Tisztelt olvasóink!
Véget ért az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk holnap is, már korán reggel indul élő hírfolyamunk!
Egy ukrán külpolitikai és biztonsági szakértő szerint a magyar miniszterelnök békemissziójának hátterében nem az ukrajnai konfliktus megszüntetése áll. Alexander Hara úgy látja, hogy Orbán Viktor a békekezdeményezésekkel gazdasági problémáit szeretné megoldani, háborús álláspontjával pedig további kedvezményeket remél Oroszországtól.
További részleteket alábbi cikkünkben olvashat!
2023 szeptemberében az Egyesült Államok 3748 nukleáris robbanófejjel rendelkezett – közölte az amerikai Nemzeti Nukleáris Biztonsági Ügynökség (NNSA). Az amerikai hatóság legutóbb 2021 októberében hozta nyilvánosságra ezt a jelentést, akkor az Egyesült Államoknak 3750 nukleáris robbanófeje volt – írta az orosz Kommerszant.
Az NNSA szerint az Egyesült Államok az 1994 és 2023 közötti pénzügyi évek között 12 088 nukleáris robbanófejet szerelt le. További mintegy 2000 nukleáris robbanófejet kivontak a forgalomból, és ezek leszerelésére várnak. 1991. szeptember 30. óta a nem stratégiai amerikai nukleáris fegyverek számát több mint 90 százalékkal csökkentették, de az ügynökség nem közölt pontos számot.
A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) jelentése szerint a kilenc, nukleáris fegyverrel rendelkező állam (Oroszország, az Egyesült Államok, Kína, Franciaország, Franciaország, az Egyesült Királyság, India, Pakisztán, Izrael és Észak-Korea) tavaly tovább korszerűsítette arzenálját, miközben nőtt a műveleti céllal bevetett nukleáris fegyverek száma. A SIPRI számításai szerint 2023 januárjában Oroszország 4500 nukleáris robbanófejjel rendelkezett, míg az Egyesült Államok 3700-zal.
A SIPRI becslései szerint Oroszország és az Egyesült Államok együttesen továbbra is a világ nukleáris fegyvereinek mintegy 90 százalékával rendelkezik.
Ukrajnában kemény tél vár az emberekre az orosz támadások által okozott energiaválság miatt, és további segítségre van szükségük, hogy átvészeljék a hidegebb hónapokat – figyelmeztetett az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR).
Energia, energia, energia. Soha nem láttam még ilyen egyetértést. Tényleg aggódnak e miatt a kérdés miatt
– mondta Filippo Grandi, az UNHCR vezetője az ukrán tisztségviselőkkel folytatott megbeszélései után. Grandi megjegyezte, hogy az egyszerű emberek – különösen a kelet-ukrajnai metropoliszban, Harkivban – már attól tartanak, hogy télen fűtés nélkül maradnak. Amire szükség van, az a „támogatás fenntartása” – tette hozzá Grandi.
Az UNHCR az elmúlt két-három hónapban az ukrajnai menekültek számának enyhe növekedését tapasztalta, különösen az ukrán erőművek elleni pusztító orosz rakétatámadások után.
Az emberek aggódnak amiatt, hogy áram nélkül kell szembenézniük a téllel vagy akár ezzel a nagyon meleg évszakkal
– mondta Grandi. Véleménye szerint az áramválságot és nem feltétlenül a katonai támadásokat tekintették a fő oknak a külföldön menedéket kereső ukránok.
Az orosz rakéta- és dróntámadások március óta több mint kilenc gigawattnyi erőművi kapacitást semmisítettek meg. Ennek következtében május óta országszerte órákig tartó áramkimaradások vannak. Az ENSZ azonban nem elhanyagolható számú visszatérőt is megfigyelt Ukrajnába.
„A becslések szerint 2022 februárjától egymillió ember tért vissza legalább három hónapra az országba” – mondta Grandi, aki szerint ezek nem olyan emberek voltak, akik egy gyors hazautazásra indultak, hogy megnézzék a házukat.
Mindazonáltal mintegy 6,5 millió ukrán, vagyis a lakosság egyhetede maradt az országon kívül.
Filippo Grandi szervezetének becslése szerint a visszatérési hajlandóság továbbra is magas, az Európában tartózkodó ukrán menekültek mintegy 60-70 százaléka vissza akar térni hazájába – írja az MTI.
Alekszej Aresztovics, az ukrán elnöki hivatal volt tanácsadója azt mondta, hogy ha ő lenne Oroszország elnöke, Vlagyimir Putyinéhoz hasonló külpolitikát folytatna, és kész lenne „akár tíz háborút is indítani a szuverenitásért” – írja a Sztrana.
„Én biztosan nem a Putyin-féle utat járnám be a liberális ellenzék szétzúzásával és így tovább – én valódi parlamentarizmust, valódi jogokat és szabadságjogokat, az egyén valódi védelmét építeném ki” – válaszolt egy orosz ellenzéki újságíró kérdésére a volt tanácsadó.
„De ha én Oroszország vezetője lennék, mindent megtennék annak érdekében, hogy Oroszország erős és nagy ország maradjon, hogy történelmet írjon, és hogy biztonságban legyen. És joga van ahhoz, hogy minden rendelkezésére álló eszközzel megvédje érdekeit. Vagyis az én külpolitikám jó néhány százalékban egybeesne Putyinéval” – fogalmazott Aresztovics, aki azt is elárulta, hogy ha szükség lenne rá, „akár tíz háborút is elindított volna”.
Soha nem indítottam volna hódító háborút. De a valódi szuverenitásba való beavatkozás elleni háborút bármikor elkezdtem volna, és a végsőkig vívnám. Ez egy nagyon egyszerű történet. De csak akkor, ha lenne egy racionális célja. És nem egy ilyen háború, amikor a front mindkét oldalán emberek tízezrei halnak meg, gazdaságok mennek tönkre, országok veszítik el a jövőjüket, és a front abszolút számokban 15 centit mozdul. Kinek van szüksége egy ilyen háborúra? Milyen feladatokat old meg azonkívül, hogy kimeríti az országokat?
– tette fel a kérdést a politikus. Megjegyezte, hogy jelenleg Oroszországnak racionális céljai vannak, de nincs racionális megoldása. Ugyanakkor úgy látja, hogy Ukrajnának még racionális céljai sincsenek. Majd úgy fogalmazott:
Ezt a mészárlást meg kell állítani. Háborút akkor lehet folytatni, ha ez lehetővé teszi számunkra a cél elérését, az ellenség akaratának erőszakos kikényszerítését, területek elfoglalását. Oroszország részben megoldotta ezeket a feladatokat, de még mindig nem érte el politikájának fő céljait.
Aresztovics szerint a minszki megállapodásokról folytatott tárgyalásokkal „meg lehetett volna állapodni háború nélkül, mindent meg lehetett volna oldani”, de Kijev nem engedett, a Nyugat segítségére számított.
„Ukrajna ott úgy látta, hogy a NATO vele van. Putyin pedig fél. És Putyin nem félt. És most mi lesz?” – tette fel a kérdést Aresztovics.
Az orosz hadsereg elfoglalta a Kupjanszk irányában fekvő Peszcsanoje falu központját – számolt be a Deep State ukrán katonai honlap.
Korábban több orosz Telegram-csatorna is közzétett egy fotót és egy videót, amelyen katonáik a falu központjában a Vörös Hadsereg katonájának emlékműve mellett kitűznek egy zászlót. A Deep State most megerősítette a felvételek hitelességét.
Belaruszban kivégzésre ítéltek egy német zsoldost, aki az ukrán fegyveres erők oldalán harcolt – jelentette a Reuters a német külügyminisztériumra hivatkozva.
Bár a minisztérium nem nevezte meg az elítélt férfit, a hírügynökség szerint a terrorizmussal és zsoldoskodással vádolt Rico Kriegerről van szó. Ő 2023 novembere óta van előzetes letartóztatásban.
Három oroszbarát hackert tartóztatott le a spanyol rendőrség szombaton, akik a gyanú szerint Spanyolország és más NATO-tagállamok ellen hajthattak végre terrorista célú kibertámadást – számol be a spanyol rendőrség közleménye nyomán a Reuters hírügynökség.
A három hackert azzal gyanúsítják, hogy közintézmények és stratégiai szektorok ellen indítottak túlterheléses (DDoS-) kibertámadást. A támadásokat állítólag a kormányzati szektorban lévő állami és magáncégek weboldalai ellen hajtották végre, de emellett kritikus infrastruktúrák és alapvető szolgáltatások ellen is indítottak támadásokat olyan országokban, amelyek támogatják Ukrajnát az orosz agresszióval szemben.
Ezeket a számítógépes támadásokat a NoName057(16) hacktivista csoport szervezte, amely az orosz ukrajnai invázió után indult, és amely eddig is az egyik legaktívabb volt
– áll a polgárőrség közleményében, ami ezenkívül megjegyzi, a hackercsoport alapító manifesztójában lefektetik, hogy arányosan reagálnak „a nyugati ruszofóbok ellenséges és nyíltan oroszellenes fellépéseire”.
A letartóztatott három személy azonosságát a rendőrség nem hozta nyilvánosságra, viszont közöltek egy videót az egyik letartóztatásról, ahol a gyanúsított szobájában egy régi szovjet zászló volt a falon.
Az Oroszország déli részén, a Kaukázustól északra található Krasznodarban tüntetést rendeztek a helyiek, mivel az utóbbi időben többször is áramkimaradás volt – vette észre a Krasznodari határterület kormányzójának Telegram-posztját a brit The Independent.
A kormányzó szerint az áramkimaradásokat a térséget sújtó hőhullám okozza, ami miatt több régióban is problémát okoz az áramellátás, mivel a régió legnagyobb atomerőművének, a Rosztovnak a négy blokkjából egyet le kellett állítani a hét elején – sajtóhírek szerint egyébként azóta ismét üzemel.
A helyiek emiatt tüntetést szerveztek, ami Ukrajna 2022. február 24-i megtámadása óta ritkaságnak számít, mivel azokat a rendőrség többnyire letartóztatásokkal ellehetetleníti.
A határterület kormányzója egyébként türelmet kért, és nyugalomra intette a helyieket. Mint Telegram-csatornáján írta, ismeri és megérti a lakosok felháborodását a kimaradások miatt, és hozzátette, az áramkapacitások jelenleg nem elegendők a forró nyári igények kielégítéséhez.
Hogyan rendezzenek egy 25 ezer fős zenei fesztivált, amikor egy potenciális orosz rakétatámadás fenyegeti őket? Erre a kérdésre Vlad Jaremcsuk az elmúlt hónapokban próbált választ adni. Ő az Atlas United, Ukrajna legnagyobb zenei fesztiváljának programigazgatója. A rendezvény ezen a hétvégén tér vissza, először azóta, hogy Oroszország és Ukrajna között 2022 februárjában kitört a háború. Az idei rendezvényt egy bevásárlóközpontba helyezték át egy esetleges légicsapás esetére – olvasható a BBC honlapján.
Vlad elismeri, hogy az idei eseményt megelőzően sok stressz érte, de optimista a folytatást illetően.
Izgalmas lesz végre látni, hogy az emberek először jönnek el a fesztiválra. Nagyon hiányzott ez az érzés
– mondta.
A 2015-ös indulása óta az ukrán fővárosban, Kijevben megrendezett Atlas olyan nagy neveket látott vendégül, mint a Kasabian, a The Chemical Brothers és Liam Gallagher.
Egy nagy fesztivál megszervezése időt vesz igénybe, de Vlad szerint csak idén tavasszal kaptak zöld utat a 2024-es rendezvényre. „Normális esetben egy ekkora fesztivál megszervezéséhez egy vagy több évre lenne szükség” – mondja. „Nem is számítottunk arra, hogy lehetőségünk lesz fesztivált rendezni, miközben még tart a háború.” De, teszi hozzá: „A valóság megmutatta nekünk, hogy háborús időkben is lehetségesek kulturális rendezvények”.
Vlad 25 ezer rajongóra, stábtagra és művészre számít a helyszínen, míg más rendezvényeken eddig csak maximum 10 ezren voltak. Ha ennyi ember van egy helyen, egy esetleges légitámadás hatalmas aggodalomra ad okot. Vlad szerint a megoldást a vadonatúj helyszín jelentette két színpaddal, amelyet egy kijevi bevásárlóközpont parkolójában állítottak fel.
Ez egy olyan menedékhelyet biztosít számunkra, amely több mint 100 ezer ember befogadására alkalmas. Több mint elég hely lesz ahhoz, hogy mindenkit gyorsan, percek alatt evakuáljunk
– mondja Vlad, aki szerint kihívást jelenthet meggyőzni az embereket – akik annyira hozzászoktak a légvédelmi szirénák hangjához –, hogy a riasztáskor menjenek az óvóhelyre. De azt mondja, erre is van terv: a fesztivált a föld alá kell vinni.
A fesztivál legalább 2 millió eurót szeretne összegyűjteni, amelynek nagy részét drónokra költenék, hogy segítsék a fronton lévő katonákat.
Egy éjszakai orosz dróntámadás miatt több ezer ember maradt áram és víz nélkül Ukrajna középső részén, a poltavai régióban – közölte Filip Pronin, a terület kormányzója.
A The Kyiv Independent beszámolója szerint Poltava megyét július 20-án a hajnali órákban dróntámadás érte, ami megrongálta a helyi infrastruktúrát. Egy energetikai létesítményben tűz ütött ki, áldozatokról nem érkezett jelentés.
A támadás miatt 16 település maradt áram nélkül, ami 3800 háztartást is érint, valamint 700 háztartás víz nélkül maradt. Filip Pronin hozzátette, hogy a vízellátást helyi idő szerint 9 óra 30 perc körül helyreállították.
Mint megírtuk, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az előző éjjel telefonon beszélt Donald Trumppal. Arról korábban is lehetett tudni, hogy a felek között szó esett egy személyes találkozóról. Az ukrán elnök sajtótitkára, Szerhij Nikiforov megerősítette, hogy Volodimir Zelenszkij meghívta Ukrajnába Donald Trumpot, így hamarosan ott kerülhetne sor egy megbeszélésre.
Alekszej Csepa, az orosz Állami Duma tagja szerint a találkozó biztosan megtörténik majd, mivel Donald Trumpnak előnyös a választási kampány részeként beszélnie az ukrán elnökkel – írja a lenta.ru.
Trump elsősorban azért törekszik erre, mert számára előnyös. A választási kampányában kijelentette, hogy rövid időn belül fegyverszünetet ér el, ezért néhány lépést tennie kell ahhoz, hogy kijelentéseit igazolja
– jelentette ki Alekszej Csepa.
A Nemzetközi Valutalap (IMF) több mint 10 milliárd dollár támogatást nyújtott Ukrajnának a költségvetés támogatására 2022 februárja, az orosz agresszió kezdete óta – áll az ukrán pénzügyminisztérium közleményében.
A dokumentumot az után hozták nyilvánosságra, hogy Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszter megbeszélést folytatott az IMF kijevi kirendeltségének képviselőivel. A közlemény szerint az IMF 2022 februárja óta 10,2 milliárd dollárt folyósított Ukrajnának, és ezzel az ország harmadik legnagyobb finanszírozója az Európai Unió és az Egyesült Államok után.
Július elején az IMF 2,2 milliárd dollárt folyósított Ukrajnának egy tavaly elfogadott, 15,6 milliárd dolláros hitelcsomag részeként, és ezzel már mintegy 7,6 milliárd dollárt utaltak át az orosz agressziót elszenvedő országnak. A közlemény szerint Kijev és az IMF képviselői között a napokban lezajlott egyeztetések eredményeként Ukrajna várhatóan megkapja a következő, mintegy 1,1 milliárd dolláros részletet.
Az IMF azzal számol, hogy Ukrajna hazai összterméke (GDP) idén 2,5–3,5 százalékkal nő a tavalyi 5 százalékos emelkedést követően, a fogyasztói árak emelkedése a tavalyi 12,9 százalékról idén 8 százalékra lassul – írja az MTI.
Mint megírtuk, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az előző éjjel telefonon beszélt Donald Trumppal. Arról, hogy mi hangzott el kettejük közt, Zelenszkij sajtótitkára, Szerhij Nikiforov árult el újabb részleteket.
Az Ukrajinszka Pravda szerint Nikiforov az invázió kezdete után indított kormányzati ukrán tévéműsorban (Telethon) beszélt a találkozóról. Arról korábban is tudni lehetett, hogy a felek közt szó esett egy személyes találkozóról, de most azt is tisztázta, hogy Volodimir Zelenszkij meghívta Ukrajnába Donald Trumpot, vagyis ott kerülhetne sor erre.
„Fogalmazzunk így: elvben mindkét fél beleegyezett a találkozóba. Megbeszéltek bizonyos időintervallumokat, hogy mikor kerülhet rá sor. De még nagyon, nagyon korai erről beszélni. A csapatok dolgozni fognak ezen, és egyeztetni fogják az ütemterveket és a részleteket, amint lehet” – mondta.
Szerhij Nikiforov szerint „Zelenszkij felszólította Trumpot, hogy ne higgyen azon országok képviselőinek, akik megpróbálják megmagyarázni és igazolni Putyin cselekedeteit. Természetesen itt nincsenek kifogások. Ő egy közönséges gyilkos, ezt az elnök is elmondta a telefonbeszélgetésen”.
Elmondása szerint Zelenszkij beszélt a Mikolajiv elleni orosz rakétatámadásról, amelynek több halálos áldozata volt, és megvitatták a július 8-i rakétatámadást a kijevi gyermekkórház ellen (sőt, állítása szerint még Trump is „elítélte” a beszélgetés alatt a csapást).
Mindeközben Donald Trump is mondott Nikiforov szerint „egy nagyon érdekes dolgot” Zelenszkijnek: arra kérte az ukrán elnököt, hogy ne higgyenek azoknak az „álhíreknek”, amelyek szerint az ő választási győzelme Oroszország számára lehet előnyös.
Olekszandr Szienkovics, Mikolajiv polgármestere közölte, hogy egy negyedik személy (egy férfi) is meghalt a pénteki, mikolajivi orosz rakétatámadás következtében – írja az Ukrajinszka Pravda.
Korábban még három halálos áldozatról és öt sérültről írtak. A legfrissebb adatok szerint azonban a négy halálos áldozat mellett 23 sérültről lehet tudni.
A jakutföldi Mirnij városában egy utasszállító repülőgép futőművének gumiabroncsai kiszakadtak a leszállás közben. Sérültek nincsenek, de az ügyben vizsgálat indult – jelentette a Kelet-szibériai Közlekedési Ügyészség a RIA Novosztyi szerint.
A közlemény szerint az incidens helyi idő szerint délután 2 órakor történt (ez magyar idő szerint reggel 7 órának felel meg). Az ALROSA Airlines JSC An–24-es repülőgépe Lenszkből érkezve landolt Mirnijben. A fedélzeten 49 utas és a személyzet négy tagja tartózkodott a baleset idején.
Oroszországban az utóbbi években (részben a nyugati szankciók miatt) gyakoribbá váltak a légi közlekedési balesetek.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter közölte: Ukrajna jó úton halad afelé, hogy „katonailag a saját lábára álljon”, mivel a nyugati országok tovább bővítik Kijev támogatását.
A tárcavezető helyi idő szerint pénteken azt mondta: az Ukrajnának nyújtott amerikai segélyek erős kétpárti támogatást élveznek a kongresszusban,
és „bármelyik kormányzat figyelembe fogja ezt venni”.
Hangsúlyozta azt is, hogy a megnövekedett nyugati támogatás Ukrajnát arra a pályára állítja, hogy „katonailag, gazdaságilag és demokratikusan a saját lábára álljon”. Az amerikai tisztségviselő kiemelte például, hogy a legutóbbi NATO-csúcson több mint 20 ország jelentett be kétoldalú biztonsági megállapodást Ukrajnával.
„És ez azt jelenti, hogy mindezek az országok, beleértve az Egyesült Államokat is, elkötelezték magukat, hogy a következő évtizedben segítenek Ukrajnának kiépíteni elrettentő képességét, kiépíteni védelmét.”
Nos, ha ezt felrúgnánk – azt hiszem, ez lehetséges –, szerencsére akkor is van még vagy 20 másik ország, és több mint 30 felé tartunk, amely ugyanezt fogja tenni. Ezek hosszú távú kötelezettségvállalások Ukrajnával szemben
– fogalmazott a The Kyiv Independent szerint Blinken.
Ismeretlenek meggyalázták Jevgenyij Prigozsin egykori orosz üzletembernek, a Wagner-zsoldoscsoport 2023 augusztusban meghalt alapítójának az emlékművét.
Az interneten megjelent videók szerint Prigozsin emlékművét fehér festékkel öntötték le, és egy szexjátékot helyeztek a szobor kezébe.
St.Petersburg, Russia ❗
— LX (@LXSummer1) July 20, 2024
The monument to the head of the Wagner PMC 'Yevgeny Prigozhin' was doused with paint, and a dildo was inserted into his hand by so-called "Unknown people" 😉🍆 pic.twitter.com/7uurdviNm3
Az mk.ru szerint a bűnüldöző szervek egyelőre nem adtak ki nyilatkozatot az ügyről, azonban az orosz közösségi oldalakon élénk párbeszédet váltott ki az eset.
Jevgenyij Prigozsin szentpétervári sírjánál 2024 májusában állították a fenti videóban is látható, életnagyságú szobrot.
Vlagyimir Putyin orosz elnök egy táviratban gratulált Aljakszandr Lukasenka belorusz elnöknek a hivatalban töltött 30. évfordulója alkalmából.
A táviratot a Kreml honlapján tették közzé. Putyin azt írta (a kritikusai által „Európa utolsó diktátoraként” emlegetett) Lukasenkának:
Az Ön neve elválaszthatatlanul összekapcsolódik Belarusz egész modern kori történelmével, amelyet a modern állami intézmények kiépítése és a társadalmi és gazdasági szférában elért jelentős sikerek fémjeleznek. A belorusz választók sorozatban hatszor bízták Önre a legmagasabb állami tisztséget, ami kétségtelenül hatalmas tekintélyéről tanúskodik honfitársai körében.
Az orosz elnök méltatta továbbá Lukasenka személyes hozzájárulását az Oroszország és Belarusz közötti baráti kapcsolatok és együttműködés fejlesztéséhez, az orosz–belarusz unióállam kialakításához és megerősítéséhez, valamint a kölcsönösen előnyös integrációs folyamatok előmozdításához az eurázsiai térségben.
Örömmel folytatnám konstruktív, bajtársias párbeszédünket és szoros közös munkánkat Oroszország és Belarusz testvéri népeinek javára. Őszintén kívánok jó egészséget, jólétet és sikereket a kormányzati tevékenységeikben
– tette hozzá Vlagyimir Putyin.
Az orosz erők július 20-án éjjel támadást indítottak a Szumi terület ellen, megrongálva egy energetikai létesítményt Konotop járásában – közölte a helyi önkormányzat a The Kyiv Independent szerint.
A közlemény szerint egy drón rongálta meg az üzemet. Áramkimaradásokról szóló jelentések egyelőre nem érkeztek a régióból. A mentőalakulatok a helyszínre érkezett, vizsgálják a kár mértékét.
Az elmúlt hónapokban Oroszország fokozta az Ukrajna kritikus infrastruktúrája elleni támadásait. Ukrajna e támadások miatt május 15-től kezdve gördülő áramszüneteket vezetett be, amelyek akár augusztusig is eltarthatnak.
Az ukrán Szvoboda párt közleményt adott ki a politikusuk, Irina Farion meggyilkolásával kapcsolatban (az esetről Ihor Klimenko belügyminiszter is megszólalt nemrég).
A közleményben azt írták: „Ez a bűncselekmény Moszkva számára előnyös, és kétségtelenül Moszkva követte el. Ez az eredeti taktikájuk – az ukrán elit fizikai megsemmisítése. Moszkva az ukrán nyelv templomát lövi.” Hozzátették:
Irina Farion meggyilkolását Moszkva parancsára hajtották végre, függetlenül attól, hogy melyik szemétláda hajtotta végre közvetlenül.
„A bűnüldöző szerveknek meg kell találniuk és meg kell büntetniük a bűncselekmény elkövetőjét. Az ukrán hatóságoknak nyíltan meg kell nevezniük a megrendelőt – Moszkvát” – írta a Szvoboda.
Péntek éjjel a légvédelmi erők 27 ukrán drónt lőttek le Oroszország felett – jelentette az orosz védelmi minisztérium a RIA Novosztyi szerint.
„Az elmúlt éjszaka a kijevi rezsim azon kísérlete közben, hogy pilóta nélküli repülőgép típusú légi járművekkel terrorista támadásokat hajtson végre az Orosz Föderáció területén lévő objektumok ellen, a szolgálatban lévő légvédelmi rendszerek 26 drónt semmisítettek meg és fogtak el a Rosztovi terület felett, valamint egy drónt semmisítettek meg a Szmolenszki terület felett” – idézték a tárca közleményét.
Vaszilij Golubev, a Rosztov régió kormányzója szerint a dróntámadásban senki sem sérült meg.
Ihor Klimenko ukrán belügyminiszter szerint nem zárható ki, hogy az orosz hatóságok szervezték meg Irina Farion volt parlamenti képviselő meggyilkolását – írta az Unian ukrán hírügynökség.
A belügyminiszter a nyomozással kapcsolatban elmondta, hogy a teljes lvivi rendőrség és a megyei hatóságok is nagy erőkkel dolgoznak az ügyön. A tetthelyre operatív és nyomozócsoportok érkeztek Kijevből. A helyszínre érkezett az Ukrán Nemzeti Rendőrség helyettes vezetője és az Ukrán Biztonsági Szolgálat helyettes vezetője is – tette hozzá Ihor Klimenko.
A rendőrség jelenleg azt próbálja kideríteni, milyen személyes ellenségei voltak Farionnak a társadalmi és politikai tevékenysége miatt. Ugyanakkor kiderült, hogy a gyilkos a bűncselekmény előtti napokban többször is járt a nyelvészprofesszor házánál.
Mint arról korábban beszámoltunk Irina Farion korábbi ukrán parlamenti képviselő azt követően halt bele sérüléseibe, hogy pénteken merényletet követtek el ellene. Farion – aki többek közt az orosz nyelv ukrajnai használatával kapcsolatos ellentmondásos kijelentéseiről volt ismert –, 2005-ben lépett be az ultranacionalista Szvoboda pártba, és 2012 és 2014 között parlamenti képviselő volt.
A Junge Welt nevű (saját bevallása szerint baloldali, marxista irányultságú) lap egy véleménycikkben kritizálta azt, hogy az Európai Parlament (EP) elítélte Orbán Viktor moszkvai útját.
A lap szerint Orbán Viktor útjának elítélésével az EP a háború „eszkalálása és meghosszabbítása” irányában tett lépést. Továbbá azt is kritizálták, hogy a határozatban Ukrajna támogatásának növelésére szólítottak fel.
Az állásfoglalás a politikai megalománia, a tehetetlenség miatti dühöngő csalódottság, és ennek következtében az erőszakra való fokozott hajlandóság dokumentuma
– írták az Orbán Viktort elítélő határozatról, majd azt is kritizálták, hogy az EP baloldali és antiimperialista pártjai vagy megszavazták a határozatot, vagy tartózkodtak.
Magyarország területére július 19-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 7632 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 6681 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – számolt be a rendőrség szombat hajnalban.
Hozzátették: a beléptetettek közül a rendőrség 66 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Belehalt sérüléseibe Irina Farion korábbi ukrán parlamenti képviselő, miután pénteken merényletet követtek el ellene.
A halálhírt a Lvivi terület kormányzója, Makszim Kozickij jelentette be, nem sokkal azután, hogy a politikust megműtöttték és kómába esett.
Sajnos, az orvosok minden erőfeszítése ellenére nem sikerült megmenteniük Irina Fariont
– írta a kormányzó a Telegramon.
Volodimir Zelenszkij elnököt azóta tájékoztatták a merényletről, és kijelentette, hogy „aki felelős ezért a támadásért, azt teljes mértékben felelősségre kell vonni”.
Irina Farion – aki többek közt az orosz nyelv ukrajnai használatával kapcsolatos ellentmondásos kijelentéseiről volt ismert –, 2005-ben lépett be az ultranacionalista Szvoboda pártba, és 2012 és 2014 között parlamenti képviselő volt. Felháborodást váltott ki többek közt azzal, hogy egy alkalommal, tavaly ősszel azt mondta,
hogy nem nevei ukrán katonáknak azokat az ukrán katonákat, akik orosz nyelven beszélnek.
A kijelentése körüli botrány azután fokozódott, hogy állítólag kapott egy támogató üzenetet Makszim Hlebovtól, egy ukránbarát, a Krím félszigeten élő diáktól. Az e-mailt Farion a közösségi médiában tette közzé, ami után kemény kritikákat kapott.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SBU) 2023 novemberében közölte, hogy Farion ellen büntetőeljárás indult mind az orosz ajkú katonákról tett kijelentései, mind a Hlebovtól kapott üzenet kiszivárogtatása miatt – írta a The Kyiv Independent.
Csapást mértek az ukrán fegyveres erők egy orosz katonai repülőtérre Rosztovban – számolt be az Unian ukrán hírügynökség szombat reggel.
A helyiek elmondása alapján több drón is a környéken volt a támadás időpontjában és a közeli Dolotinka településen tizenhat robbanást hallottak a lakók.
A repülőgépek parkolóinál és a kifutópályák közelében egyaránt tűz keletkezett.
Gyalogsági aknát dobott a rendőrök elé egy katona Kirivohrádban, amelyről hamar kiderült, hogy csak gyakorlófelszerelés – számolt be a Sztrana.
Az eset július 18-án délután 14 óra 40 perckor történt. A rendőrök egy veszekedés miatt érkeztek meg egy lakáshoz, ahonnan egy férfi jött ki, és konfliktust kezdett provokálni. Ennek a vége volt a lakossági akna rendőrök elég dobása, ám miután az nem robbant, az egyenruhások letartóztatták a férfit. A lakásán egy F-1-es gránátot is találtak.
A férfi ellen büntetőeljárás indult illegális fegyvertartás miatt.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!Lvivben lőtték le a szélsőjobboldali Szvoboda párt egykori képviselőjét, Irina Fariont. A filológiai tudományok doktoraként is ismert nő a Sztrana beszámolói szerint életben van, viszont állapota súlyos.
Fariont otthonához közel, a Masaryk utcában lőtte le egy 20-25 éves támadó, aki kesztyűt viselt, aki hangtompító nélküli fegyvert használt. Az orosz nyelvhasználatuk miatt katonákat és civileket is erősen bíráló nőt a közeli kórházba szállították, a rendőrség pedig keresi az elkövetőt.
Pénteken két ukrán katona halt meg egy orosz rakétatámadásban Herszonnál, mindössze egy nappal azután, hogy Kijev kijelentette a Dnyeper folyó bal partján létesített állások megsemmisülését.
Az ukrán hadsereg tavaly év végén tudott kialakítani egy kis előretolt állást a Dnyeperen, ami Herszonon keresztül futva alakít ki egy ütközőzónát az orosz támadásokkal szemben. Csütörtökön azonban a támadás alatt levő ország vezetése elismerte, hogy az ukrán csapatok szinte teljesen visszaszorultak
A rakéták a folyótól 5 kilométerre található Bilozerkában csapódtak be, Olekszandr Prokudin herszoni kormányzó szerint pedig két életet követeltek, öt további helyszínen tartózkodót – köztük egy mentőst – megsebesítettek.
Oroszország magának követeli Herszont, 2022-ben elfoglalták a régiót. Az ukránok viszont visszaverték őket, azóta pedig folyamatosan dúlnak a harcok a Dnyeper mentén – írta a Moscow Times.