Kedves olvasóink!

Ezzel a posztal véget ért az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Nagy bajban az ukrán hadsereg, kulcsfontosságú város ostroma indulhat meg néhány napon belül
• Szorult helyzetben az ukrán csapatok Donbásznál, hat településnél is előrenyomultak az oroszok
• Sok szakértő szkeptikus Donald Trump béketervével kapcsolatban
• Egy éve teljesít szolgálatot a fronton Marun, az ukrán rendőrség híres harci macskája
• A Dnyeper bal partján kapott hatalmas ütést Ukrajna, rejtett előnyhöz jutott ezzel Moszkva?

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is! Jó pihenést kívánunk!

Andrij Szibiga ukrán külügyminiszter ragaszkodik az oroszellenes szankciók hatékonyságának növeléséhez, különösen az orosz árnyékflotta, az informatikai renszerek és az atomenergia ellen – írja az Interfax.

„Az orosz propaganda állításai ellenére a szankciók működnek. És hatékonyabbá kell tennünk őket. Meg kell erősítenünk a bűnüldözést, be kell zárnunk a kiskapukat, és tovább kell fokoznunk a nyomást számos területen: az árnyékflotta, az LNG, a befagyasztott eszközök, az atomenergia, a hadiipar, az IT területén és más területeken” – írta Szibiga vasárnap az X közösségimédia-platformon.

„Az orosz csapatok már csak kilométerekre vannak a dnyipropetrovszki területtől, de Ukrajnában még mindig komoly gondok vannak a mozgósítással. Ez különösen a lakosság állapotával függ össze” – jelentette ki a 3. önálló rohamdandár parancsnokhelyettese, az ukrán hadsereg őrnagya, Makszim Zsorin.

Zsorin úgy véli, hogy a belpolitika megoldhatja a mozgósítással kapcsolatos problémákat. Pontosította, hogy a helyes megközelítésre, az emberekhez való hozzáállásra, igazságosságra, valamint szélesebb körű tájékoztatásra van szükség, ami lehetővé teszi az ukrán lakosság többsége háborúval kapcsolatos nézeteinek megváltoztatását.

„Ma nagy problémák vannak ezzel kapcsolatban. Kezdve a mozgósítással és befejezve a korrupcióval abszolút minden területen. Igazságosság nélkül lehetetlen olyan társadalmi állapot, ahol mindenki egy célért dolgozik. Enélkül viszont lehetetlen harcolni” – írja az Unian ukrán hírügynökség a 3. önálló rohamdandár parancsnokhelyettesének kijelentése alapján.

Több mint 30 delfint találtak a tengerben a Kercsi-szorosban történt tartályhajó-baleset után, az állatokat valószínűleg egy olajszennyezés ölte meg – közölte a „Delpha” delfinmentő tudományos és ökológiai központ.

„A vészhelyzet óta 61 elpusztult cetfélét regisztráltunk” – áll a közleményben. Közülük 32 egyed december 15-e után pusztult el. Haláluk nagy valószínűséggel az olajszennyezéssel függ össze. A többiek a vészhelyzet előtt pusztultak el, mivel a tetemek „elég idősek”. A szakemberek szinte naponta kapnak információkat újabb elpusztult delfinekről, nyilvántartást vezetnek, és rendszeresen továbbítják az adatokat az állami hatóságoknak – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

A kurszki térségben zajló harcokban meghalt Bratiszlav Zsivkovity szerb zsoldos, akit 2017-ben Romániában persona non gratának nyilvánítottak, mert Oroszországnak kémkedett – írja a Jevropejszka Pravda. 

Zsivkovity haláláról az oroszbarát Telegram-csatornák számoltak be elsőként, megjegyezve, hogy „a kurszki régió felszabadításáért folytatott nehéz harcokban” halt meg. A szerb állam egyelőre nem kommentálta ezeket a jelentéseket.

2017-ben bírósági végzéssel kiutasították Romániából, mert Oroszországnak kémkedett: a szerb férfi több fényképet készített a Fekete-tenger partján lévő katonai radarokról, és továbbította azok GPS-koordinátáit.

Egy évvel később Szerbiában letartóztatták azzal a váddal, hogy idegen állam oldalán ellenséges cselekményekben vett részt, de később szabadon engedték. Ukrajnában szintén büntetőeljárás indult Zsivkovity ellen, amiért külföldieket toborzott az Ukrajna elleni háborúban való részvételre.

A Pokrovszk községhez tartozó Nadiivkában 5 ember megsebesült vasárnap orosz ágyúzás következtében – írja a Sztrana Vadim Filaskin, a Donyecki Regionális Katonai Igazgatóság vezetője Telegram bejegyzése alapján.

Pokrovszkban az oroszok három embert megsebesítettek, megrongáltak egy üzletet és egy közigazgatási épületet. Nadiivkában további 2 ember megsérült, ahol két ház is megrongálódott.

Az orosz légvédelmi erők négy ukrán drónt semmisítettek meg Belgorod és Kurszk régiók felett. Erről az orosz védelmi minisztérium számolt be – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

2025. január 5-én, moszkvai idő szerint 15:00 és 18:00 óra között a szolgálatban lévő légvédelmi eszközök négy ukrán drónt semmisítettek meg: hármat a Belgorodi terület felett, „egyet pedig a Kurszki terület felett” lőttek le – közölték. 

Az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti együttműködés, valamint az Európai Unió és a Javított Köztársaság közötti együttműködés: A finn vámhatóság szerint 2022 óta több mint 900 előzetes vizsgálatot indítottak szankciók alá eső áruk illegális kivitele miatt. Ezt megelőzően évente csak néhány esetet tártak fel. 

A finn–orosz 2024-es határ lezárását követően csökkent az ilyen jogsértések száma, de továbbra is fennálló probléma – írja az Ukrajinszka Pravda.

A jogsértések több mint fele kisebb jelentőségű, és büntetőeljárás keretében rendezik, vagyis nem kerül bíróság elé. Ezek többnyire olyan esetek, amikor kis mennyiségű szankcionált áruval, például luxuscikkeket próbálnak átjuttatni a határon.

A fennmaradó bűncselekmények általában az orosz hadsereg által felhasználható áruk kivitelére irányuló tervezett akciókhoz kapcsolódnak.

A finn vámhatóság 2024 októberében kezdett el nyomozni egy olyan bűnszövetkezet ellen, ahol az ország keleti részén működő cég drónokat, szonárokat, processzorokat és egyéb elektronikai cikkeket szállított Oroszországba több százezer euró értékben. A szankcionált árukat pedig úgy tüntették fel, mintha Közép-Ázsia vagy a Balkánra mennének.

Az ukrán hadsereg 2024 decemberére több mint 54 ezer ellenséges célpontot talált el drónokkal, ennek az eredménynek majdnem a felét kamikaze drónok adták – jelentette ki Alekszandr Szirszkij, az ukrán hadsereg főparancsnoka. 

A Sztrana beszámolója szerint a főparancsnok bejelentette, hogy tovább növelik a drónok számát.

Meghalt egy nyikopoli lakos, miután az orosz hadsereg ágyúzni kezdte a Dnyipropetrovszk megyei várost – számolt be az ukrán Interfax. 

Szergej Liszak, a terület katonai közigazgatásának vezetője elmondta, hogy az orosz támadásban egy 43 éves helyi lakos olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy már nem lehetett megmenteni az életét.

Hozzátette: az ágyúzásban egy másik lakos is megsebesült. A 40 éves nőt ellátták és kórházba szállították. A városban lakóházak, garázsok és autók is megrongálódtak. 

Robbanás történt a kelet-ukrajnai Dnyipropetrovszk megyében található Pavlograd városában – számolt be az RBC-Ukraina a TASZSZ orosz állami hírügynökség szemléje szerint. Részleteket nem közöltek.

Jelenleg légiriadó van érvényben Dnyipropetrovszk, Kijev, Szumi, Poltava, Cserkaszi, Kirovográd, Harkiv és Csernyihiv régiókban. Ugyanakkor a korábban Kijevben meghirdetett légi riasztást törölték.

Az ukrán csapatok összes vesztesége a Kurszki területen meghaladta a 49 ezer katonát – számolt be az orosz védelmi minisztérium a TASZSZ orosz állami hírügynökség híradása szerint.

Összességében a kurszki területen folytatott harcokban az oroszok szerint az ukránok több mint 49 010 katonát, 273 harckocsit, 209 gyalogsági harcjárművet, 153 páncélozott harckocsit, 1461 páncélozott harcjárművet, 1407 járművet és 340 tüzérségi löveget, 44 többszörös rakétavetőt, köztük 13 HIMARS és 6 MLRS, 16 légvédelmi rakétarendszer indítóállványát, 8 szállító-rakétás járművet, 88 REB-állomást, 13 légvédelmi radart, 4 légvédelmi radart veszített – áll a közleményben.

Az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) emellett 28 egységnyi műszaki és egyéb felszerelést, köztük 14 műszaki bontójárművet, 1 UR–77-es aknamentesítő egységet, valamint 7 páncélozott javító- és mentőjárművet és egy parancsnoki és vezérkari járművet vesztett el.

Dnyipro régió Nyikopol városában egy lakos meghalt, egy másik pedig megsebesült az oroszok ágyúzása következtében – közölte Szergej Liszak, a Dnyipro területi katonai közigazgatás vezetője az Interfax szerint.

Egy 43 éves férfi meghalt Nyikopolban az ellenséges ágyúzás következtében. Részvétünket fejezzük ki családjának és barátainak. Egy 40 éves nő szintén megsérült. Az orvosok minden szükséges segítséget biztosítottak neki

– írta Liszak vasárnap délután a Telegrma-csatornáján.

Elmondása szerint a városban ötemeletes lakóházak, garázsok és autók is megrongálódtak.

Az oroszországi Kurszk régió több pontján is támadásba lendültek az ukrán fegyveres erők vasárnap. Az Unian ukrán hírügynökség azt írja, a hadművelet teljes meglepetés volt az orosz katonák számára. 

Andrij Kovalenko, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácshoz tartozó dezinformációs hivatal vezetőjének elmondása szerint az ukrán erők jelenleg az offenzíva továbbfejlesztésén dolgoznak. 

Kurcsinában nagy aggodalomra ad okot az oroszok számára, hogy több irányból is meglepetéstámadás érte őket. A védelmi erők javában dolgoznak

– fogalmazott a lap szerint a tisztviselő. 

Zaporizzsja körzetben egy energetikai infrastrukturális létesítmény sérült meg egy éjszakai dróntámadás következtében – jelentette az ukrán rendőrség az Ukrajinszka Pravda szerint. A támadásban senki sem halt meg – közölték –, sérültekről nem érkezett jelentés.

Összességében január 4-én az orosz hadsereg harci drónok, repülőgépek, tüzérség és többszörös rakétavetők segítségével lőtte Zaporizzsja régió településeit. Az elmúlt nap folyamán 370 ellenséges támadást regisztráltak a régióban.

2024-ben összesen 1951 órán keresztül volt áramszünet Kárpátalján, vagyis az év 22 százalékát sötétben töltötték a kárpátaljaiak – számolt be a Kárpátalja.ma a DiXi Group elemzőközpont adatai alapján.

Mint írták, az elemzők csak a háztartásokban tervezett, a támadások miatti leállításokat vették számításba, melyeket Ukrajna-szerte alkalmaztak, így Kárpátalján is.

Hozzátették: a statisztikai adatokba nem kerültek be az óránkénti, nem tervezett leállások.  

Az elmúlt hetekben az orosz csapatok csökkentették a páncélozott járművek használatát az aktív frontterületeken végrehajtott támadások alatt, valószínűleg a jelentős felszerelésveszteségek és a szovjet utánpótlás kimerülése miatt – számolt be legújabb jelentésében a washingtoni Hadtudományi Intézet.

Az intézet elemzői január 4-i jelentésükben megjegyezték, hogy az orosz csapatok az elmúlt hetekben kevesebb páncélozott járművet használtak a legaktívabb frontterületeken végrehajtott támadások alatt. Ez valószínűleg a felszerelés megőrzésére tett kísérleteknek köszönhető, mivel a szovjet készletek egyre fogynak – vélik.

Az orosz csapatok jelentősen csökkentették a páncélozott járművek használatát és a gépesített támadásokat, miután októberben és novemberben jelentős veszteségeket szenvedtek. A térségben tevékenykedő ukrán dandár szóvivője január 3-án azt mondta, hogy az orosz erők áttértek arra, hogy a térségben gyalogsági támadásokat hajtsanak végre, a páncélozott járművek pedig többnyire a gyalogsági támadások tüztámogatására szolgálnak

– írták.

December 31-én a The New York Times arról számolt be, hogy egy ukrán alezredes megjegyezte, hogy az orosz csapatok egyre gyakrabban használnak elektromos rollereket és motorkerékpárokat a kelet-ukrajnai támadásokban. Ez része lehet az orosz hadsereg azon törekvésének, hogy kompenzálja a páncélozott járművek elvesztését.

Az elemzők azt írják, hogy az orosz támadások a közepes méretű települések, például Kurahove és Pokrovszk közelében kevésbé kedvezhetnek a páncélozott járművek használatának, mint azokon a kisebb településeken és nyílt mezőkön, ahol az orosz erők 2024 nagy részében előrenyomultak.

Az ukrán védelmi erők 24 órán belül 25 tüzérségi rendszert, 26 páncélozott harcjárművet és 7 orosz harckocsit semmisítettek meg – jelentette az Ukrán Fegyveres Erőik vezérkara az Ukrajinszka Pravda szerint.

A jelentés azt is tartalmazza, hogy Oroszország 91 hadműveleti és taktikai drónt, 97 járművet és harckocsit, valamint 2 egység speciális felszerelést vesztett el.

Összességében a háborúkezdete óta az Ukrán Fegyveres Erők mintegy 796 490 katonát, 9 686 harckocsit, 20 119 páncélozott személyszállító járművet, 21 603 tüzérségi rendszert, 21 447 operatív és taktikai drónt, 32 940 járművet és harckocsit, valamint 3677 darab speciális felszerelést semlegesítettek.

Január 4-én jelentették, hogy egy nap alatt 1510 orosz katona esett el vagy sebesült meg.

Csak a Herszon régióban kilenc civil sérült meg az orosz csapások következtében január 4-én – közölte az Ukrajinszka Pravda.

Az orosz hadsereg a régió településeinek kritikus és szociális infrastruktúráját, lakónegyedeit találta el.

Főként magánházak, egy gázvezeték és egy garázs rongálódott meg.

Magyarország területére január 4-én az ukrán-magyar határszakaszon 6832 fő lépett be – közölte a rendőrség vasárnap reggel.

A beléptetettek közül a rendőrség 50 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Hozzátették: ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében. 

Vlagyimir Putyin újabb 120 ezer katonát vehet Észak-Koreától, de ők nem állnak készen erre a háborúra – jelentette ki Jevhen Dikij, az orosz–ukrán háború veteránja.

Kim Dzsongun elvtárs száz százalékig közömbös (az észak-koreaiak súlyos veszteségei iránt – a szerk.), sokkal inkább, mint Putyin. Amit a kurszki régióban látunk, azt a 12 ezret, az egy »teszt«. Bár az oroszok nem túl bölcsek, nem gondolhatták, hogy 12 ezer koreai komolyan befolyásolja a háború menetét. Véleményem szerint arra kellene használni őket, hogy lássák, mennyire tudnak segíteni az oroszoknak ebben a háborúban. És ha kiderül, hogy indokoltak, akkor egyszerűen vesznek még sokkal többet Kim Dzsongun elvtárstól. Kim Dzsongun számára nem gond, ha 12 ezer helyett 120 ezret szállítanak. A koreai békeidőszaki hadsereg 1,3 millió fő

– idézi az Unian a szakértőt.

Ugyanakkor szerinte az észak-koreai hadsereg nem igazolja magát. Dikij megjegyezte, hogy az észak-koreai katonák abszolút kontrolláltnak bizonyultak, szigorúan követik a parancsokat és nem adják meg magukat.

„Ők csak annyit tudnak, hogy hősiesen haljanak meg. De a háborúban nem az a fontos, hogy hősiesen halj meg, hanem hogy az ellenséged hősiesen haljon meg. Kiderült, hogy otthon még az alapvető katonai kiképzést sem kapták meg... Ezek rabszolgák, tehát valószínűleg az árokásásban jók, de az eskü alatt legfeljebb egy puskát fogtak a kezükbe. Ráadásul abszolút nincsenek felkészülve erre a háborúra, ahol drónok, elektronikus hadviselés és egyéb technológiai dolgok vannak... Hősiesen meghalnak a nagy vezérért, de ebben nulla az eredményesség” – magyarázta Dikij.