Kreml: Orbán Viktor „önálló álláspontja” imponálóbb, mint az európai diplomácia vezetőjéé

Az Egyesült Államok mintegy 400 magánszemély és vállalat ellen vezet be szankciókat, mert segítettek Oroszországnak kijátszani az Ukrajna elleni háborúja miatt bevezetett korlátozásokat – írja az Ukrajinszka Pravda.

Matthew Miller külügyminisztériumi szóvivő szerint ezek azok, akik hozzájárulnak Oroszország Ukrajna elleni háborújához azzal, hogy segítenek Oroszországnak kijátszani a szankciókat, és beszerezni a hadigépezetéhez szükséges utánpótlást.

Továbbra is minden rendelkezésünkre álló eszközt be fogunk vetni, hogy Oroszországot felelősségre vonjuk bűneiért

– tette hozzá. 

A szankciós listán több tucatnyi vállalat szerepel különböző országokból, köztük Kínából, Indiából, Malajziából, Thaiföldről, Törökországból és az Egyesült Arab Emírségekből, amelyek mikroelektronikát és repülőgép-alkatrészeket importáltak Oroszországba, valamint olyan orosz vállalatok, amelyek importáló partnerként működtek közre.

„Az Oroszország és Ukrajna közötti esetleges tárgyalásokról szóló információk, amelyek az energiavesztések kölcsönös beszüntetéséről szólnak, kitalációk, és Oroszország nem fog belemenni, mert nem tudja, hogyan lehetne másképp harcolni” – jelentette ki Mihajlo Podoljak az ukrán elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója. 

Megjegyezte, hogy nem először hallott állítólagos, Katar által közvetített tárgyalásokról, amelyek célja az energetikai létesítmények elleni támadások leállítása. Podoljak azonban hozzátette, hogy itt fel kell tenni egy ellenkérdést: lehetséges-e egyáltalán, hogy Oroszország önként leállítaná az ilyen csapásokat, tekintve hogy csak a háború eszkalálásának szándékát jelentik be.

Tekintettel arra, hogy Oroszország milyen típusú háborút folytat, és hogy ez a stratégia az Ukrajnára és partnereire gyakorolt pszichoemocionális nyomásgyakorlás kulcsfontosságú eleme, határozottan valószínűtlen, hogy Oroszország leállítja a csapásokat

– hangsúlyozta.

„Az ukrán erőknek soha nem állt szándékukban elfoglalni az oroszországi Kurszki területen található kurszki atomerőművet, miután Ukrajna augusztus elején behatolt a térségbe” – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Moszkva a Kurszki területre történt ukrán betörés kezdete óta többször is azzal vádolta Kijevet, hogy megtámadta az erőművet vagy támadást tervez ellene, amit Ukrajna határozottan tagadott.

Oroszország azt gondolja, hogy nagyon erősek, de ha el akartuk volna foglalni az atomerőművüket, akkor megtettük volna. Megtehettük volna, de soha nem akartuk megtenni. Mert megértettük, hogy ez azt jelentené, hogy ugyanolyanokká válnánk, mint Oroszország

– mondta Zelenszkij. Hozzátette, hogy nem foglalják el az oroszok kritikus infrastruktúráit, ahogy azt ők tették a zaporizzsjai atomerőművel.

Dél-Korea egyelőre nem tervezi a 155 milliméteres tüzérségi lövedékek szállítását Ukrajnába – írja az Unian ukrán hírügynökség.

Arra a kérdésre, hogy Dél-Korea fontolgatja-e 155 milliméteres tüzérségi lövedékek szállítását Ukrajnának, a dél-koreai elnök képviselője kifejtette, hogy nem érkezett kérés az ukrán fél részéről, és ilyen tervet nem fontolgatnak.

Ugyanakkor hozzátette, hogy az ország az észak-koreai katonák Oroszországba küldése kapcsán az Ukrajnával való együttműködés erősítését tervezi, és a héten megkezdi a tárgyalásokat Kijev különmegbízottjának dél-koreai látogatásáról.

Egy-két napba telik, amíg az ukrán fél kinevez egy különmegbízottat, és véglegesíti a látogatás és a megbeszélések tervét

– mondta a tisztviselő.

A Közösségek és Területfejlesztési Minisztérium Varsóban bemutatott egy útitervet Ukrajna légterének részleges megnyitására, ami a teljes körű invázió alatt zárva volt – írja a The Kyiv Independent.

A teljes körű invázió 2022. februári kezdete óta Ukrajna légtere az orosz támadások veszélye miatt minden repülés előtt le van zárva. Az ukrán kormány ennek ellenére kereste a módját, hogy a háború alatt helyreállítsa az iparágat.

Szerhij Derkach közösségi és területfejlesztési miniszterhelyettes egy varsói konferencián bemutatta a légtér részleges újranyitásának lépésről lépésre történő tervét.

Szó esett a polgári repülés kockázatainak felméréséről, a biztonságos légi navigáció biztosításának sajátosságairól, Ukrajna repülőtereinek újraindítási készségéről, valamint a polgári és a katonai repülés összehangolásának mechanizmusairól is. A minisztérium azonban nem közölte, hogy a terv alapján mely repülőterek nyílnának meg.

Szerdán az orosz külügyminisztérium bekérette Marja Liivala finn nagykövetet, és kifejezte neki tiltakozását amiatt, hogy hazájában orosz ingatlanokat foglaltak le ukrán energiaipari cégek keresete nyomán.

A tárca a hivatalos közlemény szerint határozott tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy a finn bírósági végrehajtói szolgálat lefoglalt Oroszország tulajdonát képező 45 ingatlant, köztük diplomáciai mentességgel védetteket is, amelyeket a helsinki orosz nagykövetség hivatalos célokra használt − tájékoztatott az MTI.

„Az orosz fél követelte a finn féltől, hogy a lehető legrövidebb időn belül vizsgálja felül ezt a törvénytelen döntést, mert durván sérti a diplomáciai kapcsolatokról szóló 1961-es Bécsi Egyezmény rendelkezéseit. A nagykövetnek hangsúlyozták, hogy ellenkező esetben a finn hatóságok ilyen jellegű intézkedéseinek következményeiért Helsinki viseli a felelősséget. Ha szükséges, az orosz fél válaszintézkedéseket fog hozni”

− közölte a minisztérium. A nagykövet figyelmét felhívták arra, hogy a finn külügyminisztérium nem reagált hivatalosan arra a tiltakozó jegyzékre, amelyet a helsinki orosz nagykövetség küldött neki.

A Helsingin Sanomat című finn napilap arról számolt be kedden, hogy Helsinkiben érvényesítették az október 24-én hatályba lépett zár alá vételi végzést az Orosz Tudományos és Kulturális Központ ellen. Az újság a finn bírósági végrehajtói szolgálatra hivatkozva azt írta, hogy a lefoglalt ingatlanok listáján 44 tétel szerepel, értéküket pedig 35,5 millió euróra becsülik. A helsinki körzeti bíróság határozata szerint a finnországi orosz vagyont hat ukrán energetikai vállalat keresete alapján fagyasztották be.

Olekszij Csernisov, a Naftohaz ukrán gázipari vállalat vezetője tavaly áprilisban közölte: egy hágai választott bíróság arra kötelezte Oroszországot, hogy fizessen ötmilliárd dollár kártérítést a cég krími vagyonának elvesztése miatt. A Kreml szóvivője akkor azt mondta, hogy Moszkva elemezni fogja ezt a döntést.

Védelmi okokból a Donyecki területen lévő Pokrovszk városába való be- és kijutást teljesen lezárják. Ezt Szergej Dobrjak, Pokrovszk város katonai közigazgatásának vezetője jelentette be a Telegramon – írja az Unian ukrán hírügynökség.

Szergej Dobrjak elmondása szerint az oroszok 6,7 kilométerre vannak Pokrovszk külvárosától, ugyanakkor még mindig van 11 900 lakos a városban, köztük több tucatnyi gyermek is.

„Arra kérjük az embereket, hogy legalább télre költözzenek ki, mert a hidegben nagyon nehéz lesz” – hangsúlyozta Dobrjak.

Figyelmeztetett, hogy veszélyes Pokrovszkban maradni: a város kritikus infrastruktúrája 80 százalékban megsemmisült, az oroszok a házakat és a szociális szférát is támadják.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy soha nem ragaszkodtak ahhoz, vagy nem erőltették az európai országok katonáinak Ukrajnába küldését, és nem is tárgyaltak erről részletesen. Megjegyezte, hogy ezt nagyon veszélyes felvetni a vezetők és a társadalom döntése nélkül – írja az Ukrinform.

Hangsúlyozta, hogy azért nem vetik fel ezt a kérdést, mert ezzel azt kockáztatják, hogy elveszítik a támogatás egyéb formáit.

Február 26-án, az Ukrajna támogatásáról szóló párizsi nemzetközi találkozó után Emmanuel Macron francia elnök azt mondta, hogy a jövőt illetően nem zárja ki európai csapatok részvételét az ukrajnai háborúban, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a Nyugat nem ért egyet ebben a kérdésben.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megerősítette Ukrajna Tomahawk rakétákra vonatkozó kérését – írja az Unian állami hírügynökség.

Amikor sok ország elkezdte támogatni a győzelmi tervet, látják, mi történik most a médiában. Azt mondták, hogy Ukrajna sok rakétát akar vagy akart kapni, például Tomahawk rakétákat

– mondta. Zelenszkij ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez bizalmas információ volt Ukrajna és a Fehér Ház között, és felháborodását fejezte ki, hogy ez az információ kiszivárgott.

A Kreml álhírként utasította vissza azokat a híreket, amelyek szerint Moszkva és Kijev tárgyalásokat folytat az energetikai infrastruktúra elleni támadások beszüntetéséről – nyilatkozta Dimitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

„Rengeteg álhír van, amelyeknek semmi közük a valósághoz. Még a legtekintélyesebb kiadványok sem riadnak vissza a híresztelésektől” – mondta.

Korábban a Financial Times számolt be arról, hogy a két háborúban álló ország tárgyalásokat folytathat egymással – írja az Ukrajinszka Pravda.

Oroszország Ukrajna elleni háborúja számos illúziót eloszlatott, köztük azt is, hogy a béke örök – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben, Sauli Niinistö korábbi finn államfővel szerdán tartott sajtótájékoztatóján az MTI szerint.

Az eseményen, melyen Niinistö bemutatta Európa polgári és katonai felkészültségéről és cselekvési képességéről készített jelentését, Ursula von der Leyen azt mondta, hogy az ukrajnai háború eloszlatta azt az illúziót is, hogy Európa eleget tesz biztonsága szavatolása érdekében, legyen az gazdasági, katonai, vagy hagyományos, illetve kibernetikai jellegű.

Ahogy körülnézünk, egyértelművé válik, hogy nincs helye több illúziónak. A világ ugyanolyan veszélyes, mint amilyen veszélyes volt már generációk óta

– fogalmazott az uniós bizottság elnöke.

Cso Szon Hui észak-koreai külügyminiszter Moszkvába látogat, hogy stratégiai konzultációkat folytasson orosz kollégájával, Szergej Lavrovval – jelentette be szerdán az orosz külügyminisztérium a Reuters beszámolója szerint.

Marija Zaharova, a tárca szóvivője egy sajtótájékoztatón elmondta, hogy az észak-koreai miniszter úton van Moszkvába, azonban a Lavrovval folytatott megbeszéléseinek részleteit csak később hozzák nyilvánosságra.

A júniusi phenjani orosz–koreai csúcstalálkozón elért megállapodással összhangban a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügyminisztere, Cso Szon Hui hivatalos látogatásra érkezik Moszkvába, hogy stratégiai konzultációkat folytasson Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel

– fogalmazott az orosz külügyi szóvivő.

A látogatás – amely a miniszter második oroszországi útja hat héten belül – különlegessége, hogy az orosz–ukrán háború fordulatot vett az észak-koreai katonák megjelenésével. A NATO és Dél-Korea aggodalmát fejezte ki, hogy Észak-Korea csapatai hamarosan Moszkva oldalán harcolhatnak.

Az Egyesült Államok és a NATO szerint néhány észak-koreai katona a kurszki régióban tartózkodik, egy olyan orosz határvidéken, ahol az ukrán erők augusztusban jelentős behatolást hajtottak végre, és több száz négyzetkilométernyi területet tartanak ellenőrzésük alatt. Ezenfelül további több ezer észak-koreai katona tart oda – közölte kedden a Pentagon.

Mihail Sheremet orosz parlamenti képviselő arra szólította fel az Egyesült Államokat, hogy tartózkodjon a Tomahawk rakéták Kijevnek történő szállításától. Hozzátette, hogy ellenkező esetben ezeket az amerikai rakétákat kiemelt megsemmisítendő célpontként fogják kezelni – írja az mk.ru.

Az amerikai hatóságoknak át kell gondolniuk esetleges döntésük következményeit, és nem szabad Volodimir Zelenszkij mellett állniuk, aki egy új világháború kirobbantása mellett döntött. Abban az esetben, ha Tomahawk rakétákat szállítanak Ukrajnába, de azok kiemelt megsemmisítési célponttá válnak

– mondta Sheremet.

Szerinte a megelőző csapások megakadályozzák majd, hogy Ukrajna ezeket a rakétákat orosz területre célozza. Hozzátette, hogy azoknak az országoknak, amelyek fegyvereket szállítanak Kijevnek, meg kell érteniük, hogy Oroszország készen áll, és képes megvédeni a biztonságát.

A Nemzetközi Vöröskereszt elfogulatlan, pártatlan működését méltatta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Genfben, támogatásáról biztosítva a szervezet azon megközelítését, amelynek célja a kommunikációs csatornák nyitvatartása minden fél irányába – írja az MTI.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Nemzetközi Vöröskereszt Konferencián arról számolt be, hogy az emberiség jelenleg a veszélyek korát éli, a világ több mint harminc országában zajlik ma fegyveres konfliktus, s Magyarország is immár csaknem ezer napja háború szomszédságában él.

Az ukrajnai háború az elmúlt évtizedek legsúlyosabb európai humanitárius válsága. És mi, szomszédos országként közel ezer napja viseljük ezen kihívások kezelésének a terhét

– fogalmazott a tárcavezető, aki a felszólalásában hangsúlyozta, hogy Magyarország a Nemzetközi Vöröskereszttel együttműködve a valaha volt legnagyobb humanitárius akcióját hajtja végre, az országba eddig mintegy 1,4 millió menekült érkezett az invázió kezdete óta.

Szeretném világossá tenni, hogy Magyarország addig folytatja történetének legnagyobb humanitárius műveletét Ukrajnában, amíg erre szükség van. És támogatjuk a Vöröskereszt erőfeszítéseit is

– jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

Az orosz légvédelmi rendszer 23 ukrán drónt lőtt le szerda éjjel Rosztov, Kurszk, Szmolenszk, Orel, Brjanszk és Belgorod régiók felett – írja az orosz védelmi minisztérium közleménye alapján az Interfax.

„Hét drónt a Rosztovi terület felett, ötöt a Kurszki terület felett, négyet Szmolenszk körzetében, további hetet pedig Orel, Brjanszk és Belgorod felett semmisítettek meg” – áll a közleményben.

Joe Biden amerikai elnök az észak-koreai csapatok megtámadásával kapcsolatos újságírói kérdésre válaszként azt nyilatkozta: Ha észak-koreai csapatok lépnek Ukrajna területére, Ukrajnának meg kell támadnia őket – jelentette ki.

Az észak-koreai csapatok háborúban való megjelenéséhez az elnök hozzátette, hogy aggasztják a jelentések – írja a Sztrana.