak nyerhet az Európai Unió. Továbbra is támogatják a jelölt államokat, hogy minél előbb tudjanak teljes jogú tagként csatlakozni.
„Azonban a történelem ismétli önmagát, és ne feledjük, a Nyugat-Balkán és Georgia szabadságra vágyó országait nem szabad cserben hagyni, ők nem akarnak semmiféle autoriter rendszerhez tartozni” – tette hozzá az elnökjelölt.
-
Von der Leyen a migrációról elmondta, az utóbbi években főleg a keleti határokon több ország is fegyverként használta – utalt Aljakszandr Lukasenka belarusz és Vlagyimir Putyin orosz elnök hibrid támadására.
Ezzel kapcsolatban kijelentette, növelni kell az európai határvédelmet, így növelné a Frontex létszámát is.
Ezenkívül kitért a földközi-tengeri útvonalakra is, amelyekről elmondta, kijelöl egy biztost, aki kizárólag ezzel a térséggel foglalkozik.
A migrációról még elmondta, sokan lehetetlennek gondolták, hogy erről közös európai választ sikerül adni, de tető alá hoztak egy migrációs paktumot, ezenkívül hozzátette, fontos, hogy a migránsokra személyként tekintsünk, hiszen ők is olyan hús-vér emberek, mint mi.
-
Ukrajna támogatása után az európai védelmi iparról és az EU és a NATO közötti kapcsolatokról értekezett. Ezzel kapcsolatban elmondta, fontos, hogy az EU növelje felkészültségét és fejlessze a védelmi iparát, majd megjegyezte, szükségesnek látja egy európai védelmi unió létrehozását.
Von der Leyen ugyanakkor hozzátette, hogy nem kizárólag katonai veszélyek fenyegetik az EU-t, hanem kibertámadások is.
-
Az elnökjelölt Ukrajnával kapcsolatban kitért annak fontosságára, hogy a kontinensnek meg kell erősítenie védelmi képességeit. A NATO ugyan bármikor segít, de Európának önállóan is képesnek kell lennie megvédenie magát. A jövőben sokkal többet kell együttesen befektetnünk a katonai védelmi iparba Európában.
-
Többet kell befektetnünk a biztonságunkba és védelmünkbe. Von der Leyen szerint Oroszország ki akarja fárasztani Ukrajnát, így szeretné legyőzni Ukrajnát, így az EB-elnökjelölt szerint most nehezebb tél vár Kijevre.
Orbán Viktor Moszkvai látogatásáról kijelentette, hogy az nem ért el semmit, annak célja a másik fél megnyugtatása volt.
Emlékeztetett, a magyar miniszterelnök látogatása után két nappal egy gyerekkórházat bombázott le Oroszország, majd pedig többször is kijelentette, leginkább Ukrajna szeretne békét, és emiatt az Európai Unió végsőkig kitart Kijev mellett.
Ezen gondolatait az EP-képviselők gyakran szakították meg tapssal. Egyébként Von der Leyen szó szerint nem nevezte meg Orbánt, egy európai miniszterelnökként hivatkozott rá.
-
Ennek érdekében mobilizálni kell a magánbefektetéseket. Példának hozta, hogy az európaiak mintegy 300 ezer milliárd eurónyi pénzt nem a kontinensen, az európai gazdaságokban fialtatnak. Éppen ezért meghirdeti az Európai Megtakarítási és Befektetési Alapot. Ebből és ennek segítségével lehet finanszírozni az európai gazdaságot hosszú távon.
-
A zöldítéssel kapcsolatban Von der Leyen kitért arra, hogy az elmúlt öt évben mit tettek a zöldítésért, majd pedig az ukrajnai háború miatt kivetett Oroszország elleni szankciókról kijelentette, hogy visszaszorították az oroszoktól való energiafüggőséget, sőt
Von der Leyen szerint mára vége az orosz energiafüggőségnek.
E kijelentését taps követte.
Ursula von der Leyen 2024. július 18-ánFotó: picture alliance / Getty Images Hungary -
Egy új tiszta ipari megállapodásra teszek javaslatot az első száz napban – jelentette ki von der Leyen, aminek a célja, hogy Európában az iparosítás és a dekarbonizáció egyszerre történjen meg.
Az EB-elnök szerint csak így lehet tartani a 2040-re kitűzött klímacélokat.
Szerinte nem kizárólag a zöldítésről és versenyképességről van szó, hanem a következő generációkról is, hogy számukra is élhető legyen a bolygó – ezért a kijelentésért az EP-képviselők megtapsolták a jelöltet.
-
A jelölt ígéretet tett arra is, megakadályozza, hogy szélsőségesek álljanak a jólét útjába Európában. Olyan víziója van Európáról, amely megvédi polgárait, virágzó gazdaságot, fejlődést hordoz.
Az első alapelv: a gazdaság felvirágoztatása és a versenyképesség javítása kell hogy legyen a legfontosabb a kontinens számára. Csökkenteni kell a bürokráciát, segíteni kell a vállalkozásokat, és e feladat ellenőrzésére megbízza az egyik alelnököt, hogy felügyelje a gazdaság fejlesztését, a versenyképesség javítását, és évente egyszer tegyen erről jelentést.
-
Von der Leyen azzal folytatta, hogy nem tolerálják a diktátorokat, a széthúzást szítókat, és mindig a demokráciát választják. Új, virágzó jövő mellett kell letenni a voksunkat – mondta a jelöltasszony. Említést tett az európaiakat sújtó megélhetési válságról, a mezőgazdaság problémáiról és a két és fél éve tartó háborúról, amely bizonytalanságot kelt az unió polgáraiban. Véleménye szerint azonban egy erős Európa meg tud küzdeni ezekkel a kihívásokkal.
-
A bizottsági elnöki poszt várományosaként mondott indítóbeszédében Ursula von der Leyen köszönetet mondott a jelöléséért. Felidézte, hogy milyen nehézségekkel küzdöttek az előző öt évben. Ezek között említette Zelenszkij ukrán elnök megjelenését vagy a koronavírus-járványban elhunytakra emlékező ülést, és szólt a néhai orosz aktivistáról, Alekszej Navalnijról is.
-
Mint előbb már írtuk, a héten nem kizárólag Ursula von der Leyenről szavaznak az EP-képviselők, mivel kedden elnököt és 14 alelnököt választottak, szerdán pedig az öt kvesztor személyéről is döntöttek.
Kedden a jobbközép Európai Néppárt (EPP), a szocialista S&D és a liberális Renew képviselői a parlamenti többségükkel összezártak, hogy megakadályozzák az EPP-nél jobbra álló képviselőcsoportok – így a részben Orbán Viktor miniszterelnök kezdeményezésére létrejött Patrióták Európáért (PfE) vagy a Giorgia Meloni olasz kormányfő fémjelezte Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) – méretükhöz arányos térnyerését.
A 14 alelnöki helyből így egyet sem tudott megszerezni a harmadik legnagyobb Patrióták Európáért frakció, miközben a nála kisebb ECR és Renew 2-2, míg a Zöldek és a szélsőbaloldali Baloldal 1-1 alelnököt ad a következő 2,5 évben.
-
Arról már az EP-választások utáni elemzésünkben is írtunk az Indexen, hogy Ursula von der Leyennek nem maga a választás, majd utána pedig az a június végi EU-csúcs jelent kihívást, ahol majd a tagállamok állam- és kormányfői jelölteket javasolnak az EU főbb intézményeinek az élére, hanem majd az Európai Parlament, aminek abszolút többségének meg kell szavaznia,
mivel az Európai Bizottság elnökének már öt éve is szoros volt az eredmény, mindössze a megválasztásához szükséges szavazatnál mindössze 9-cel kapott többet.
Ugyanakkor hiába van ismét többségben az őt öt éve támogató jobbközép-kereszténydemokrata Európai Néppárt, a szocialista S&D, illetve a liberális Renew a parlamentben, sajtóhírek szerint így is rezeg neki a léc, hiszen e képviselőcsoportok akár 10 százaléka is elutasíthatja.
Emiatt a júniusi EU-csúcs óta több ízben is tárgyalt ezen képviselőcsoportok vezetőivel, de emellett a Zöldekkel, illetve ezen a héten a Giorgia Meloni vezette jobboldali-konzervatív, az EU-integrációval szemben kritikus Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) vezetőivel is tárgyalt, hogy biztosan meglegyen a bűvös 360.
Hogy miért csak 360 szavazat kell az egykori német honvédelmi miniszternek a 720 fős testületben? Azért, mert a katalán függetlenségpárti Antoni Comín jelenleg még nem számít EP-képviselőnek, mivel nem utazott Madridba, hogy felvegye a mandátumát, hiszen ebben az esetben letartóztatták volna, ugyanis a 2017-es függetlenségpárti népszavazás miatt egy letartóztatóparancs van érvényben ellene.
A függetlenségpárti katalán képviselőknek már öt éve is problémájuk volt mandátumok felvételével ugyanezen probléma miatt.
Ő emiatt nem is EP-képviselőként, hanem mindössze vendégként vehetett részt az alakuló ülésen, a parlamenti patkó helyett a vendégeknek és újságíróknak fenntartott részen nézhette, ahogy Metsolát ismét megszavazzák az EP elnökének a következő 2,5 évre.
-
Köszöntjük olvasóinkat az Index percről percre közvetítésén!
Ezen a héten kedden alakult meg az Európai Parlament, aminek első két napján a testület elnökéről és alelnökeiről, majd pedig szerdán a kvesztorokról döntöttek, míg csütörtökön arról szavaznak az EP-képviselők, hogy az állam- és kormányfők által javasolt Ursula von der Leyen maradjon-e az Európai Bizottság élén újabb öt évre.
Az előzetes program szerint először Ursula von der Leyen mond beszédet kilenckor, majd a képviselőcsoportok vezetői szólalnak fel, amire a jelölt öt percben reagál, majd ezután az EP-képviselők szólalnak fel – a magyar EP-képviselők közül csupán a fideszes Gál Kingának lesz egy egyperces felszólalása. A vitát ismét Von der Leyen zárja egy ötperces felszólalással.
A vita 11 óráig tart, a titkos szavazás 13 órakor kezdődik, eredmény vélhetően 14:45 körül lehet.
Tartsanak velünk!