Oroszország 635 880 katonát veszített az Ukrajna elleni háború kezdete óta, erről az ukrán fegyveres erők vezérkara számolt be a The Kyiv Independentnek. Ebben a számban már a szeptember 16-ai 1020 áldozat is szerepel.
A jelentés szerint Oroszország 8685 harckocsit, 17 077 páncélozott harci járművet, 24 739 járművet és üzemanyagtartályt, 18 129 tüzérségi rendszert, 1188 rakétaindító rendszert, 947 légvédelmi rendszert, 369 repülőgépet, 328 helikoptert, 15 329 drónt, 28 hajót és egy tengeralattjárót veszített el.
A Ria értesülései szerint az orosz hadsereg folyamatosan támadja Harkivot, ahol robbanások sorozatát észlelték. Az információkat később a térség katonai közigazgatásának vezetője, Oleh Szinyehubov is megerősítette, Harkiv környékén pedig légiriadót fújtak.
Az ukrán fegyveres erők szerint az oroszok polgári célpontokat támadtak, melyre válaszul az ukránok az Putyin seregének támaszpontjait kezdték bombázni. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő azonban ismét azt állította, hogy az orosz fegyveresek nem támadnak civil létesítményeket.
Később Igor Terehov, Harkiv polgármestere arról számolt be, hogy két irányított légibombával támadtak az agresszorok. Azt is elmondta, hogy legalább hat ember sérült meg, közülük négyen mentősök voltak.
A sebesült mentőtisztek közül kettőnél amputációt is végre kellett hajtani
Az egyik bomba egy bevásárlóközpont melletti erdős részen ért földet, amelynek következtében a tűzoltókat is kivezényelték.
A norvég Sugárzási és Nukleáris Biztonsági Hatóság (DSA) arról számolt be, hogy az orosz határon fekvő Viksjofjell és Svanhovd környékén sugárzó cézium-137-et észleltek, ami szeptember 9. és 12. között jelent meg a térségben.
Bredo Moller, a Svanhovdba kirendelt Vészhelyzeti Készültségi egység munkatársa szerint azonban nincs ok az aggodalomra
Bár a mérések az átlagosnál magasabb szintet mutatnak, a radioaktív anyag nem veszélyes sem a környezetre, sem az emberekre. Öt mikrobecquerel per köbmétert észleltünk Svanhovdban, valamint Viksjofjellnél is azonos koncentrációt jegyeztünk fel. Nem lepődnénk meg azon sem, ha ma is hasonló számokat látnánk
– nyilatkozta a szakember. A DSA szerint más radioaktív izotópot nem találtak a mérésre szolgáló szűrők átnézése során. Arról egyelőre nincs információ, hogy a határ orosz oldalán vizsgálták-e az esetet.
A cézium-137 megjelenésének több oka is lehet. Egyrészt több nukleáris meghajtású tengeralattjáró és jégtörő tevékenykedik a Barents-tengeren, amelyeknél a reaktorok beindításakor és karbantartásakor szivárgás történhet. Emellett a helyi erdőtüzek is felelősek lehetnek, ugyanis a cézium-137 felezési ideje 30 év, tehát a csernobili atomkatasztrófa után lerakódott sugárzó anyag szabadulhatott fel a környező fákról.
Egy másik lehetséges ok közeli orosz nukleáris kísérletek végzése lehett. A Roszatom fegyverfejlesztői a nyár eleje óta dolgoznak a Novaja Zemlijában található Pankovo kísérleti központban, ahol a Burevecnyik nevű nukleáris rakétát tesztelik. A kísérletek és az azt övező munkálatok viszont szigorúan titkosak, és egyelőre nem érkezett hír arról, hogy tényleg próbálgatnák a lövedékeket. A Barents Observer szerint azonban a nyár folyamán több teherhajó érkezett Pankovóba, valamint a Roszatom Il–76-os szállítórepülőit is nem egy alkalommal észlelték.
Az ukrán tengerészgyalogság közleménye szerint a Donyecki régióban ellencsapást mértek a Mariupolt elfoglaló orosz csapatokra. A jelentés szerint pár napja rakétákat indítottak az oroszok fegyverraktárai felé, amik rengeteg lőszert és oroszok által használt infrastruktúrát pusztítottak el.
Az ukrán tengerészgyalogság a fegyveres erők csapataival együttműködve folyamatos csapásokat mér az ellenségre földön, vízen és levegőben!
– áll a közleményben, amit az Ukrajinszka Pravda szemlézett.
Az amerikai hatóságok letartóztattak egy orosz üzletembert Floridában, akit azzal gyanúsítanak, hogy drónokhoz használt mikroelektronikai eszközöket próbált Oroszországba csempészni.
Denisz Posztovoj a szükséges engedélyek nélkül próbálta meg kivinni az Egyesült Államokból az alkatrészeket, annak ellenére, hogy Oroszország Ukrajna elleni inváziója után a nyugati nagyhatalom szankcionálta a kereskedelmet Vlagyimir Putyin országával.
Posztovoj többször próbálta rejtegetni, valamint hamis információt adott arról, hogy kinek és hova küldi az alkatrészeket
– olvasható az Igazságügyi Minisztérium közleményében. Az üzletember köztes állomásokat is használt, először többek között Hong Kongba és Svájcba küldte az eszközöket, amiért cserébe külföldi számlákról dollárban fizettek neki. Hétrendbeli csempészet, pénzmosás és csalás miatt indult ellene eljárás – írja a The Moscow Times.
A washingtoni orosz nagykövetség tud Posztovoj letartóztatásáról, azonban arról nem a helyi hatóságok tájékoztatták őket – emellett konzuli és jogi támogatást ígértek a férfinak.
Az orosz védelmi minisztérium arról számolt be, hogy az orosz csapatok csapást mértek a hadiipari vállalatokat ellátó energetikai létesítményekre.
A légierő ember nélküli légi járművekkel, rakétákkal és tüzérségi ágyúzással az ukrán hadiipari komplexum vállalatait ellátó energetikai létesítményekre csapott le
– olvasható a minisztérium összefoglalójában. Emellett fegyver- és lőszerraktárakat is támadtak. Az ukrán vezetés szeptember 17-e reggeléig 975 településen teljesen vagy részben lekapcsolta az áramot a katonai csapások miatt – írja a Ria Novosztyi.
Ukrajnának további és folyamatos támogatásra van szüksége önvédelmi háborúja sikere érdekében, valamint segíteni kell az országot az uniós tagság felé vezető útján – jelentette ki kedden az Európai Bizottság kereskedelempolitikáért felelős biztosa Strasbourgban.
Valdis Dombrovskis, az Európai Parlament plenáris ülésének az Ukrajnának nyújtott uniós támogatásról szóló vitáján azt mondta, Ukrajna háborúja Európáért vívott harc, a Vlagyimir Putyin orosz elnök által vezetett rezsim ugyanis uniós országokat is megtámadhat, „ha nem állítjuk meg”.
Ez azt jelenti, hogy nem vehető magától értetődőnek a béke és biztonság Európában – közölte az MTI.
Oroszország 635 880 katonát veszített az Ukrajna elleni háború kezdete óta, erről az ukrán fegyveres erők vezérkara számolt be a The Kyiv Independentnek. Ebben a számban már a szeptember 16-ai 1020 áldozat is szerepel.
A jelentés szerint Oroszország 8685 harckocsit, 17 077 páncélozott harci járművet, 24 739 járművet és üzemanyagtartályt, 18 129 tüzérségi rendszert, 1188 rakétaindító rendszert, 947 légvédelmi rendszert, 369 repülőgépet, 328 helikoptert, 15 329 drónt, 28 hajót és egy tengeralattjárót veszített el.
Az Európai Bizottság elnöke a bizottság struktúrájáról, az alelnökök és szakosodott biztosok elosztásáról beszélt, akik között több olyan is van, aki Ukrajna számára különösen fontos – írja az Ukrajinszka Pravda.
A bővítésért felelős európai biztos kulcsfontosságú portfólióját Ukrajna számára Szlovénia képviselője, Marta Kos kapta, aki az EU keleti szomszédjaival való együttműködésért is felelős lesz.
Továbbra is Ukrajna támogatásán, az újjáépítés folytatásán és a tagjelölt országok támogatásán fog dolgozni a csatlakozás felé vezető úton
– mondta von der Leyen.
Németország további száz millió euró segélyt nyújt Ukrajnának ezen a télen – jelentette be Annalena Baerbock német külügyminiszter keddi moldovai látogatásán, az ország fővárosában, Kisinyovban. Hangsúlyozta: Oroszország ismét
téli háborút tervez azzal a céllal, hogy az ukrajnai emberek életét a lehető legszörnyűbbé tegye.
Júniusban Kijev azt közölte, több légvédelmi eszközre van szüksége az infrastruktúra javításához, hogy biztosítani lehessen a téli energiaigényt, amikor az a legnagyobb, mert a hőmérséklet ilyenkor messze a fagypont alá süllyed. Kedden a harcok sújtotta északkelet-ukrajnai Szumi régióban széles körű áramkimaradások voltak, miután orosz drónok támadták az energetikai létesítményeket – közölte a helyi áramszolgáltató.
A folyamatban lévő javítási munkálatok ellenére reggel még mindig több mint 280 ezer háztartás volt áram nélkül. A régió fővárosa egyike azon helyszíneknek, amelyek az éjszakai támadás miatt sötétbe borultak. A kritikus infrastrukturális létesítményeket, például a kórházakat és a vízműveket tartalék áramellátó rendszereken keresztül látják el árammal – közölték a hatóságok.
A beszámoló szerint tizenhat orosz harci drónt lőttek le Szumi felett. A város határos az orosz Kurszk régióval, ahová az ukrán csapatok nyomultak be augusztus elején.
Az ukrán hadsereg légvédelme közölte: az oroszok összesen legalább 51 harci drónt indítottak az éjszaka folyamán. Ezek közül 34-et erőik megsemmisítettek. Tizenkét orosz drónt elektronikus eszközökkel eltérítettek vagy leszállásra kényszerítettek – közölte az MTI.
Dmitro Lubinyec emberi jogi ombudsman újabb, oroszok által elkövetett bűncselekményről számolt be Telegram-oldalán. Ezúttal egy fegyvertelen ukrán hadifogoly brutális kivégzéséről adott hírt.
Egy újabb háborús bűntett – az oroszok kivégeztek egy fegyvertelen ukrán hadifoglyot, akinek a kezét szalaggal megkötözték. A barbarizmus és a vérszomjasság mértéke felfoghatatlan
– írta.
Hangsúlyozta, hogy az ilyen cselekedetek súlyosan sértik a hadifoglyokkal való bánásmódról szóló genfi egyezményt.
Lubinyec továbbá elmondta, hogy levelet küldött a nemzetközi szervezeteknek, a Nemzetközi Vöröskeresztnek (ICRC) és az ENSZ-nek, hogy rögzítse az Oroszország által elkövetett emberi jogi jogsértést.
A EuroNews értesülései szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy 180 ezer fővel, másfél millióra növeli az orosz hadsereget. Ezzel Kína után Oroszországnak lesz a legnagyobb hadserege a világon.
Az orosz erők több mint egy hónapja harcolnak a kurszki térségben, amióta Ukrajna meglepetésszerűen behatolt oda. Sokan az orosz katonahiányt tartják az ukrán erők sikerei egyik fő okának.
Az orosz–ukrán háború 2022-es kitörése óta 270 945 fegyvernek veszett nyoma az ukrán oldalon. Az Opendatabot adatai szerint csak idén 78 ezer lőfegyver tűnt el, ami több, mint tavaly az egész évben.
A fegyverek döntő részének, mintegy 116 ezer darabnak, a háború első évében veszett nyoma. A kimutatás készítői szerint ezeknek a fegyvereknek a 88 százalékát a harcok közben hagyhatták el, 12 százalékát pedig ellophatták. A statisztika szerint a legtöbb fegyver Donyeck, Zaporizzsja és Kijev megyében tűnik el – írja a Kárpáti Igaz Szó.
Az EU arra készül, hogy akár 40 milliárd euró hitelt is összegyűjtsön Ukrajnának, mivel Magyarország folyamatosan megvétózza az Egyesült Államokkal közös hitelre vonatkozó terveket − jelentette a Financial Times, amiről a The Kyiv Independent is beszámolt.
A Hetek (G7) júniusban állapodott meg arról, hogy Kijevnek 50 milliárd dolláros hitelt nyújtanak, amelyet a befagyasztott orosz vagyonból származó bevételekből fedeznek, és amelyet az év végéig kell folyósítani. A terv szerint az Egyesült Államok és az Európai Unió egyaránt 20 milliárd dollárt fedezne, a fennmaradó 10 milliárd dollárt pedig Nagy-Britannia, Kanada és Japán biztosítaná.
A G7 a háború kezdetekor közel 300 milliárd dollárnyi befagyasztott orosz vagyont zárolt, amelynek nagyjából a kétharmada az Európai Unióban van. Washington feltétele az volt, hogy az Európai Unió kiterjessze az orosz vagyonokra vonatkozó szankciókat. Az Európai Bizottság azt javasolta, hogy a szokásos hat hónapos gördülő alapról 36 hónapra lépjenek át, hogy erősebb biztosítékokat nyújtsanak.
A Financial Times megírta, hogy Magyarország megvétózta ezt a döntést, mert azt reméli, hogy a novemberi amerikai elnökválasztás után megváltozik a helyzet. Az Európai Bizottság az Egyesült Államokkal együtt venné fel a hitelt, de alternatív megoldásként növelnék az Európai Unió részesedési arányát, melyről elég lenne a többség döntése is, így megkerülhetnék a magyar vétót.
A Kreml szerint a Meta „lejáratja magát” az orosz állami média betiltásával. Mint írják, a vállalat „lejáratja magát azzal, hogy kitiltja platformjairól az orosz állami médiahálózatokat” – írja a Sky News.
Ahogy korábban megírtuk, a Facebook tulajdonosa, a Meta közölte, hogy több orosz állami médiahálózatot is betilt, mivel az indoklás szerint megtévesztő taktikát alkalmaznak befolyásolási műveletek végrehajtására és a platformjaikon történő észlelés elkerülésére.
Keir Starmer brit miniszterelnök szeptember 16-án Olaszországban tárgyalt olasz kollégájával, hogy támogatást szerezzen annak a javaslatának, hogy Ukrajna nagy hatótávolságú rakétákkal csapást mérhessen mélyen Oroszországon belül.
Egy közös sajtótájékoztatón az olasz és a brit vezetőt is a nagy hatótávolságú rakétacsapásokról kérdezték. Meloni elmondta, hogy támogatja a szövetségesek döntését, hogy Ukrajna zöld utat kapott, és hozzátette, hogy Olaszország elkötelezett amellett, hogy Ukrajna a „legjobb feltételek mellett” kezdhessen béketárgyalásokat Oroszországgal.
Starmer a múlt héten felvetette, hogy a tervet még ebben a hónapban, az ENSZ New York-i közgyűlésén „egy szélesebb csoporttal” tovább fogják tárgyalni.
Ukrajna azt reméli, hogy engedélyt kap arra, hogy két, nyugatról szállított nagy hatótávolságú rakétát, amelyekkel már rendelkezik, olyan katonai célpontok, például repülőterek elleni csapásmérésre használhasson, amelyek mélyen orosz területen találhatók.
Az ukrán védelmi minisztérium azon dolgozik, hogy automatizálja a katonai behívók kézbesítését. A behívókat a területi toborzóközpont vezetőjének elektronikus aláírásával tervezik hitelesíteni – közölte Oleh Beresztovij, az ukrán védelmi minisztérium információs technológiai főosztályának vezetője.
A jelenlegi rendszer szerint a behívókat kézzel írják meg, nyomtatják ki, majd a toborzóközpont vezetője aláírja és lepecsételi őket. A jövőben azonban mindez már automatikusan fog működni. A behívók hitelességét egy telefonos alkalmazáson keresztül lehet majd ellenőrizni, egy QR-kódon keresztül – írta meg a Kárpáti Igaz Szó az Army FM információi alapján.
Amikor elektronikus aláírással látják el a behívót, nem lesz semmilyen kézzel írott aláírás, így biztos lehet benne, hogy valódi dokumentumot kapott, és nem hamisítványt
– magyarázta Beresztovij.
A behívók mellett a felmetéseket is automatikusan tervezik kézbesíteni azoknak, akik jogosultak rá.
Az ukrán erőknek a kurszki régióban új stratégiájuk van: gyorsan kell mozogniuk és bekeríteniük az orosz csapatokat. David Axe, a Forbes elemzője azt írja, hogy amikor az ukrán hadsereg a múlt héten áttörte az orosz védelmet az orosz–ukrán határ egy új szakaszán, Novij Put falu közelében, az sokakat sokkolt, de most már egyre világosabbá válik az ezzel kapcsolatos cél.
Egy ukrán taktikai csoport, amelyet a 95. légitámadó dandár vezet, jobbra vág utat, miközben Novij Puton túlra és a legközelebbi orosz város, Veszelojé déli városrészein keresztül nyomulnak előre. Más szóval az ukrán erők a fő kurszki dudor felé fordulnak. Ha a Novij Puttól északkeletre előrenyomuló ukránok össze tudnak kapcsolódni a fő kitüremkedésen lévő ukránokkal, akkor potenciálisan több ezer orosz embert vágnak el maguk és a határ között
– írta az elemző.
Mint az elemző rámutat, a helyi földrajzi adottságok kedvezőek az AFU azon törekvése számára, hogy bekerítse az orosz erőket. A Szejm folyó természetes határt képez a potenciális zseb északi szélének nagy részén, amelyet bal és jobb oldalán az előrenyomuló ukrán erők határolnak.
Az ukrán fegyveres erők a térségben lerombolták az összes állandó hidat a Szejm felett, éppen ezért az ukránok folyamatosan lövik az ideiglenes hidakat, amint az oroszok felállítják őket – írja az Unian ukrán hírügynökség.
A Facebook tulajdonosa, a Meta közölte, hogy több orosz állami médiahálózatot is betilt, mivel állítólag megtévesztő taktikát alkalmaznak befolyásolási műveletek végrehajtására és a platformjaikon történő észlelés elkerülésére – írja a BBC.
A brit közszolgálati média beszámolója szerint a Meta rendszerén belül egyre nagyobb ellenőrzés alá kerültek az orosz állami médiumok, mivel azt állítják, hogy megpróbálták befolyásolni a nyugati országok politikáját. A lépés a világ legnagyobb közösségimédia-vállalatának az orosz állami médiavállalatokkal szembeni álláspontjának eszkalálódását jelenti.
Két évvel ezelőtt a Meta – az EU, az Egyesült Királyság és Ukrajna kérése alapján – intézkedéseket hozott az orosz államilag ellenőrzött média terjedésének korlátozására. Többek között megakadályozta, hogy a médiumok hirdetéseket futtassanak a platformjain, és korlátozta a tartalmaik elérését.
A hónap elején az USA azzal vádolta meg az RT állami műsorszolgáltatót, hogy 10 millió dollárt (3,5 milliárd forint) fizetett egy Tennessee állambeli cégnek, hogy „rejtett orosz kormányzati üzeneteket tartalmazó tartalmakat hozzon létre és terjesszen az amerikai közönségnek”. A vádirat szerint a videókat titokban „szerkesztette, tette közzé és rendezte” az RT két alkalmazottja.
A legfőbb amerikai diplomata pénteken újságíróknak azt mondta, hogy az RT az orosz támogatású médiumok hálózatának része, amely titokban igyekezett „aláásni a demokráciát az Egyesült Államokban”.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy Ukrajna meghatározta az Oroszországgal való konfliktus megnyeréséhez szükséges terv pontjait, és készen áll arra, hogy már a jövő héten bemutassa azt szövetségeseinek − írta meg az MK.
„Minden egyes lépéshez világos lista is készült, hogy pontosan mi szükséges és mi fog működni ennek érdekében. Egyetlen lehetetlen dolog sincs benne. Több mint 90 százalékban mindent megírtunk” − mondta a kijevi rezsim vezetője.
Megjegyezte azt is, hogy Ukrajna azt tervezi, hogy a jövő héten bemutatja ezt a „győzelmi tervet” nyugati partnereinek.
Korábban Donald Trump amerikai elnökjelölt „béketervének” Ukrajnára vonatkozó részletei váltak ismertté. A terv feltételezi az ellenségeskedések leállítását a fronton, valamint elutasította Kijev NATO-csatlakozását, melyet J.D. Vance jelentett be.
Az Egyesült Államok Joe Biden amerikai elnök és Keir Starmer brit miniszterelnök tárgyalásait követően nem áll készen arra, hogy bejelentse az ukrán haderő számára a nagy hatótávolságú fegyverekkel mélyen Oroszországba irányuló csapásokra vonatkozó korlátozások feloldását − közölte Matthew Miller külügyminisztériumi szóvivő, melyet megosztott a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség.
Múlt csütörtökön Vlagyimir Putyin azt mondta, hogy a NATO nemcsak azt vizsgálja, hogy az ukrán fegyveres erők nyugati nagy hatótávolságú fegyvereket használhatnak-e, hanem azt is, hogy közvetlenül részt vesznek-e a konfliktusban. Az államfő szerint a kijevi rezsim már most is drónokkal mér csapást orosz területre.
„Ami a nyugati gyártmányú nagy hatótávolságú precíziós fegyverek használatát illeti, meg kell érteni, hogy az ilyen műveleteket a szövetségi országok hadseregének részvételével hajtják végre” − magyarázta az elnök.
Hangsúlyozta azt is, hogy a Nyugat közvetlen részvétele az ukrajnai konfliktusban jelentősen megváltoztatná annak lényegét, és azt jelentené, hogy a NATO-tagok − az Egyesült Államok és az európai országok − háborúban állnak Oroszországgal. Moszkva az őt fenyegető veszélyek alapján hoz majd döntéseket − összegezte az államfő.
Az egyes NATO-tagországoknak kell eldönteniük, engedélyezik-e az Ukrajnának átadott nagy hatótávolságú fegyvereik használatát – jelentette ki hétfőn Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára, s egyben üdvözölte az erről szóló vitát.
Üdvözlöm e fejleményeket [...], de az egyes szövetségeseknek kell meghozniuk a végső döntéseket. A szövetségeseknek eltérő a hozzáállásuk e tekintetben
– mondta Stoltenberg az LBC rádiónak az MTI szerint.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hónapok óta igyekszik meggyőzni országa szövetségeseit arról, hogy engedélyezzék a nyugati gyártmányú rakéták, köztük az amerikai ATACMS és a brit Storm Shadows nagy hatótávolságú eszközök bevetését mélységi csapásokhoz Oroszország területe ellen. Keir Starmer brit miniszterelnök és Joe Biden amerikai elnök pénteken Washingtonban tartottak megbeszélést a kérdésről, ugyanakkor nem jelentettek be döntést az ügyben.
Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban figyelmeztetett, hogy a nyugati nagy hatótávolságú precíziós fegyverek bevetése a NATO-országok közvetlen részvételét jelentené a háborúban. Az esetleges orosz megtorlásra vonatkozó kérdésre válaszolva Stoltenberg úgy fogalmazott:
Nincsenek kockázatmentes lehetőségek egy háborúban. Továbbra is úgy vélem: a legnagyobb kockázat számunkra, Nagy-Britannia és a NATO számára az lenne, ha Putyin nyerne Ukrajnában.
Az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye szerint Magyarország területére az ukrán–magyar határszakaszon 5239 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4896 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 30 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az ukrán katonai hírszerzés (HUR) közölte, hogy az oroszországi Belgorod városában megöltek egy orosz haditudósítót, Alekszandr Korobjovot – írta a The Kyiv Independent, megjegyezve azt is, hogy ezt az állítást nem tudták ellenőrizni.
A HUR a Telegramon közzétett bejegyzésében azt írta, hogy Alekszandr Korobjov szeptember 15-én halt meg, miután „összezúzták” a koponyáját. Orosz hírügynökségek arról számoltak be, hogy Korobjov súlyosan megsérült egy támadásban.
A propagandista nemcsak hamis anyagokat készített a háborúról, hanem személyesen is részt vett az Ukrajna elleni súlyos háborús bűncselekmények elkövetésében
– közölte az ukrán katonai hírszerzés, hozzátéve, hogy Korobjov rendszeresen dolgozott Ukrajna megszállt területein.
Bár a HUR nem vállalta a felelősséget a támadásért, a posztban Korobjov jelenlegi és korábbi lakcímét is feltüntették, valamint közzétettek egy olyan felvételt is, amelyen állítólag a holtteste látható. Továbbá azt írták: „Az ukrán védelmi minisztérium katonai hírszerzése emlékeztet arra, hogy minden háborús bűntettért igazságos megtorlás jár.”
A The Kyiv Independent felkereste a HUR-t azzal a kérdéssel, hogy ki áll a támadás mögött. Erre az ügynökség mindössze egy mosolygós arcú napszemüveges emojit küldött nekik válaszként.
Korobjov a Rosszija–1 állami csatornán többször szerepelt haditudósítóként, és a HUR szerint ő vezette a csatorna belgorodi részlegét is.
Vlagyimir Putyin orosz elnök az előző héten azt mondta: ha Ukrajna jogot kap arra, hogy Oroszország területén nyugati fegyverekkel hajtson végre csapásokat, akkor azáltal a NATO államai közvetlen hadviselő felekké válnak. Azóta a brit The Times közölt egy cikket, amely szerint Ukrajna valóban csak közvetlen amerikai segítséggel hajthatna végre ilyen csapásokat hatékonyan.
A lapnak több biztonságpolitikai forrás beszélt arról, hogy a Storm Shadow típusú rakétáknál nemcsak jóváhagyás kellene a britektől, franciáktól és az amerikaiaktól a fegyverek felhasználásához, hanem ennél több is. Elmondásuk szerint ugyanis
a rakétákat Ukrajna csak amerikai segítséggel tudná hatékonyan használni Oroszországi célpontok ellen.
A lap forrásai azt mondták, hogy az orosz elektronikus hadviselés használhatatlanná tenné a rakéták irányítását szolgáló GPS-t, és ezért mindenképp az amerikaiak közvetlen segítségére, a tőlük kapott navigációs adatokra lenne szükség a fegyverek (oroszországi célpontok elleni) hatékony használatához.
A The Times arról is írt ezzel összefüggésben, hogy Joe Biden amerikai elnök környezetében sincs egyetértés ezzel kapcsolatban: Antony Blinken külügyminiszter és Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó is vitában állnak emiatt. A lapnak nyilatkozó tisztviselők szerint a múlt heti brit–amerikai tárgyalásokon Joe Bidenék azt közölték: a döntéssel megvárnák azt, hogy Ukrajna ismertesse velük a győzelmi tervét.
Ezzel együtt a brit lap azt is közölte, hogy öt korábbi védelmi miniszter, valamint Boris Johnson egykori miniszterelnök is arra biztatta Keir Starmer brit kormányfőt:
engedélyezze Ukrajnának az Oroszország területén végrehajtott csapásokat még akkor is, ha Amerika ehhez nem járul hozzá (kérdés persze, hogy ez esetben mennyire lehetnének hatékonyak a fegyverek).
Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban azzal fenyegetőzött: ha Kijev megkapja a jóváhagyást a nyugati fegyverek Oroszország ellen történő felhasználásához, akkor arra „megfelelő válaszlépésekkel” fognak reagálni. E válaszlépések mibenlétét azonban a nyugati szakértők is csak találgatják egyelőre.
Köszönjük olvasóinkat!
Indul az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háborúról. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!