Virág
EUR 410,35 Ft USD 391,53 Ft GBP 491,54 Ft BUX 79 472 OTP 21 700 Ft MOL 2 718 Ft
-1 °C
5 °C
Közvetítés
  • Közvetítés
  • Kapcsolódók

Képek, videók 6 kép, 0 videó

Ez a poszt a következő Percről percre része:

Cárként köszöntötték Vlagyimir Putyint a születésnapján; lángokban áll a Krím félsziget legnagyobb olajraktára

Vissza a közvetítéshez
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Bereznay István

    Kedves olvasóink!

    Véget ért az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

    Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk kedden is! Jó pihenést kívánunk!

  • Dózsa Gergő György

    Az orosz erők támadásokat hajtottak végre az éjjel és hétfő reggel a keleti országrészben lévő Herszon, Donyeck, Szumi és Harkiv régió ellen, a helyi lakosok közül többen megsérültek – tájékoztatott az MTI.

    A donyecki ügyészi hivatal közlése szerint az orosz hadsereg irányított bombákkal légicsapást intézett a régióban lévő Kosztyantinyivka város ellen. Találat ért egy magánvállalatot, amelynek négy dolgozója sebesült meg

    Vadim Filascsin, Donyeck kormányzója később arról tájékoztatott, hogy kora este az orosz erők Szlovjanszkot ágyúzták, legalább öten sebesültek meg a városban, köztük egy kétéves kislány. Az északkelet-ukrajnai Szumi megyében drónokkal mértek csapást az orosz erők, aminek következtében három ember megsérült, köztük egy gyermek – közölte a katasztrófavédelmi szolgálat.

    Oleh Szinyehubov, Harkiv kormányzója arról tájékoztatott, hogy az éjjel a régióját és a megyeszékhelyt, Harkiv várost ért orosz légibomba-támadásokban három helyi lakos sebesülést szenvedett.

    Az ukrán légierő jelentése szerint a légvédelem az éjjel 32 orosz csapásmérő drónt és két Kinzsal rakétát semmisített meg. Az ukrán katonai hírszerzés honlapján arról számolt be, hogy csapást mértek az orosz balti flotta Alekszandr Obuhov nevét viselő aknaszedő hajójára. Hozzáfűzték, hogy a Kalinyingrádi régióban lévő Baltyijszk városában állomásozó, harci szolgálatra készülő orosz hadihajó súlyosan megsérült, és víz jutott a motorjába.

    Az ukrán vezérkar legfrissebb, hétfői összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg megközelítette a 662 ezret, előző nap az ukrán erők megsemmisítettek egyebek mellett 14 orosz harckocsit, 64 tüzérségi és két légvédelmi fegyvert, valamint 65 drónt (bár e számokat független forrásból nem lehet megerősíteni). 

  • Dózsa Gergő György

    A kurszki atomerőmű elfoglalását és aláaknázását tervezte az ukrán hadsereg − jelentette ki Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) vezetője a FÁK-tagállamok biztonsági szervei és különleges szolgálatai vezetői tanácsának 55. asztanai ülésén. Beszédét hétfőn ismertették a szolgálat honlapján − tájékoztatott az MTI.

    „Megszédülve attól, hogy mindent megengednek nekik, az ukrán fegyveres erők augusztus elején igazi terrorista rajtaütést hajtottak végre Kurszk megyében. Az SZVR rendelkezésére álló adatok szerint a terrortámadás terve magában foglalta a kurszki atomerőmű elfoglalását és aláaknázását” − hangoztatta Nariskin. „Ha ez a terv megvalósult volna, Európára a csernobilihez hasonló ökológiai és humanitárius katasztrófa várt volna” − tette hozzá. (Az oroszok már több alkalommal is vádolta Ukrajnát nukleáris katasztrófa előidézésének kísérletével – de ezt bizonyítékokkal egyik alkalommal sem tudták igazolni.)

    Az orosz kémfőnök szerint az amerikai hírszerzés már a konfliktus kezdete óta információkkal látja el Ukrajnát, amelyeket Kijev az orosz polgári infrastruktúra elleni csapásokhoz használ fel. Mint mondta, az amerikai felderítő műholdak idén márciusától jelentősen fokozott intenzitással folytatják az Ukrajnával határos orosz területeken lévő objektumok nagy felbontású fotózását, különös tekintettel a Kurszki és a Belgorodi régióra, amelyek később ukrán rakétatámadások, dróncsapások és diverzánscsoportok támadásainak célpontjává váltak.

    Szavai szerint „a rendelkezésre álló adatok arra utalnak, hogy a nyugati hírszerző szolgálatok, elsősorban a brit MI–6 rendszerszintű kiképzést tartottak az ukrán diverzáns és felderítő csoportoknak, hogy provokációkat szervezzenek több oroszországi atomerőműnél”. A kémfőnök szerint a MI–6 és az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnöksége, a GUR kidolgozott egy akciótervet az atomerőműveket az orosz nemzeti energiarendszerrel összekötő távvezetékek felrobbantására.

    Nariskin kifejtette, hogy az SZVR-nek „megbízható információi” vannak arról, hogy az Egyesült Államok és Nagy-Britannia közvetlen részesei voltak az Északi Áramlat gázvezetékek elleni nagyszabású terrortámadásnak. Mint mondta, a rendelkezésre álló adatok szerint „az angolszász különleges szolgálatok hivatásos diverzánsai részt vettek a szervezésben, az előkészítésben és a kivitelezésben”.

    Az SZVR igazgatója szerint „az amerikai adminisztráció indokoltnak tartotta, hogy rászánja magát egy ilyen diverzióra annak érdekében, hogy garantálja Európa, és mindenekelőtt Németország Oroszországtól való elszakítását”. Emlékeztetett rá, hogy „Oroszország többször kért adatokat az európaiaktól a robbantásokról, ám ezeket sohasem kapta meg”.

    „A nyugati tömegtájékoztatási eszközök megpróbálják a felelősséget ukrán amatőr búvárok egy csoportjára hárítani, akik állítólag önállóan cselekedtek. Az ilyen verzió azonban naiv nyárspolgároknak készült” − fogalmazott Nariskin.

    Arról is szólt, hogy az SZVR Szíriában számos kapcsolatfelvételt észlelt a GUR képviselői, illetve illegális fegyveres alakulatok és terroristacsoportok vezetői között, azzal a céllal, hogy támadást szervezzenek az arab országban működő orosz létesítmények ellen, illetve hogy zsoldosokat toborozzanak Ukrajnába. A harcosokért cserébe Kijev csapásmérő és felderítő drónokat, lőszert és speciális felszerelést szállított partnereinek, valamint drónkezelői tanfolyamokat szervezett az idlíbi feszültségcsökkentési övezetben.

    Nariskin az ukránok által megkeresett szervezetek között sorolta fel a Nagy-Szíriai Felszabadítási Szervezetet (Hajat Tahrír as-Sám), a Turkesztáni Iszlám Pártot, a Szíriai Demokratikus Erőket és Ingusföld Felszabadító Hadsereget.

  • Dózsa Gergő György

    Az ukrán parlament a képviselők számára megtiltotta a Telegram használatát − közölte Jaroszlav Jurcsisin parlamenti képviselő október 7-ei Facebook-bejegyzésében. Ezenfelül kétfaktoros hitelesítést és más biztonsági intézkedéseket is alkalmazniuk kell − írta meg a The Kyiv Independent.

    Az intézkedést Ukrajna Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsa javasolta, mivel aggályok merültek fel, hogy a Pavel Durov orosz üzletember által alapított üzenetküldő alkalmazás veszélyt jelent a nemzetbiztonságra. „Úgy gondolom, hogy az ilyen biztonsági intézkedések teljesen logikusak. Sajnos volt már példa arra, hogy a Telegram segítségével állami alkalmazottakról szereztek adatokat” − mondta Jurcsisin.

    A döntés azután született, hogy Ruszlan Sztefancsuk, a parlament elnöke figyelmeztetett a Telegram-fiókjáról küldött hamis üzenetekre, ugyanis több mint három éve nem használja. A Telegram személyes kommunikációra továbbra is használható a képviselők részéről.

  • Dózsa Gergő György

    Igor Kirillov altábornagy, az orosz fegyveres erők sugár-, vegyi- és biológiai védelmi csapatainak parancsnoka hétfőn azzal vádolta meg az ukrán fegyveres erőket, hogy augusztus 11-én füstgránátnak álcázott, klórtartalmú DM–105-ös nyugati kazettás vegyi tüzérségi lőszert vetett be a Kurszk megyei Szudzsánál, aminek következtében több mint húsz ember szenvedett sérüléseket − írta meg az MTI.

    Ezenkívül azt állította, hogy az ukrán fél is vegyi fegyver alkalmazásával szándékozik megvádolni Oroszországot a Vegyifegyver-tilalmi Szervezetnél (OPCW).

  • Dózsa Gergő György

    Az ukrán 47-es gépesített dandár fejlesztésekről számolt be az amerikaiak által átadott Abrams-tankok esetében. 

    A közzétett videóban látható, hogy a tankok dróntámadások ellen is alkalmazhatók, mivel elektronikus harcászati zavaróberendezéssel is ellátottak, továbbá Kontakt-1 reaktív páncélzatot is kaptak.

  • Dózsa Gergő György

    Robert Fico szlovák miniszterelnök ismételten kijelentette, hogy Ukrajna NATO-tagságát nem támogatja, ugyanakkor megígérte, hogy nem akadályozza keleti szomszédja európai uniós csatlakozását. Erről a Szuszpilne ukrán hírportál szerint hétfőn Ungváron nyilatkozott, ahol megbeszélést folytat Denisz Smihal ukrán kormányfővel − tájékoztatott az MTI.

    Fico szavai szerint Szlovákia száz százalékban támogatja Ukrajna EU-csatlakozását, de „hűvös” a hozzáállása az ország NATO-tagságához. „Nyíltan kimondom, hűvösen viszonyulunk Ukrajna NATO-tagságának kérdéséhez, de az Önök tagsága az EU-ban fontos és értékes lesz számunkra” – szögezte le a szlovák kormányfő.

    Megjegyezte, hogy lesznek olyan EU-tagországok, amelyek „azt kívánják, hogy Ukrajna EU-csatlakozásának folyamata ne legyen annyira gyors. Sok múlik az ukrajnai reformokon, de mi semmilyen akadályt nem gördítünk a csatlakozás útjába” – hangsúlyozta Fico.

    A szlovák politikus kijelentette, hogy kormánya támogatja Ukrajna „minden béketervét”, beleértve Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek a 2022 novemberében előterjesztett tízpontos, úgynevezett békeképletét, amely magában foglalja a nukleáris, az élelmiszer- és energiabiztonsági garanciát, valamint az orosz csapatok kivonását a megszállt ukrajnai területekről az 1991-es határok mögé.

    Kiemelte továbbá, hogy Szlovákia szükség esetén kész a téli fűtési szezon idején áramot is biztosítani Ukrajnának. Az ukrán miniszterelnök a Telegramon közölte: a szlovák féllel megállapodásra jutottak nyolc kétoldalú dokumentummal kapcsolatos munka befejezéséről, és a tervek szerint az év végéig alá is írják azokat.

  • Dózsa Gergő György

    A krími Feodoszijában több száz lakost evakuálni kellett, mert tűz ütött ki egy olajtárolóban. A településen műszaki vészhelyzetet hirdettek ki, a Feodoszija-Vladiszlavovka szakaszon felfüggesztették az elővárosi vonatok közlekedését, két utcát pedig lezártak a járművek elől − írta meg az MTI.

    Mint korábban írtuk, az ukrán fegyveres erők (Vlagyimir Putyin orosz elnök születésnapján) csapást mértek a Krímre. Egy dróntámadás miatt október 7-én éjjel súlyos tűz ütött ki egy feodoszijai olajraktárban. Halottakról és sérültekről nincs hír, de a városban vészhelyzetet jelentettek be, egyes utcákat lezártak. 

    Az MK.ru portál szerint a Feodoszijában lévő olajraktár égő tartályainak területe mintegy 800 négyzetméter. Mint megjegyezték, az ukrán haderő már tavasszal megpróbálta megsemmisíteni.

    Az orosz védelmi minisztérium szerint éjszaka 12 drónt lőttek le a Krím felett. Helyi lakosok hajnali 4 óra körül több erős robbanást hallottak az olajraktár környékén. 

    Délután a baleset helyszínén korlátozták a gépjárműforgalmat, beleértve a buszokat is. Átmenetileg korlátozták a forgalmat a Tavrida–Primorszkij–Beregovoje–Feodoszija autópálya-szakaszokon, valamint a város utcáinak egy részén.

    A tűz miatt mintegy 300 helyi lakost evakuáltak, akik közül néhányat ideiglenes központokban helyeztek el. 

    Vlagyimir Voronkin energiaügyi miniszterhelyettes szerint „az üzemanyaggal kapcsolatos helyzet stabil. Van elegendő készlet a lakossága és a magáncégek számára”.

  • Dózsa Gergő György

    Elfoglalta Hrodivka települést a donyecki régióban az orosz hadsereg − közölte hétfőn az orosz védelmi minisztérium. Az orosz hadijelentés a hat ukrajnai frontszakasz közül négyről számolt be előretörésről. A védelmi tárca közölte, hogy Ukrajnában az orosz erők 17, a Kurszki területen pedig két ellentámadást hiúsítottak meg. A „különleges hadművelet” övezetében a moszkvai összegzés szerint több mint 1700 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan, Kurszknál számuk meghaladta a 150-et − tájékoztatott az MTI.

    Az orosz beszámoló az Ukrajnában az elmúlt nap folyamán megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel mások mellett egy izraeli gyártmányú RADA RPS–42-es többfunkciós radarállomást, két katonai repülőtér infrastruktúráját, több lőszer- és haditechnikai raktárt, több drónokat gyártó és tároló létesítményt, öt tábori lőszerraktárt, egy német Leopard harckocsit, 11 páncélozott harcjárművet, egy nyugati gyártmányú 155 milliméteres önjáró és öt vontatott tarackot, öt amerikai ATACMS műveleti-harcászati rakétát, amerikai HIMARS sorozatvetők öt rakétáját továbbá 74 repülőgép típusú drónt.

    Moszkva szerint a Kurszki régióba betörő ukrán erők az augusztus 6-án indított támadásuk alatt több mint 21 ezer embert, 136 harckocsit, 66 gyalogsági harcjárművet, 98 páncélozott személyszállító járművet, 888 páncélozott harcjárművet, 586 gépkocsit, 173 tüzérségi löveget és 33 sorozatvetőt veszítettek.

  • Dózsa Gergő György

    Legalább 20 ember megsérült a Herszon ellen október 7-én végrehajtott orosz légicsapásban. Oroszország délelőtt 10 óra 40 perc körül támadta a várost, két bombát dobtak le a központi körzet tengerparti területére, és további kettőt Herszon északi részére − írta meg a The Kyiv Independent.

    Az első jelentések szerint nyolc ember sérült meg, köztük két gyermek. Később további tizenegy sérültet erősítettek meg. Legalább hat épületet rongáltak meg a robbanások − közölte a területi ügyészség.

    Ugyanezen a reggelen Oroszország két rakétát indított a Kijevi terület ellen, mindkettőt lelőtte a helyi légvédelem. A lehullott törmelék több épületet és autót is megrongált a városban, de áldozatokról nem érkezett jelentés.

  • Barta Lóránt

    Egy orosz bíróság hétfőn hat év és 10 hónap börtönbüntetésre ítélte a 72 éves amerikai állampolgárt, Stephen James Hubbardot, miután egy zárt tárgyaláson elítélték őt, mert Ukrajna zsoldosaként harcolt – közölte a Reuters.

    A nyomozók szerint a michigani születésű Hubbard havi 1000 dollárt (366 ezer forint) kapott azért, hogy egy ukrán területvédelmi egységben szolgáljon a kelet ukrajnai Izjum városában, ahol 2014 óta élt. Hubbardot állítólag 2022 februárjában jelentkezett a hadseregbe, ugyanabban a hónapban, amikor Moszkva több ezer katonát küldött Ukrajnába. Az orosz katonák még az év április 2-án őrizetbe vették – idézte a RIA állami hírügynökség a múlt hónapban az ügyészt.

    Az orosz állami média szerint Hubbard bűnösnek vallotta magát.

    A múlt hónapban azonban Hubbard húga, Patricia Hubbard Fox és egy másik rokona interjúkban kétségbe vonta az állítólagos beismerő vallomást, és azt mondták, hogy Hubbard oroszbarát nézeteket vallott, és nem valószínű, hogy fegyverhez nyúlt volna.

    Hubbard látható érzelmek nélkül hallgatta a bírót, mielőtt ügyvédjével tanácskozott, aki később nem kívánt nyilatkozni az újságíróknak. Bár a RIA azt jelentette, hogy Hubbard ügyvédje fellebbezést tervez beadni az ítélet ellen.

    Az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségének szóvivője azt mondta, hogy tudomásuk van az amerikai állampolgár őrizetbe vételéről, de többet nem kívánt nyilatkozni.

    Fox elmondta, hogy Hubbard 2014-ben Ukrajnába költözött, és egy ideig egy ukrán nővel élt ott, és egy kis, havi 300 dollár körüli nyugdíjból élt. Soha nem tanult meg oroszul vagy ukránul, és kevés kapcsolata volt a helyiekkel, mondta. Hubbard egyike annak a legalább 10 amerikainak, akik Oroszországban rácsok mögött vannak, közel két hónappal azután, hogy augusztus 1-jén Moszkva és a Nyugat között fogolycsere történt.

  • Domján Anikó

    Moszkva nem csökkentette a diplomáciai kapcsolatok szintjét Washingtonnal azzal, hogy lezárta Anatolij Antonov orosz nagykövet megbízatását – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn újságíróknak az MTI szerint. 

    A nagykövetet idejében ki fogják nevezni

    – tette hozzá.

    Peszkov szerint nem szerepel Vlagyimir Putyin orosz elnök napirendjén, hogy fogadja a volt washingtoni misszióvezetőt. 

    Antonov hétéves nagyköveti megbízatás után vasárnap tért vissza Moszkvába: az orosz külügyminisztérium szombaton jelentette be, hogy washingtoni kiküldetése befejeződött. A tárca egyelőre nem közölte, hogy ki váltja őt a nagyköveti poszton.

    A 65 éves Anatolij Antonov 2017 óta volt az Egyesült Államokban működő orosz diplomáciai képviselet vezetője. Korábban, 2016 és 2017 között külügyminiszter-helyettesi tisztséget töltött be, 2011 és 2016 között pedig védelmiminiszter-helyettes volt. Emellett a külügyminisztérium különleges megbízatású nagykövete, valamint a biztonsági és leszerelési ügyekért felelős főosztály igazgatója is volt.

  • Barta Lóránt

    Oroszország nem tűzszünetet, hanem a konfliktus végleges befejezéséhez vezető tárgyalásokat szeretne – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.

    Lavrov elmondása szerint Oroszország a következő feltételekkel hajlandó békét kötni:

    • állítsák le a nyugati fegyverek szállítását az ukrán hadseregnek,
    • Ukrajna semleges marad, lemond a NATO-csatlakozási szándékáról, atomfegyver-mentesség,
    • az orosz nyelv használata és az orosz lakosság védelme,
    • az ukrán hadsereg kivonása az „annektált” ukrán megyékből (Krím, Zaporizzsja, Donyeck, Luhanszk, Herszon),
    • az Oroszországra kivetett szankciók feloldása.

    A külügyminiszter hozzátette, hogy Oroszország már több mint 10 éve próbálja lezárni a konfliktust, de az ukránok nem tartják magukat a megállapodásokhoz, szerinte az ukrán vezetés részéről nem mutatkozik hajlandóság a háború befejezésére – írja a Newsweek interjúja alapján a Portfolio.

  • Domján Anikó

    A brit hírszerzés szerint 2024 szeptemberében új rekordot döntött az orosz csapatok átlagos napi vesztesége. Az előző rekord májusban született – írja az Ukrajinszka Pravda. 

    Amint az a felülvizsgálatban szerepel, ez év szeptemberében

    az Orosz Föderáció hadseregének átlagos napi vesztesége 1271 főt tett ki, beleértve a sebesülteket is.

    Az előző rekordot 2024 májusában jegyezték fel, amikor az Orosz Föderáció átlagos napi vesztesége 1262 halott és sebesült volt. Összességében a teljes háború teljes időtartama alatt Oroszország több mint 648 ezer katonát veszített. A brit hírszerzés az ukrán vezérkar adataira hivatkozik.

    A minisztérium megjegyezte, hogy a veszteségszint növekedése szinte biztosan összefügg a harci zóna kibővítésével a harkivi és kurszki hadműveletek rovására. 

  • Domján Anikó

    Hackertámadás érte az Összoroszországi Állami Televíziós és Rádiós Műsorszóró Társaság (VGTRK) online szolgáltatásait hétfőn hajnalban – írja az MTI az orosz média beszámolói alapján. 

    Az eddigi információk szerint a VGTRK ellen reggel öt vagy hat órakor végrehajtott hackertámadás következtében komputeren és mobiltelefonon elérhetetlenné váltak a Rosszija 1, a Rosszija 24, a Kultúra és a Karuszel tévécsatornák, valamint a Vesztyi FM, a Majak rádió és más rádióállomások is. A VGTRK sajtószolgálata a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek elismerte, hogy „példátlan hackertámadás” érte, ugyanakkor azt állította, ez nem okozott jelentős kárt a médiaholding munkájában, szakemberek dolgoznak a következmények felszámolásán, és minden a normális üzemmódban működik.

    Keresik a hackereket

    Ennek ellenére több tévécsatorna és rádióadó moszkvai idő szerint 12 óra 30 perckor is elérhetetlen volt a világhálón.

    Dmitrij Peszkov orosz elnöki sajtótitkár hétfőn a Kreml támogatásáról biztosította a VGTRK munkatársait. „A szakemberek azon dolgoznak, hogy feltárják a körülményeket, és megértsék, hová vezetnek azok nyomai, akik ezt a hackertámadást szervezték az alapvető infrastruktúra objektuma ellen” – tette hozzá a szóvivő.

  • Domján Anikó

    Az ukrán hadsereg megsemmisítette a Krím félsziget legnagyobb olajterminálját – erősítette meg hétfő reggeli közleményében az ukrán hadsereg vezérkara.

    Ma éjszaka sikeres csapást mértünk az ellenség tengeri olajtermináljára az ideiglenesen megszállt Feodoszijában

    – közölte a vezérkar. 

    Közölték még, hogy a létesítmény közelében tüzet észleltek, és hogy a Krímben ez a legnagyobb olajtermék-átrakodó terminál, amelyet egyebek között az orosz megszálló hadsereg szükségleteinek kielégítésére használtak.

  • Domján Anikó

    Vlagyimir Putyin orosz elnököt október 7-én, alig néhány perccel éjfél után a Telegram-csatornáján köszöntötte az ultranacionalista orosz ideológus, Alekszandr Dugin 72. születésnapja alkalmából – írja a Kyiv Independent. 

    Isten óvja a cárt!

    – éltette Putyint a szerző. 

    Dugin, Ukrajna megtámadásának buzgó támogatója, régóta az orosz imperializmus szószólója, és Oroszország nacionalizmus és tekintélyelvű uralom felé fordulásának keményvonalas vezéralakja.

    Az ideológus azt is kívánta, hogy „angyalok koronázzák meg” Putyint aranykoszorúval. Az ideológus Putyin 72. születésnapját a „második ifjúság” kezdetének nevezte.

    Dugin azután vált széles körben ismertté, hogy Oroszország ukrajnai háborúját részben az Oroszország felsőbbrendűségéről és küldetéséről írt korábbi munkáival támogatták meg, amelyek egy „eurázsiai unió” létrehozására irányultak Oroszországnak azokkal az országokkal való integrációjáról, amik korábban a Szovjetunió részei voltak. 

    Dugin is célpont

    Az ideológus 2022 augusztusában egy autós robbantásban veszítette el lányát, amely merényletnek nagy valószínűséggel ő volt a célpontja. Dugin is gyanúsított és körözött Ukrajnában népirtás és Ukrajna területi integritásának megsértése miatt.

    Ha betölti mandátumát, Putyin több mint 200 év óta országa leghosszabb ideig hivatalban lévő uralkodója lesz, miután megnyerte az idei év eleji választásokat a szavazatok több mint 85 százalékával egy sokak által vitatott tisztaságú szavazásban. Megválasztása komoly verseny nélkül zajlott le, mivel fő politikai ellenfelét, Alekszej Navalnijt eltávolították a versenyből. 

  • Domján Anikó

    Denisz Smihál ukrán miniszterelnök és Robert Fico szlovák miniszterelnök október 7-én a nyugat-ukrajnai határ menti város, Ungvár közelében indította találkozóját – közölte a Kyivindependent.

    A két kormányfő közös, energiabiztonsági és infrastrukturális projektekről tárgyal. A miniszterelnök azt mondta, „érez némi kémiát” közte és Denisz Smihál ukrán miniszterelnök között, még akkor is, ha különbözőképpen gondolkodnak és eltérő nézeteket vallanak. A találkozót az is különös megvilágításba helyezi, hogy Fico nemrég még arról beszélt: amíg ő a miniszterelnök, megakadályozza Kijev NATO-csatlakozását, amely kérelmet Ukrajna még 2022 szeptemberében nyújtotta be. 

    A szlovák politikus korábban élesen bírálta az Ukrajnának nyújtott katonai segítséget is és az Oroszország elleni szankciókat, viszont Ukrajna Európai Uniós tagsága mellett foglalt állást, és nagyrészt elkerülte a nyugati konszenzus megtörését az Ukrajna támogatásával kapcsolatos fontosabb döntésekben.

    Robert Fico korábban januárban találkozott az ukrán kormányfővel Ungváron, akkor mindkét vezető közös nyilatkozatot írt alá a kétoldalú kapcsolatokról.

  • Barta Lóránt

    Olekszandr Okhrimenko ezredest nevezték ki a fekete kozákokról elnevezett 72. önálló gépesített dandár új parancsnokává, miután Ivan Vinniket elbocsátották – írja az Ukrajinszka Pravda.

    A dandár köszönetet mondott Ivan Vinniknek „a személyi állomány iránti rugalmasságáért, erejéért, akaratáért, bölcsességéért és szeretetéért”.

    Szeptember 29-én a fekete kozákokról elnevezett 72. önálló gépesített dandár parancsnoka, Ivan Vinnik ezredes köszönetet mondott a katonáknak, miután elbocsátották. 

  • Barta Lóránt

    Őrizetbe vettek két orosz hírszerzőt Dnyipro régióban, akik az orosz hadsereg rakéta- és dróntámadásainak pontosításaiban segédkeztek.

    „Egy helyi vállalkozás 56 éves biztonsági vezetője és egy 48 éves munkanélküli nő, aki Dnyipro külvárosában lakik. Az ügynökök egymástól függetlenül tevékenykedtek, de egy közös orosz felügyelőhöz kapcsolódtak, aki az egész hálózat tevékenységét koordinálta” – közölte hétfőn az ukrán biztonsági szolgálat Telegram-csatornája.

    Az ügynökök olyan koordinátákat továbbítottak, amelyek a katonai felszerelések és lőszerek frontvonalra szállításában részt vevő létesítményekre irányultak. Emellett megfigyelték a katonai konvojok útvonalait is.

    „A bűntársak körbejárták a régióközpont és a környező területek utcáit, ahol rögzítették a szükséges objektumokat. Ezt követően az ügynökök jelentéseket készítettek, és elküldték az FSZB-nek a potenciális célpontok geolokációjának formájában azok részletes leírásával együtt” – áll a közleményben.

    Az SBU CI tisztjei mindkét gyanúsítottat a lakóhelyükön vették őrizetbe. Az elkövetők óvadék ellenében sem helyezhetőek szabadlábra. Életfogytiglani börtönbüntetésre és vagyonelkobzásra számíthatnak – írja az Interfax.

  • Domján Anikó

    Ukrajna a jövőben a német készletekből származó fegyvereket használhatja önvédelemre, beleértve az orosz területen lévő katonai célpontok elleni esetleges támadásokat is – idézi Annalena Baerbock német külügyminisztert az RBK Ukraine.

    A miniszter hangsúlyozta, hogy Ukrajna nem köteles megvárni a területe elleni támadást, mielőtt megvédené magát.

    Ukrajna önvédelemhez való joga nem jelenti azt, hogy egy rakétának először át kell lépnie a határon, vagy be kell jutnia egy olyan városba, mint Harkiv, mielőtt megvédheti magát

    – hangsúlyozta a miniszter, hozzátéve, hogy mennyire fontosak a megelőző intézkedések, köztük az indítóhelyek megsemmisítése.

    Baerbock azt is hangsúlyozta, hogy ezeknek az akcióknak a hatókörét nem fogják nyilvánosan megvitatni az elrettentés biztosítása és az orosz előnyök elkerülése érdekében.

    A médiában olyan információk jelentek meg, hogy az Egyesült Államok és Nagy-Britannia állítólag fontolgatja annak lehetőségét, hogy feloldja az ukrán hadsereg által az orosz terület elleni támadásokhoz előírt nagy hatótávolságú rakéták használatára vonatkozó tilalmat. Jelenleg azonban még nem történt változás a politikában.

  • Barta Lóránt

    Az orosz hadsereg drónokkal támadta meg Szumit, a támadásban 4 civilt, köztük egy gyereket megsebesítettek.

    „Előző nap az oroszok dróntámadást hajtottak végre a város ellen, jelentős károkat okozva. Egy emeletes lakóépületben tűz ütött ki.”

    A sérültek mellett kilenc lakóház rongálódott meg – közölte az Ukrajinszka Pravda.

  • Domján Anikó

    Az ukrán védelmi erők kénytelenek lesznek kivonulni a Kurszki területről az orosz erők folyamatos feltorlódása miatt, előnyük már 4-6-szoros – nyilatkozta Pavlo Lakijcsuk ukrán katonai elemző az Unian ukrán lapnak. 

    A szakértő úgy véli, hogy a kurszki hadművelet fő katonai célja az orosz csapatok tartalékainak korlátozása volt, amelyet a váratlan támadással el is értek, hiszen az oroszok kénytelenek voltak a stratégiai tartalékukat bevetni, így azok nem tudtak Harkiv irányába nyomulni. Hozzátette, hogy az oroszok így kénytelenek voltak átcsoportosítani erőket más területekről is, ráadásul a legerősebb területekről, a tengerészgyalogos dandárból és a légi deszantos hadosztályból. 

    A szakértő szerint a jócskán – 4-6-szoros – túlerőben lévő oroszok jelentősen korlátozzák az ukrán csapatokat a Kurszki területen, a szakértő szerint ezt a túlerőt már nem tudják visszatartani az ukránok. Lakijcsuk úgy véli, hogy az ukránok nagyobb sikerekben reménykedtek, de olyan jelentős erőket, amilyenekre számítottak, nem csoportosított át a fő csapásirányokból, vagyis Pokrovszk és Kurahov irányából a Kreml. A szakértő szerint ez azért van, mert Putyin számára fontosabb saját államának a védelme, mint „mások földjét” tartani. 

    Volt értelme

    Meggyőződése ugyanakkor, hogy a kurszki hadművelet első napjaiban sikerült az ukrán erőknek katonai és politikai célokat elérniük, többek között bebizonyították a nyugati partnereknek, hogy az ukránok képesek harcolni Oroszország területén.

    Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szeptember 6-án arról beszélt, hogy az orosz csapatok a Kurszki területen mintegy 6 ezer katonát vesztettek el, beleértve a sebesülteket is, az egy hónapja tartó harcok során.

  • Domján Anikó

    Volodimir Zelenszkij vasárnap tartott online beszédében részleteket osztott meg a két hónappal ezelőtt indított, Oroszország elleni váratlan ukrán ellentámadásról.

    A mai napon már két hónapja tartanak a katonai műveletek Kurszkban. És ez a háború nagyon fontos szakasza. Valami, ami nagyban segítette és továbbra is segíti hazánkat

    – közölte Volodimir Zelenszkij a közösségi oldalán megosztott videóban, hozzátéve, hogy az egyik legfontosabb eredménynek azt tartja, hogy Kijev bebizonyította, hogy képesek Oroszország területére tolni a harcokat. 

    Számadatokat is közölt a hadműveletről, e szerint körülbelül 15 ezer ukrán katona vett benne részt, 1200 négyzetkilométernyi területet sikerült elfoglalniuk, több száz orosz katona fogságba esett, valamint a második világháború óta ez a legnagyobb, külföldi haderő által végrehajtott betörés orosz területre.

    Az ukrán elnök kijelentette, hogy nem fognak leállni a hadműveletekkel, hanem még nagyobb nyomást fognak gyakorolni Oroszországra, mert „csak erőn keresztül hozhatjuk közelebb a békét”.

  • Domján Anikó

    A légvédelmi védekezés következtében Kijev három kerületében is egy lelőtt rakéta törmeléke okozott károkat, egy garázsban tűz ütött ki – közölte az Ukrajinszka Pravda a város polgármestere, Vitalij Klicsko beszámolója alapján. 

    Mint arról beszámoltak, reggel 8:30 körül az oroszok rakétatámadást indítottak Kijev ellen – az előzetes adatok szerint H–47M2 Kinzsal orosz légi indítású, nukleáris robbanófej hordozására is alkalmas, hiperszonikus ballisztikus rakétákkal. 

    Az előzetes adatok szerint minden légi célpontot sikeresen megsemmisítettek. 

  • Barta Lóránt

    A háború után Ukrajnát afrikaiakkal és afgánokkal népesíthetik be újra, hogy megmentsék a demográfiát, mondta Volodimir Paniotto szociológus a Focusnak adott interjújában, amikor az ukrán Miniszteri Kabinet demográfiai stratégiájáról kérdezték.

    Megjegyezte, hogy sok erőforrásra lesz szükség az alkalmazkodásukhoz, és ennek ellenére nem fognak egyhamar ukránokká válni. Emellett Ukrajna nem viszonyul a legjobban a migránsokhoz.

    „Nálunk nincs olyan kultúra, mint mondjuk más országokban, ahol már megszokták (az Afrikából érkező migránsokat – a szerk.)” – mondta a szociológus.

    Paniotto úgy véli, hogy Ukrajna számára kifizetődőbb lenne a külföldre távozott ukránok hazatérését támogatni, mint erőforrásokat fordítani más országokból érkező, más kultúrájú migránsok alkalmazkodására. További szakértők a demográfiai stratégia más pontjainak prioritását hangsúlyozták: a gazdaság, az életkörülmények, a megfizethető és minőségi gyógyszerek, valamint a munkahelyek javítása.

    Korábban a CIA megállapította, hogy Ukrajnában a legmagasabb a halálozási ráta és a legalacsonyabb a születési ráta a világon. Vaszil Szkotobojnyik, az Összukrajnai Nemzetközi Foglalkoztatási Társaság elnöke szerint a sikeres népességnövekedéshez 10 nőre 22 gyermeknek kellene jutnia. A Nép Szolgája ukrán párt jövő májustól adót vetne ki a gyermektelen ukránokra – írja a Sztrana.

  • Barta Lóránt

    A Pokrovszkij irányban az oroszok egy év alatt legalább öt hadosztálynyi páncélozott járművet és harckocsit veszítettek, derül ki az amerikai székhelyű Institute for the Study of War (ISW) jelentéséből.

    Az orosz erők október 9. óta 1830 darab nehézgépjárművet veszítettek el Pokrovszkij területén. 2023-ban a Pokrovszkij körzetben folytatott támadó hadműveletekben az orosz erők összesen 539 harckocsit és 1020 gyalogsági harcjárművet veszítettek, míg az ukrán erők 381 harckocsit és 835 páncélozott járművet semmisítettek meg – áll a jelentésben. Ezen felül a jelentésben az orosz erők 26 gyalogsági járművet, 22 rakétavető járművet, 11 vontatott tüzérségi rendszert és 92 páncélozatlan teherautót is elveszítettek.

    Eközben 2024. szeptember 6. óta az orosz erők 25 harckocsit és 59 páncélozott járművet (körülbelül két zászlóaljnyi gépesített járművet) veszítettek a Pokrovszkij körzetben.

    Az ISW elemzői megjegyzik, hogy mivel nem minden orosz eszközveszteséget dokumentálnak, a Pokrovszkij körzetben az orosz eszközveszteségek tényleges száma valószínűleg sokkal magasabb:

    „2023 októbere óta az orosz erők mindössze 40 kilométert haladtak előre az Avdijivka–Pokrovszk műveleti területen, és az ilyen taktikai nyereségért több mint öt hadosztálynyi felszerelés elvesztése nem folytatódhat a végtelenségig.”

    Mint az ISW megjegyzi, hosszú távon valószínűleg nehéz lesz Oroszországnak megfelelően ellátnia egységeit harci felszereléssel anélkül, hogy az orosz gazdaságot háborús alapokra helyezné át és jelentősen növelné a védelmi ipari termelés ütemét, amit Vlagyimir Putyin orosz elnök eddig igyekezett elkerülni – írja az Unian.

  • Domján Anikó

    Hat ukrajnai frontszakasz közül három esetében számolt be előretörésről az orosz védelmi minisztérium. Az X-en megjelent videófelvételek alapján saját repülőgépét lőtte ki az orosz légierő, ráadásul Oroszország egyik csúcslopakodóját érte találat – szúrta ki a Portfolio. 

    Ukrán és orosz források is beszámoltak egy repülőgép lezuhanásáról a donyecki fronton, Konsztantyinovka térségében, amelyről számos fotó és videófelvétel került nyilvánosságra, és amelyeken látszódik, hogy egy orosz repülőgép zuhant le ukrán ellenőrzés alatt álló területen. Bár kezdetben Szu–25-ös vadászgépként azonosították a roncsokat, amelyeket egy másik orosz repülőgép lelőtte tévedésből és kiderült, hogy egy Szuhoj Sz–70 Ohotnyik-B típusú, pilóta nélküli harci lopakodó repülőgép (UCAV) zuhant le.

    Az Ohotnyik (jelentése: Vadász) nehéz támadódrón fejlesztése még 2011-ben indult meg, így Oroszország legfejlettebb katonai gépei közé tartozik.

  • Barta Lóránt

    Oroszország négy rakétahordozó hajót tart a Fekete-tengeren, amelyek összesen akár 24 Kalibr rakétával is rendelkezhetnek. A rakéták hatótávolsága 500-2500 kilométer is lehet. A Földközi-tengeren Oroszország három hajót állomásoztat, amelyek közül kettő Kalibr rakétákat hordoz, összesen 20 rakétával – írja az Ukrinform.

  • Hargittai Éva

    „Az ukránok bebizonyították, hogy képesek a háborút Oroszország területére terelni és a nyugati partnerek kellő támogatásával még nagyobb nyomást tudnak gyakorolni az ellenségre” – mondta Volodimir Zelenszkij elnök az ukránokhoz intézett beszédében. Arról is tájékoztatta a lakosságot, hogy

    megbeszélést folytatott Alekszandr Szirszkijjel,

    Ukrajna fegyveres erőinek főparancsnokával, aki a héten más katonatisztekkel, a védelmi minisztérium képviselőivel, valamint Ukrajna partnereivel a Győzelmi Terv részletein fog dolgozni.

    Zelenszkij azt is megjegyezte, hogy a kurszki hadművelet nagyon fontos szakasza volt a háborúnak, olyan, amely „jelentősen segítette és tovább segíti államukat”.

    A kurszki műveletünk adta az egyik legnagyobb hozzájárulást a cserealaphoz az ukránok fogságból való kiszabadítása érdekében. Még nagyobb nyomást fogunk gyakorolni Oroszországra, mert csak erővel lehet közelebb hozni a békét

    – hangsúlyozta az államfő az Unian közlése szerint.