Ramzan Kadirov csecsen vezető november 2-án azt állította, hogy visszavonta a csapatainak adott parancsot arról, hogy ne ejtsenek foglyul ukrán katonákat – írja a The Kyiv Independent.
Az Oroszország észak-kaukázusi köztársaság elleni első dróncsapás után, amely október 29-én az orosz különleges erők egyetemét vette célba a csecsenföldi Gudermeszben, Kadirov azt mondta, hogy utasította az Ukrajna ellen harcoló összes parancsnokát, hogy „ne ejtsenek foglyokat”, és helyette megtorlásként öljék meg az összes megadó ukrán katonát.
Legutóbbi Telegram-bejegyzésében
Kadirov azt állította, hogy „több mint 2000 levelet kapott ukránoktól”, amelyekben azt kérik, hogy törölje a parancsát.
Állításai alátámasztására semmilyen bizonyítékkal nem szolgált.
Kadirov korábban azt állította, hogy egy Csecsenföldet ért dróncsapás után a foglyok között voltak áldozatok, hogy a katonai egyetemet ért dróncsapás következtében ukrán hadifoglyok haltak meg.
Kijev nem vállalta a felelősséget a támadásért, és nem kívánta kommentálni Kadirov állításait sem.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is! Jó pihenést kívánunk!
A moldovai hatóságok „jelentős” orosz beavatkozást tapasztalnak az elnökválasztás vasárnapi második fordulójában – közölte Stanislav Secrieru, a hivatalban lévő államfő nemzetbiztonsági tanácsadója az MTI szerint.
„Ez nagymértékben torzíthatja az eredményt” – írta a tanácsadó a gyanított beavatkozásról az X közösségi portálon. Moszkva korábban tagadta, hogy beavatkozna a moldovai választásokba.
Moldova vasárnap bejelentette azt is, hogy vizsgálatot indít a moldovai állampolgárságú szavazók Oroszországból történő szervezett szállítása ügyében. „Vannak arra utaló jelek, hogy választók szervezett szállítása készül külföldről és az országon belül” – írta közleményében a rendőrség.
A hatóságok több ízben is figyelmeztettek szavazók szervezett szállítására a szakadár oroszbarát Dnyeszter melléki területen, ami Stanislav Secrieru szerint törvénytelen.
A nemzetbiztonsági tanácsadó arra is rámutatott, hogy autóbusszal és charterjáratokkal szállítják a szavazókat Bakuba, Isztambulba és Minszkbe. Megosztott egy videót is, amely a közösségi médiában terjed, és amelyen gyaníthatóan moldovai útlevéllel rendelkezők utaznak egy Minszkbe tartó repülőgépen.
Korábban panaszok hangzottak el azzal kapcsolatban, hogy az Oroszországban élő moldovaiaknak korlátozott szavazási lehetőségük van, Moszkvában például csak két szavazókör működik. A tanácsadó szerint a járatok egyértelműen bizonyítják, hogy minél nagyobb tömeget akarnak megmozgatni szavazatuk leadása érdekében.
Az elnökválasztáson az ország Moszkvától való eltávolodását és Európai Unióhoz való csatlakozását pártoló jelenlegi elnök, Maia Sandu és az ország volt főügyésze, az Oroszországgal szorosabb kapcsolatra törekvő Alexandr Stoianoglo verseng egymással.
A választás második fordulóját azért kellett megtartani, mert a két héttel ezelőtti első fordulóban a jelöltek egyike sem szerezte meg a voksok legalább felét. Az első fordulóban Sandu végzett az élen, Stoianglo a második lett.
A rendőrség ezúttal határozottan lépett fel a szavazatvásárlásokkal szemben, miután kiderült, hogy Ilan Shor, emigrációban élő oroszbarát üzletember 39 millió dollárt adott szavazatvásárlásra. Shor egyúttal a közösségi médiában felszólította a választókat, hogy szavazzanak Sandu ellen, és pénzt ígért azoknak, akik hallgatnak rá.
Sandu szerint Shor mintegy 300 ezer választónak, a lakosság több mint tíz százalékának a szavazatát akarta megvásárolni, és ez a beavatkozás hatással volt az október 20-i első forduló eredményére.
Az elnökválasztás első fordulójával párhuzamosan megtartott népszavazáson a szavazók 50,08 százaléka mondott igent arra a kérdésre, hogy rögzítsék-e az alkotmányban Moldova európai uniós csatlakozási szándékát, 49,92 százalékuk nemmel voksolt.
Az orosz csapatok több mint 900 bombával, közel 500 Shahed drónnal és mintegy 30 rakétával támadták Ukrajnát ezen a héten – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap.
Zelenszkij szerint a csapások többsége polgári létesítményeket és kritikus infrastruktúrát célzott. Hozzátette azt is, hogy szerinte az ilyen támadások „lehetetlenek” lennének,
ha a nyugati szövetségesek megfelelő mértékű nagy hatótávolságú csapásmérő képességgel látnák el Ukrajnát,
továbbá „valóban hatékony szankciókat” vetnének ki Oroszország ellen, amelyek megakadályoznák, hogy az orosz fél drónok és rakéták gyártásához szükséges kritikus alkatrészeket importáljon, és olyan politikai döntéseket hoznának, „amelyek megsemmisíthetik Oroszország harci kedvét”.
„Ukrajna ugyanolyan megbízható biztonságot érdemel, mint minden más partnerünk a szabad világban” – zárta nyilatkozatát az ukrán elnök a The Kyiv Independent szerint.
Megrongálódott két épület a kijevi Tarasz Sevcsenko Állami Egyetemen – írja az RBK Ukrajina hírportál.
Korábban már írtunk arról, hogy a legutóbbi orosz dróntámadás súlyos károkat okozott az ukrán fővárosban. Azóta kiderült, hogy az egyetemnél is károk keletkeztek, amiről több felvétel is napvilágot látott a közösségi médiában.
In #Kyiv, #Shahids Damaged the Institute of Journalism of the #Taras_Shevchenko National University of #Kyiv — Media
— Putin's IBS (@kardinal691) November 3, 2024
Public utility workers and police are working on the site, and students are also helping to clean up the area, #RBC_Ukraine reports. pic.twitter.com/6Hwj4xxyEj
A következő héten, november 4. és 9. között az intézet diákjai távoktatásban fognak tanulni.
1/2 Chytomo's birthplace, the Institute of Journalism at Taras Shevchenko National University of Kyiv, suffered damage today due to a Shahed drone attack💔. Chytomo originated as a bachelor's diploma project at the institute pic.twitter.com/ClVptviIzB
— chytomo_eng (@ChytomoE) November 3, 2024
Orosz csapatok bombázták a Herszoni területen lévő Bilozerka falut, megsebesítve egy mentőápolót és egy mentőautó sofőrjét – jelentette Olekszandr Prokudin kormányzó vasárnap.
A két sérült a tüzérségi támadás idején kint tartózkodott, és Prokudin szerint robbanásos sérüléseket, koponyasérüléseket, valamint agyrázkódást szenvedtek. A mentőápoló a lábán egy repeszsérülést is szenvedett.
A lövésekben megrongálódott egy egészségügyi létesítmény és egy mentőautó teteje és ablakai, valamint egy ház is – közölte később a Herszoni terület katonai közigazgatása a Telegramon a The Kyiv Independent beszámolója szerint.
Elfoglalta az orosz hadsereg a donyecki régióban fekvő Visnyeve települést – jelentette be vasárnap a moszkvai védelmi minisztérium. A TASZSZ állami hírügynökség katonai forrásokra hivatkozva azt írta, hogy Visnyeve bevétele lépést jelent Pokrovszk (orosz nevén: Krasznoarmejszk) város bekerítése felé.
Szombaton az ugyancsak donyecki Kurahivka és a Harkiv megyei Persotravneve orosz ellenőrzés alá kerüléséről hangzott el hivatalos bejelentés. A TASZSZ, ugyancsak a hadseregre hivatkozva azt jelentette, hogy a Liman irányában fekvő, donyecki Ternij községben körülzárták ukrán katonák egy csoportját.
Ellenzi a további fegyverszállításokat Ukrajnának, valamint a NATO és Ukrajna közötti kapcsolat szorosabbra fűzését is a német baloldali Die Linke (Baloldal) párt társelnöke, aki a napokban járt Kijevben – adta hírül az MTI.
Jan van Aken, aki 2022 februárja, a háború kitörése óta először látogatott Ukrajnába, a dpa hírügynökségnek azt mondta, hogy szerinte
hiba lenne azt állítani, hogy a biztonságot csak azzal tudjuk garantálni, ha a NATO-ban vagyunk. Először ki kellene próbálnunk az összes további lehetőséget az egyszerű fegyverszállítás és a tétlenség között.
A lehetőségek között említette a Kreml elleni szigorúbb szankciók bevezetését. Van Aken értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy a német parti őrség „szemet huny, amikor naponta sok millió dollár értékű olaj halad el mellette” az orosz olajexportot bonyolító tankhajókon. Mint hangsúlyozta, az orosz olajszállító hajók „pórázra vétele” hatalmas nyomást jelentene.
Nézete szerint az ukrajnai háborúban magát semlegesnek valló Kína is fokozhatná Moszkván a nyomást. Németországnak és Európának reagálnia kellene Kína és Brazília márciusi ajánlatára, és lehetővé kéne tennie a béketárgyalások megkezdését – mondta Van Aken.
Úgy vélte, a háború befejezéséhez a békeszerződés aláírása mellett az is fontos lenne, hogy Ukrajna biztonsági garanciákat kapjon, amelyek Európából érkezhetnének. De ilyen garancia lehetne egy tűzszüneti zóna is, amelyet kínai és amerikai békefenntartó katonák biztosíthatnának – tette hozzá.
Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter egy interjúban közölte: a lengyel kormány javasolta, hogy egyfajta „védelmi kölcsön” formájában adjanak további támogatást Ukrajnának. Később azonban egy közösségi médiás posztban közölte, hogy az Ukrajnának adott segítségnél is fontosabb a saját biztonságnak.
Sikorski a Kijevnek nyújtott újabb segítségről azt mondta a Polsat Newsnak, hogy Ukrajna lengyel gyártóktól vásárolhatna fegyvereket hitelre. A kölcsönt az ország újjáépítése után lehetne kifizetni – tette hozzá.
A külügyminiszter azt is megjegyezte, hogy egy ilyen lépésre már az oroszországi teljes körű háború kezdetén sor kerülhetett volna – számolt be a The Kyiv Independent.
A fentihez képest más hangvételt ütött meg a külügyminiszter egy később, a közösségi médiában posztolt videó bejegyzésben, ahogy úgy fogalmazott:
Támogatjuk szövetségeseinket és barátainkat. Lengyelország több harckocsit adott Ukrajnának, mint az Egyesült Államok, Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság együttvéve. De a partnereinknek azt is meg kell érteniük, hogy a mi biztonságunk, a lengyel férfiak és nők biztonsága a legfontosabb számunkra.
Wspieramy naszych sojuszników i przyjaciół. Polska przekazała Ukrainie więcej czołgów niż USA, Niemcy, Francja i Wielka Brytania razem. Ale nasi partnerzy muszą też zrozumieć, że nasze bezpieczeństwo, bezpieczeństwo Polek i Polaków jest dla nas najważniejsze. pic.twitter.com/DS4Z4PX006
— Radosław Sikorski 🇵🇱🇪🇺 (@sikorskiradek) November 2, 2024
A külügyminiszter arra reflektálva mondhatta ezt, hogy Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel miniszterelnök-helyettes és védelmi miniszter a napokban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyik felszólítására, kritikájára válaszolva közölte: Lengyelország a megmaradt MiG-29-es vadászgépeit csak akkor tudja átadni Ukrajnának, ha a lengyel légierőt továbbá gépekkel, köztük például az Egyesült Államoktól rendelt F -35-ös vadászgépekkel erősítik meg (ezek a repülőgépek azonban 2026 előtt szinte biztos nem fognak Lengyelországba érkezni).
Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő szombaton azt nyilatkozta, hogy az orosz védelmi minisztérium 2024-ben 935 hadifogoly átadását javasolta Ukrajnának, de az ukrán hatóságok csak 279 fogoly visszaszolgáltatásába egyeztek bele.
„Jelenleg a kijevi rezsim szó szerint szabotálja ezt a folyamatot, amely intézményesült, és eredményeket hozott. Hogy miért? Mert kizárólag a nacionalista zászlóaljak harcosainak cseréjére összpontosítanak. Azok az egységek és a zászlóaljak azon tagjai érdeklik őket, amelyeket és akiket mi szélsőségesnek és terroristának minősítünk” – mondta a Kommerszant szerint a külügyi szóvivő.
Zaharova azt állította, hogy az ukrán hatóságok a „normális” mozgósított katonákat –beleértve azokat is, akik önként adták meg magukat – leveszik a kicserélni szándékozott foglyok listájáról, és csak a szélsőségesek, valamint a külföldi hadifoglyok érdeklik őket.
Dmitro Lubinyec ukrán ombudsmanazóta reagált az orosz külügyi szóvivő állítására, és közölte: Ukrajna kész a hadifoglyok cseréjére, és az oroszoktól várják a listát arról, hogy kiket akarnak kicserélni.A Kommerszant szerint egyébként legutóbb pár héttel ezelőtt, október 18-án cseréltek hadifoglyokat a felek, akkor 95 ukrán és 95 orosz fogoly térhetett haza. Azt megelőzően pedig szeptember közepén volt egy csere.
Októberben Oroszország összesen 1908 Sahíd kamikaze drónt vetett be Ukrajna ellen – közölte az ukrán külügyminiszter, Andrija Szibiha az Ukrajinszka Pravda szerint.
A tárcavezető azt is elmondta, hogy
ez 43 százalékos növekedés az előző havi adathoz képest.
Szeptemberben ugyanis az oroszok 1331 Sahídot használtak. Andrij Szibiha minderről azt mondta: „az orosz terrortámadások” egyre gyakoribbá válnak, és arra kérte a nyugati partnerországokat, hogy engedélyezzék az orosz bázisok, raktárok elleni támadásokat a nagy hatótávolságú fegyverekkel, valamint hogy segítsenek az ukrán légvédelemnek a támadó drónok megsemmisítésében.
A Google Maps egyik frissítése után számos kép jelent meg az ukrán védelmi infrastruktúráról, de a cég csak a fotók nyilvánosságra hozatala után vállalta, hogy megoldja a problémát – közölte Andrij Kovalenko, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács dezinformációellenes központjának vezetője.
Az Economicsna Pravda cikke szerint az oroszok körében gyorsan terjedni kezdtek a képek az ukrán katonai rendszerek elhelyezkedéséről, ezért felvették a kapcsolatot a vállalattal, hogy töröljék a fotókat.
🇺🇸🇺🇦 Google leaked updated images on maps, which show the deployment of military systems of the Armed Forces of #Ukraine.
— Иван ☦ (@lll_Tatarinov_H) November 3, 2024
Satellite images of the Patriot air defense missile system positioning area at the Zhulyany airport are actively spreading on the Internet. pic.twitter.com/KkVRZXX5gY
Kovalenko szerint a Google válaszában megerősítette, hogy már dolgoznak a tévedés javításán.
Kína a világpolitikai kérdésekben gyakran Oroszországgal és Észak-Koreával egy oldalon áll. Észak-Korea döntése azonban, hogy több ezer katonát küld az ukrajnai frontvonalra, dilemmába sodorja Kínát, és próbára teszi szomszédai befolyásolási képességének határait – szemlézte a The Wall Street Journal cikkét az ukrán Unian hírügynökség.
A lap aláhúzza, Pekinget leginkább az aggasztja, hogy Észak-Korea háborúba való bevonása még nagyobb katonai partnerséghez vezethet az USA, Nyugat-Európa és szövetségesei között az ázsiai-csendes-óceáni térségben, mivel az ilyen partnerségek segíthetnek az USA-nak szövetségeseket találni egy esetleges konfliktusban Kínával Tajvan miatt.
Zhu Feng, a Nanjingi Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Intézetének igazgatója szerint Kína számára az észak-koreai csapatok Oroszországba telepítése az Ukrajnával folytatott háború kiterjesztését jelzi, és Peking attól tarthat, hogy a konfliktus „most már interkontinentális háborúvá válik”.
Eric Ballbach, a Német Nemzetközi és Biztonságpolitikai Intézet Korea Alapítványának munkatársa szerint Kína „vörös vonalként” tekinthet arra, hogy Oroszország közvetlenül támogatja Észak-Korea stratégiai fegyverhasználatát, de még így is korlátozottak lesznek a „zaklatási kísérletei” bármelyik országgal szemben.
Kína egyértelműen szembesül azzal a valósággal, hogy veszít a Phenjanra gyakorolt befolyásából, míg Oroszország egyre inkább erősödik
– mondta Ballbach.
Az elmúlt évben például Kim Dzsongun drámai változást hajtott végre, és nagyobb figyelmet fordított Oroszországra, mint Kínára. Kim idén több mint 10 vezető-vezető közötti levelet küldött Putyinnak, ami háromszorosa a Hszivel folytatott levelezésének. Ráadásul az oroszok nyaralhatnak Észak-Koreában, míg a kínaiak még nem.
Mint az amerikai napilap megjegyzi, Vlagyimir Putyin és Kim Dzsongun olyasmit tudnak egymásnak nyújtani, amit Pekingtől nem kaphat meg az orosz elnök. Oroszországnak emberekre és lőszerre van szüksége az Ukrajnával vívott háború megnyeréséhez, míg Phenjannak fegyverkezési know-how-ra.
A DeepState ukrán katonai blog friss adatai szerint az orosz erők elfoglalták Kurahivkát és Sahtarszkét is a donyecki régióban – írja az Ukrajinszka Pravda.
Mint írták, az oroszok a térség több településen nyomultak előre az utóbbi napokban. Emellett a kurszki régióban is visszaszereztek néhány területet.
Oroszország Ukrajna elleni háborújában mindkét fél belefáradt a konfliktusba, és ez jövőre új helyzet kialakulásához vezethet – jelentette ki Hakan Fidan török külügyminiszter a Hürriyet török hírportálnak adott, vasárnap megjelent interjújában.
Mindkét fél fáradtsága 2025-ben új helyzet kialakulásához vezethet. Meglátjuk, hogyan alakul a helyzet
– fogalmazott a tárcavezető, megjegyezve, hogy Törökország továbbra is keresi a közös hangot Oroszország és Ukrajna között, ugyanis egyik fél sem akar a vesztese lenni a konfliktusnak.
Hozzátette, hogy Törökországnak „különleges kapcsolatai vannak a konfliktus mindkét oldalával”, és mindkét oldalt egyformán meghallgatja, ugyanakkor kész kimondani a „keserű igazságot”.
A háború igazságos megoldásának Ukrajna területi integritásán belül kell történnie
– jelentette ki a török külügyi tárcavezető.
Korábban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy győzelmi tervének teljes és gyors végrehajtása mellett Ukrajnának minden esélye megvan arra, hogy 2025-ben véget érjen a háború. Ugyanakkor amerikai katonai és hírszerzési szakértők szerint Ukrajnának elegendő katonája van ahhoz, hogy még hat-tizenkét hónapig harcoljon. Ezt követően az ország akut emberhiánnyal fog szembesülni.
Oroszország az elmúlt héten több mint 900 bombát, mintegy 30 rakétát és körülbelül 500 Sahíd drónt vetett be Ukrajna különböző régiói ellen – közölte vasárnap Facebook-oldalán Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
A csapások többsége polgári és kritikus infrastruktúrákat célzott
– jelentette ki Ukrajna elnöke.
„Mindezek a támadások lehetetlenek lettek volna, ha elegendő támogatást kapunk a világtól a kulcsfontosságú területeken: nagy hatótávolságú képességek a biztonságunk érdekében, valóban hatékony szankciók, amelyek megakadályozzák Oroszországot abban, hogy a drón- és rakétagyártáshoz szükséges kritikus alkatrészeket – különösen mikroelektronikát – importáljon, valamint politikai döntések, amik tönkretehetik Oroszország háborús ambícióit” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij, hozzátéve, hogy „Ukrajna ugyanolyan erős biztonságot érdemel, mint minden partnerünk a szabad világban”.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az amerikai választásoktól függ Vlagyimir Putyin tárgyalási hajlandósága, legalábbis ezt mondta az elmúlt héten újságírói kérdésre Kijevben.
Kamala Harris a megválasztása esetén várhatóan nagyrészt a Biden-kormány politikáját fogja folytatni, amely néhány súrlódási pont ellenére támogatta Ukrajnát.
Drasztikusan más álláspontot képviselve Donald Trump azt sugallta, hogy véget vet a Kijev háborús erőfeszítéseihez nyújtott támogatásnak, és azt állította, hogy „egy nap alatt” le tudná rendezni a háborút.
Az amerikai politika válaszúthoz érkezett, de ez nem feltétlenül jelent fordulópontot a béketárgyalásokban, mondják elemzők, mivel semmi sem utal arra, hogy Oroszország készen állna tárgyalóasztalhoz ülni, függetlenül attól, hogy ki kerül a Fehér Házba – írja a CNN.
Hogy [Trump – a szerk.] mit gondol, mit tehet, milyen befolyása van, az egyelőre nem világos, de nem hiszem, hogy ez egy gyors folyamat. Putyin bármelyik lehetséges elnök esetében ki akarja majd használni azt, amit politikai nézeteltérésekben lát az Egyesült Államokban, valamint amit »a nyugati egység repedéseinek« vél
– mondta Thomas Graham, az orosz külpolitika szakértője és a Council on Foreign Relations munkatársa.
Véleménye szerint ezek a repedések többek között az amerikai segélyek csökkentésével és a NATO-ban betöltött kisebb szerepvállalással vagy a megosztott amerikai kongresszus formájában jelentkezhetnek. Az európai szövetségesekre nehezedő pénzügyi nyomás is szerepet játszik, valamint a NATO-n belüli szakadások az oroszbarát vezetőkkel olyan tagállamokban, mint Magyarország és Szlovákia.
Nyugati egység hiányában, annak egyértelmű demonstrálása nélkül, hogy a Nyugat és Ukrajna közös elképzeléssel rendelkezik arról, hogy mit akarnak elérni... Putyinnak nincs oka arra, hogy átgondolja, mit tesz jelenleg Ukrajnában
– tette hozzá Graham.
A háború kiterjedése is túl nagy ahhoz, hogy Moszkva és Kijev között egyszerű tárgyalásokra kerüljön sor, mondják a szakértők. Szerintük sokkal szélesebb körű konfliktusról van szó Oroszország és a Nyugat között. De még ha az amerikai politika a jelenlegi irányvonalon halad is tovább, Kijev nyugati szövetségesei nem hajlandóak olyan mértékű erőforrásokat küldeni, amelyek a jelentős harctéri előnyök eléréséhez szükségesek lennének.
Az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara a hivatalos Facebook-oldalán tette közzé az orosz hadsereg veszteségeit a háború kitörése óta. Az adatok természetesen becsült számok.
Ukrajna szerint az elmúlt napokban az oroszok 1410 katonát, 12 harckocsit és 39 önjáró fegyvert veszítettek a harcok során.
A becsült orosz veszteségek a háború kezdete óta az alábbiak:
Oroszország úgy tesz, mintha közömbös lenne az amerikai választásokkal szemben, de csendben Donald Trump republikánus elnökjelöltnek szurkol – állítja vasárnapi cikkében a The Washington Post. A Kreml feltehetően abban bízik, hogy a volt elnök Oroszország számára kedvező feltételeket ajánl fel az ukrajnai háború befejezésére.
Arra számítok, hogy Trump november 7-én felhívja Vlagyimir Putyint és Volodimir Zelenszkijt, és felajánlja az ellenségeskedés befejezését
– jelentette ki Szergej Markov, egy Kremlhez kötődő elemző az amerikai hírportálnak.
„Természetesen Trumpot akarnak – ez egyértelmű –, de a választás eredménye nem jelent változást Oroszország számára” – mondta egy másik, névtelenséget kérő egykori Kreml-tisztviselő, aki továbbra is orosz kormányzati körökben tevékenykedik. „A helyzet valóban szörnyűvé vált. Az amerikai-orosz kapcsolatok holtpontra jutottak. És ennek mindenki túsza – még Putyin is.”
Az Index az amerikai elnökválasztás eseményeit is percről percre követi. Ha kíváncsi a legfrissebb hírekre, az alábbi linken tud tájékozódni.
A november 3-án éjjel indított orosz légitámadást ugyan sikerrel elhárította az ukrán légvédelem, azonban a lelőtt orosz fegyverek így is nagy károkat okoztak a kijevi régió öt kerületében – írja az Ukrajinszka Pravda.
A hatóságok tájékoztatása szerint kiemelt és infrastruktálisan fontos objektumokban ugyan nem keletkezett kár, de a lakossági épületek nem úszták. Négy lakóépületben kitörtek az ablakok és az erkélyek üvegei, emellett öt magánház is jelentősen megsérült. Az ablakok és az ajtók betörtek, a tetők és a homlokzatok komolyabb sérültek, míg egy épület teljesen kigyulladt.
A lehulló törmelékek az autókat sem kímélték, egy gépjármű teljesen megsemmisült. A lelőtt fegyverek erdőtalajtüzeket okoztak, ezeket sikerült időben eloltani.
Több hullámban orosz drónok támadták vasárnap hajnalban Kijevet – közölte a Kijevi Városi Katonai Adminisztráció (KVKA) vezetője az MTI híradása szerint.
Szerhij Popko elmondása szerint személyi sérülés nem volt, az orosz támadás épületeket, elektromos vezetékeket és utakat rongált meg. Az illetékes szerint az összes drónt sikerült megsemmisíteni. A lehulló drónok darabjai öt épületben, köztük egy szállodában és egy irodaházban okoztak kisebb károkat. A Telegram közösségi oldalon közzétett fotókon egy épület kitört bejáratát, egy másik épület kitört ablakait látni, miközben az úton elektromos vezetékek hevernek.
Kijevben, a környező régiókban és Ukrajna keleti felének túlnyomó részében az éjszaka döntő részében légiriadó volt érvényben.
November 3-án éjjel mintegy száz harci eszközzel, rakétákkal és drónokkal támadtak az orosz erők – adta hírül az Ukrajinszka Pravda.
Az ukrán erők azonban ennek körülbelül kétharmadát semmisítették meg. Az oroszok több bázisról indították el a támadásokat különböző célpontokra. A kilőtt fegyverek egyharmada elveszett, egy pedig Fehéroroszországba repült.
Ramzan Kadirov csecsen vezető november 2-án azt állította, hogy visszavonta a csapatainak adott parancsot arról, hogy ne ejtsenek foglyul ukrán katonákat – írja a The Kyiv Independent.
Az Oroszország észak-kaukázusi köztársaság elleni első dróncsapás után, amely október 29-én az orosz különleges erők egyetemét vette célba a csecsenföldi Gudermeszben, Kadirov azt mondta, hogy utasította az Ukrajna ellen harcoló összes parancsnokát, hogy „ne ejtsenek foglyokat”, és helyette megtorlásként öljék meg az összes megadó ukrán katonát.
Legutóbbi Telegram-bejegyzésében
Kadirov azt állította, hogy „több mint 2000 levelet kapott ukránoktól”, amelyekben azt kérik, hogy törölje a parancsát.
Állításai alátámasztására semmilyen bizonyítékkal nem szolgált.
Kadirov korábban azt állította, hogy egy Csecsenföldet ért dróncsapás után a foglyok között voltak áldozatok, hogy a katonai egyetemet ért dróncsapás következtében ukrán hadifoglyok haltak meg.
Kijev nem vállalta a felelősséget a támadásért, és nem kívánta kommentálni Kadirov állításait sem.
„Vlagyimir Putyin orosz elnök egyetlen stratégiai célját sem érte el az Ukrajna ellen folytatott csaknem 1000 napja tartó háború alatt” – jelentette ki Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter a Foreign Affairs november 1-jén megjelent tanulmányában, amelyet aThe Kyiv Independent szemlézett.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nem menekült el. Kijev nem esett el és Ukrajna nem adta fel
– mondta a Pentagon vezetője.
Véleménye szerint Putyin eredeti céljai a 2022 elején indított ukrajnai háborúban a Donyecki és Luhanszki terület felszabadítása, az ország »demilitarizálása és denazifikálása« volt, ami a Kreml szemében a zsidó elnök eltávolítását, valamint a főváros, Kijev elfoglalását irányozta elő.
Miután ezeket a célokat gyorsan nem sikerült elérni, kivéve, hogy az orosz erők elfoglalták az egész Luhanszki területet, Putyin kénytelen volt alább adni ambícióiból, és azt mondta, hogy Oroszország „fő célja” Ukrajna teljes kelet-donbászi területének elfoglalása, amely magában foglalja a szomszédos Donyecki területet is.
Austin szerint Oroszország „elképesztő árat fizetett Putyin ostobaságáért”, több mint 200 milliárd dollárt pazarolt el.
Oroszország 2022 februárja óta csaknem 700 000 katonát vesztett el halottakkal és sebesültekkel – jelentette az ukrán vezérkar.
Austin cikke napokkal az amerikai elnökválasztás előtt jelent meg. Donald Trump republikánus elnökjelölt megkérdőjelezte az Ukrajnának nyújtandó jövőbeni amerikai katonai támogatást, miközben ragaszkodott ahhoz, hogy képes közvetíteni egy gyors békemegállapodást.
Moszkva erői továbbra is folytatják offenzíváikat a keleti fronton, elsősorban a Donyecki területen lévő Toretszk, Kurahove és Pokrovszk tengelyén, ahol az ukrán katonák kénytelenek apránként visszavonulni.
Austin figyelmeztetésnek nevezte Putyin törekvéseit, és úgy jellemezte, hogy az „egy zsarnokok és gengszterek által épített világ” előszele.
Dmitro Lubinyec ukrán ombudsman listát vár az orosz féltől a visszaküldésre szánt ukrán hadifoglyokról – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Lubinyec szerint nem igaz az az információ, hogy Ukrajna nem áll készen hadifoglyok cseréjére. Az emberi jogi biztos felszólította az orosz kollégáját, hogy készítsen listát a visszaadásra szánt személyekről.
A tisztviselő hozzátette, hogy Ukrajna mindig készen áll a hadifoglyok cseréjére, a jövőben pedig szeretné felgyorsítani a tárgyalási folyamatot.
Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök óva intett az amerikai elnökválasztás eredményével kapcsolatos túlzott várakozásoktól – számolt be róla az MTI.
A választások semmit sem változtatnak meg, hiszen a jelöltek álláspontja teljes mértékben tükrözi azt a kétpárti konszenzust, hogy le kell győzni hazánkat
– jelentette ki az orosz nemzetbiztonsági tanács elnökhelyettese.
Dmitrij Medvegyev Telegram-bejegyzésében úgy fogalmazott, hogy ha Donald Trump megnyeri az amerikai elnökválasztást, nem tudja megállítani az ukrajnai háborút. Szerinte Trump elfáradt és közhelyeket mond.
Nem tudja megállítani a háborút egy nap, három nap és három hónap alatt sem. Kénytelen lesz betartani minden előírást
– írta, majd hozzátette, hogy amennyiben mégis megpróbálná, „ő lehet az új JFK”, vagyis John Fitzgerald Kennedy, az Egyesült Államok 35. elnöke, akit 1963-ban meggyilkoltak.
Dmitrij Medvegyev Kamala Harrist illetően úgy vélekedett, hogy „az buta, tapasztalatlan, befolyásolható, és mindenkitől félni fog maga körül”. „A legfontosabb miniszterek és tanácsadók, valamint közvetve az Obama család fog irányítani” – tette hozzá.
Az Index az amerikai elnökválasztás eseményeit is percről percre követi. Ha kíváncsi a legfrissebb hírekre, az alábbi linken tud tájékozódni.
Magyarország területére 2024. november 2-án 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 7626 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 8135 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 30 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes.
Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az orosz kormány 48,4 millió rubelt (185,5 millió forintot) különít el az Ukrán Fegyveres Erők támadásának következtében kárt szenvedett kurszki lakosok kifizetésére – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
„2024-ben az Orosz Föderáció Rendkívüli Helyzetek Minisztériuma számára a Kurszki terület költségvetésébe történő egyéb költségvetésközi átutalás érdekében a Kurszki terület költségvetése számára az Ukrán Fegyveres Erők által a Kurszki területet ért támadás következményeinek felszámolására irányuló egyes intézkedések pénzügyi biztosítása érdekében 2024-ben 48,360 millió rubelig terjedő költségvetési előirányzatokat különít el az Orosz Föderáció kormányának tartalékalapjából, tekintettel az érintett polgároknak nyújtott egyszeri anyagi támogatásra” – olvasható a kormány hivatalos oldalán.
Felidézték, hogy az Ukrán Fegyveres Erők masszív támadása a Kurszki terület ellen augusztus 6-án kezdődött. A régió területén szövetségi szintű rendkívüli állapot van érvényben. A határ menti területek lakóit biztonságos területekre evakuálják – írta a hírügynökség.
Továbbra is az Ukrán Fegyveres Erők játszanak kezdeményező szerepet Oroszország Kurszki területén, miközben ezen akciók fokozása megtörheti a Kreml tervét, és a frontvonalat orosz területre helyezheti át – mondta Roman Szvitan katonai szakértő, az Ukrán Fegyveres Erők tartalékos ezredese, akit az Unian idézett.
Szerinte az „orosz propagandisták” nyíltan siránkoznak az orosz hadsereg vereségén a front kurszki irányában. Ugyanakkor ez a régió egyfajta ütközőzónává vált, amelynek ukrán területet kellene védenie. Úgy látja, hogy Oroszország mindent megtett azért, hogy a Kurszki terület egy része romhalmazzá váljon.
A határtól 30 kilométeres mélységben senki sem fog élni, egyetlen falut sem fognak helyreállítani, és ebben a módban kell folytatnunk a munkát, hogy biztosítsuk a demilitarizált övezetet
– mondta Szvitan.
Szerinte a demilitarizált övezetet 600 kilométeres távolságra – Fehéroroszországtól Oszkolig – is ki kellene terjeszteni, és akkor „Ukrajna megtöri a Kreml frontépítményét, amelyet kizárólag ukrán területre terveztek”.
Oroszországnak sikerül ukrán területdarabokat „leharapnia” és folyamatosan támadásba lendülnie, mert Ukrajnában nincs akkora egység, mint a nagyszabású invázió kezdetén – idézi az Unian Dmitro Filatov ukrán parancsnokot.
Ahhoz, hogy erősek legyünk, egységre van szükségünk. És ez most sajnos nincs meg. Ezért sikerül Oroszországnak néhány darabot leharapnia, és folyamatosan támadásba lendülni... Most sajnos valahol Donbászban folyik a háború, és valahol a háttérben folyik az ukrajnai háború. Ha nem egyesülünk újra, a háború nem fog véget érni Donbászban. A háború folytatódni fog
– fogalmazott a katona.
A Donyecki területen lévő Kurahove közelében kialakult helyzetről szólva a harcos felsorolta az orosz hadsereg előnyeit is. „Először is, az ellenség fokozta FPV drónjainak és a légi felderítő eszközeinek aktivitását. Az ellenség a nagy hatótávolságú felderítésben, mármint a szárnyasok terén felülmúl minket az égen” – jelentette ki.
Valamiért ez egy olyan komponens, amely nagyon gyenge Ukrajnában. Az ellenség túlerőben van a harctéren a gyalogság tekintetében... Tehát először is előnyben van a személyi állományban. Ő mozgatja. Ezt a személyi állományt jobb hírszerzés támogatja, ami miatt sajnos az ellenség dominál
– tette hozzá.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!