A minap több külföldi híroldal és hírügynökség számolt be arról, hogy Joe Biden amerikai elnök engedélyezte Ukrajnának, hogy nagy hatótávolságú nyugati fegyvereikkel Oroszország területén csapjanak le. Mostanra egyértelműen kiderült, hogy valójában csak egyetlen régióban engedélyezték mindezt, ami nagymértékben csökkentheti a lépés jelentőségét.
Az előző napi beszámolókban is az szerepelt már, hogy az első mélységi csapásokat „valószínűleg” a Kurszki régió térségében fogják végrehajtani az ukránok. Csakhogy mint most kiderült:
máshol nem is hajthatnak végre csapásokat, mert egyedül Kurszkban engedélyezték ezt Bidenék.
Erről hétfőn egymás után számoltak be a külföldi hírügynökségek, híroldalak névtelenséget kérő bennfentesekre hivatkozva. Az Axios például azt írta, hogy forrásuk megerősítette: Joe Bidenék az ATACMS-rakétarendszer használatát „csak a Kurszki térségben engedélyezték, ahol észak-koreai csapatokat telepítettek” (egyébként a The New York Times a saját vasárnapi cikkében egy ponton már utalt is arra, hogy Joe Biden másra még nem adott engedélyt, de a legtöbb beszámolóban ez a konkrét kitétel nem jelent meg).
Ők azt is közölték, hogy az amerikai kormányzat még három nappal korábban tájékoztatta az ukránokat a döntésről. De ugyanerről írt saját forrásai alapján a Bloomberg is egy cikkben, amelyben úgy fogalmaztak: „Az engedély elmarad Ukrajna elvárásaitól is, mivel csak a Kurszki térségben lévő célpontok elleni csapásokat engedélyezi.”
A Fehér Ház a szó szoros értelmében nem erősítette meg, hogy meghozták a döntést, de arra utaltak, hogy miért léphettek így. John Finer helyettes nemzetbiztonsági tanácsadó ugyanis azt mondta, hogy az észak-koreai csapatok hadba vonulása eszkalálta a helyzetet. „Világosan megmondtuk az oroszoknak, hogy erre válaszolni fogunk” – fogalmazott.
Az Axios forrása szintén arról beszélt, hogy Bidenék az észak-koreaiak miatt engedélyezték a fegyverek bevetését Kurszkban. Mint mondta, a döntés hátterében az állt, hogy Észak-Koreát elrettentsék attól, hogy további csapatokat küldjön Oroszországba az Ukrajna elleni háborúhoz. Az amerikai tisztviselők azt remélik, hogy ha a kurszki észak-koreai csapatokat találat éri, akkor Phenjan felülvizsgálhatja döntését, és hogy a kurszki orosz ellentámadás is kudarcot vall.
„Az Egyesült Államoknak körülbelül egy hónapba telt, mire válaszlépéseket tett az észak-koreai erők bevetésére a Kurszki térségben, miután az ukrán hírszerzés október közepén arra figyelmeztetett, hogy Phenjan személyi állományt küld Oroszországba” – ezt pedig már a Euronews írta a döntésről.
Bár a szakértők egy része szerint a nagy hatótávolságú fegyverek Kurszkban is sokat segíthetnek, de a felhatalmazás így jóval kisebb területre szól, mint amit a vasárnapi cikkek alapján feltételezni lehetett, és (figyelembe véve a nagyjából 300 kilométeres hatótávolságot) erősen lekorlátozza az eszközök használatát.
Katonai elemzők korábban azt mondták: az, hogy mekkora jelentősége lesz a döntésnek, pont attól függ, hogy milyen korlátozások maradnak érvényben. „A döntés későn jött, és mint más hasonló döntések, ez is túl késő lehet ahhoz, hogy lényegesen megváltoztassa a harcok menetét” – mondta Michael Kofman, a washingtoni Carnegie Endowment for International Peace vezető kutatója.
Utóbb a Foundation for Defense of Democracies (FDD) nevű agytröszt igazgatóhelyettese és Oroszország-szakértője, John Hardie is azt nyilatkozta, hogy az engedélyt nem kellene a Kurszki régióra korlátozni, és azt mondta, hogy Bidennek ejtenie kellene a korlátozást.
Ha Ukrajna számára lehetővé tennénk, hogy kiemelt fontosságú célpontokat támadhasson Oroszország egész területén, az jobb helyzetbe hozhatná Kijevet az esetleges tárgyalások során, többek között azzal, hogy arra ösztönözné Moszkvát, egyezzen bele a kritikus energetikai infrastruktúrára irányuló csapások moratóriumába
– fejtette ki véleményét Hardie (az említett moratóriummal a katari orosz–ukrán tárgyalásokra utalt a szakértő, amelyekről a Financial Times számolt be korábban).
A közösségi médiában Ukrajna támogatói közül sokan szintén értetlenségüket fejezték ki a döntés miatt. „Az öreg Biden csak a Kurszki régió területén engedélyezte az ATACMS használatát. Tehát az ünnep elmarad. Az amerikai kormányzat továbbra is gyáva maradt, és nem érdekelt abban, hogy Ukrajna győzelmet arasson ebben a háborúban” – írta például egyikük, miközben többen is kigúnyolták a döntést. A brit The Spectator ukrán újságírója pedig azt írta:
Az ilyen félintézkedések azt jelentik, hogy a Donbászba özönlő orosz erősítéseket nem érinti [a döntés]. Putyin offenzívája a Donyecki régióban folytatódik.
A washingtoni Institute for the Study of War (ISW) kutatóközpont szerint augusztusban – amikor Ukrajna megkezdte a kurszki műveleteket – nagyjából 26 nagyobb méretű, katonai és felkatonai célú objektum lehetett a területen. De azóta – az észak-koreai csapatok bevetésével együtt – többszörösére nőtt a régióban lévő csapatok száma az orosz oldalon, ezért most sokkal több potenciális célpont lehet Kurszkban is.
Mindemellett legfrissebb jelentésében a kutatóintézet is úgy fogalmazott:
Az ISW továbbra is úgy értékeli, hogy az orosz erők előnyére válhat bármilyen menedék akkor, ha a nyugati államok továbbra is korlátozzák Ukrajna önvédelmi képességét, és az Egyesült Államoknak lehetővé kell tennie Ukrajna számára, hogy az Egyesült Államok által biztosított fegyverek hatótávolságán belül minden törvényes katonai célpontra csapást mérjen Oroszország műveleti és mélységi hátterében – nem csak a Kurszki területen.
A Biden-kormányzat döntéséről az Index is megkérdezett egy szakértőt, erről itt olvashat.
A Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége (NYEOMSZSZ) közgyűlésének résztvevői hétvégi budapesti kongresszusuk zárónyilatkozatában reményüket fejezték ki, hogy az ukrajnai és az izraeli háború mielőbb véget ér, majd jelezték, hogy együtt éreznek a háborúk áldozataival és különösen féltik a helyi magyar kisebbség tagjait.
A szervezet az MTI-hez vasárnap eljuttatott közleményében a magyar kormány migrációval kapcsolatos politikáját helyeselve tudatta, hogy nyugat-európai tapasztalataik a tömeges korlátlan bevándorlásról igazolják azt.
Közölték, hogy támogatják a szülőföldjükön, a Kárpát-medencében tömbben élő őshonos magyar közösségek területiautonómia-igényét, ugyanakkor fontosnak tartják a személyi elvű, kulturális autonómia biztosítását a szórványban élőknek is.
Beszámolóikban a felszólalók úgy fogalmaztak, hogy szervezeteik nyitottak és befogadják a Nyugat-Európába érkező magyarokat. Egyúttal megelégedéssel tapasztalták, hogy egyre többen, gyermekes családok is költöznek vissza Magyarországra és az egész Kárpát-medencébe. A közleményben megemlékeztek a közelmúltban elhunyt Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkárról, és gratuláltak utódjának, Nacsa Lőrincnek.
Magyarország területére vasárnap az ukrán–magyar határszakaszon 4237 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5187 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 28 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – írja a közlemény.
Az Egyesült Államok regnáló elnöke, Joe Biden engedélyezte Ukrajnának, hogy az amerikai fegyverekkel csapjanak le Oroszország területén. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sokáig lobbizott a lehetőségért, most azonban az Egyesült Államok Észak-Koreának is üzen a döntéssel.
Arról, hogy a terv szerint hol és milyen eszközzel hajthatja végre az első mélységi támadását Ukrajna, ide kattintva olvashat.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!