Az orosz fél (sőt, nemrég még a Fidesz kommunikációs igazgatója is) világháborúval kezdett riogatni azt követően, hogy Joe Biden engedélyezte Ukrajnának, hogy Oroszország területén hajtsanak végre csapásokat a nyugati államoktól kapott nagy hatótávolságú fegyverekkel. Szakértők szerint azonban nem igazán kell ettől tartani.
Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértőt az ATV kérdezte meg arról, hogy milyen következményekkel járhat a döntés. Válaszában elmondta: Joe Biden megígérte, hogy elnöksége alatt Ukrajna nem esik el, és bár a választást elveszítették a demokraták, az amerikai elnök január 20-ig – vagyis Donald Trump hivatalba lépéséig – azt csinál, amit akar (Szijjártó Péter külügyminiszter nemrég azt mondta, hogy Biden döntése a „háborúpártiak” támadása „az új realitás ellen”).
„Úgy gondolom, az engedéllyel együtt az amerikaiak a célpontok meghatározásában is segítséget fognak nyújtani az ukránoknak. Az utóbbi időben nagyon intenzívvé váltak a harcok, mindkét fél jobb pozíciót akar kiharcolni, mire eljön egy tárgyalás időpontja” – összegezte a döntés jelentőségét, hozzátéve:
Az amerikai eszközökkel az ukránok lassíthatják az orosz elit alakulatokat Kurszknál, emellett komoly károkat okozhatnak orosz fegyverraktárakban is. Az engedély megadása részben válasz az észak-koreai katonák oroszok melletti bevetésére is.
Arra a kérdésre, hogy eredményezhetnek-e világháborút az efféle döntések, Kis-Benedek József azt mondta: „Semmiképpen nem. A világháború egyik jellemzője, hogy több kontinensen zajlik.” Azt is megjegyezte, hogy Oroszország válaszképp legfeljebb Ukrajna ellen fokozhatja a támadásait, az nem reális, hogy a Nyugat ellen hajtsanak vég végre válaszcsapást.
Putyin nem hülye, tisztában van a realitásokkal
– fogalmazott Kis-Benedek József.
Hasonló véleményen volt Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő is, aki egy Facebook-posztban azt írta a döntésről: egyelőre nem világos, hogy mekkora hatása lesz a döntésnek, de az „nem kétséges, hogy az ukrán fegyveres erők mostantól kezdve mélyen orosz területre irányuló támadásokat fognak indítani. Ugyanakkor az orosz válasz szerinte is csak Ukrajnára korlátozódhat, mivel az, hogy a Nyugatnak válaszoljanak „jelenleg kizárt, a fenyegetés és retorika meglesz, de az oroszok pontosan tudják, hogy ők a gyengébbek az USA-hoz képest.”
A helyzet az, hogy Ukrajna lesz az, aki leginkább szenvedni fog ettől a döntéstől, mivel az oroszok még tudják eszkalálni az energetikai infrastruktúra elleni támadásokat. Ha tovább korlátozzák az ukrán atomerőművek és vízerőművek működését, még sötétebb tele lesz az ukránoknak. És most lehet mondani, hogy ezt mindenképpen meglépték volna. Nem biztos.
– vélekedett Demkó Attila.
Meglátása szerint a nagy hatótávolságú fegyverek bevetése lényegileg „nem változtat a két fél közötti hatalmas szakadékon. Oroszország egész Ukrajnát tudja támadni, Ukrajna meg most egy 17 millió négyzetkilométeres országból egy picit többet. Semmiféle paritás nem lesz ezzel”.
Az nem kérdés, hogy ez a döntés egy újabb lépés a konfliktus eszkalációjában – de ettől még nem tör ki a harmadik világháború – nem kell aggódni. Ahhoz a nagy orosz vereségek idején voltunk a legközelebb, 2022 őszén
– fogalmazott a szakértő, hozzátéve: „Ettől a lépéstől nincs ilyen orosz vereség a láthatáron, és nem is látok olyan segélycsomagot, amelyik az ukránok javára billentené át helyzetet, még ha Trump »mindent«” oda is adna.
A Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége (NYEOMSZSZ) közgyűlésének résztvevői hétvégi budapesti kongresszusuk zárónyilatkozatában reményüket fejezték ki, hogy az ukrajnai és az izraeli háború mielőbb véget ér, majd jelezték, hogy együtt éreznek a háborúk áldozataival és különösen féltik a helyi magyar kisebbség tagjait.
A szervezet az MTI-hez vasárnap eljuttatott közleményében a magyar kormány migrációval kapcsolatos politikáját helyeselve tudatta, hogy nyugat-európai tapasztalataik a tömeges korlátlan bevándorlásról igazolják azt.
Közölték, hogy támogatják a szülőföldjükön, a Kárpát-medencében tömbben élő őshonos magyar közösségek területiautonómia-igényét, ugyanakkor fontosnak tartják a személyi elvű, kulturális autonómia biztosítását a szórványban élőknek is.
Beszámolóikban a felszólalók úgy fogalmaztak, hogy szervezeteik nyitottak és befogadják a Nyugat-Európába érkező magyarokat. Egyúttal megelégedéssel tapasztalták, hogy egyre többen, gyermekes családok is költöznek vissza Magyarországra és az egész Kárpát-medencébe. A közleményben megemlékeztek a közelmúltban elhunyt Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkárról, és gratuláltak utódjának, Nacsa Lőrincnek.
Magyarország területére vasárnap az ukrán–magyar határszakaszon 4237 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5187 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 28 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – írja a közlemény.
Az Egyesült Államok regnáló elnöke, Joe Biden engedélyezte Ukrajnának, hogy az amerikai fegyverekkel csapjanak le Oroszország területén. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sokáig lobbizott a lehetőségért, most azonban az Egyesült Államok Észak-Koreának is üzen a döntéssel.
Arról, hogy a terv szerint hol és milyen eszközzel hajthatja végre az első mélységi támadását Ukrajna, ide kattintva olvashat.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!