Ukrajna továbbra is kap áramot Szlovákiától. A helyi átviteli rendszerüzemeltető betartja a szerződésben foglaltakat – írja az Unian állami hírügynökség.

A szlovák átviteli rendszer üzemeltetője, az állami tulajdonú SEPS a gyorssegély keretében a jelenlegi szerződésnek megfelelően biztosítja Ukrajna áramellátását. A szlovák vállalat garantálja majd a villamos energia határokon átnyúló átvitelét is minden szakaszon keresztül, normál üzemmódban.

A SEPS tavaly tavasszal újabb 12 hónappal meghosszabbította azt a szerződést, amelynek értelmében 150 megawattnyi villamos energiát szállíthat az ukrán rendszerbe. 

A tavalyi év első 11 hónapjában a nettó villamosenergia-export Szlovákiából Ukrajnába elérte a 2,43 terawattórát, ami 3,5-szerese a 2023-as év azonos időszakáénak.

Jozef Badida elemző szerint Szlovákia külföldi áramellátásának mesterséges korlátozása valószínűleg sérti az európai és a szlovák törvényeket.

Karel Hirman volt szlovák gazdasági miniszter korábban azt mondta, hogy az áramot Ukrajnába a kereskedők adják el, nem az állam. Azzal érvelt, hogy ha megszakadna az áramszállítás Ukrajnába, Szlovákiát belerángatnák egy EU-n belüli konfliktusba.

Robert Fico szlovák miniszterelnök kijelentette, hogy kormánya ellenintézkedéseket fog megvitatni, válaszul arra, hogy Ukrajna leállította az orosz gáztranzitot – írja az Ukrajinszka Pravda.

Fico „Zelenszkij szabotázsának” nevezte az Ukrajnán keresztül Szlovákiába irányuló orosz gáztranzit beszüntetését, és azt állította, hogy a lépés Szlovákiának évi 500 millió eurójába kerül.

Megerősítette, hogy a szlovák kormány képviselői jövő kedden, január 7-én Brüsszelben foglalkoznak a gáztranzit kérdésével.

A kormányfő kijelentette, hogy Szlovákia számára vagy a gáztranzit újraindítása, vagy a „mintegy 500 millió eurós államháztartási veszteség” kompenzálása jelent megoldást.

A brüsszeli megbeszélések után Fico azt tervezi, hogy összehívja a koalíciós tanács ülését, amelyet a kabinet ülése követ, ahol a koalíciós partnerek a megfelelő intézkedésekről fognak tanácskozni.

2024-ben az orosz megszállók másfélszer gyakrabban csaptak le a Herszoni területre, mint 2023-ban – írja az Ukrajinszka Pravda.

Olekszandr Prokugyin, a Herszoni Területi Katonai Közigazgatás vezetője hangsúlyozta, hogy Oroszország nem hagy fel a Herszoni terület lakosai elleni terrortaktikával, hanem inkább fokozza azt.

2024-ben másfélszeresére nőtt a támadások száma. A megszállók az év során 218 ezer lövést adtak le, ami 63 százalékkal több, mint egy évvel korábban.

Emellett a régió vezetője megjegyezte, hogy a dróntámadások, amelyeket az oroszok 2024 augusztusa óta aktívan alkalmaznak a civilek ellen, új, komoly fenyegetéssé váltak. Így 5 hónap alatt mintegy 12 ezer támadást hajtottak végre ellenséges drónokkal, amelyek 54 ember életét követelték, és további 609 ember, köztük 8 gyermek megsérült.

Donald Trump, az Egyesült Államok novemberben megválasztott elnöke képes segíteni Ukrajnának abban, hogy megállítsa Vlagyimir Putyint, Oroszország elnökét – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Interfax szerint. 

Trump határozott, számunkra pedig ez a legfontosabb. Megvannak a kvalitásai. Meghatározó lehet ebben a háborúban. Képes megállítani Putyint… Vagy hogy pontosabban fogalmazzak, segíthet nekünk megállítani Putyint 

– hangsúlyozta az ukrán elnök, majd hozzátette, úgy véli, a januárban hivatalba lépő amerikai vezető véget akar vetni a háborúnak. Emellett emlékeztetett arra is, hogy Trump csapata és az ukrán vezetés folyamatos kapcsolatban áll egymással, és Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének már több találkozója is volt a Trump-adminisztrációval. 

A Szlovákiában tartózkodó ukrán menekültek támogatásának jelentős csökkentésén túl a szlovák kormány kész tárgyalni az Ukrajnába történő villamosenergia-szállítás leállításáról is – mondta Robert Fico szlovák miniszterelnök Facebookon közzétett videójában az Interfax szerint. 

A szlovák szociáldemokraták nevében kijelentem, hogy készek vagyunk tárgyalni és koalícióban megállapodni a villamosenergia-szállítások leállításáról és a Szlovák Köztársaság területén tartózkodó ukrán állampolgárok támogatásának jelentős csökkentéséről. Úgy vélem, hogy a koalíciós partnereink is rendkívül súlyosnak és a szuverén Szlovákia válaszát érdemlőnek tartják a gázszállítások miatt kialakult helyzetet 

– fogalmazott a szlovák vezető. Robert Fico kiemelte: nem a szlovákiai fogyasztásra szánt gázról van szó, hanem a Szlovákián keresztül történő tranzitról. Mint azt korábban megírtuk, Kijev döntésével, miszerint január 1-től nem engedélyezi az orosz gázszállításokat a területén, Szlovákia csaknem 500 millió euró tranzitbevételtől esik el. 

A szlovák miniszterelnök arra is figyelmeztetett, hogy az orosz gáztranzit leállításával az Európai Unió évente csaknem 60-70 milliárd euróval fog magasabb áramdíjat fizetni. Majd megerősítette, hogy Kijev kérésére a szlovák, az ukrán és az Európai Bizottság képviselői január 7-én Brüsszelben találkoznak, hogy megvitassák a leállítással kapcsolatban felmerülő kérdéseket. 

A Moldova szakadár transznisztriai régiójába irányuló orosz gázszállítások leállítása miatt az élelmiszeripari vállalkozásokon kívül minden ipari vállalat bezárt – írta a The Guardian pénteken. 

A lap azt írja, a főleg orosz ajkú, mintegy 450 ezer lakosú terület, amely az 1990-es években a Szovjetunió összeomlásával vált el Moldovától, hatalmas károkat szenvedett a Közép- és Kelet-Európába Ukrajnán keresztül érkező orosz gázszállítások szerdai leállítása miatt.

Minden ipari vállalkozás leállt, kivéve azokat, amelyek élelmiszer előállításával foglalkoznak, vagyis közvetlenül a Dnyeszter-menti köztársaság élelmiszer-ellátását biztosítják 

– fogalmazott a lap szerint Szergej Obolonyik, a köztársaság miniszterelnök-helyettese. 

Túl korai lenne megítélni, hogyan alakul a helyzet... A probléma annyira kiterjedt, hogy ha hosszú ideig nem oldódik meg, akkor visszafordíthatatlan változások következnek be, vagyis a vállalkozások elveszítik az elindulási képességüket

– tette hozzá a vezető. 

Mint arról korábban beszámoltunk , Ukrajna a közel három éve tartó háború ellenére engedélyezte, hogy Oroszország gázt szállítson a területén, amelyből csaknem egymilliárd dollárt keresett évente. Kijev azonban úgy döntött, nem újítja meg az ötéves, január 1-jén lejáró szerződését Moszkvával. 

A döntésre az olyan európai országok, mint Szlovákia és Ausztria, alternatív szállításokkal készültek fel. Transznisztria azonban szinte teljesen megbénult: a helyi energiavállalat szerdán leállította a fűtést és a meleg vizet a háztartásokban, és arra szólította fel a lakosságot, hogy egy helyiségben összegyűlve tartsák melegen magukat.  

Észak-Korea (KNDK) azért küldi katonáit az Oroszország által Ukrajna ellen indított offenzívákba, hogy harci tapasztalatokat szerezzenek és felkészüljenek egy esetleges háborúra – írta meg az Unian.

Ezt bizonyítja az oroszországi Kurszk térségében likvidált észak-koreai különleges erők tisztjének, Geng Hong Jongnak a naplójából megszerzett újabb bejegyzés, amelyet az ukrán fegyveres erők különleges műveleti erői (SDF) tettek közzé.

Ugyanakkor az észak-koreai katonáknak parancsuk van arra, hogy akár saját életük árán is feladatokat hajtsanak végre több ezer kilométerre otthonuktól, Kim Dzsongun pártját és érdekeit szolgálva, ami jól mutatja a diktátor valódi hozzáállását saját csapataihoz

– áll a jelentésben.

Mint megjegyezték, magában a felvételen az észak-koreai szó szerint azt írta, hogy számukra a legfontosabb feladat a harckészültség:

„Hadd hangsúlyozzam még egyszer, hogy fegyveres erőink legfontosabb, létfontosságú feladata a háborús felkészültség. »Minden erővel befejezni a háborús felkészülést!« – ez a jelszó, a forradalom ezt követeli, a jelenlegi körülmények ezt követelik, ez egy olyan harci jelszó, amelyet minden szinten ki kell tűzni fegyveres erőink zászlajára” – írta. Jong rámutatott továbbá, hogy az információk egy része nem hozható nyilvánosságra, mert „érzékeny természetű és titkosított”.

Nem olyan zászlóaljnak lenni, amely csak szavakban kötelezi el magát, hanem olyan zászlóaljnak, amely tudja, hogyan kell cselekedni és harcolni azonnal, miután parancsot kapott, olyan sokoldalú zászlóaljakat készíteni, amelyek bármilyen feladatot tökéletesen teljesíteni tudnak, akár a halál árán is – ez az a cél, amelyet fegyveres erőink minden zászlóaljának el kell érnie, ez ennek a kongresszusnak a szellemisége

– írta a KNDK-katona.

Ukrajnában már több mint egy évtizede működik a NATO DEEP (Defence Education Enhancement Programme) program, amelynek keretében eddig több mint 15 000 ukrán katona vett részt képzésen – nyilatkozta Szerhij Melnik, Ukrajna védelmiminiszter-helyettese.

Az ukrán katonai kiképzés jelenleg jelentős átalakuláson megy keresztül, hogy megfeleljen a NATO-szabványoknak, de ez nem csupán a nyugati módszerek másolását jelenti. A szabványokat az ukrán valósághoz, harci tapasztalatainkhoz és a katonák aktuális igényeihez igazítjuk

– emelte ki Melnik. A NATO DEEP program kulcsszerepet játszik az átalakulásban, mivel lehetővé teszi az ukrán katonai oktatási intézmények számára a legmodernebb nyugati oktatási módszerek és technológiák elérését. Az átalakítás nemcsak technikai vagy taktikai elemeket érint, hanem a gondolkodásmód, a harci kultúra és a stratégiai tervezés területén is változásokat hoz. Kiemelt cél a jövő katonai vezetőinek képzése.

A program eredményei között szerepel:

• több mint 200 oktatási program kidolgozása,
• több mint 15 000 katona kiképzése,
• szimulációs tréningek bevezetése, amelyek biztonságos környezetben teszik lehetővé komplex forgatókönyvek gyakorlását.

Emellett meghosszabbították a kritikus szerepkörökre – például mesterlövészek, drónkezelők és légvédelmi tüzérek – vonatkozó kiképzési időt.

Melnik hozzátette, hogy Ukrajna katonai kiképzésének átalakítási koncepciója egy 2032-ig tartó stratégiai terv része. Ez a nemzetközi legjobb gyakorlatok alkalmazása mellett szoros együttműködést is előirányoz más állami szervekkel és nemzetközi partnerekkel.

Állítólag elektronikus hadviseléssel zavarják össze a drónok navigációs rendszerét Ukrajnában. Katonai szakértők szerint több tucat orosz drón „veszett el” Ukrajna fölött, amelyeket úgy programozhattak át, hogy visszarepüljenek Oroszország vagy  Belarusz felé – közölte a The Standard.

Ukrajna egyre gyakrabban alkalmazza az elektronikus hadviselést, úgy, hogy  megzavarják a drónok navigációs rendszereit, így azok más célpontot vesznek célba.

December 27-én az orosz drónok csaknem felét sikerült visszairányítaniuk, sőt, új célpontokat is kijelöltek az „öngyilkos drónok” számára.

A közleményt is kibocsátották ezzel kapcsolatban, amelyben arra hívják fel a figyelmet, hogy az orosz légitámadások visszaverésére irányuló intézkedésekhez elektronikus hadviselési eszközöket alkalmaznak, melynek viszont mellékhatása a mobiltelefonok által az automatikus időfrissítési módban használt pontos időrendszer megsértése.

Tanácsos kikapcsolni a telefonban az automatikus időfrissítési üzemmódot, és figyelembe venni, hogy a légiriasztások bejelentésekor a műholdas navigációs rendszerek működésének pontossága romolhat

– közölték.

Szlovákia csökkentheti az ukrán menekülteknek nyújtott segélyeket, válaszul arra az ukrán döntésre, hogy Ukrajna megszünteti az orosz gáz tranzitját a területén keresztül – jelentette ki Robert Fico szlovák miniszterelnök.

Bár Fico szerint a szlovák háztartások nem fognak energiahiánnyal szembesülni, elmondta, hogy Szlovákia évi 500 millió euró tranzitbevételtől esik el.

Ukrajna január 1-jén megszüntette a területén keresztül történő orosz földgázszállítást. Kijev többször is figyelmeztetett, hogy nem fogja megújítani a tranzitmegállapodást, hogy elkerülje Oroszország háborújának finanszírozását.

A Smer (kormánypárt) nevében bejelentem, hogy készek vagyunk tárgyalni és koalícióban megállapodni az áramellátás leállításáról és a Szlovák Köztársaság területén tartózkodó ukrán állampolgárok támogatásának jelentős csökkentéséről

– tette hozzá Fico.

A bejelentés Fico korábbi fenyegetéseit követi, miszerint leállítja az Ukrajnába irányuló villamosenergia-exportot az energetikai infrastruktúrát ért orosz támadások miatt egyre súlyosbodó áramkimaradások közepette.

Megerősítette azt is, hogy a szlovák, az ukrán és az Európai Bizottság képviselői január 7-én Brüsszelben találkoznak, hogy megvitassák a leállítást, állítólag Kijev kérésére.

Az orosz fosszilis energiahordozóktól való függőség csökkentésére irányuló uniós erőfeszítések ellenére Szlovákia továbbra is az orosz gázra támaszkodik az orosz Gazprom állami energiaipari óriáscéggel kötött hosszú távú szerződés alapján.

Az alternatív szállítási útvonalakra való áttérés további 220 millió euró tranzitdíjba kerülhet Szlovákiának.

Alekszej Navalnij egyik munkatársa és a Korrupcióellenes Alapítvány vezetője, Marija Pevcsikih azt javasolta, hogy az orosz politikai foglyok szabadon bocsátásáért cserébe oldják fel az Oroszország elleni szankciók egy részét – írja a Strana Today.

Őszintén hiszem, hogy a politikai foglyok ebben a helyzetben, tekintve, hogy másfél ezer már minimumként, elcserélhetők szankciókra, a szankciók részleges feloldására valamire, valakire. Lehet, hogy ez egy morális dilemma, de számomra nem nehéz, és ha lehetséges lenne ilyen forgatókönyveket megvitatni, úgy tűnik nekem, hogy itt az emberi élet sokkal értékesebb, mint néhány szankció, amit fel lehetne oldani

– mondta.