Ukrajna támadása az oroszországi Kurszki területen „valódi dilemmát” teremtett Vlagyimir Putyin orosz elnök számára – mondta Joe Biden amerikai elnök augusztus 13-án New Orleansban újságíróknak, amit a The Kyiv Independent adott hírül.
Ez igazi dilemmát okoz Putyinnak, mi pedig közvetlen kapcsolatban állunk az ukránokkal. Ez minden, amit erről mondani fogok, amíg a támadás folyamatban van
– mondta Biden, aki most kommentálta először nyilvánosan a kurszki történéseket azóta, hogy Kijev megindította offenzíváját.
Amerikai tisztviselők korábban közölték, hogy Washington nem tudott az ukrán betörésről, amíg az meg nem történt, de azt mondták, hogy ez összhangban van az amerikai politikával.
Sabrina Singh, az amerikai védelmi minisztérium helyettes sajtószóvivője szerint Ukrajna „a támadások elleni védekezés érdekében lépéseket tesz, és az amerikai politikán belül tevékenykedik, hogy hol működtethetik fegyvereinket, rendszereinket, képességeinket”.
Olekszandr Migulja ukrán pilóta meghalt az oroszok elleni harcban, 27 éves volt mindössze. A Facebookon Menszk városi tanácsának oldala arról számol be, hogy a pilóta augusztus 12-én, egy bevetés során vesztette életét − írta meg az Unian hírügynökség.
„Tragikus hír − és az ég sír e napsütéses napon. 2024. augusztus 12-én a menszki közösség egy védelmezőt és egy hűséges fiút veszített el. Egy harci küldetés végrehajtása közben meghalt a légi összeköttetés parancsnoka, Olekszandr Migulja százados, született 1997.04.21-én” − áll az üzenetben.
Moszkvában fokozott biztonsági intézkedéseket vezettek be a különleges ezredek és az orosz gárda tisztjeinek napi tartalékával – írja az ukrán Korrespondent.
A jelentések szerint az orosz hatóságok folyamatosan figyelik a fenyegetéseket, beleértve a szabotázscsoportok esetleges moszkvai beszivárgását. A rendőröket a fegyvereik elkobzására irányuló esetleges kísérletekre is figyelmeztették.
A Kreml körül és a központi helyeken is megerősítették a biztonságot.A rohamrendőrség tisztjei készenlétben vannak a bázisukon, arra az esetre, ha gyors reagálásra lenne szükség. A különleges ezred vezetőségének utasítására az új tiszteket már csak tapasztalt tisztekkel együtt lehet szolgálatba állítani.
Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója szerint a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek (NAÜ) az egyszerű elítélésen túlmenően kellene foglalkoznia a zaporizzsjai atomerőművet ért ukrán dróntámadással – írja a TASZSZ orosz hírügynökség.
Lihacsov kijelentette, hogy világos politikai és nemzetközi értékelést kell adni a zaporizzsjai atomerőművet ért támadásról.
Mint írtuk, augusztus 11-én este tűz ütött ki a kelet-ukrajnai zaporizzsjai atomerőműben, amelyről videó is készült. Az orosz és az ukrán fél is egymást vádolta az esettel kapcsolatban. Az orosz álláspont szerint két különálló, közvetlen dróncsapás is volt az erőműnél, ami tüzet okozott. A lángok nem érintették az atomerőmű működését.
Az orosz hadsereg hiányt szenved az Ukrajna elleni háborúhoz szükséges katonákból, ami arra kényszerítheti Oroszországot, hogy 2024 végéig újabb mozgósítási akciót indítson – írja a Bloomberg.
Három, a Kremlhez és az orosz védelmi minisztériumhoz közel álló személy szerint az orosz hadsereg nem kap elég új katonát ahhoz, hogy ellensúlyozza a fronton elszenvedett veszteségeket, amelyek a legmagasabbak a 2022 februárjában kezdődött invázió óta. A regionális hivatalnokok átlagosan nem tudják teljesíteni a sorozási kvótájuk tervezetének több mint egyharmadát.
A lap szerint ez a helyzet arra kényszerítheti Oroszországot, hogy újabb mozgósítási hullámot hirdessen. Az egyik forrás szerint a tisztviselők ezt „rotációnak” nevezhetik, hogy a fronton lévő katonáknak pihenőt adjanak, míg egy másik forrás megjegyzi, hogy 2024 végére újabb mozgósítást jelenthetnek be.
Megjegyezte a kiadvány azt is, hogy Ukrajna Oroszország Kurszki területe elleni inváziója, amely kevés ellenállásba ütközött, rávilágított arra, hogy a Kremlnek milyen kihívásokkal kell szembenéznie a háborúban.
Az, hogy Oroszország nem tudta visszaverni az ukrán támadást és visszaszerezni az ellenőrzést a határa felett, rávilágított védelmi tartalékai hiányára. Moszkva több százezer katonát állomásoztat a frontvonalakon Kelet- és Dél-Ukrajnában, ahol egyre több veszteséggel kell szembenéznie, a harcok pedig megtorpantak
– hangsúlyozta a Bloomberg.
A forrás szerint az orosz veszteségek mértéke és az utánpótlás hiánya egyre nehezebbé teszi a háborús stratégia fenntartását. „Kijev és más városok elfoglalása már nem opció, mivel Oroszországnak nincs elég embere” – mondta a forrás.
Vlagyimir Putyin orosz elnök „nagylelkű” békeajánlata „már nincs terítéken”, miután Ukrajna megtámadta az orosz kurszki határvidéket – közölte a Kreml egyik illetékese.
A Sky News beszámolója szerint Dmitrij Poljanszkij orosz ENSZ-képviselő a szervezet székházában tartott keddi értekezleten elmondta, hogy júniusban Oroszország nagylelkű ajánlatot tett Ukrajnának, de Zelenszkij inkább a háború eszkalációját és a Kurszk régió elleni támadást választotta. Kijelentette, hogy Kijev lépése miatt a korábbi békeajánlat „már nincs terítéken” Putyinnál.
Ez egy olyan lépés, amelyet Ukrajna később megbán
– emelte ki Dmitrij Poljanszkij.
Putyinnak erről az ajánlatáról még a Reuters hírügynökség írt először májusban.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!