Törökország egy részletes javaslatot dolgozott ki a háború lezárására. Ezt Recep Tayyip Erdogan török elnök fogja ismerteti a G20–országok hétfői, brazíliai csúcstalálkozóján, azonban a Bloomberg már most közölte a részleteket.
A hírügynökség szerint – amelynek névtelenséget kérő bennfentesek beszéltek a török tervről – Erdogan „a NATO legújabb tagja”, aki beszáll a békéről szóló párbeszédbe. Mint írták, a javaslat értelmében gyakorlatilag a mostani frontvonalak mentén húznák meg a (de facto) határokat Oroszország és Ukrajna közt, ami az oroszok szájízének felelne meg inkább.
Ezenkívül Erdogan azt fogja javasolni, hogy Volodimir Zelenszkij a NATO csatlakozás ügyében is tegyen engedményt Vlagyimir Putyinnak, és legalább 10 évig halassza el a szövetséghez való csatlakozásról szóló tárgyalásokat.
A török javaslat emellett egy demilitarizált övezet létrehozását irányozza elő Ukrajna keleti, donbászi régiójában, ahol már 2014 óta orosz megszállás alatt vannak bizonyos területek. Erdogan azt fogja javasolni, hogy további garanciaként nemzetközi csapatokat lehetne oda telepíteni, és Ukrajnának katonai utánpótlást biztosítanának, kárpótlásképp azért, hogy az ukránok beleegyeznek a NATO-ból való kimaradásukba.
A cél az lenne, hogy az oroszok által megszállt területek hosszú távú sorsáról szóló megbeszéléseket úgy helyezzék parkolópályára, hogy közben először a stabil tűzszünet biztosítására összpontosítanak. Ugyanakkor a Bloomberg szerint
török tisztviselők is elismerték, egy ilyen javaslatot Ukrajna nehezen fogad majd el, de úgy vélik, ez a legreálisabb megközelítés.
Az általános formula ugyanakkor tetszhet Kijev néhány szövetségesének is, akik attól félnek, hogy Ukrajna teljes jogú NATO-tagsága egy közvetlen konfliktust kockáztatna a szövetség és Oroszország közt – tették hozzá.
A hírügynökség megkérdezte a részletekről a török külügyminisztériumot is, de ők nem kommentálnák azokat érdemben. A tárca szóvivője mindössze azt mondta: „Törökország támogatja a háború befejezésére irányuló kezdeményezéseket”.
Kína és Brazília – amelyek vezetői szintén részt vesznek a riói csúcstalálkozón – május óta szorgalmazzák egy mindkét fél részvételével zajló nemzetközi konferencia összehívását. A csúcstalálkozón Volodimir Zelenszkij nem lesz jelen, miután az ukrán elnök részvételi kérelmét a Bloomberg szerint gyakorlatilag elutasította Luiz Inacio Lula da Silva brazil elnök (úgy fogalmaztak: mindez Zelenszkij „kétségbeesett” kérései ellenére történt így), miközben Vlagyimir Putyin maga döntött úgy, hogy kihagyja a találkozót (az orosz elnök részben arra hivatkozott, hogy tavaly nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene).
A Bloomberg látta a csúcstalálkozó végére tervezett, Ukrajnával kapcsolatos deklaráció „majdnem végleges” szövegtervezetét is, amely se Zelenszkijnek, se a G7-es szövetségeseinek nem fog túlságosan tetszeni. A deklaráció hasonló lesz ahhoz, amiről tavaly Újdelhiben állapodtak meg egy másik csúcstalálkozón, amikor az orosz invázió elítélését – az ukrán elnök megdöbbenésére – ejtették a végső szövegből.
A hírügynökség szerint Erdogan azt reméli, hogy a közeljövőben talán sikerül meggyőznie Zelenszkijt, vegyen részt a béketárgyalásokon Isztambulban, mert (forrásaik szerint) a török elnök olyan hírszerzési információk birtokába jutott, amelyek szerint Ukrajna a következő hónapokban sokkal több területet veszíthet, ha nem állítják le a harcokat. De a harctéri kilátások Putyint is arra ösztönzik, hogy folytassa a küzdelmet, emellett Európa vezető politikusai is úgy látják, hogy az orosz elnök nem akar leállni.
Bármit is mond Putyin, ő nem akar békét, és nem hajlandó tárgyalni róla. Putyin szándéka a harcok fokozása, ezt látjuk hetek óta
– mondta Emmanuel Macron francia elnök hétfőn Buenos Airesben újságíróknak, miközben Rióba készülődött (a minap Olaf Scholz német kancellár is hasonló információkat osztott meg).
A Kreml hétfőn (vélhetően a Bloomberg cikkében közöltek alapján) már reagált is Erdogan béketervére. Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője azt mondta: a konfliktusnak a meglévő frontvonal mentén történő bármilyen úgynevezett „befagyasztása” elfogadhatatlan az Orosz Föderáció számára.
A Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége (NYEOMSZSZ) közgyűlésének résztvevői hétvégi budapesti kongresszusuk zárónyilatkozatában reményüket fejezték ki, hogy az ukrajnai és az izraeli háború mielőbb véget ér, majd jelezték, hogy együtt éreznek a háborúk áldozataival és különösen féltik a helyi magyar kisebbség tagjait.
A szervezet az MTI-hez vasárnap eljuttatott közleményében a magyar kormány migrációval kapcsolatos politikáját helyeselve tudatta, hogy nyugat-európai tapasztalataik a tömeges korlátlan bevándorlásról igazolják azt.
Közölték, hogy támogatják a szülőföldjükön, a Kárpát-medencében tömbben élő őshonos magyar közösségek területiautonómia-igényét, ugyanakkor fontosnak tartják a személyi elvű, kulturális autonómia biztosítását a szórványban élőknek is.
Beszámolóikban a felszólalók úgy fogalmaztak, hogy szervezeteik nyitottak és befogadják a Nyugat-Európába érkező magyarokat. Egyúttal megelégedéssel tapasztalták, hogy egyre többen, gyermekes családok is költöznek vissza Magyarországra és az egész Kárpát-medencébe. A közleményben megemlékeztek a közelmúltban elhunyt Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkárról, és gratuláltak utódjának, Nacsa Lőrincnek.
Magyarország területére vasárnap az ukrán–magyar határszakaszon 4237 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5187 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 28 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – írja a közlemény.
Az Egyesült Államok regnáló elnöke, Joe Biden engedélyezte Ukrajnának, hogy az amerikai fegyverekkel csapjanak le Oroszország területén. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sokáig lobbizott a lehetőségért, most azonban az Egyesült Államok Észak-Koreának is üzen a döntéssel.
Arról, hogy a terv szerint hol és milyen eszközzel hajthatja végre az első mélységi támadását Ukrajna, ide kattintva olvashat.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!