Változatlan Vlagyimir Putyin orosz elnök ukrajnai háborúval kapcsolatos álláspontja – jelentette ki vasárnap Olaf Scholz német kancellár, egyúttal védelmébe vette az orosz vezetővel november 15-én folytatott telefonbeszélgetését.
Németország kancellárja a brazíliai G20-csúcsra indulva a berlini repülőtéren adott nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy fontos volt Oroszország elnökének tudtára adni, nem számíthat arra, hogy a Nyugat feladja a kijevi vezetés támogatását. A német kancellár, tekintettel Donald Trump győzelmére az amerikai elnökválasztáson, beszélt arról is, hogy nem lenne jó, ha Washington rendszeres kapcsolatban állna Putyinnal, európai vezetők pedig nem.
A beszélgetés ugyan nagyon részletekbe menő volt, de annak felismeréséhez járult hozzá, hogy vajmi kevés változott az orosz elnök háborúval kapcsolatos nézeteit illetően, és ez nem jó hír
– fogalmazott Olaf Scholz, hozzátéve, hogy az ukrán vezetés továbbra is számíthat Németország segítségére.
Mint mondta, továbbra is érvényes az az alapvetés, hogy Ukrajna nélkül nem születhet döntés Ukrajna jövőjét illetően. Kijelentette, hogy Németország továbbra is a kijevi kormányzat legnagyobb támogatója az EU-n belül. „Leszállítjuk, amit ígértünk” – fűzte hozzá a kancellár az MTI beszámolója szerint.
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is. Jó pihenést kívánunk!
Ukrajnának erősebb légvédelemre van szüksége – jelentette ki vasárnap Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, nem sokkal az Ukrajnát ért orosz légicsapásokat követően.
A főképviselő az X-en közzétett üzenetében kiemelte, hogy az orosz fél az ukrán energetikai infrastruktúrát is támadta, és hozzátette, hogy a Kijevnek küldendő légvédelmi felszerelés ügyét az EU jövő héten tartandó védelmi, illetve külügyi tanácsülésén is be fogja terjeszteni.
Russia launched a massive missile and drone attack today, terrorizing civilians across Ukraine and specifically targeting energy infrastructure, incl nuclear, ahead of winter.
— Josep Borrell Fontelles (@JosepBorrellF) November 17, 2024
Ukraine needs more air defense—now. This is the priority I will present to ministers at #FAC + FAC DEF.
Herman Haluscsenko ukrán energiaügyi miniszter a Telegram üzenetküldő alkalmazásban jelentette be, hogy vasárnap hajnalban heves rakétatámadások érték Ukrajna-szerte az energetikai létesítményeket, ami miatt le kellett kapcsolni az áramszolgáltatást – írja az MTI.
Ismert orosz ellenzékiek vezetésével tartottak tüntetést vasárnap Berlinben, a megmozdulás résztvevői egyebek között bírálták Vlagyimir Putyin orosz elnököt az ukrajnai háború miatt, és demokráciát követeltek Oroszországban.
Az embereket Julija Navalnaja, a börtönben meghalt Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus emigrációban élő özvegye vezette, Ilja Jasin és Vlagyimir Kara-Murza – fogolycsere útján kiszabadult – orosz ellenzékiek oldalán.
A Brandenburgi kapun is áthaladó menet várhatóan az orosz nagykövetségig vonul majd.
A menet követeli az orosz csapatok haladéktalan kivonását Ukrajnából, Vlagyimir Putyin orosz elnök elítélését háborús bűnösként, valamint minden politikai fogoly elengedését Oroszországban
– áll a tüntetők közleményében az MTI híradása szerint.
Jasin saját korábbi közleményében úgy fogalmazott, hogy a tüntetés célja megmutatni a világnak, hogy „van egy békés, szabad és civilizált Oroszország”.
A vasárnapi orosz hadijelentés szerint az orosz hadsereg az elmúlt napon hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előrenyomult, és 23 ellentámadást vert vissza. A moszkvai összegzés szerint a „különleges hadművelet” övezetében több mint 1600, Kurszk irányában pedig mintegy 320 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan – számolt be róla az MTI.
A moszkvai katonai tárca az elmúlt nap folyamán az Ukrajnában megsemmisített katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel hat lőszerraktárat, egy tengeri és egy légilőszerraktárt, négy harckocsit és 15 egyéb páncélozott harcjárművet, egy lengyel gyártmányú 155 milliméteres önjáró tarackot, négy francia HAMMER irányított légibombát, amerikai HIMARS-sorozatvetők két rakétáját, továbbá 108 repülődrónt és négy legénység nélküli motorcsónakot a Fekete-tenger északnyugati részén.
A moszkvai katonai tárca szombaton a Donyecki régióban lévő Lenyinszkoje (ukránul Verhnyoelancsik) és Makarivka elfoglalásáról tett bejelentést. Kurszk irányában a vasárnapi orosz hadijelentés szerint az ukrán fél egyebek mellett egy német Marder gyalogsági harcjárművet és négy egyéb páncélozott harcjárművet veszített. Moszkva szerint a régióba augusztus 6-án betörő ukrán erők több mint 33 250 embert, 213 harckocsit, 137 gyalogsági harcjárművet, 115 páncélozott személyszállító járművet, 1171 páncélozott harcjárművet, 954 gépkocsit, 285 tüzérségi löveget és 40 sorozatvetőt veszítettek.
Vasárnap délután a tárca arról számolt be, hogy a Kurszki régióban lévő Olgovszkaja Roscsánál az orosz Észak csoportosítás meghiúsította bekerített ukrán csapatok kitörési kísérletét. A beszámoló értelmében hajnalban 15-20 fős csoportok próbáltak meg áttörni, ám az ukrán fél végül több mint 80 halottat és mintegy 40 sebesültet veszített, 24 katonája pedig megadta magát.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók településeiről is jelentettek vasárnap ukrán tüzérségi és dróntámadást. Ukrán pilóta nélküli repülőszerkezet oltotta ki Julija Kuznyecova, a Kurszk megyei Narodnaja Gazeta című lap főszerkesztőjének életét. A drón egy rendőrségi személyautót talált el, amelyben Kuznyecova mellett az újság elektronikus tördelője és egy rendőr ült, ők mindketten megsebesültek.
A Pervij Kanal orosz állami tévécsatorna szerkesztősége felszólította az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetét (UNESCO), hogy főigazgatójának, a francia Audrey Azoulay-nek az újságírók biztonságáról és a büntetlenség problémájáról szóló, 2022–2023-ra vonatkozó zárójelentésébe foglalják bele az orosz média képviselőinek halálára és sebesülésére vonatkozó adatokat is. A jelentést november 21–22-én terjesztik Párizsban az UNESCO Nemzetközi Kommunikációfejlesztési Programjának kormányközi tanácsa elé. A tervezetben ugyanakkor nem történik említés az említett időszakban életüket vesztett és megsérült orosz újságírókról.
Tömeges csapást mértek vasárnap reggel az orosz fegyveres erők nagy hatótávolságú légi és tengeri precíziós fegyverekkel, valamint csapásmérő drónokkal az ukrán hadiipart ellátó, kritikus energetikai infrastrukturális létesítményekre és hadiipari vállalatokra – jelentette be vasárnap a moszkvai védelmi minisztérium az MTI beszámolója szerint.
Az orosz taktikai légierő gépei, a rakéta- és tüzérségi erők, valamint drónok katonai repülőterek infrastruktúráját, gázkitermelő telepeket, a hadiipar szempontjából fontos energetikai objektumokat, valamint egy drónraktárt támadtak a beszámoló értelmében.
Szergej Lebegyev, az oroszpárti „mikolajivi földalatti mozgalom koordinátora” úgy fogalmazott, hogy Ukrajna-szerte 63 objektumot talált el a vasárnap reggeli rakéta- és dróntámadás. Közölte, hogy Odesszában és Ivano-Frankivszk megyében az energiahálózatot, Krivij Rihben egy hadfelszerelést tároló raktárt és egy üzemanyag-szállító szerelvényt, a Lviv megyei Sztrijben pedig egy katonai repülőteret ért csapás.
A tisztviselő azt állította, hogy Mikolajivban egy tengeri drónokat összeszerelő üzemet ért támadás, amely 12 katonát is megölt, mintegy harmincat pedig megsebesített, köztük külföldieket is. Lebegyev szerint a támadás idején a létesítményben helyi alkalmazottak mellett angolul beszélő hadmérnökök tartózkodtak. Elmondta, az Odessza megyei hatóságok október 14-től külföldiek számára korlátozták a Fekete-tenger partvidékének megközelítését.
Elina Valtonen, Finnország külügyminisztere arra szólította fel az európai vezetőket, hogy tartózkodjanak minden további telefonhívástól Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – derül ki a finn tárcavezető ARD-nek adott nyilatkozatából.
A legfontosabb, hogy megértsük, nem szabad még egyszer versenyezni a Kreml figyelméért. Nem segít, ha az európai államok vezetői összehangoltan vagy koordinálatlanul telefonálnak Vlagyimir Putyinnal
– fogalmazott a német médiumnak a külügyminiszter, aki szerint összehangolt reakcióra van szükség, nem csak az Egyesült Államokkal, de ami a legfontosabb, Ukrajnával.
Elina Valtonen kijelentette, hogy a külügyminiszterek hétfői konferenciáján az Oroszországgal szembeni új intézkedésekről, nevezetesen az „árnyékflotta korlátozásáról” tárgyalnak majd.
Donald Tusk, Lengyelország miniszterelnöke vasárnap közösségi oldalán üzent Olaf Scholz német kancellárnak, kommentálva Oroszország Ukrajna ellen vasárnapra virradóra indított légitámadását.
Senki sem fogja megállítani Putyint telefonhívásokkal. Az éjszakai támadás, amely az egyik legnagyobb ebben a háborúban, bebizonyította, hogy a telefondiplomácia nem helyettesítheti az egész Nyugat valódi támogatását Ukrajnának
– jelentette ki a lengyel kormányfő.
A miniszterelnök kijelentette, hogy a következő hetek meghatározóak lesznek, nemcsak a háború, hanem a „jövőnk szempontjából” is. A lengyel kormányfő még pénteken az X-en azt írta: Olaf Scholz telefonon tájékoztatta őt a Vlagyimir Putyinnal folytatott beszélgetés tartalmáról. Donald Tusk akkor „elégedettséggel fogadta”, hogy az orosz elnökkel beszélve a német kancellár „nemcsak hogy egyértelműen elítélte az orosz agressziót, hanem megismételte a lengyel álláspontot is: semmit Ukrajnáról Ukrajna nélkül”.
No-one will stop Putin with phone calls. The attack last night, one of the biggest in this war, has proved that telephone diplomacy cannot replace real support from the whole West for Ukraine. The next weeks will be decisive, not only for the war itself, but also for our future.
— Donald Tusk (@donaldtusk) November 17, 2024
Izsevszkben vasárnap este egy pilóta nélküli légi jármű megtámadta az orosz védelmi minisztérium megrendeléseit teljesítő Kupol gyárat – közölte az Ukrajinszka Pravda.
A robbanás helyi idő szerint november 17-én reggel hét óra körül történt. Szemtanúk egy repülőgéphez hasonó drón repüléséről számoltak be. A lakásokban megremegtek a falak, az autókon megszólalt a riasztó.
A gyár személyzetét evakuálták, egy embert közepesen súlyos állapotban vittek kórházba.
Ez az első – hatóságok által – megerősített dróntámadás Udmurtföldön. Izsevszkben három bevásárlóközpontot szereltek fel dróngyártásra. A cégek megvásárolták az épületeket, és erőszakkal kilakoltatták a helyiségek bérlőit.
Egy évvel ezelőtt Izsevszk lakói céltáblákat festettek az épületekre, hogy tiltakozzanak a katonai létesítményeknek a városfejlesztés közepén történő elhelyezése ellen.
Észak-Korea mintegy ötven M–1989 Koksan önjáró löveget és 20 rakétavetőt küldött Oroszországba, amelynek egy része Kurszk régiójába érkezett – közölte a Financial Times ukrán titkosszolgálati adatokra hivatkozva.
Az ukrán tisztviselők azután adtak tájékoztatást az eszközökről, hogy a héten egy észak-koreai lövegekről készült fotó terjedt el a közösségi médiában. A fotó, amely feltehetően a közép-oroszországi Krasznojarszk régióban készült, több, vasúton szállított eszközt ábrázol.
Mint írtuk, Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő szerint nem kétséges, hogy az eszközt nem orosz katonák fogják kezelni. „Akár 60 kilométeres lőtáv, elég komoly eszköz, persze itt is a számok fognak dönteni. Pár darab semmin sem változtat” – tette hozzá az elemző. A mostani információk szerint azonban nem egy-két darabról, hanem félszáz nehézfegyverzetről van szó.
Az utóbbi egy hét alatt Oroszország 140 különféle rakétát, több mint 900 irányított légi bombát és több mint 600 csapásmérő drónt vetett be – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki egy videót is megosztott a csapások következményeiről.
Az államfő azt is közölte a vasárnapi orosz támadással kapcsolatban, hogy „F-16-os pilótáink mintegy 10 légi célpontot lőttek le”, és hozzetette, hogy több régióban még folyamatban vannak a javítások.
Az orosz terroristák ismét megpróbálnak megfélemlíteni minket hideggel és áramszünetekkel, megismétlik akcióikat, és ezzel próbálnak meg eredményeket elérni. Az egész világ látja és tudja, hogy az abszolút gonosz ellen védekezünk, amely nem ért más nyelvhez, csak az erőhöz. Egységre van szükségünk, a világnak egységre van szüksége. Csak együtt tudjuk megállítani ezt a gonoszt
– írta Volodimir Zelenszkij.
Oroszország hajnali rakéta- és dróntámadása „a háborús bűnös Putyin” válasza azoknak, akik az utóbbi időben felhívták vagy meglátogatták őt – írta Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter egy közösségi médiás posztban.
A külügyi tárca vezetője szó szerint azt írta:
Oroszország az egyik legnagyobb légitámadást indította el: drónok és rakéták [indultak] békés városok, alvó civilek, kritikus infrastruktúra ellen. Ez a háborús bűnös Putyin igazi válasza mindazoknak, akik nemrégiben felhívták és meglátogatták. Az erőnkből származó békére van szükségünk, nem megbékélésre.
Russia launched one of the largest air attacks: drones and missiles against peaceful cities, sleeping civilians, critical infrastructure. This is war criminal Putin’s true response to all those who called and visited him recently. We need peace through strength, not appeasement.
— Andrii Sybiha 🇺🇦 (@andrii_sybiha) November 17, 2024
A minap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is hasonló véleményt fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy miként lehetnek tárgyalások Oroszországgal.
Változatlan Vlagyimir Putyin orosz elnök ukrajnai háborúval kapcsolatos álláspontja – jelentette ki vasárnap Olaf Scholz német kancellár, egyúttal védelmébe vette az orosz vezetővel november 15-én folytatott telefonbeszélgetését.
Németország kancellárja a brazíliai G20-csúcsra indulva a berlini repülőtéren adott nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy fontos volt Oroszország elnökének tudtára adni, nem számíthat arra, hogy a Nyugat feladja a kijevi vezetés támogatását. A német kancellár, tekintettel Donald Trump győzelmére az amerikai elnökválasztáson, beszélt arról is, hogy nem lenne jó, ha Washington rendszeres kapcsolatban állna Putyinnal, európai vezetők pedig nem.
A beszélgetés ugyan nagyon részletekbe menő volt, de annak felismeréséhez járult hozzá, hogy vajmi kevés változott az orosz elnök háborúval kapcsolatos nézeteit illetően, és ez nem jó hír
– fogalmazott Olaf Scholz, hozzátéve, hogy az ukrán vezetés továbbra is számíthat Németország segítségére.
Mint mondta, továbbra is érvényes az az alapvetés, hogy Ukrajna nélkül nem születhet döntés Ukrajna jövőjét illetően. Kijelentette, hogy Németország továbbra is a kijevi kormányzat legnagyobb támogatója az EU-n belül. „Leszállítjuk, amit ígértünk” – fűzte hozzá a kancellár az MTI beszámolója szerint.
Elsősorban az ukrán hőerőműveket károsította Oroszország vasárnapi támadása – derült ki az ukrán állami energiaszolgálató, a DTEK közleményéből.
„A támadások következtében az erőművek berendezései súlyosan megrongálódtak” – írták, hozzátéve: miután a támadás véget ért, a szakembereik azonnal megkezdték a helyreállítási munkálatokat.
Hozzátették, hogy az előzetes információk szerint a létesítmények környékén senki sem sérült meg. Azt is megjegyezték, hogy idén ez már a nyolcadik nagyobb méretű támadás a vállalat energetikai létesítményei ellen, és a háború kezdete óta több mint 190 alkalommal vették célba őket az oroszok.
Kijev városában, illetve a kijevi, dnyipropetrovszki és donyecki régiókban törölték a vészhelyzeti áramszüneteket, amelyet az orosz támadás miatt kellett bevezetni – ezt szintén a DTEK közölte (más helyeken – például Odesszában – viszont továbbra is szünetelhet a szolgálatás az oroszok csapások miatt).
Roman Mrocsko, a Herszon városi katonai közigazgatási vezetője közölte, hogy két ember meghalt a városban. Kijevben szintén károkat és sérüléseket okozott az oroszok hajnali támadása.
A közigazgatási vezető szerint egy orosz drón csapódott be egy autóba, és a benne utazó 58 éves férfi, valamint 51 éves nő meghalt. Két másik férfi robbanások, repeszek miatt szenvedett sérüléseket, és egy autóbusz is tűz alá került Herszon egyik kerületében (ott nem sérült meg senkI). Egy 67 éves nő pedig egy orosz tüzérségi csapás miatt kért orvosi segítséget – tette hozzá Mrocsko.
Kijev Pecserszk nevű kerületében szintén károkat okozott az orosz támadás. Mint az Ukrajinszka Pravda írja, ott egy lakóház teteje gyulladt ki az orosz támadás miatt, amiről Vitalij Klicsko polgármester számolt be a Telegram-oldalán.
Szerhij Popko, a kijevi katonai közigazgatás vezetője szerint a támadás következtében egy nő megsérült. Ezenkívül Kijev két másik kerületében is drón- és rakétatörmelékek zuhantak épületekre.
Az ukrán állami vasútvállalat két dolgozója meghalt Dnyipropetrovszk régiójában, egy nő pedig Lviv térségében vesztette életét a hajnali orosz támadás következtében – írja az Ukrajinszka Pravda.
Dnyipropetrovszkban egy depóban vesztette életét a két munkás, rajtuk kívül további három dolgozó is megsérült.
Lviv régiójában pedig egy lezuhant rakéta törmelékei végeztek az áldozattal, egy 66 éves nővel, aki egy autóban ült a támadás idején.
Rajta kívül két férfi is megsérült a helyszínen, ráadásul egy hővezetékben is károk keletkeztek, így hatezer ember átmenetileg hőellátás nélkül maradt. Ezenkívül 12 garázs is kigyulladt a támadás következtében.
A vasárnapi támadás következtében két ember meghalt Odesszában, és megsérült a régió energetikai infrastruktúrája is – írja az Ukrajinszka Pravda.
A lap szerint a regionális közigazgatás vezetője később egy tévés nyilatkozatban számolt be a két halottról. Ezenkívül egy kamasz is megsérült az ukrán katasztrófavédelem szerint, valamint több házban is tűz ütött ki, vagy kár keletkezett.
Mindeközben a régióban fennakadások vannak a hő-, a víz- és az áramellátásban is, sőt még a tömegközlekedés egy része is leállt a város polgármestere szerint.
Hasonló súlyosságú támadás érte Mikolajiv városát is, arról már korábban írtunk.
Az ukrán légvédelem az oroszok 210 eszköze – 120 rakéta és 90 drón – közül 144-et semmisített meg a vasárnap hajnali támadás alatt – közölte az ukrán légierő.
A beszámoló szerint
Az előbbiek közt egy Cirkon hiperszonikus rakéta, valamint Kinzsalok, H–101-esek, Kalibr rakéták, Iszkander–M-ek, valamint H–22/H–31P és H–59/69-esek is voltak, vagyis egy meglehetősen széles arzenált vetett be az orosz hadsereg (amellett, hogy mennyiségben is sok eszközt használtak fel most).
Maia Sandu, Moldova elnöke elítélte Oroszország legutóbbi, az ukrán energetikai infrastruktúra ellen indított támadását.
Határozottan elítélem Oroszországnak az ukrajnai energia-infrastruktúrára mért tömeges légicsapásait. Kegyetlen és elfogadhatatlan, hogy a telet fegyverként használják fel egy nemzet megfagyasztására. Moldova Ukrajna mellett áll
– írta a nemrég újválasztott moldovai államfő.
I strongly condemn Russia’s massive air strikes on power infrastructure across Ukraine.
— Maia Sandu (@sandumaiamd) November 17, 2024
Weaponising winter to freeze a nation into submission is cruel and unacceptable.
Moldova stands with Ukraine.
Ukrajna elnöke egy közösségi médiás posztban közölte, hogy Oroszország 120 rakétát lőtt ki és 90 drónt indított a hajnalban kezdődött támadásban.
„Egy masszív, kombinált támadás volt Ukrajna minden régiója ellen. Az éjszaka és a reggel folyamán az orosz terroristák különböző típusú drónokat használtak, különösen Sahíd típusúakat, de cirkálórakétákat, ballisztikus és aeroballisztikus rakétákat is” – írta.
Hozzátette azt is, hogy: „Az ellenség célpontja az energetikai infrastruktúránk volt Ukrajna-szerte. A találatok és a lezuhanó törmelékek miatt sajnos a létesítményekben károk keletkeztek. Mikolajivban egy dróntámadás következtében két ember meghalt, hatan pedig megsérültek, köztük két gyermek. Részvétem az elhunytak hozzátartozóinak és barátainak. Jelenleg a területek áram nélkül vannak, minden szükséges erőt bevetünk a következmények felszámolása és a helyreállítás érdekében.”
Végül az ukrán elnök köszönetet mondott a légvédelemben részt vevő katonáknak a munkájukért.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy rövid Facebook-posztban reagált a Kárpátalját ért orosz támadás hírére.
„Ma rakétabecsapódások történtek Kárpátalja megyében. A megyei kormányzó tájékoztatása szerint sem áldozatok, sem sérültek sincsenek Ugyanakkor ezek a ma hajnali események is arra mutatnak rá, hogy tovább kell fokozni a béketörekvéseket, mert minden egyes nap újabb és újabb pusztítással jár, s minden egyes nap a háború eszkalálódásának veszélyét hozza magával” – írta a külügyminiszter.
„Nem szép és jó az a reggel, amikor az történt, hogy az átok oroszok Kárpátalját támadták, Munkács járásában támadtak drónokkal, és a magyar kormány eddig úgy tűnik, csendben van” – mondta Gyurcsány Ferenc vasárnap reggel egy élő Facebook-videóban.
Mint a párt közleményében írták, a Demokratikus Koalíció elnöke közölte: nem érti, mi kell még ahhoz, hogy a magyar kormány észrevegye, nincs helye a „gyilkos Putyin” mellett, ha még akkor sem szólal meg, amikor az oroszok magyarlakta területeket támadnak. Pedig a magyar vérre legalább érzékenyek szoktak lenni, most mégis csendben vannak – fogalmazott.
Akkor most mi a következő lépés? Újra elmegyünk Barátság érdemrendért Moszkvába, mintha mi sem történt volna
– tette fel a kérdést Gyurcsány Ferenc, majd megjegyezte, hogy Orbánék érzékenysége mára a rinocéroszéval egyenlő, ha az oroszokról van szó. „Szégyelljék magukat, és várjuk, határozottan várjuk, hogy végre megszólaljanak, és ítéljék el az oroszok gyilkos, nem igazolható háborúját Ukrajna ellen” – zárta a videót.
Miroszlav Bileckij, a régió katonai közigazgatásának vezetője szerint két rakétát is lelőtt Kárpátalja felett az ukrán légvédelem, továbbá egy drón is lezuhant.
Bileckij nemrég egy újabb közleményt tett közzé, amelyben pontosította a korábban megjelent információkat. Mint írta:
A tisztviselő megismételte a közlést, hogy az eszközök nem okoztak károkat, sem a lakott területeken, sem az infrastruktúrában.
Mindeközben Vitalij Hlahola kárpátaljai újságíró azt az információt osztotta meg közösségi oldalán, hogy Pósaházánál már megtalálták a rakéta maradványait. Ezzel kapcsolatban azt is közölte, hogy ezt a beérkező rakétát korábban egy H–101-es típusú eszközként azonosították (azonban ezt még meg kell erősítenie a helyszíni vizsgálatnak is).
Vitalij Hlahola kárpátaljai újságíró osztott meg egy hangfelvételt az egyik robbanásról, amely Kárpátalján történt a reggeli órákban.
Mint írta, egy térfigyelő kamera rögzítette a hangot, amelyen a rakéta repülése, majd a robbanás pillanata is hallható.
Hozzátette: károkról és sérültekről nincs jelentés, és az orosz rakétákat, drónokat lelőtte az ukrán légvédelem, zajlik a roncsok felkutatása.
Lengyelország megerősítette légvédelmét, miután Oroszország az éjjel cirkáló- és ballisztikus rakétákkal, valamint drónokkal indított nagy erejű támadást Ukrajnában – jelent meg az Ukrajinszka Pravda oldalán.
„Újabb vadászgépeket küldtünk a légtérbe, a légvédelmi és a radarfelderítő rendszereket pedig a legmagasabb készültségbe helyeztük” – közölte a lengyel fegyveres erők hadműveleti parancsnoksága.
Hozzátették, fokozottan figyelik a kialakult helyzetet, és teljes készenlétben állnak, ha gyorsan kellene reagálni.
Az orosz hadsereg csapást mért az Ukrajna déli részén fekvő Mikolajiv városának egyik lakónegyedére. A támadásban két nő meghalt, többen megsebesültek, köztük gyerekek is – írja az Unian a város polgármesterére hivatkozva. A hírek szerint az egyik megsebesült gyereket kórházban ápolják, míg a másik pszichológiai segítséget kap.
A Regionális Sürgősségi Szolgálat közleménye szerint az orosz fél Sahíd 131 és 136 típusú kamikazedrónokkal támadta meg több hullámban a dél-ukrajnai várost. Az előző este szintén támadás érte Mikolajivot, akkor egy infrastrukturális intézményt ért csapás.
Az ukrán sajtó szerint Oroszország az éjjeli órákban először drónokkal, majd rakétákkal is támadta Ukrajna különböző régióit.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint a hadsereg még késő este, helyi idő szerint 21.41-kor észlelte az első drónokat. Az eszközök az éjjeli órákban végig a különböző régiók felett repültek.
Ezt követően az oroszok rakétákat is kilőttek:
Az ukrán kormányzat honlapja szerint számos régióban még mindig légiriadó van érvényben. Ezenkívül több városban is robbanások hangját lehetett hallani: Odesszából, Krivij Rihből, Dnyipróból és Zaporizzsjából egyaránt érkezett ilyen jelentés.
Több helyen pedig a támadás miatt várhatóan szünetelni fog az áramszolgálatás. A DTEK nevű ukrán állami energiaszolgálató ugyanis azt közölte, hogy Kijev városában, valamint a Kijevi, a Donyecki ésa Dnyipropetrovszki régióban „a Kijevet fenyegető rakétatámadással összefüggésben bevezethetik a rendkívüli áramkimaradások menetrendjét”. „Ez egy megelőző intézkedés” – tették hozzá.
Ukrán katonák felvételt készítettek arról, amint MaxxPro típusú páncélozott járművükbe egy drón csapódott. A felvétel a közösségi médiában kezdett terjedni.
A Russian FPV drone hit a Ukrainian MaxxPro MRAP on its way to Zaporizhzhya. The troops were unharmed. pic.twitter.com/eeJ7yt9w7F
— Clash Report (@clashreport) November 16, 2024
A benne ülő katonák állítólag többé-kevésbé sértetlenül megúszták a találatot. A Military Informant nevű Telegram-csatorna szerint a jármű a találat után is mozgásban maradt, és sikerült biztos helyre vinni vele a katonákat.
Ukrajna és Japán külügyminisztere szombaton Kijevben megállapodott, hogy vezető külügyi és védelmi tisztségviselők részvételével magas szintű kétoldalú biztonságpolitikai párbeszédet indítanak, tekintettel Oroszország Ukrajna elleni elhúzódó háborújára, amelyben újabban észak-koreai katonák is részt vesznek – írja az MTI.
Ivaja Takesi japán külügyminiszter, aki szombaton egy előre be nem jelentett látogatást tett az ukrán fővárosban, vendéglátójával, Andrij Szibihával tartott találkozója után újságíróknak kijelentette, hogy az új érintkezési forma egyaránt magába foglal kétoldalú információcserét és védelmi egyeztetést.
Japán továbbra is Ukrajna mellett áll az igazságos és tartós béke megvalósítására irányuló erőfeszítéseiben
– jelentette ki Ivaja a két miniszter közös sajtótájékoztatóján.
A találkozó elején, amelyen újságírók is jelen lehettek, Andrij Szibiha megköszönte Japánnak azt a segítséget, amelyet Ukrajnának nyújtott az ellene 2022 februárjában kezdődött orosz invázió kezdete óta. A két miniszter bírálta az észak-koreai csapatok nyugat-oroszországi felvonultatását, és közvetlen bevetésüket az agresszióban. Ez rendkívül aggasztó – jelentette ki Ivaja.
A japán külügyminiszter hangsúlyozta, hogy az észak-koreai katonák részvétele az ukrajnai konfliktusban „rendkívül súlyos fejlemény” Kelet-Ázsia biztonsága szempontjából. Kijev szerint mintegy 11 ezer észak-koreai katona állomásozik az oroszországi Kurszk megyében, ahol az ukrán erők augusztus óta folytatnak offenzívát.
A japán külügyminiszter ellátogatott a Kijev megyei Bucsába, ahol a vádak szerint a háború elején orosz katonák atrocitásokat követtek el polgári személyek ellen. Ivaja Takesi később találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is. A japán külügyminiszter vonattal érkezett Lengyelországból – közölte a japán külügyminisztérium. Ez volt a japán külügyek irányítójának első kijevi látogatása, amióta Isiba Sigeru miniszterelnök kormánya hivatalba lépett.
Japán az Egyesült Államokkal és a hét legfejlettebb ipari országot tömörítő G7 csoport többi tagjával együtt a háború kezdete óta támogatja Ukrajnát, és gazdasági szankciókkal sújtja Oroszországot. Legutóbb januárban járt Kijevben japán külügyminiszter, Kamikava Joko személyében. Isiba elődje, Kisida Fumio tavaly márciusban tett előre be nem jelentett látogatást Ukrajnában.
Egy cseh cég több mint 700 000 eurót különített el Ukrajnának, amit páncéltörő rakétavetők vásárlására fordítanak majd – közölte szombaton Ukrajna külügyminisztériuma.
A tárca tájékoztatása szerint az STV Group jelképes csekket is átadott az ukrán védelmi erők RPG–7 páncéltörő rakétavetőiről Ukrajna csehországi nagykövetségén. A fegyverek értéke 765 ezer euró volt. A külügyminisztérium hangsúlyozta, hogy az RPG–7 olyan fegyver, amely rendkívül hatékonynak bizonyult a csatatéren.
Vaszijl Zvarics csehországi ukrán nagykövet megjegyezte, hogy ennek a katonai segélynek az átadása „cseh barátaink szolidaritásának és támogatásának újabb példája”. Hozzátette: „Meg vagyok győződve arról, hogy ezek a páncéltörő rakétavetők hős katonaságunk kezében jelentős szerepet fognak játszani Ukrajna agresszortól való megvédésében, az emberi életek védelmében” – fogalmazott a diplomata.
Ukrán hírszerzési információk alapján Észak-Korea az orosz–ukrán háborúban való részvételét orosz rakéta-, nukleáris és egyéb katonai programokhoz való hozzáférésre kívánja váltani – fogalmazott Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter a japán kollégájával, Ivaja Takesivel folytatott megbeszélését követő sajtótájékoztatón az Ukrajinszka Pravda ukrán hírportál beszámolója szerint.
Ukrajna külügyminisztere hangsúlyozta, hogy Oroszország elmélyülő védelmi együttműködése Észak-Koreával és Iránnal közvetlen fenyegetést jelent nemcsak Európára, hanem Délkelet-Ázsiára és a Közel-Keletre is.
„Nemcsak Oroszország kap drónokat, rakétákat és katonákat. Moszkva cserébe Teheránt és Phenjant erősíti” – fogalmazott Andrij Szibiha.
„Ez rendkívül veszélyes. Mindez nem tudja nem aggasztani partnereinket. Ezért kell közösen fellépnünk az ilyen globális fenyegetésekkel szemben” – mondta az ukrán külügyminiszter. Andrij Szibiha hangsúlyozta, hogy csak az Ukrajnának nyújtott erőteljes és szisztematikus támogatás állíthatja meg Oroszországot, és hozhat átfogó, igazságos és fenntartható békét.
Mint írtuk, Ivaja Takesi japán külügyminiszter november 16-án hajnalban egy előre be nem jelentett látogatásra érkezett Kijevbe, ezzel is kifejezve Tokió támogatását Ukrajnával szemben. A találkozó az első japán miniszteri utazás Kijevbe, amióta Shigeru Ishiba miniszterelnök a múlt hónapban hivatalba lépett, és Ukrajnába az első Ivaja részéről, akit szeptemberben neveztek ki először erre a posztra.