Újabb, az Oroszország és a nyugati országok között a múlt héten lezajlott történelmi fogolycsere érintettje szólalt meg. Az orosz emberi jogi aktivista, a 71 éves Oleg Orlov az orosz börtönviszonyokról és az ukrajnai háborúról nyilatkozott.
Az Infostart azt írja, hogy az Ukrajna elleni háborút élesen bíráló Orlov Németországban marad, és nem reménykedik abban, hogy valaha visszatérhet Oroszországba. Két és fél éves börtönbüntetését a kazah határtól északra fekvő Szizrany városában töltötte, majd néhány héttel ezelőtt felajánlották neki, hogy kérjen bocsánatot Vlagyimir Putyin orosz elnöktől.
Majd minden indoklás nélkül egy másik, moszkvai fogdába szállították, ahol közölték vele, hogy „kérés nélkül” is kegyelmet kap, és azonnali hatállyal szabadon engedik. Húsz perccel később már úton volt a repülőtérre, majd Ankarát érintve Németországban kötött ki.
Orlov egy berlini sajtóértekezleten nyilatkozott és hangsúlyozta, hogy soha nem állt szándékéban elhagyni hazáját, ám a putyini rezsim elleni, az emberi jogokért való harcot külföldön is folytatni fogja.
A biológus jogvédő 2022 végén egy cikkében rendkívül élesen bírálta a kormányt az Ukrajna ellen indított háború miatt, egész Európát fenyegető veszélynek nevezte azt. A cikk miatt 2024 februárjában két és fél évi börtönbüntetésre ítélték. A sajtóértekezleten elmondta, hogy a szizranyi börtönben soha nem kínozták, mint ahogy cellatársait sem. Szervezetének azonban „komoly bizonyítékai” vannak arról, hogy az ukrán foglyok sokat szenvednek a kínzások miatt, akiket az orosz foglyoktól szigorúan elzárva tartanak.
Elmondta, hogy azt tervezi, további fogolycserékért fog kampányolni.
A francia védelmi minisztérium reagált az oroszországi Kurszk térségében történt eseményekre.
A tárca közölte, hogy az ukrán hadművelet „bizonyos kezdeti sikereket” ért el. Sajtószolgálatuk megjegyzi, hogy a műveletet az ukrán hadsereg hajtotta végre, annak ellenére, hogy az ukrán katonai parancsnokság és Kijev erről nem nyilatkozott közvetlenül, tájékoztatott az Unian.
„Az Ukrán Fegyveres Erők offenzívája a Kurszki területen, a meglepetés erejének köszönhetően és a kevésbé felkészült erőkkel szemben, úgy tűnik, bizonyos kezdeti sikert ért el. Ez a támadás arra kényszerítheti az orosz hadsereget, hogy a front más részeiről vonjon oda erőket, és így enyhítse a nyomást azokon a területeken, ahol az AFU eddig nehézségekkel küzdött” − hangsúlyozta a jelentés.
Valószínűtlen, hogy az ukránok elfoglalják a kurszki atomerőművet: ehhez nagyobb katonai erőre lenne szüksége és további 80 kilométert kellene megtennie az ukrán haderőnek. Erről ír a The Economist az ukrán vezérkar egyik forrására hivatkozva, melyet az Unian is közölt.
„Az ukrán vezérkar egyik forrása szerint ez azért valószínűtlen, mert ehhez 80 kilométeres menetelésre lenne szükség a határtól és nagyobb erőkre. Megfelelően szervezett erők nélkül megismétlődnek azok a hibák, amelyeket az oroszok 2022-ben Kijevtől északra elkövettek. Elvágtuk a vonalaikat, és könnyű prédává váltak” − magyarázta az Economist.
Véleményük szerint reálisabb cél egy „ütközőzóna” létrehozása az orosz határnál, ami segítené a tárgyalásokat. Azt is hozzáteszik, hogy nagy figyelmet fordítanak a szudzsai gázszivattyú-állomásra, az orosz gáz egyetlen működő belépési pontjára a Progressz gázvezetéken Európába.
„De még mindig nem világos, hogy az állomás feletti ellenőrzés mit hozhat Ukrajnának. Mind Ukrajna, mind Oroszország érdekelt a további zavartalan működésében, tekintettel az Ukrajnának fizetett szállítási díjakra és a szankciók súlya alatt küszködő orosz Gazprom pénzügyi nehézségeire” − jegyzi meg a The Economist. Végül azt is megírták, hogy az ukrán hadsereg végső céljai egyelőre tisztázatlanok. De „ilyen nagy tét mellett Szirszkij tábornok karrierje is kockán foroghat”.
A német parlament védelmi bizottságának vezetője, Marcus Faber, a német Szabaddemokrata Párt képviselője úgy véli, hogy az ukrán erők offenzívája az oroszországi Kurszk térségében törvényes, és meggyőzheti a Kremlt, hogy fejezze be az Ukrajna elleni háborút – írja az Ukrajinszka Pravda.
Faber szerint, amikor egy állam megtámad egy szomszédos államot, akkor annak területe is háborús övezetté válik.
Ezért Ukrajna támadása Kurszk felé teljesen legitim és katonai értelemben is van értelme. Arra kényszeríti Oroszországot, hogy kivonja csapatait keletről
– mondta.
A Bundestag-képviselő hozzátette, hogy ez a hadművelet, amelyet Ukrajnának tulajdonít, „megmutatja az orosz lakosságnak, hogy diktátoruk agressziós háborúja őket is érinti, nem csak az ukránokat”, és az ő érdekük, hogy a háború véget érjen.
„Csak sikert kívánhatunk az ukrán védőknek, különösen Kurszk közelében. Minél sikeresebbek lesznek, annál hamarabb fogja a Kreml felismerni, hogy Ukrajnában nincs jövője. Ez és csakis ez vezethet az agresszor részéről az újragondoláshoz” – zárta gondolatait Faber.
A politikus azt is elmondta, hogy nem tartja problémának a német fegyverek valószínűsíthető használatát az oroszországi Kurszki területen zajló ellenségeskedésben.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!