Egy ukrán ezredes elismerte: kilencszeres túlerőben voltak az oroszok, így lehetetlen a védekezés

Oroszország háborúja Ukrajnában – az Index keddi hírösszefoglalója

Vége
AFP  20241005  36JB49M  v1  HighRes  RussianInvasionOfUkraine

A legfontosabbak

Index
2024.10.08. 21:40
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Kedves olvasóink!

    Véget ért az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

    Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk szerdán is! Jó pihenést kívánunk!

  • Az orosz erők irányított légibombákkal támadták Harkiv városának sűrűn lakott területét. Legalább két ember meghalt és öt másik megsebesült – közölte a The Kyiv Independent.

    Egy délelőtti támadásban több mint 20 ember sérült meg, köztük egy 16 éves gyermek. Az előzetes adatok szerint a második orosz támadás egy többemeletes épületet talált el. A csapás 15 további lakóházat rongált meg a Szaltivka negyedben – mondta Harkiv polgármestere, Ihor Terehov.

  • Az orosz csapatok körbezárják Kurahovét és Szelidovót – közölte Igor Kimakovszkij donyecki orosz tanácsadó az orosz Rosszija–1 tévécsatorna adásában. 

    Szeptember végén Kimakovszkij azt mondta, hogy az orosz fegyveres erők egységei három oldalról közelítették meg Szelidovót. Most megpróbálják átvenni az ellenőrzést a városba vezető összes út felett – írja a RIA Novosztyi.

  • Moszkvában tartották a Független Államok Közössége (FÁK) államfői tanácsának ülését. Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint, „minden lehetőségünk megvan arra, hogy új, nagy, kölcsönösen előnyös projekteket indítsunk el az ipar, a mezőgazdaság, a pénzügyek és az infrastruktúra területén”.

    RIA Novosztyi szerint, az egyik fő téma a nemzetközösségen belüli gazdasági együttműködés volt. Mint írták, Oroszország tovább fokozza a gazdasági együttműködés ütemét transzkaukázusi partnereivel.

    Elhangzott, hogy az orosz–azerbajdzsán kereskedelmi forgalom elérte a 4,3 milliárd dollárt. Az Örményországgal folytatott kereskedelmi forgalom pedig meghaladta a 8,3 milliárd dollárt. Az örmény kormányfő készen áll arra, hogy még ebben a hónapban aláírja a békeszerződés tervezetét Bakuval.

    Az ülés további kérdéseiről zárt ajtók mögött tárgyaltak a politikusok.

  • Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök a Független Államok Közössége (FÁK) keddi találkozóján kijelentette, hogy a „FÁK-családot” a korábbi összetételében szeretné visszaállítani.

    Nagyon jó lenne, ha Grúzia visszatérne a családunkba, Moldova újra teljes jogú részese lenne, Ukrajna hatóságai észhez térnének – amelynek normális életének helyreállításában nekünk is részt kell vennünk. Teljesen biztos vagyok benne, hogy ez meg fog történni. Ez csak idő kérdése

    – mondta a RIA Novosztyi szerint Lukasenka. 

    Még tartják a kapcsolatot Ukrajnával – közölte, miközben meg is fenyegette őket 

    Minszk bizonyos kapcsolatokat tart fenn Kijevvel, ez többek között lehetővé teszi Moszkva számára a hadifoglyok cseréjét – tette hozzá a belarusz RIA Novosztyi másik beszámolója szerint. 

    Nem titkoljuk, hogy bizonyos kapcsolatokat tartunk fenn az ukrán hatóságokkal. Olyan csatornákon keresztül, amelyek segítenek nekünk, [valamint] az oroszoknak a hadifoglyok cseréjében és a humanitárius szintű kapcsolatok fenntartásában. Ezek normális kapcsolatok. Mi itt együtt dolgozunk az oroszokkal

    – mondta Lukasenka.  Ugyanakkor azt üzente Ukrajnának, hogy ha megtámadnák Belaruszt, akkor amiatt összeomlanának az ukrán katonai hatóságok. 

  • Újabb szankciókat jelentett be kedden a brit kormány Oroszország ellen azzal az indokkal, hogy az orosz hadsereg vegyi fegyvernek minősülő harceszközöket vetett be az ukrajnai hadszíntéren.

    A londoni külügyminisztérium tájékoztatása szerint az orosz fegyveres erők is nyíltan beismerik, hogy veszélyes vegyszereket tartalmazó fegyvereket alkalmaznak Ukrajnában. Ezek közé tartoznak olyan harceszközök, amelyek hatóanyaga megegyezik a tömegoszlatáshoz használt rendfenntartó eszközök összetevőivel, emellett több beszámoló érkezett a fullasztó hatású klórpikrin használatáról is.

    A tárca hangsúlyozza, hogy ezt a vegyi hatóanyagot az első világháborúban vetették be először. A londoni külügyi közlemény szerint Oroszország figyelmen kívül hagyja a Vegyifegyver-tilalmi Egyezményt, és ezzel súlyosan megsérti a nemzetközi jogot.

    A minisztérium felidézi, hogy orosz ügynökök 2018-ban az angliai Salisbury városában novicsok idegmérget is bevetettek, és ugyanezt a hatóanyagot használták 2020-ban Alekszej Navalnij néhai orosz ellenzéki vezető ellen.

    Vagyonzárolást is tartalmazó pénzügyi szankciók

    Keddi tájékoztatásában a londoni külügyminisztérium bejelentette, hogy beutazási és nagy-britanniai tartózkodási tilalommal, valamint vagyonzárolást is tartalmazó pénzügyi szankciókkal sújtotta az orosz védelmi minisztérium sugár-, vegy- és biológiai védelmi egységének teljes állományát, köztük Igor Kirillovot, az egység vezetőjét, valamint az orosz védelmi tárca több tudományos és kutatóintézetének tagjait.

    A hivatalos brit meghatározás szerint a vagyonzárolás fogalomkörébe tartozik, hogy brit állampolgároknak vagy Nagy-Britanniában tevékenykedő üzleti vállalkozásoknak tilos bármilyen tranzakció lebonyolítása olyan nagy-britanniai pénzeszközökkel vagy egyéb gazdasági erőforrásokkal, amelyek a szankciótól sújtott személy birtokában vannak, ellenőrzése alatt állnak, vagy számára anyagi előnyt biztosítanak – írta az MTI.

  • Az Európai Unió Tanácsa kedden új, Oroszország elleni szankciós jogi keret létrehozását jelentette be, a lépést Moszkva külföldre irányuló destabilizációs tevékenységével indokolta – közölte az MTI.

    A testület közleménye szerint a keret lehetővé teszi az Európai Unió számára, hogy olyan természetes vagy jogi személyeket szankcionáljon, akik – az orosz kormánnyal együttműködve – uniós tagállamok, egyéb országok, illetve nemzetközi szervezetek biztonságát és függetlenségét fenyegetik, valamint alapvető értékeik aláásását célozzák.

    A jogi keret segítségével az EU hatékonyabban tudja majd kezelni a választásokba történő beavatkozásokat, valamint a hamis információk terjesztését és a kibertámadásokat – olvasható a közleményben.

    A szankcióval sújtott személyek ellen vagyonbefagyasztást, beutazási tilalmat is elrendelhetnek.

  • Vuhledar város közelében – ahonnan az ukrán védők nemrég kivonultak – az oroszok közel 1:9-es erőfölényben voltak – írja az Ukrajinszka Pravda egy ukrán ezredes szavait idézve.

    Az ellenfél jobb harckocsikkal és gyalogsági harcjárművekkel, valamint tüzérségi rendszerekkel, páncéltörő fegyverekkel és emberekkel rendelkezett. Ha a harci képességeket általánosságban nézzük, az ellenfélnek majdnem 1:9-es előnye volt

    – mondta Olekszandr Okhrimenko ezredes, a Fekete Kozákok nevű 72. gépesített dandár parancsnoka.

    Hozzátette:  „Bármelyik elméleti számítás azt mutatja, hogy a csapatok és eszközök 1:3 arányú megoszlása esetén az ellenfél előnyre tesz szert. Vuhledar közelében az arány 1:9 volt.” Mint mondta, ezáltal „objektíven látható, hogy milyen esélyei voltak e település és a dandár hatáskörébe tartozó védősáv megtartásának”. 

    A település elestéről pár napja Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is nyilatkozott. 

  • Szijjártó Péter, a magyar–szerb gazdasági vegyes bizottság ülését követő sajtóértekezleten az esetleges ukrán NATO-tagsággal kapcsolatban arra figyelmeztetett, hogy ma az ország felvétele a harmadik világháború kirobbanását idézné elő a kollektív védelemről szóló cikkely miatt – közölte az MTI.

    Én azt gondolom, aki józan ésszel végiggondolja ezt a dolgot, nem akarja ezt a veszélyt előidézni. Tehát a magyar álláspont világos: Ukrajna felvételére a NATO-ba nincsen lehetőség

    – szögezte le.

    Hozzátette azt is: „Szeretném kiábrándítani az idealistákat. A helyzet ugyanis az, hogy amikor zárt ajtók mögött tárgyalnak a NATO-tagállamok külügyminiszterei, vagy épp négyszemközt beszélgetünk, akkor a NATO-tagállamok külügyminisztereinek döntő többsége ezt az álláspontot képviseli” – mutatott rá.

    A miniszter hozzátette, hogy rendkívül tisztességtelennek tartja az őszinteség hiányát az ukránokkal szemben, szerinte nem mondják el nekik, hogy valójában „milyen álláspontot képviselnek”.

    A tárcavezető sajtótájékoztatójáról részletesen írtunk ebben a cikkben is.

  • 1047 embert evakuáltak az október 7-e óta égő olajterminál melletti területekről – közölte Igor Tkacsenko, Feodoszija város közigazgatásának vezetője – közölte az Interfax.

    „A vészhelyzet helyszínének közelében élő emberek biztonsága érdekében 1047 ember ideiglenes evakuálását hajtották végre ideiglenes szálláshelyekre” – írta Telegram-csatornáján.

    Az orvosi vizsgálatot követően az evakuáltakat a város szállodáiban és panziókban helyezték el. A tűz oltása folyamatban van. Az olajraktár október 7-én reggel gyulladt ki, a jelentések szerint senki sem sérült meg. 

  • A harkivi operatív és taktikai ukrán katonai csoportosítás felelősségi területén az orosz csapatok egyre több irányított bombát dobnak le – jelentette ki Vitalij Szarancsev, a harkvii egység szóvivője az Ukrinform szerint. 

    „Az előző időszakhoz, különösen a néhány héttel ezelőttihez képest, az orosz taktikai repülőgépek aktivitásának növekedését tapasztaljuk. Gyakrabban kezdtek légicsapásokat végrehajtani, és fokozták a légvédelmi lövegek használatát” – mondta Szarancsev.

    Véleménye szerint ez elsősorban annak köszönhető, hogy az orosz hadsereg „kézzelfogható vereséget” szenvedett a vovcsanszki aggregátorgyár elvesztése után, most polgári objektumok és infrastruktúra elleni csapásokkal próbálja elterelni a figyelmet, és „nagy taktikai győzelemként” tüntetik fel ezek megsemmisítését.

  • A Fekete-tenger felett semmisítettek meg egy légi célpontot az orosz erők – számolt be kedd délután a TASZSZ orosz állami hírügynökség. 

    A célpontot Szevasztopol közelében azonosították és likvidálták, írta a lap a terület kormányzójára hivatkozva. Arról azonban egyelőre nincs hír, vannak-e sérültjei az esetnek. 

    Szevasztopolban bekapcsoltak a légvédelmi rendszerek, és az előzetes információk szerint még a levegőben megsemmisítettek egy légi célpontot. Polgári infrastruktúrában keletkezett károkról egyelőre nem tudni 

    – írta Telegram-csatornáján az elöljáró, Mihail Razvozsajev. 

  • Az orosz hadsereg elfoglalta Zorjane Perse és Zolota Niva települést a Donyecki régióban – közölte kedden az orosz védelmi minisztérium.

    Az orosz hadijelentés a hat ukrajnai frontszakasz közül négyben számolt be előretörésről. A védelmi tárca közölte, hogy Ukrajnában az orosz erők 16, az oroszországi Kurszk megyében pedig két ellentámadást hiúsítottak meg.

    A „különleges hadművelet” övezetében a moszkvai összegzés szerint csaknem kétezer ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan, Kurszknál pedig számuk meghaladta a kétszázat.

    A tárca tájékoztatása szerint az orosz hadsereg Kinzsal hiperszonikus rakétákkal mért csapást ukrán repülőterekre. Az orosz beszámoló az Ukrajnában az elmúlt napon megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel mások mellett egy lőszerszállító konténerhajót, egy drónokat gyártó és tároló létesítményt, három tábori lőszerraktárt, egy harckocsit, tíz páncélozott harcjárművet, három nyugati gyártmányú 155 milliméteres önjáró és ugyancsak három vontatott tarackot, amerikai HIMARS sorozatvetők három rakétáját, továbbá 49 repülőgép típusú drónt – adta hírül az MTI.

  • A lengyel gazdák újra sztrájkba kezdtek, és lezárják az ukrán határt. A tiltakozások várhatóan az év végéig tartanak majd. A lvivi vámhivatal szerint egyelőre csak egy, a „Medika” ellenőrzőpontot fogják lezárni, és a teherszállító járművek mozgását blokkolni – írta az Unian ukrán hírügynökség.

    A lengyel gazdák február 9-én kezdték blokkolni az ukrán határt. Először hat ellenőrzőpontot zártak le azzal indokolva, hogy az ukrán gabona ellenőrizetlenül árasztja el a lengyel piacot. Akkor azt közölték, hogy a nehéz teherautók ritmikus áthaladása ideiglenesen április 2-ig tart, végül április 29-én vált ismertté, hogy a lengyel tüntetők feloldották az ukrán határon lévő összes ellenőrzőpont blokádját.

    A lap megjegyzi, hogy a lengyel gazdák blokádja csak márciusban 6,3 milliárd hrivnyába (csaknem 56 milliárd forint) került Ukrajnának.

  • 2024-ben az oroszok több mint 180 ezer tonna lopott ukrán gabonát csempésztek át Mariupol kikötőjén keresztül – jelentette be Denisz Smihal ukrán miniszterelnök.

    A kormányfő az esettel kapcsolatban annak a véleményének adott hangot, hogy az oroszok az elfoglalt ukrán területekről „ellopott pénzből finanszírozzák a háborút”.

    Smihal hozzátette: az orosz gazdasági nyomás lesz az Ukrajna elleni orosz  bűntettekkel foglalkozó különleges bíróság egyik munkaterülete – közölte a Jevropejszka Pravda

  • Franciaország közölte, hogy jövőre Mirage 2000 típusú vadászrepülőgépeket szállít Ukrajnának – derült ki Sébastien Lecornu védelmi miniszter Sud Ouestnak adott interjújából az Ukrajinszka Pravda szemléje szerint.

    Elmondása szerint a légi, földi és elektronikus harcra egyaránt képes vadászrepülőgépek leszállítása 2025 első negyedévére várható.

    Hozzátette, hogy jelenleg is folyik az ukrán pilóták és szerelők kiképzése, miután  szeptember 20-án a francia fegyveres erők bejelentették, hogy az Alphajet repülőgépeken kiképzett ukrán pilóták első csoportja befejezte a kiképzést.

  • Az ukrajnai háború és Ukrajna helyzete lesz továbbra is a jövő heti EU-csúcs egyik legfontosabb prioritása – idézi Bóka Jánost, az európai uniós ügyekért felelős minisztert az Infostart

    Az uniós tagállamok vezetőinek jövő heti tanácskozását előkészítő uniós parlamenti vitában Bóka János, a magyar uniós elnökséget képviselve elmondta: a vezetők várhatóan áttekintik a helyszínen kialakult helyzetet, és a frontvonalon kialakult helyzetre tekintettel értékelni fogják az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás terén elért eredményeket.

    Elmondása szerint a közel-keleti helyzet szintén kiemelt helyen szerepel a vezetők napirendjén.

  • A hatóságok jelentése szerint egy, a kelet-ukrajnai, északkeleten Oroszországgal határos Harkiv város ipari negyede ellen október 8-án végrehajtott orosz támadás 21 embert megsebesített. Az egyik sérült 16 éves – írja a The Kyiv Independent.

    Tizenhét embert kórházba szállítottak, a többieket a helyszínen látták el – jelentette Oleh Szinyehubov kormányzó és Ihor Terekhov polgármester.

    A kormányzó szerint az oroszok KAB–500-as irányított légibombákkal támadtak. A város infrastruktúrája sérült, néhol tűz is keletkezett.

  • Toborzáshoz fűződő korrupciós botrányt tártak fel az ukrajnai hatóságok – írja a Kárpáti Igaz Szó.

    Harkivban 29 ezer dollárért árulták a rokkantsági igazolványokat. Zsitomirban pedig egy 56 éves orvosnő MRT-vizsgálatok eredményeit hamisította meg oly módon, hogy annak alapján a klienseit leszázalékolták. Utóbbinál 4,4 millió hrivnya készpénzt találtak.

    Az eseteket kommentáló korrupcióellenes aktivisták arra hívták fel a figyelmet, hogy mióta életbe lépett az új mozgósítási törvény, megnőttek a csalók tarifái is.

  • Újabb magyar szerzett halálos sérülést az ukrajnai háborúban, ezúttal a rahói járási Luhi (Laposmező) település 48 éves lakosa, Mikola Ferenc vesztette életét október 4-én – közölte a Kárpáti Igaz Szó a Tiszabogdányi kistérség jelentése alapján. 

    A lap azt írja, hogy Kárpátalján továbbra is mindennaposak a katonatemetések, a magyar gyökerekkel is rendelkező áldozatok száma az ötvenhez közelít. Legutóbb egy viski magyar férfit helyeztek örök nyugalomra.

  • Az oroszok október 8-án reggelre 16 hajót telepítettek a Fekete-tengerre, amelyek közül 7 Kalibr cirkálórakéta-hordozó összesen legfeljebb 48 rakétakapacitással – írja az Ukrajinszka Pravda.

    A lap felhívta a figyelmet arra, hogy előző nap, hétfőn még mindössze 4 hajó volt a Fekete-tengeren, és a jelentős létszámnövekedésre egyelőre nem adtak hivatalos magyarázatot. Az ukrán vezérkar az adatokon kívül mindössze annyit közölt, hogy Oroszország megsértette a nemzetközi hajózási szabályokat.

    Nem kizárható, hogy Oroszország támadásra készül Odessza, Herszon vagy Mikolaiv ellen a Donyeck megyében elért sikereken felbuzdulva, és tovább gyengítik az ukrán védelmi képességet. 

  • A Phenjan és Moszkva közötti katonai együttműködés elmélyülésének legújabb jeleként Észak-Korea feltehetően beveti Ukrajnában reguláris hadseregének egy részét az orosz erők oldalán – közölte kedden Kim Dzsongjon dél-koreai védelmi miniszter.

    Parlamenti meghallgatásán a tárcavezető azt mondta, az Oroszország és Észak-Korea között a nyáron aláírt stratégiai megállapodás katonai szövetség létrejöttére utal, amely alapján „nagyon valószínűnek” tartja az észak-koreai katonai egységek ukrajnai bevetését. 

    A kijelentés előzménye a Kyiv Post című angol nyelvű ukrán internetes újság múlt heti, hírszerzési forrásokra hivatkozva közölt beszámolója, amely szerint hat észak-koreai tiszt meghalt, három másik pedig megsebesült egy október 3-i ukrán rakétacsapásban az orosz erők által megszállt kelet-ukrajnai területen, Donyeck közelében.

    Korábban megállapodtak a kölcsönös katonai segítségnyújtásról

    Phenjan az utóbbi egy évben jelentősen fejlesztette kapcsolatait Moszkvával. A kétoldalú kapcsolatok alakulásáról legutóbb szeptember közepén folytak tárgyalások, akkor Szergej Lavrov orosz külügyminiszter fogadta észak-koreai kollégáját, Csve Szonhit az orosz fővárosban.

    Vlagyimir Putyin orosz elnök és Kim Dzsongun észak-koreai vezető pedig júniusban írt alá átfogó stratégiai és partnerségi megállapodást Phenjanban. Az egyezmény rendelkezik arról is, hogy katonai segítséget nyújtanak egymásnak, ha országaik közül valamelyiket támadás éri vagy hadiállapotot hirdet. Kim Dzsongun az egyeztetésen teljes támogatást ígért Oroszországnak az ukrajnai háborúhoz.

    Dél-Korea, Ukrajna és az Egyesült Államok is azzal vádolja Észak-Koreát, hogy tüzérségi lőszerekkel és rakétákkal látja el Oroszországot. Moszkva és Phenjan is tagadta ezeket a vádakat – írja az MTI. 

  • Október 7-én éjjel az orosz fegyveresek a Krímről két Iszkander–M ballisztikus rakétával csapást mértek Odessza régióra, 19 pilóta nélküli légi járművel (UAV-val) támadták Ukrajnát az orosz Primorszk-Ahtarszk városából.

    A légvédelmi harc eredményeként az összes ellenséges drónt megsemmisítették Odesszaa, Mikolajiv, Dnyipro, Vinnyica és Ternopil régiókban: 18-at lőtt le az Ukrán Védelmi Erők légiereje, légvédelmi rakétaelhárító egysége, mobil tűzcsoportja és az elektronikus hadviselés, egy másik támadó UAV visszatért Oroszországba – közölte az Ukrajinszka Pravda.

  • Kamala Harris amerikai alelnök kizárta annak lehetőségét, hogy Vlagyimir Putyin elnökkel személyesen találkozzanak az ukrajnai háború befejezéséről szóló tárgyalásokon, hacsak nem lesznek jelen az ukrán hatóságok képviselői – írja az Unian ukrán hírügynökség a Financial Times cikkét alapul véve.

    Ukrajnának beleszólása kell legyen Ukrajna jövőjébe

    – mondta Harris a CBS Newsnak adott interjújában.

    Emellett az amerikai elnökjelölt bírálta Donald Trump állításait, miszerint gyorsan leállítaná az ukrajnai háborút, ugyanakkor nem válaszolt arra a kérdésre, hogy támogatná-e a NATO bővítését Ukrajna jövőbeni csatlakozása érdekében.

  • A háború befejezése után elkezdik betelepíteni Ukrajnába az afrikai és afgán menekülteket – hívta fel a figyelmet Volodimir Paniotto, az ismert ukrán szociológus a várható jelenségre. 

    A szakértőt idéző Kárpáti Igaz Szó arról ír, hogy az idegen kulturális és társadalmi közegből érkező migránsok ukrajnai adaptációja sokba kerülne és sok időbe is telne, miközben semmi garancia nincs arra, hogy idővel „jó ukránokká” válnának.

    A cikkből az is kiderül, hogy az országban már eleve rossz a megítélése a migránsoknak. A társadalomkutató szerint Ukrajna számára sokkal előnyösebb volna, ha a háború miatt külföldre menekült ukránokat próbálnák meg valahogyan hazacsábítani.

    Mint ismert, a háború kitörése óta legalább 5-6 millió ukrán távozott külföldre, de már előtte is sokan dolgoztak az államhatárokon túl vendégmunkásként, az országhatáron túl élő ukránok száma együttesen meghaladhatja a 10 milliót. A szociológusok szerint demográfiai katasztrófa kopogtat az ajtón, és a háború elhúzódásával csak rosszabb lesz a helyzet. A háború miatti közvetlen emberveszteségeket egyelőre hadititokként kezelik.

  • Oroszország 662 970 katonát veszített Ukrajnában a háború 2022. február 24-i kezdete óta – jelentette az ukrán fegyveres erők vezérkara október 8-án.

    Ebből 1340 élőerőt hétfőn vesztett el az orosz hadsereg. A jelentés szerint Oroszország 8940 harckocsit, 17 740 páncélozott harcjárművet, 26 185 járművet és üzemanyagtartályt, 19 203 tüzérségi rendszert, 1223 rakéta-sorozatvetőt, 973 légvédelmi rendszert, 368 repülőgépet, 328 hajót, helikoptert, 261 csónakot és egy tengeralattjárót veszített – összegezte a The Kyiv Independent.

  • Felszámolták Vlagyimir Putyin még szovjet időkben épült, Szocsiban található rezidenciáját, ahol többek között George W. Bush amerikai elnökkel is találkozott 2008-ban. A Proekt független orosz médium szerint a lehetséges dróntámadások miatti aggodalmak okán nem látogatja többé a rezidenciát – írja a The Kyiv Independent

    Annak ellenére, hogy a 2014-es szocsi olimpiára történő felújítás óta évente legalább 30 napot töltött a Bocsarov Ruszej nevű rezidencián, Putyin március óta nem járt ott. A Proekt vizsgálata szerint az orosz vezető „fizikai biztonságát fenyegetve érezte”, miután 2023 őszén több dróntámadás is irányult Szocsi ellen. 

    Sajtóértesülések szerint a rezidencia főépületét az év elején lebontották, és jelenleg is építkezés folyik.

  • Kijevben légiriadót rendeltek el azonosítatlan drónok tevékenysége miatt – jelentette az Ukrajinszka Pravda kedd reggel. 

    A Kijevi Regionális Katonai Igazgatóság arról számolt be, hogy a régióban légvédelmi művelet zajlik, miután egy pilóta nélküli repülőgépet észleltek a légtérben. Mint írták, a légvédelmi erők a célpontok ellen dolgoznak, a lakosságot pedig felszólították, hogy maradjanak az óvóhelyeken.

    A hatóságok arra is felhívják a lakosokat, hogy ne rögzítsék vagy tegyék közzé a védők munkájáról készült felvételeket az interneten.

  • Hazugságnak nevezte Donald Trump a TV Republika lengyel konzervatív hírtévének adott, hétfőn sugárzott interjújában a választási riválisa, Kamala Harris amerikai alelnöknek azon állítását, miszerint a republikánus elnökjelölt orosz fenyegetés esetén cserben hagyná Lengyelországot – közölte az MTI.

    A demokrata párti Harris úgy ítélte meg, hogy amennyiben Trump lenne az elnök, Vlagyimir Putyin orosz elnök „Kijevben ülne, és tekintetét Európa más részeire vetné, elsősorban Lengyelországra”.

    Trump hazugságnak nevezte Harrisnek ezt az állítását.

    Megismételte korábbi véleményét: ha ő lenne az elnök, Putyin nem merte volna megtámadni Ukrajnát. „Így Lengyelország is nagyobb biztonságban lenne” – tette hozzá, valamint kivételesnek nevezte a Lengyelországhoz való viszonyát.

    Az amerikai politikus barátjának nevezte Andrzej Duda lengyel államfőt, és támogatásáról biztosította az elnök azon javaslatát, hogy a NATO-tagállamok a GDP 3 százalékát fordítsák védelemre.

  • Magyarország területére 2024. október 7-én az ukrán–magyar határszakaszon 5258 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 3838 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

    A beléptetettek közül a rendőrség 22 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte a rendőrség.