Miután Joe Biden amerikai elnök engedélyezte Ukrajnának, hogy nagy hatótávolságú nyugati fegyverekkel csapjanak le Oroszország egyik régiójában, az a hír is elterjedt a külföldi sajtóban, hogy a britek és a franciák is engedélyezték ugyanezt a saját hasonló fegyverük, a Storm Shadow/SCALP EG brit–francia rakéták vonatkozásában. Mostanra az is megkérdőjeleződött, hogy ez tényleg megtörtént-e.
A zűrzavart a Le Figaro vasárnap esti cikke indította el. A francia lap ugyanis a Joe Biden döntéséről beszámoló cikkébe – az őket idéző beszámolók tanúsága szerint – eredetileg azt a szöveget is beleírta bármiféle magyarázat nélkül (tehát az információjuk forrását sem jelölték meg), hogy:
A franciák és a britek engedélyezték Ukrajnának, hogy SCALP/Storm Shadow rakétáikkal mélyen orosz területre csapjanak le.
Csakhogy a cikk későbbi verziójából hétfő reggelre ez a mondat szőrén-szálán eltűnt, minden további magyarázat nélkül. Helyette csak annyit írtak, hogy „a hivatalokban” (ez a két ország elnöki/miniszterelnöki hivatalára utalhat) már korábban is „tombolt a vita arról, hogy engedélyezzék a nyugati rakéták bevetését orosz terület ellen. Emmanuel Macron 2024. májusi németországi állami látogatásán emellett szólalt fel”. És a cikk most már csakis Joe Biden engedélyéről szól, nem is említi név szerint a brit/francia rakétatípust.
Nem lett tisztább a helyzet azután sem, hogy a politikusokat megkérdezték erről az újságírók. Jean-Noel Barrot francia külügyminiszter egy brüsszeli sajtótájékoztatón sem megerősíteni, sem cáfolni nem volt hajlandó azt az információt, hogy Ukrajna engedélyt kapott tőlük.
Mindössze arra szorítkozott, hogy utalt egy korábbi francia álláspontra a fegyverkorlátozások kérdéséről. „Nyíltan elmondtuk, hogy ez egy olyan lehetőség, amelyet megfontolnánk akkor, ha ez lehetővé tenné, hogy olyan célpontra mérjenek csapást, ahonnan Oroszország jelenleg ukrán területet támad” – mondta Barrot.
A Downing Street sem kívánta kommentálni érdemben az ügyet. A brit kormányfői hivatal szóvivője azt mondta: azért nem osztanak meg konkrét információkat hadműveleti kérdésekről, mert ez „Vlagyimir Putyin orosz elnöknek kedvezne egy folyamatban lévő illegális háború során”. Azt ő sem volt hajlandó cáfolni vagy megerősíteni, hogy változott-e a britek politikája a kérdésben – mindössze annyit árult el, hogy Keir Starmer kormányfő nem beszélt Joe Bidennel azóta, hogy az amerikai elnök részlegesen feloldotta a fegyverkorlátozásokat.
Hozzátette: Ukrajnát továbbra is minden lehetséges eszközzel támogatják, „de ami az általunk nyújtott támogatás konkrétumait illeti… nem bocsátkozunk spekulációkba vagy a műveleti egyeztetések kommentálásába”. Végül azt is hozzáfűzte, hogy „egyetlen háborút sem egyetlen felszerelés segítségével nyertek meg”.
A Downing Street mellett John Healey brit védelmi minisztert is megkérdezték erről hétfőn a brit alsóházban, de az ő válasza is az volt, hogy nem kommentálja az ügyet. A BBC szerint Healey részben megismételte a szóvivő nyilatkozatát, és pusztán annyit tette hozzá, hogy tegnap beszélt amerikai kollégájával, és még ma beszélni fog az ukrán védelmi miniszterrel is (hogy miről, abba már nem ment bele).
A Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége (NYEOMSZSZ) közgyűlésének résztvevői hétvégi budapesti kongresszusuk zárónyilatkozatában reményüket fejezték ki, hogy az ukrajnai és az izraeli háború mielőbb véget ér, majd jelezték, hogy együtt éreznek a háborúk áldozataival és különösen féltik a helyi magyar kisebbség tagjait.
A szervezet az MTI-hez vasárnap eljuttatott közleményében a magyar kormány migrációval kapcsolatos politikáját helyeselve tudatta, hogy nyugat-európai tapasztalataik a tömeges korlátlan bevándorlásról igazolják azt.
Közölték, hogy támogatják a szülőföldjükön, a Kárpát-medencében tömbben élő őshonos magyar közösségek területiautonómia-igényét, ugyanakkor fontosnak tartják a személyi elvű, kulturális autonómia biztosítását a szórványban élőknek is.
Beszámolóikban a felszólalók úgy fogalmaztak, hogy szervezeteik nyitottak és befogadják a Nyugat-Európába érkező magyarokat. Egyúttal megelégedéssel tapasztalták, hogy egyre többen, gyermekes családok is költöznek vissza Magyarországra és az egész Kárpát-medencébe. A közleményben megemlékeztek a közelmúltban elhunyt Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkárról, és gratuláltak utódjának, Nacsa Lőrincnek.
Magyarország területére vasárnap az ukrán–magyar határszakaszon 4237 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5187 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 28 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – írja a közlemény.
Az Egyesült Államok regnáló elnöke, Joe Biden engedélyezte Ukrajnának, hogy az amerikai fegyverekkel csapjanak le Oroszország területén. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sokáig lobbizott a lehetőségért, most azonban az Egyesült Államok Észak-Koreának is üzen a döntéssel.
Arról, hogy a terv szerint hol és milyen eszközzel hajthatja végre az első mélységi támadását Ukrajna, ide kattintva olvashat.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!