Olaf Scholz német kancellár az „igazságos és tartós béke” kezdetét jelentő ukrajnai béketárgyalások megkezdésére szólította fel Vlagyimir Putyin orosz elnököt pénteki telefonbeszélgetésük alatt, írja az MTI.
A kancellár közel két év szünet után tárgyalt az orosz elnökkel, akitől az orosz csapatok Ukrajnából való kivonását követelte, és megerősítette, hogy Németország töretlenül támogatja Ukrajnát.
Scholz elítélte az ukrán polgári infrastruktúra elleni orosz légitámadásokat, továbbá arra figyelmeztetett, hogy az észak-koreai csapatok orosz oldalon való bevetése komoly eszkalációt okozhat a háborúban.
Az ukrán elnöki hivatal pénteken arról adott ki közleményt, hogy Olaf Scholz Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is telefonos egyeztetést folytatott, ahol a kancellár beszámolt arról, hogy az év végére megérkezik Ukrajnába a Németországból küldött hatodik IRIS-T légvédelmi rendszer is.
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is. Jó pihenést kívánunk!
Szombaton az orosz támadásoknak polgári áldozatai voltak Zaporizzsja, Dnyipro és Herszon régiókban – adta hírül az Ukrajinszka Pravda.
A robbanáshullám következtében a törmelék megsemmisített egy gépkocsit és megsebesített egy férfit. A Dnyipropetrovszki Területi Katonai Igazgatóság vezetője azt írta, hogy a Nikopoli járásban egy 75 éves nő megsérült egy dróntámadásban. A nő orvosi segítséget kapott.
Ezen túl megrongálódott egy közlekedési vállalat, egy ötemeletes épület, 10 magánház és 10 melléképület, 3 garázs, napelemek, egy üvegház, egy villanyvezeték és egy gázvezeték.
A Herszon régióban, délután 5 óra körül két személyt eltalált egy orosz drón, egyikük az arcán és az alkarján szenvedett repeszsérüléseket, a másik, 19 éves áldozatnál kar sérülést diagnosztizáltak.
Az orosz csapatok egy pilóta nélküli légi járműről robbanóanyagot dobtak le egy 55 éves beregszászi lakosra is, aki a lábán sérült meg.
A Kurszki terület (Orosz Föderáció) Glushkovszkij körzetének falvaiban az orosz katonaság körében több fosztogatásos bűncselekmény látott napvilágot – ismerte el az orosz közlekedési miniszter és a Kurszki terület volt kormányzója, Roman Sztarovoit az Unian ukrán hírügynökség szerint.
A miniszter elmondása szerint az orosz katonák a zsákmányukat futárszolgálatokon keresztül küldik haza, ugyanakkor azt is elismerte, hogy a fosztogatásból a katonákon kívül a lakosság is kiveszi a részét.
A lap szerint főleg Korenevo falu lakói állítják, hogy a katonák lopnak a házakból, üzletekből, benzinkutakról és más létesítményekből, tehát mindenhol, ahol az Ukrán Fegyveres Erők nincsenek jelen.
A brit Elmbridge város hatóságai havi 600 font (342 ezer forint) összegű anyagi támogatást nyújtanak azoknak a családoknak, akik vállalják, hogy ukrán menekülteket szállásolnak el – számolt be a BBC közszolgálati műsorszolgáltató tudósítása alapján a Jevropejszka Pravda.
A pénzügyi támogatás kezdeményezésének célja a – magas megélhetési költségekkel szembesülő – befogadók támogatása. A program 2022. márciusi indulása óta több mint 300 háztartás csaknem 600 rászorulón segített.
Különös figyelmet fordítanak azokra a családokra vagy emberekre, akik már a városban élnek, de új szállásra kell költözniük.
Jeannie Tweedy, az ElmbridgeCAN helyi jótékonysági szervezet társigazgatója hangsúlyozta, hogy a pénzügyi támogatás azért fontos, mert segít ellensúlyozni a menekültek elhelyezésének költségeit.
Az emberek nem a pénzért csinálják, de a számlák és a kiadások növekedése, amiatt, hogy egy másik személy is lakik a házban, nagyon fontossá teszi ezt a támogatást
– mondta.
A BBC hozzátette, hogy a 2016-ban a szíriai menekültek megsegítésére létrehozott ElmbridgeCAN nevű szervezet aktívan támogatja az ukránok beilleszkedését a helyi közösségekbe.
November 16-án kiadott nyilatkozatukban a Hetek Csoportjának vezetői megerősítették, hogy készek továbbra is támogatni Ukrajnát, amíg szükséges – közölte az Ukrajinszka Pravda.
Szolidárisak vagyunk közös erőfeszítéseinkben, hogy hozzájáruljunk Ukrajna szuverenitásáért, szabadságáért, függetlenségéért, területi integritásáért és újjáépítéséért folytatott küzdelemhez
– áll a nyilatkozatban.
A vezetők hangsúlyozták, hogy 1000 nap háború után elismerik „az ukrán nép által elszenvedett hatalmas szenvedést”.
De e nehézségek ellenére az ukránok felülmúlhatatlan rugalmasságról és elszántságról tettek tanúbizonyságot földjük, kultúrájuk és népük védelmében
– szögezték le a dokumentumban.
A G7 vezetői hozzátették: továbbra is Oroszország az egyetlen akadálya az igazságos és tartós béke helyreállításának, és megerősítették, hogy készek továbbra is nyomást gyakorolni Oroszországra szankciók, exportellenőrzés és más, jelentős gazdasági veszteségeket okozó intézkedések révén.
„Donald Trump és Vlagyimir Putyin súlyosan alábecsülik egymást, és ez hatalmas kockázatot jelent Ukrajna számára” – nyilatkozta Sir Alex Younger, a brit hírszerzés volt vezetője a The Independentnek.
Szerintem Trump túlbecsüli a képességét, hogy rávegye Putyint egy olyan területcserére, ahol Putyin egyértelműen sokkal többet akar. Putyin úgy érzi, hogy győzni fog, és így sokkal többet kell mutatnia (az orosz népnek), ha igazolni akarja a szörnyű áldozatokat, amelyeket hozott. Trump viszont alábecsüli a kihívást és túlbecsüli a befolyását
– mondja Younger.
Sir Laurie Bristow, a 2016 és 2020 között Moszkvában működő korábbi brit nagykövet szerint Trump túlságosan arrogáns azzal kapcsolatban, hogy képes Putyint befolyásolni, és nem igazán érti, hogy kivel van dolga.
Ugyanakkor Putyin valószínűleg rosszul ítéli meg Trump jellemét is, remélve, hogy nyomást gyakorolhat az új amerikai elnökre – véli Alex Younger. Míg Joe Biden nagyon óvatosan viselkedett a várható orosz fenyegetésekkel kapcsolatban, addig Trump Younger szerint sokkal nyitottabb az erő alkalmazására.
Az egyik dolog, amit Trump nem szeret, hogy az emberek kihasználják őt, vagy megpróbálják elárulni. Szerintem ez egy valódi tényező lesz a Putyinnal való bánásmódban
– tette hozzá Kurt Volcker, aki az Egyesült Államok ukrajnai különmegbízottja volt 2017 és 2019 között.
Volker úgy véli, hogy Trump olyan biztonsági garanciákat fog nyújtani Ukrajnának, amelyek megszüntetik Moszkva lehetőségét arra, hogy bármilyen újabb támadás sikerrel járjon.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mindent meg akar tenni annak érdekében, hogy diplomáciai eszközökkel 2025-ben le lehessen zárni az Oroszország által Ukrajna ellen indított háborút.
Ukrajna elnöke úgy véli, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök megpróbál kitörni az elszigeteltségből, amikor külföldi vezetőkkel tárgyal, de egyáltalán nem akar békét.
Az orosz erők most a Donyeck megyei fontos közlekedési csomópont, Pokrovszk közelében fekvő Kurahove várost ostromolják. A kelet-ukrajnai fronton Oroszország a háború kezdete óta most nyomul a leggyorsabban előre. Ukrajna felgyorsítja saját fegyvergyártását. Az elnök közölte, hogy jelenleg négy különböző rakétát fejlesztenek, már a tesztelési szakaszban vannak.
Arról, hogy Volodimir Zelenszkij milyen feltételek mellett tárgyalna Vlagyimir Putyinnal, ide kattintva olvashat.
Az ukrán határőrök megsemmisítették a szerintük szabotőrök által kitűzött orosz zászlókat Csernyihiv területén – írta meg az Ukrajinszka Pravda.
Az ukrán híradások szerint dróncsapásokat mértek a határ közelében a Szudoszt folyó felett átívelő, lerombolt hídon elhelyezett orosz zászlókra.
Miután a határőrök észlelték az orosz jelképeket, azonnal bevetették a drónokat, amelyek pontosan lecsaptak és megsemmisítették az oroszok „rongyait”
– áll a jelentésben.
Megjegyezték továbbá, hogy az orosz szabotázs- és felderítőcsoport a zászlók megsemmisítése előtt elhagyták a területet, és arra is felszólították az ukránokat, hogy „ne dőljenek be az ellenség információs és pszichológiai befolyásának”.
Oroszország modern hadviselésre képezi ki Észak-Koreát, és ez sokkal szélesebb körű destabilizációt okozhat – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombati videóbeszédében.
„Most találkoztam a japán külügyminiszterrel, aki látogatást tesz Ukrajnában. Fontos, hogy ez az első látogatása egy másik országban, közvetlenül az új japán kormány kinevezése után – egy ukrajnai látogatás. Ez szimbolikus – a kapcsolataink, Ukrajna és Japán szempontjából – és nagyon gyakorlatias, ez az európai háború most sok szempontból meghatározó az egész világ számára” – fogalmazott Ukrajna államfője.
Arról is beszéltünk, hogy Észak-Korea most Oroszország cinkosa lett, és segíti Putyint ebben az illegális háborúban. Tájékoztattam az észak-koreai hadsereg kurszki térségben folytatott tevékenységéről, a Phenjan által jelentett összes fenyegetésről és Moszkva együttműködéséről. Oroszország modern hadviselésre képezi ki Észak-Koreát, és ez sokkal szélesebb körű destabilizációt okozhat. Ezzel szemben együtt és minden más partnerünkkel együtt kell fellépnünk
– mondta Volodimir Zelenszkij. Ukrajna elnöke szombaton a kormány tagjaival, valamint ukrán diákokkal is találkozott, valamint a média munkatársait is köszöntötte az ukrán sajtódolgozók napján.
Donald Trump beiktatásra váró leendő elnök NATO-szkepticizmusa akadálya lehet az oroszok elleni fellépésnek. Mark Rutte NATO-főtitkárnak azonban máris van egy „világos üzenete” a republikánusnak, amely javítani fogja a felek közötti kapcsolatokat – írja a Business Insider alapján az Unian ukrán hírügynökség.
A kiadvány szerint Rutte 2024 elején történő NATO-főnöki kinevezése reményt ad a szövetség és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok javulására.
Már most „Trump suttogójaként” szerzett magának hírnevet, aki a republikánus üzeneteit közvetíti Európának.
Elemzők úgy látják, hogy Rutte megérti, hogy Európának többet kell költenie a védelemre, amit az is alátámasztani látszik, hogy a hét elején Varsóban találkozott Andrzej Duda lengyel elnökkel és Donald Tusk miniszterelnökkel, valamint dicsérte az országot a rekordszintű védelmi kiadásokért.
A kiadvány szerint Lengyelország a második egymást követő évben vezette a NATO-t a GDP-arányos védelmi kiadások tekintetében. Az ország 2024-ben a gazdasági teljesítményének több mint 4 százalékát fordította védelemre.
Ez egyértelmű jelzés nemcsak az ellenfeleinknek, hanem az Egyesült Államoknak is. Európa felismerte, hogy többet kell tennie közös biztonságunk szavatolásáért. Ez pedig a kiadások növelésével és a kapacitásépítéssel kezdődik
– mondta Rutte Varsóban.
Elemzők úgy vélik, hogy a NATO-főtitkár szavai válasz Trumpnak a Fehér Házban töltött első ciklusa alatt megfogalmazott fenyegetéseire, miszerint kivonja az Egyesült Államokat a szövetségből, ha a szövetségesek nem kezdenek el többet költeni a védelemre.
Rutte Emmanuel Macron francia elnökkel való párizsi találkozóján is megemlítette az ukrajnai háborút. Szerinte ez az Egyesült Államokra nézve is fenyegetést jelent.
A Reuters öt iparági forrása szerint legalább három orosz finomítónak le kellett állítania, vagy legalább csökkentenie kellett az olajfinomítást a súlyos veszteségek miatt, amelyeket az exportkorlátozások, az emelkedő nyersolajárak, valamint a magas hitelköltségek okoztak.
A lépések Oroszország legkevésbé kifinomult, prémium-üzemanyagokat nem előállító finomítóit sújtották a leginkább, kiemelten a Tuapsze, az Ilszkij és a Novosahtyinszk üzemet.
Arra számítunk, hogy a tényleges (üzem)bezárásokra a jövő év elején kerülhet sor
– mondta az öt forrás egyike.
Több jelentősebb üzem is veszteséggel működik, míg a legnagyobbak is csak szerény nyereséget könyvelhettek el. Oroszországnak 30 nagy és közepes méretű finomítója van, több kisebb üzemet nem számítva.
Matthias Miersch, a német szociáldemokrata párt (SPD) főtitkára megvédte Olaf Scholz kancellár telefonbeszélgetését Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – közölte a Deutschlandfunk. A politikus kijelentette, hogy bár a német kancellár által a telefonhívás előtt beígért, előzetes nemzetközi tárgyalások tartalmáról nincsenek részletes információk, de bízik Olaf Scholz diplomáciai képességeiben.
Jelenleg nem ismerem a tárgyalások tartalmát. De azt tudom, hogy Olaf Scholz az évek során nagyon alaposan mérlegelte, különösen a partnereivel szorosan egyeztetve, hogy mikor és milyen diplomáciai lehetőségek nyílnak meg
– fogalmazott Matthias Miersch.
Egy Oroszország részvételével megrendezésre kerülő esetleges békekonferencia kezdeményezésével kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a diplomáciai előrelépés a nemzetközi rend szempontjából fontos, nem pusztán választási kérdés. „A globális stabilitást fenyegeti, ezért fontos, hogy diplomáciai megoldásokra törekedjünk” – mondta.
November 15-én délután vált ismertté, hogy Olaf Scholz két év után először beszélt a Kreml vezetőjével. Az ukrán külügyminisztérium a beszélgetést kommentálva hangsúlyozta, hogy az nem szolgálta a béke elérését, és csak reményt adott az orosz elnöknek az elszigeteltség enyhítésére, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pedig „Pandora szelencéjének” nevezte a telefonhívást.
Vlagyimir Putyin addig nem fog béketárgyalásokba bocsátkozni, amíg az utolsó ukrán katonát is „ki nem rúgja” Oroszország nyugati régiójából, a Kurszki területről – mondta egy orosz újságíró a Sky News szerint.
Ukrajna az augusztusi meglepetésszerű támadás óta megszállva tartja a határ menti orosz régió egy részét (bár az orosz erők azóta visszafoglalták az elvesztett területek nagyjából harmadát). Volodimir Zelenszkij a múlt héten azt mondta, hogy az ukrán csapatok közel 50 ezer katonával szemben harcolnak Kurszkban.
„Egyértelmű, hogy Moszkva addig nem kezd semmilyen tárgyalást, amíg az utolsó ukrán katonát is ki nem rúgják Kurszkból” – mondta Konsztantyin Remcsukov, a Nyezaviszimaja Gazeta című orosz lap főszerkesztője a The Washington Postnak. Hozzátette:
Putyin nem akarja, hogy Kurszkot alkudozásra használhassa fel az ukrán fél.
Az orosz elnök ragaszkodása ahhoz, hogy az egyezségnek tükröznie kell a szárazföldön húzódó frontvonalak „realitását”, arra utal, hogy Kurszk visszafoglalásában is bízik – mondta Remcsukov a lapnak.
A The Washington Post azt is megjegyezte, hogy egy orosz katonai blogger, Mihail Zvincsuk is arra számít, hogy Kurszkot a következő hetekben vagy hónapokban visszafoglalják. „Úgy vélem, hogy a kurszki kérdés mindenképpen megoldódik Trump beiktatása előtt” – mondta.
Ezenkívül állítólag a NATO szövetséges országai is úgy vélik, hogy Putyin megpróbálja visszaszerezni az Ukrajnától elvesztett összes területet, mielőtt Donald Trump januárban hivatalba lépne, és béketárgyalások kezdődhetnének – tette hozzá a Sky News.
Egy orosz hírszerzési hajót kísértek ki az Ír-tengerről, miután belépett az ír ellenőrzés alatt álló vizekre, és egy olyan területen tartózkodott, ahol kritikus energia- és internetes tenger alatti vezetékek és kábelek találhatók. A Jantar kémhajót drónokkal üzemeltették – közölte a The Guardian.
A Jantar nevű hírszerző hajót akkor vették észre, amikor a brit védelmi erők más orosz hajókat figyeltek meg a keleti parti vizek közelében. Az ír haditengerészet LÉ James Joyce nevű hajója kísérte ki pénteken hajnalban az ír kizárólagos gazdasági övezetből, majd a légierő figyelte a mozgását, miközben a hajó dél felé tartott.
A kémhajó jelenléte újabb aggodalmakat váltott ki az Írország és az Egyesült Királyság között futó kábelek biztonságával kapcsolatban, amelyek globális internetes forgalmat szállítanak a technológiai cégek, köztük a Google és a Microsoft által üzemeltetett hatalmas adatközpontokból, amelyek EU-s bázisa Írországban található.
„Ismét látjuk, hogy az orosz haditengerészet Nyugat-Európa védelmét vizsgálja. Ez egy újabb ébresztő, hogy Írországnak meg kell erősítenie haditengerészeti képességeit, és el kell mélyítenie kapcsolatait az európai tengerbiztonsági partnerekkel” – nyilatkozta Edward Burke, a University College Dublin háborútörténeti adjunktusa.
Az Európai Unió november 25. és december 10. között Bergenben, Németországban tartja a LIVEX nevű hadgyakorlatának idei évi második részét – olvasható az Európai Külügyi Szolgálat (EEAS) honlapján.
Mint írták, a LIVEX a szélesebb körű MILEX24 katonai gyakorlat része, amely egy parancsnoki gyakorlatrészt is tartalmaz. „Fontos lépés az Európai Unió gyorsreagálású bevetési képessége (EU RDC) teljes műveleti képességének megvalósítása felé, amely az EU stratégiai iránytűjének egyik legfontosabb eredménye. Az EU RDC célja, hogy az EU határain kívüli válsághelyzetekre való reagálásra akár 5000 fős moduláris haderő telepítését tegye lehetővé” – fogalmaztak.
A kombinált, többnemzeti gyakorlatot az unió többnemzetiségű katonai egysége – az Eurocorps –, valamint a német hadsereg-parancsnokság parancsnoksága alatt hajtják végre. A gyakorlat a német vezetésű European Challenge 2024 hadgyakorlatra épül, és az unió 15 tagállama (köztük Magyarország) vesz részt rajta, több mint 1700 katonával.
Az Európai Unió egy új szankciós csomagon dolgozik, amelynek célja, hogy az Oroszország által az olaj piacra juttatására használt árnyékflotta ellen irányuljon. Ezenkívül előkészítenek egy ennél is nagyobb szankciós csomagot, amelyet még a háború harmadik évfordulója, vagyis jövő év február 24. előtt bevetnének – tudta meg a Bloomberg.
A hírügynökségnek több anonim, az ügyet ismerő forrás mondta azt, hogy az előbbi csomagot még az év vége előtt jóváhagynák, amely várhatóan a kereskedelemben részt vevő magánszemélyek elleni szankciókat is tartalmazni fog. A tagállamok még tárgyalnak a részletekről, és mind a 27 állam jóváhagyása szükséges.
A hírügynökség ezzel kapcsolatban megjegyezte azt is, hogy
Az elmúlt hónapokban az EU számára egyre nehezebbé vált a csomagok jóváhagyása, mivel Magyarország gyakran vétójoggal élt a tárgyalások alatt.
Az orosz olajkereskedelem ellen már többször is szankciókat vezetett be az EU, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság, de ezek eddig csak mérsékelten éreztették hatásukat. Az árnyékflotta segítségével keletkező profit „ Vlagyimir Putyin háborús gépezetét táplálja, és az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és az EU prioritásként kezeli ennek csökkentését” – írta a Bloomberg.
Mint írtuk, a hírügynökség szerint az EU már a következő csomagon is dolgozik, és arra készülnek, hogy ezt már a jövő évben fogadják el, amikor az EU Tanácsának soros elnöksége Magyarországról Lengyelországra száll.
Ez a csomag további kereskedelmi korlátozásokat, valamint az orosz mezőgazdasági termékekre kivetett további vámokat tartalmazhat, de a hírügynökség szerint
Egyes országok azt szeretnék, ha az orosz cseppfolyós olaj (LNG) kereskedelme is célkeresztbe kerülne.
A Bloomberg szerint az intézkedéseket már januárban ismertethetik, azzal a céllal, hogy még a háború harmadik évfordulója előtt el lehessen fogadni az intézkedéseket.
Takeshi Iwaya japán külügyminiszter november 16-án hajnalban egy előre be nem jelentett látogatásra érkezett Kijevbe, ezzel is kifejezve Tokió támogatását Ukrajnával szemben – írja a The Kyiv Independent.
Iwaya napközben találkozik ukrán kollégájával, Andrij Szibiha külügyminiszterrel, amit követően „lehetséges” , hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is találkozik – közölte a japán külügyminisztérium a Kyodo News hírportállal.
A találkozó az első japán miniszteri utazás Kijevbe, amióta Shigeru Ishiba miniszterelnök a múlt hónapban hivatalba lépett, és az első Ukrajnába Iwaya részéről, akit szeptemberben neveztek ki először erre a posztra.
A kijevi látogatás valószínűleg válaszul szolgál az Ukrajna keleti frontja mentén állomásozó észak-koreai csapatok jelenlétére, valamint az Egyesült Államok által a megválasztott elnök, Donald Trump megválasztása után nyújtott katonai támogatással kapcsolatos jövőbeli bizonytalanságra is.
Tamila Taseva, az ukrán elnöknek a Krími Autonóm Köztársaságba delegált állandó képviselője arról számolt be, hogy a Ryanairrel tavaly együttműködési megállapodást írtak alá az Ukrajna 2050 című rendezvényen. Ennek értelmében a légitársaság indíthatna elsőként járatokat a félszigetre, amennyiben a Krím „felszabadul” – számolt be a Spabook turizmusportál.
Mint írták, mindez egy Párbeszédek a jövőről című beszélgetben hangzott el, amelyről az ukrán sajtó is közölt egy rövid kivonatot.
A Ryanair vezetői kijelentették, hogy a Krím felszabadulása és a biztonság garantálása után készek elsőként belépni a Krímbe és újraindítani a járatokat. Ez a turisztikai potenciálról szól, hogy ne csak olcsó turizmus legyen a Krímben, ahogyan mi emlékszünk rá, hanem nagy láncok jöjjenek be
– fogalmazott Tamila Taseva.
A Krímbe a félsziget 2014-es elfoglalása óta csak Oroszországból érkeznek légijáratok, de most a konfliktus miatt azok sem repülnek túl gyakran. A szimferopoli nemzetközi reptér jelenleg hetente pár gépet fogad és indít a Flightradar szerint, amelyek mind a Smartavia légitársasághoz tartoznak (és nekik is csak Szimferopol és Moszkva, valamint Szimferopol és Szentpétervár között közlekednek a járataik).
Az Európai Unió további szankciók bevezetésére készül az orosz hadigépezet feltámasztásában részt vevő iráni magánszemélyek és entitások ellen – jelent meg a The Kyiv Independent oldalán.
„Lesznek további szankciók. Politikai megállapodásunk van az Irán elleni második csomagról, amiért ballisztikus rakétákkal adnak át továbbra is Oroszországnak” – közölte egy meg nem nevezett forrás.
Az Unió és más nyugati hatalmak azután sújtották a perzsa államot szankciókkal, miután kiderült, hogy Teherán Fath-360 típusú ballisztikus rakétákat szállított Moszkvának. A legutóbbi szankciócsomag egy iráni személyt, valamint négy olyan iráni entitást céloz meg, melyek katonai árukat szállít Oroszországba.
„Folytatni akarjuk az Iránra nehezedő nyomást, világos üzenetet küldve Teheránnak, hogy le kell állítania a katonai együttműködést Oroszországgal" – mondta az EU-tisztviselő.
Az ukrán-magyar határszakaszon 5012-en léptek be Magyarországra pénteken, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 4736-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek - tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szombaton az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 16 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ez 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért - áll a közleményben.
„Ez egy 170mm-es észak-koreai Koksan önjáró [löveg – a szerk.] Krasznojarszkban, Szibéria közepén. Nem kétséges, hogy Nyugat felé jön és az se nagyon, hogy nem orosz katonák fogják kezelni” – írta Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő egy Facebook-posztban.
Az orosz közösségi médiában terjedő fotót előzőleg ellenőrizték, és sikerült megerősíteni, hogy valóban Krasznojarszkban készült. Demkó Attila azt írta a vélhetően Ukrajnába tartó felszerelésről, hogy „akár 60 km lőtáv, elég komoly eszköz, persze itt is a számok fognak dönteni. Pár db semmin sem változtat.
Hozzátette: „az viszont tény”, hogy az orosz tüzérség után az észak-koreai „a legnagyobb a világon - 10 000 db körül. Tehát elméletileg adhatnak sokat - többet mint az EU és az USA együttvéve, ráadásul katonákkal együtt. Ez a mennyiség persze nem jelent minőséget, de hatalmas” – írta a szakértő (bár a kommentek közt volt, aki felhívta a figyelmet, hogy az oroszoknak nincs 170 milliméteres lőszerük, ezért „logisztikai rémálom” lehet az, hogy külön be kell szerezni a muníciót).
Az Army Recognition katonai portál saját írásában emlékeztetett arra, hogy az M1989 Koksant elsősorban a Koreai Néphadsereg használja, és egyes jelentések szerint a koreai demilitarizált övezet (DMZ) közelében is vannak ilyen lövegek, ahol a nagy hatótávolságú képességei jelentős fenyegetést jelentenek a dél-koreai célpontokra. Észak-Korea emellett olyan országokba is exportálta az M1989-est, mint Irán (éles harci helyzetben 1987-ben, az iráni-iraki háborúban vetették be először az eszközt, ahol sikeresen vizsgázott).
A portál szerint a Koksan stratégiai értéket elsősorban az 170 mm-es kaliberének köszönheti, amely a modern tüzérségben továbbra is ritka. Mint írták, az említett hatótávolság hasonló ahhoz a NATO-tól származó tüzérségéhez, amelyet jelenleg az ukrán erők használnak,
és ezért is lehet fontos Oroszországnak, hogy ellensúlyozni tudja ezt a képességet.
Mint írták, a Kokansok bevetése összefüggésbe hozható a nagy hatótávolságú orosz tüzérségi eszközök – különösen a 2S7 Pion egységek – jelentős veszteségeivel, amelyek közül egyes jelentések szerint közel harminc megsemmisült vagy súlyosan megrongálódott. Ugyanakkor szintén megjegyezték, hogy „az orosz arzenálba való integrálása logisztikai kihívásokat jelent, mivel a 170 mm-es kaliber nem gyakori az orosz ellátási láncban, így vagy közvetlen lőszertámogatásra van szükség Észak-Koreából, vagy külön utánpótlási vonalakra”.
Bár azt korábban már dokumentálták, hogy Észak-Korea fegyvereket szállít Oroszországnak, a Koksanhoz hasonló nagy hatótávolságú tüzérségi rendszerek bevonása jelentős változást képvisel, amelynek operatív jellegű következményei is vannak [...] Phenjan számára ez a Moszkvával való együttműködés ritka lehetőséget jelent arra, hogy megerősítse kapcsolatait egy nagyhatalommal, és potenciálisan gazdasági vagy technológiai segítséget biztosítson
– összegzett a portál, megjegyezve: a fegyverek átadása sérti az ENSZ észak-koreai fegyverexportra vonatkozó szankcióit, „ami fokozott nemzetközi ellenőrzést és szankciókat vonhat maga után az együttműködést elősegítő logisztikai hálózatokkal szemben”.
Emir Kusturica szerb rendező a RIA Novosztyinak adott interjújában kijelentette, hogy hajlandó lenne filmet készíteni Vlagyimir Putyin orosz elnökről.
Bármikor kész lennék filmet készíteni Vlagyimir Vlagyimirovicsról, mint történelmi személyről
– mondta a rendező, bár azt is megjegyezte, hogy egyelőre nem kapott felkérést erre.
Kusturica idén áprilisban látogatást tett a Kremlben, hogy támogatást kérjen egy filmhez Vlagyimir Putyintól. A rendező korábban többször is Oroszország mellett foglalt állást az ukrajnai konfliktusban (miután alig két nappal az invázió előtt derült ki, hogy ő lett az orosz hadsereg színházának főigazgatója).
Emir Kusturica a RIA Novosztyinak azzal kapcsolatban is kifejtette véleményét, hogy mennyiben függhet az ukrajnai események alakulása az amerikai elnökválasztás eredményétől.
Az, hogy mi fog történni Ukrajnában, nem az amerikai választásoktól függ. Erről Vlagyimir Vlagyimirovicsnak és az amerikaiaknak kell dönteniük
– mondta a rendező, aki szerint az amerikai elnök személye nem annyira fontos ebben a folyamatban (bár azt elismerte, hogy Donald Trump győzelme számukra „jobb”, mintha Kamala Harris nyert volna).
A légvédelmi rendszerek az előző éjjel 34 ukrán drónt lőttek le orosz terület felett – jelentette a védelmi minisztérium szombat reggel a RIA Novosztyi állami hírügynökség szerint.
„Az elmúlt éjszaka folyamán meghiúsultak a kijevi rezsim azon kísérletei, hogy terrorista támadásokat hajtson végre” – írták a közleményben A tárca szerint
Az oroszok azt is közölték, hogy a Kalugai területen egy lezuhant drón felrobbant Ljudinovo város külterületén, ezt a helyi kormányzó, Vlagyiszlav Sapsa jelentette be. Elmondása szerint nincsenek áldozatok vagy komolyabb károk az infrastruktúrában, de több ház ablakai megrongálódtak, és egy katasztrófavédelmi csoport dolgozik a helyszínen.
Más régiók hatóságai nem jelentettek áldozatokat vagy károkat azokon a helyszíneken, ahol a drónokat elfogták.
Késő estétől kezdve egészen a hajnali órákig orosz dróntámadások zajlottak Ukrajnában.
Az Ukrajinszka Pravda szerint először 20.47-kor jelentette az ukrán hadsereg, hogy orosz drónok tartanak az ország felé. Az eszközök számos ukrán régióba behatoltak, az ország északi, keleti és déli részein egyaránt.
Végül 10 órával később, 6.50-kor jelentette a hadsereg, hogy többé nincs veszély. Az ukrán légierő később kiadott egy jelentést, amely szerint
összesen 83 drón érkezett, amelyek közül 53-at lelőttek, 30 pedig eltűnt a radarokról az elektronikus hadviselésben használt zavaróeszközöknek köszönhetően.
A jelentés szerint a harkivi régió felé egy rakétát is kilőttek az oroszok, azt nem sikerült elfogni.
Az Európai Unió keményen fel kíván lépni Pekinggel szemben, amennyiben kiderül, hogy a kínaiak olyan katonai drónokat gyártanak, melyeket Oroszországba szállítanak az Ukrajna elleni háborúhoz – jelentette ki egy magas rangú uniós tisztviselő a Politico szerint.
Hírszerző forrásokból arról értesültünk, hogy Kínában létezik egy gyár, ahol Oroszország számára készítenek drónokat. Ha ezek az információk valósnak bizonyulnak, akkor ennek következményei lesznek
– jelentette ki határozottan a névtelenséget kérő tisztviselő.
Három – szintén névtelen nyilatkozó EU-diplomata – szerint az európai külügyminiszterek közelgő brüsszeli csúcstalálkozóján a téma kiemelt figyelmet kap majd. Azt azonban nem részletezték, hogy milyen lépéseket tenne az Európai Unió Kínával szemben, ha a hírek bizonyságot nyernek. Iránnal szemben már alkalmazott szankciót korábban az Unió, amiért fegyvereket szállított Oroszországba. Pekinggel szemben hasonló lépésekre lehetne számítani.
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter telefonbeszélgetést folytatott Antonio Tajani olasz külügyminiszterrel, a felek a kétoldalú együttműködés továbbfejlesztésének lépéseiről tárgyaltak, írja az Interfax.
„Az olasz kollégámmal, Antonio Tajanival folytatott beszélgetés alatt megköszöntem Olaszország vezető szerepét és Ukrajnának nyújtott erőteljes támogatását a G7-elnökség ideje alatt. Megvitattuk a kétoldalú együttműködésünk továbbfejlesztésének lépéseit, és egyeztettük álláspontjainkat a fontos nemzetközi események előestéjén” – írta az ukrán külügyminiszter az X közösségi médiaplatformon.
Tajani a maga részéről azt írta, hogy az ukrán miniszterrel folytatott beszélgetés alatt megerősítette Ukrajnának nyújtott teljes támogatását. Megvitatták továbbá a G7-ek külügyminisztereinek találkozóját és az újjáépítésről júliusban Olaszországban tartandó konferenciát. „Az olasz kormány továbbra is az igazságos békéért dolgozik” – mondta a miniszter.
Oroszország ideiglenes korlátozásokat vezetett be a dúsított urán Egyesült Államokba irányuló exportjára az orosz kormány internetes oldalán pénteken nyilvánosságra hozott közlemény szerint, írja az MTI.
Oroszország rendelkezik a világ urándúsítási kapacitásának mintegy 44 százalékával, és az amerikai nukleáris üzemanyagimport mintegy 35 százaléka Oroszországból származott az amerikai atomenergetikai hivatal szerint.
Májusban Joe Biden amerikai elnök aláírta az orosz dúsított urán behozatalára 2024-2027 között vonatkozó korlátozást, illetve 2028-tól tilalmat, azzal a meghagyással, hogy ellátási zavarok esetén ez alól felmentést adhat ki.
A pénteki orosz kormányközlemény szerint „a döntés Putyin utasítására született, válaszul az Egyesült Államok által bevezetett korlátozásra és tilalomra”.
A tilalom konkrétan a dúsított uránnak az Egyesült Államokba vagy az Egyesült Államok joghatósága alá tartozó személyekkel kötött külkereskedelmi szerződések alapján történő kivitelére vonatkozik. Kivételt képeznek a Szövetségi Műszaki és Exportellenőrzési Szolgálat által kiadott egyszeri engedélyek alapján történő szállítások.
Az ukrán kormány ragaszkodik ahhoz, hogy Németország még a jövő évi előrehozott Bundestag-választások előtt hozza meg a szükséges döntéseket az Ukrajnának történő további fegyverszállításokról – írja az Ukrajinszka Pravda.
Mint Olekszij Makejev, Ukrajna németországi nagykövete elmondta, „mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a tervezett megrendelések zökkenőmentes megvalósítása és a további segítség finanszírozása az új évben biztosított legyen”.
A diplomata kiemelte, hogy a Bundestag a koalíció bukása után is képes döntéseket hozni, és jóváhagyhatja a következő fegyverszállítmányokat. „A többség a mi oldalunkon volt és marad” – hangsúlyozta.
Szeptemberben arról számoltak be, hogy a német kormány az év végéig újabb 1,4 milliárd euró értékű fegyvercsomagot tervez Ukrajnának szállítani, annak ellenére, hogy a Kijevnek nyújtott katonai támogatásra szánt költségvetési források már nagyrészt kimerültek.
A litván nemzetvédelmi minisztérium sajtószolgálata közölte, hogy az Európai Unió finanszírozza a Piorun rövid hatótávolságú mobil légvédelmi rakétarendszerek közös beszerzését Litvánia, Lengyelország, Észtország és Norvégia számára – írja az Interfax.
„Litvánia Lengyelországgal, Észtországgal és Norvégiával együtt fontos szándéknyilatkozatot írt alá” – áll a védelmi minisztérium közleményében. A hadsereg közölte, hogy a légvédelmi rakétarendszerek tervezett közös beszerzését az Európai Unió pénzügyi eszközéből finanszírozzák, amelynek célja az európai védelmi ipar megerősítése az uniós országok közös beszerzései révén (EDIRPA).
Mint írják, a közös fegyverbeszerzés nagyon fontos, mert többek között elősegíti az uniós országok integrációját és a fegyverek egységesítését, segít megtakarítani a költségvetési forrásokat és erősíti a védelmi képességeket.
Olaf Scholz német kancellár az „igazságos és tartós béke” kezdetét jelentő ukrajnai béketárgyalások megkezdésére szólította fel Vlagyimir Putyin orosz elnököt pénteki telefonbeszélgetésük alatt, írja az MTI.
A kancellár közel két év szünet után tárgyalt az orosz elnökkel, akitől az orosz csapatok Ukrajnából való kivonását követelte, és megerősítette, hogy Németország töretlenül támogatja Ukrajnát.
Scholz elítélte az ukrán polgári infrastruktúra elleni orosz légitámadásokat, továbbá arra figyelmeztetett, hogy az észak-koreai csapatok orosz oldalon való bevetése komoly eszkalációt okozhat a háborúban.
Az ukrán elnöki hivatal pénteken arról adott ki közleményt, hogy Olaf Scholz Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is telefonos egyeztetést folytatott, ahol a kancellár beszámolt arról, hogy az év végére megérkezik Ukrajnába a Németországból küldött hatodik IRIS-T légvédelmi rendszer is.