Tragédia Zelenszkij szülővárosában: egy egész családot kivégeztek az oroszok, csak az apa élte túl

Kedves olvasóink!

Véget ért az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Az EU külügyi főképviselője közölte: Ukrajnát illetően egység van az EU-ban, bár Budapest álláspontja „ellentmondásos”;
• Lépett Kim Dzsongun, Észak-Korea már törvényesen harcolhat Oroszország oldalán;
• Több tízezer orosz katonát jelentett Ukrajna határánál Volodimir Zelenszkij;
• Ukrajnának jelenleg 1575 évébe telne helyreállítani a lebombázott épületeket egy ukrán politikus szerint;
• Hiperszonikus rakétákkal felszerelt orosz hadihajót észleltek Nagy-Britannia partjainál;
• Ukrajna támogatását ellenezte Donald Trump leendő külügyminisztere;
• Az ukrán hadsereg közölte, hogy az ukrán erők likvidáltak egy orosz zászlóaljat Kurszkban;
• Tragédia Zelenszkij szülővárosában: meghalt egy édesanya és 3 gyermeke, az apa túlélte;
• Financial Times: az ukrán győzelmi terv egy részét úgy fogalmazták meg, hogy Donald Trumpnak kedvezzen;
• Aláírták szerződésüket az Ukrán Légió első lengyel önkéntesei, amiről videó is készült.

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is! Jó pihenést kívánunk!

Az orosz Állami Duma elfogadott egy törvényjavaslatot, ami megtiltja az orosz gyermekek örökbefogadását olyan országokba, ahol lehetőség van nemváltoztatásra –írja az ATV.

A törvényben kimondják, hogy az örökbefogadó szülők nem lehetnek olyan országok állampolgárai, ahol engedélyezett a nemváltoztatás orvosi beavatkozással, ideértve a nemi jellemzők megváltoztatását célzó gyógyszereket, és más, a nemi jellemzők módosítását célzó eljárásokat is.

Vjacseszlav Vologyin, az Állami Duma elnökének elmondása szerint a törvény célja a gyermekek védelme az „esetleges veszélyektől” .

Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter bejelentette, hogy a tárca stratégiai szerződést írt alá az ICEYE finn műholdgyártó és -üzemeltető vállalattal. „Ennek a szerződésnek köszönhetően hadseregünk nagy pontosságú műholdképekhez férhet hozzá a harcterület teljes lefedésével” – emelte ki.

Umerov szerint a parancsnokság képes lesz önállóan meghatározni a kiemelt felügyeleti zónákat, és gyorsan fogadni tudja a naprakész adatokat az ICEYE műholdrendszeren keresztül. „A fejlett űrfelderítési technológiák bevezetésével olyan technológiai előnyre teszünk szert, amely fokozza a harckészültséget és védi katonáinkat” – tette hozzá a miniszter, közölte az MTI.

Az orosz hadsereg dróncsapásokat mért három településre – Havrilivkára, Sztanyiszlavra és Zelenivkára –, amelyekben két 70 éven túli férfi, valamint egy 54 és egy 86 éves nő megsérült – írta meg az Ukrajinszka Pravda.

A drónról ledobott robbanóanyag repeszei mindkét férfit a mellkasán, a karján és az arcán sebesítették meg, valamint agyrázkódást szenvedtek.

Az 54 éves zelinivkai nőnél fej- és sípcsontsérülést diagnosztizáltak, a 86 éves asszony agyzúzódást szenvedett.

Az ukrán hatóságok a Trump-elnökség lehetőségét szem előtt tartva dolgozták ki „győzelmi tervüket” – írja a Financial Times információi alapján az orosz Meduza portál. 

Mint írták, a terv céljai közt van az, hogy megnyerjék Trumpot, aki az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatás csökkentését és a háború gyors befejezését szorgalmazza.

A Financial Times szerint két javaslatot kifejezetten Trumpra szabtak az ukránok:

• a háború után az Európában lévő amerikai csapatok egy részének ukrán erőkkel való felváltása,
• valamint a kulcsfontosságú ukrán természeti erőforrások megosztása a nyugati partnerekkel.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy New York-i találkozón ismertette ezeket az elképzeléseket Trumppal. Egy, a találkozón elhangzottakat ismerő forrás szerint Trump érdekesnek találta az ötleteket.

Az ukrán erők visszavertek egy nagyszabású orosz rohamot az oroszországi Kurszki területen, megsemmisítve egy teljes orosz zászlóaljat − jelentette ki Anasztaszija Bliscsik, a 47. ukrán különálló gépesített dandár szóvivője egy keddi tévéműsorban.

Az oroszok öt-hat támadásban próbálták megrohamozni a lakott területeket Kurszk megyében, tíz páncélozott járművet azonban megsemmisítettek a 47. gépesített gyalogdandár katonái. Három orosz páncélost aknák robbantottak fel, FPV-drónok és egy Sztuhna páncéltörő rakétarendszert segítségével pedig katonáink megsemmisítették a többi haditechnikai eszközt. A megszállók egy csoportját is felszámolták

− részletezte a szóvivő. Hozzátette, hogy a csatatérről elmenekült orosz katonákat drónokkal keresik. Bliscsik fogalmazása szerint a Kurszki térségben a helyzet általában nehéz, de az ukrán erők ellenőrzésük alatt tartják.

Az észak-koreai katonák kurszki jelenlétével kapcsolatban a szóvivő megjegyezte, hogy a 47. külön gépesített dandár az illetékességi területén még nem látott észak-koreai katonát. „Nyilvánvalóan az ellenség még vár azzal, hogy harcba küldje őket” − jegyezte meg.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a közösségi oldalakon közzétett hétfő esti videoüzenetében kiemelte, hogy a Kurszki területen az ukrán erők 50 ezer orosz katonát foglalnak le, akik ennek köszönhetően nem ukrán területen harcolnak − tájékoztatott az MTI.

Az amerikai választások és a németországi kormánykoalíció összeomlása után a németek 73 százaléka úgy véli, hogy Németországnak többet kellene az európai biztonságba fektetnie – derül ki a Körber-Stiftung megbízásából készült felmérésből.

A közvélemény-kutatást az amerikai elnökválasztás és a koalíció felbomlása után november 7-én és 8-án egy további felméréssel egészítették ki. A részt vevők 58 százaléka ellenzi, hogy Németország nemzetközi szinten vezető szerepet vállaljon, ha az Egyesült Államok visszavonulna ettől a szereptől. 

Két és fél évvel az ukrajnai orosz offenzíva kezdete után a németek 57 százaléka még mindig Ukrajna katonai támogatása mellett áll. Ez az arány azonban az előző év 66 százalékos támogatottságához képest csökkent. Különösen alacsony az egyetértés Kelet-Németországban, ahol csak 40 százalék támogatja a további katonai segítségnyújtást.

A felmérésben részt vevők 47 százaléka szerint Ukrajnának mindaddig folytatnia kell a védekezést, amíg az Oroszország által megszállt összes területet vissza nem foglalja. Ezzel szemben 43 százalék úgy véli, hogy Ukrajnának át kellene adnia területének egy részét Oroszországnak, hogy véget vessenek a háborúnak.

Európának mindent el kell követnie, hogy érvényt szerezzen a nemzetközi jognak – jelentette ki Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter keddi sajtóértekezletén, amelyet Josep Borrell-lel, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével közösen tartott Varsóban.

A történelem most Ukrajnában, a mi térségünkben alakul

– hangsúlyozta a lengyel miniszter.

„Európának kötelessége, hogy mindent megtegyen az Oroszország és Ukrajna közötti igazságos megállapodás érdekében, hogy támogassa a nemzetközi jog elveit, hogy visszaállítsa azt a szabályt, amely szerint Európában nem lehet erőszakkal megváltoztatni a határokat” – fogalmazott a lengyel külügyminiszter.

„Ha ezeket az alapelveket többé nem tartják be tetteink vagy tétlenségünk miatt, akkor nagyon sötét jövő elé nézünk. Amit teszünk vagy nem teszünk a külügyi tanácsban, az meghatározhatja az EU hitelességét és stratégiai szerepének jövőjét” – mondta a miniszter az uniós külügyminiszterek jövő heti találkozójára utalva.

Az MTI beszámolója szerint Borrell hangsúlyozta, hogy Európának vállalnia kell a felelősséget, és biztosítania kell Ukrajnát további támogatásáról. Ez azonban politikai elszántságot és komoly finanszírozást követel – tette hozzá.

Három rakétával, 110 drónnal és irányított légibombákkal támadta Ukrajnát az orosz hadsereg keddre virradóra – adta hírül az MTI az ukrán légierő közleményét.

A hivatalos közlemény szerint az Oroszország a Belgorodi területről Sz–300-as légvédelmi rakétával támadta Harkivot, a Kurszki területről két irányított rakétával támadta Csernyihiv térségét, valamint irányított bombákkal csapott le Szumi és Harkiv környékére. A drónokat több hullámban indították.

Ugyanakkor az Ukrajinszka Pravda hírportál a Kijevi katonai közigazgatás vezetőjére, Ruszlan Kravcsenko kormányzóra hivatkozva azt közölte, hogy a régió egyik településén a lelőtt drónok roncsai 10 épületben károkat okoztak. „A kritikus és lakossági infrastruktúrát nem érte találat” – írta a kormányzó.

Az Unian hírügynökség közlése szerint tegnap Krivij Rihben egy ötszintes lakóházat ért orosz rakétacsapásban egy édesanya és három gyermeke – a legkisebb két hónapos volt – vesztette életét. Egy teljes lépcsőház romba dőlt, 14 lakó megsebesült, a környéken összesen 40 többszintes épületben keletkeztek károk a robbanás következtében.

Helsinki önkormányzata kezdeményezi a finn főváros legnagyobb sport- és rendezvénycsarnokának kisajátítását a szankciókkal sújtott orosz tulajdonosoktól – adta hírül az MTI a város vezetésének álláspontját.

A jelentős koncerthelyszínként és jégkorongpályaként is működő Helsinki Aréna 2022-ben bezárt, miután a nyugati államok Ukrajna megtámadását követően a finnországi érdekeltségű orosz befektetők ellen is szankciókat vezettek be. A helsinki városvezetés először tavaly közölte, hogy a létesítményt birtokló cégtől elvehetik az ingatlant, amennyiben tulajdonosai, Gennagyij Timcsenko és Roman Rotenberg orosz–finn üzletember nem adja el önként.

Az Orosz Jégkorong Szövetség (RIHF), amelynek Rotenberg az alelnöke, és a Timcsenko tulajdonában álló Volga Group, valamint a finnországi orosz nagykövetség egyelőre nem reagált a bejelentésre.

Emellett nem szeretnék, ha Finnország hírneve tovább sérülne amiatt, hogy nem képes jelentős nemzetközi rendezvényeket lebonyolítani arra alkalmas helyszín hiányában. Az átvételi folyamat évekig is elhúzódhat, a lépéshez pedig a finn kormány jóváhagyására, valamint a tulajdonosok kártalanítására is szükség van – fűzték hozzá.

A helsinki hatóságok tavalyi becslései szerint a fővárosi szállodák, éttermek és egyéb vállalkozások akár évi 400 millió euró bevételtől is eleshetnek a stadion zárvatartása alatt.

Mint írtuk, lezuhant az ukrán légvédelem elterelésére használt két orosz „csalétek” drón Moldova területén hétfőn. A rendőrség szerint a repülő eszközöket az északi Borosenii Noi faluban és a déli Firladeni faluban találták meg.

Mihai Popsoi miniszterelnök-helyettes kijelentette, hogy „határozottan elítélik az agresszív behatolásokat és elítélik Oroszország brutális háborúját Ukrajna ellen”.

A történtek miatt Moldova beidézte az orosz nagykövetet – írja a Sky News.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) meghiúsította az ukrán katonai hírszerzés egyik akcióját, amelyet a Szevasztopolban található Balaklava hőerőmű közelében valósítottak volna meg – írja a TASZSZ orosz hírügynökség.

Az FSZB megjegyezte, hogy az elkövető egy 29 éves helyi lakos, aki tavaly szeptemberben egy külföldi hírszerző szolgálat utasítására felvette a kapcsolatot az ukrán katonai hírszerzéssel. A férfinak kárt kellett volna tennie az infrastruktúrában, megszakítva a vasúti közlekedés működését. Az FSZB tisztjei a helyszínen vették őrizetbe a támadót.

Donald Trump várhatóan Marco Rubio amerikai szenátort jelöli külügyminiszterének – közölte forrásaira hivatkozva kedden a Reuters. A hírek szerint az orosz–ukrán háború kiemelt helyen szerepel majd a leendő tárcavezető napirendjén.

Donald Trump és Marco Rubio Allentownban, Pennsylvania államban 2024. október 29-én

Fotó: Brendan McDermid / Reuters

Az 53 éves jelölt korábbi interjúiban annak adott hangot, hogy Ukrajnának tárgyalásos rendezésre kell törekednie Oroszországgal, ahelyett, hogy arra összpontosítana, hogy visszaszerezze az összes területet, amelyet Oroszország az elmúlt évtizedben elfoglalt.

„Nem állok Oroszország oldalán, de sajnos a valóság az, hogy az ukrajnai háborúnak csakis tárgyalásos úton lehet véget vetni” – jelentette ki az amerikai szenátor szeptemberben.

Oroszország 2022. február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 712 610 orosz katona esett el, az elmúlt napon 1950 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.

A vezérkar beszámolója szerint

• 9276 tankot,
• 18 847 páncélozott harcjárművet,
• 20 352 tüzérségi rendszert,
• 1249 rakétavetőt,
• 996 légvédelmi berendezést,
• 369 repülőgépet,
• 28 870 katonai gépjárművet és tartálykocsit semmisítettek meg az ukrán védők.

Ezenkívül 329 orosz hajót is elveszítettek – idézi a jelentést a The Kyiv Independent.  

Magyarország területére hétfőn az ukrán–magyar határszakaszon 3722 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 3529 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

A beléptetettek közül a rendőrség 18 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – írják a közleményben.

A mozgósítás halasztásásának online kérelmezését lehetővé tevő Reserve+ alkalmazást a megjelenés első napjaiban 100 ezer ukrán vette igénybe – nyilatkozta Kateryna Chernohorenko, a védelmi miniszter digitalizációért felelős helyettese.

A miniszterhelyettes szerint a kiadott halasztások többsége a régi halasztások megújítása. Most azok az emberek, akiknek törvényes okuk volt a halasztásra, kevesebb mint három hónap alatt végre megkaphatják azt – írja az Ukrajinszka Pravda.

Ukrajnával kapcsolatban egység van az Európai Unióban annak ellenére, hogy Magyarország álláspontja ellentmondásos – jelentette ki Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője a Jevropejszka Pravda ukrán hírportálnak adott, hétfőn közzétett interjújában.

Borrell emlékeztetett arra, hogy csaknem három éven keresztül, vagyis amióta tart Oroszország teljes körű háborúja Ukrajna ellen, Magyarország támogatta az összes uniós szankciót és minden döntést Ukrajna megsegítéséről.

Összesen 122 milliárd eurós európai támogatásról beszélünk, amit Ukrajnának nyújtottunk, ez nem jöhetett volna létre konszenzus nélkül, és ennek a konszenzusnak Magyarország is részese volt

– hangsúlyozta az európai diplomácia vezetője, aki az elmúlt napokban Ukrajnában tett látogatást.

Arra a kérdésre, amely az Európai Békekereten keresztül Ukrajnának nyújtandó forrásokra vonatkozott, amelyeket viszont Magyarország blokkol, Borrell azt válaszolta, hogy az uniónak most vannak más támogatási eszközei is. „Az Európai Békekeret az első, 2022-ben létrehozott olyan eszköz, amellyel az EU katonai támogatást nyújt Ukrajnának az ukrán védelmi ipar potenciáljának fejlesztésére” – emlékeztetett. Elismerte egyúttal, hogy az Európai Békekeret felhasználásához minden uniós tagállam hozzájárulása szükséges. „Nem tudom garantálni, hogy ehhez meglesz az egyhangú támogatás” – tette hozzá.

Borrell kitért arra, hogy bár az EU a NATO-val ellentétben nem katonai szövetség, a tagországok számíthatnak egymástól biztonsági garanciákra. Kifejtette, hogy az EU-szerződésnek vannak olyan cikkelyei, amelyek szerint ha az egyik tagot megtámadják, a többieknek támogatást kell nyújtaniuk.

Egyesek szerint ez a NATO-szerződés 5. cikkelyének megfelelője, míg mások szerint nem olyan nyilvánvaló a hasonlóság. Senki sem tagadja azonban azt, hogy van olyan cikk, amely minden tagországtól szolidaritást ír elő, ha valakit megtámadnak

– mutatott rá.

Szavai szerint az unió jelenleg is szolidáris Ukrajnával, még ha nem is tagja a szervezetnek, és ez „sokkal több lenne”, ha az EU tagállama volna – közölte az MTI.