- Külföld
- háború
- orosz-ukrán-konfliktus
- oroszország
- ukrajna
- vlagyimir putyin
- volodimir zelenszkij
- kijev
- moszkva
- nato
- európai unió
A kijevi parlament új jogszabályt fogadott el a katonai nyilvántartásba vételről, melynek alapján nők is jelentkezhetnek katonai kiképzésre. Az új törvényi előirás szerint a nők részvétele a kiképzésben kizárólag önkéntes alapon működhet – írja tudósításában az UNN.
A 298 igen szavazattal elfogadott jogszabály arról is rendelkezik, hogy a külföldön tartózkodó, 18. életévüket betöltött ukrán férfiakat katonai nyilvántartásba lehet venni anélkül, hogy hazautaznának.
Robert Fico szlovák miniszterelnök kijelentette, hogy Szlovákia kész egy sor politikai és gazdasági szankciót bevezetni Ukrajna ellen, hogy rákényszerítse az orosz gáz Európai Unióba történő szállítására.
Szlovákia kormányfője az Európa Bizottság energiaügyekért felelős új vezetőjével, Dan Jörgensennel tárgyalt Brüsszelben, a megbeszélést követő sajtótájékoztatón jelentette ki, hogy Kijev az orosz fosszilis energiahordozók exportjának az útjában áll, ezért
a szlovák kormány kemény intézkedéseket fog hozni válaszul.
Az Európai Bizottság szerint azonban nem vezetett hiányhoz, vagy jelentős áremelkedéshez az orosz gázszállítás felfüggesztése, Fico kormánya mégis ragaszkodik ahhoz az álláspontjához, hogy Szlovákia akár 500 millió eurót is veszíthet a tranzitdíjak kiesése miatt, amiket a szomszédos országokba (Magyarország, Csehország) irányuló gázszállítással keresett.
Lehet, hogy azt mondják, ez nem sok, de Szlovákia egy kis ország és konszolidálnunk kell az állami pénzeket
– fogalmazott a szlovák miniszterelnök az Unian cikke szerint. Dan Jörgensen a találkozó után úgy nyilatkozott, hogy Szlovákia és az Európai Bizottság „továbbra is alaposan megvitatja a kérdést, úgy politikai, mint technikai értelemben”.
Különböző becslések szerint nagyjából 30 millió ukrán élhet külföldön, ezért a kormány nagyszabású programot indít annak érdekében, hogy az állampolgárok visszatérjenek hazájukba – írja az Unian.
Olekszij Csernyiszov, a Nemzeti Egység Minisztériumának vezetője lengyelországi látogatása alkalmával beszélt arról, hogy megkezdik, „a nemzet, az identitás és a többes állampolgárság széles körű stratégiájának megvalósítását, ami lehetővé teszi az ukrán nemzet számára, hogy visszatérjen szülőföldjére”.
Mi egy 60 milliós nemzet vagyunk. Olyan feltételeket kell teremtenünk és kínálnunk, hogy az ukránok hazatérjenek, akik pedig nem térnek haza külföldről, kapcsolatban maradjanak Ukrajnával, dolgozzanak az ország javára és jövőjéért
– fogalmazott Csernyiszov, akinek minisztériumát 2024 végén hozták létre a külföldön élő ukránok egyesítése céljából.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Ramsteinben mondott beszédében hangsúlyozta, Ukrajna arra törekszik, hogy ebben az évben rekordot állítson fel a dróngyártásban. Az államfő szerint a drónok már megváltoztatták a háború jellegét, de ezek a „változások még messze nem értek véget” − írta meg az Unian.
Az ukrán elnök szerint drónokra van szükség az ellenség előrehaladásának megállításához, a területveszteségek megakadályozásához. Úgy véli, gyártásuk Ukrajnában gazdaságilag jövedelmezőbb, mint bárhol máshol, ezért minden partnerét arra buzdítja, hogy még aktívabban vegyenek részt a drónarzenál felépítésében.
Az ukrán elnök csütörtökön Ramsteinben mondott beszédében utalt arra, hogy a háborúban Észak-Korea veszteségei elérhették a négyezer főt − írja az Ukrinform.
Vlagyimir Putyin megduplázza az agresszióba való befektetését, észak-koreai katonákat alkalmaz, hogy folytassa ezt a háborút. Észak-Korea tanulja a modern hadviselést, és nem becsülik a népét − fogalmazott Volodimir Zelenszkij.
A ramsteini csoport 25. ülését tartják január 9-én, ahol részt vesz Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter, Mark Rutte NATO-főtitkár és Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője is. A csoport eddig már több mint 126 milliárd dollár katonai segítséget nyújtott Ukrajnának.
Az amerikai védelmi miniszter Ramsteinben jelentette be a Biden-kormány utolsó, Ukrajnának szánt segélycsomagját. A támogatás összege ötszázmillió dollár lesz − írta meg az Unian ukrán hírügynökség.
A Pentagon honlapja szerint a segélycsomag az ukrán légvédelem számára további rakétákat, F−16-os vadászgépek felszerelését és tüzérségi lövedékeket tartalmaz.
„Mindent megteszek azért, hogy segítsek Ukrajnának szabadságban és biztonságban élni, és hogy egy igazságosabb és tisztességesebb világot építsek. És a közös munkánknak folytatódnia kell” − jegyezte meg Lloyd Austin.
Csütörtök reggel az orosz hadsereg drónokkal támadta Herszont. A jelentések szerint hét ember megsérült, valamint egy üzletet és egy óvodát ért találat − írta meg az Ukrajinszka Pravda. Idős áldozatokat szállítottak kórházba kéz- és fejsérülésekkel, valamint horzsolásokkal.
Ukrajna készen áll arra, hogy a külföldön tartózkodó ukránoknak munkát biztosítson a védelmi vállalatoknál – mondta Olekszij Csernyiszov miniszterelnök-helyettes, Ukrajna nemzetiösszetartozás-minisztere a Szabadság Rádiónak nyilatkozva.
Ma Ukrajnában egyes iparágaknak szakemberekre van szüksége, ilyen a védelmi ipar és a hadiipar is. Hiányunk van szakemberekből, ezért egyes munkavállalók felmentést kaphatnak a mozgósítás alól
– szemlézte a nyilatkozatot az Unian ukrán hírügynökség.
A terv megvalósítása érdekében Ukrajna olyan központokat fog létrehozni, amelyek segítenek az embereknek abban, hogy a szabad állásokat betöltsék. Csernyiszov elárulta, hogy az erre vonatkozó mechanizmust már létrehozták, már csak használni kell.
Szerdán két siklóbombát dobtak le az oroszok Zaporizzsja városára, legalább 13 ember meghalt és 113 megsebesült – írja a Reuters.
A bombák lakóépületeket és egy ipari létesítményt is eltaláltak, valamint az infrastruktúra is megrongálódott.
Az ügyészség csütörtök reggel 63-ról 113-ra emelte a sérültek számát. A mentési munkálatokat előző este fejezték be a támadás helyszínén. Ivan Fedorov, a zaporizzsjai megye kormányzója csütörtökre hivatalos gyászt rendelt el.
A Dnyeszteren túli területen több áldozatot regisztráltak, akiknek halála az orosz gázszállítás leállítása miatt következett be − állítja a terület külügyminisztere, Vitalij Ignatyev, majd hozzátette, hogy ennek ellenére a területről nem történt elvándorlás az energiaválság miatt, mert az emberek a legjobban bíznak.
A Gazprom már december végén figyelmeztetett, hogy január elsejétől leállítja a gázszállításokat Moldovába, mivel a Moldovagaz nem teljesítette fizetési kötelezettségeit. A gáz mellett az áramszolgáltatás kikapcsolását is megkezdték január 3-án, emellett a moldovai gázszolgáltató megbízott vezetője közölte, hogy továbbra is a Gazpromtól várja a szállítások újraindítását, ugyanis Kisinyovtól nem kapnak segítséget − írta meg a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség.
Csütörtökön stabilizálódott Ukrajnában a villamosenergia-fogyasztás, a szezonális mutatóknak megfelelően alakult az Ukrenergo jelentése szerint. Január 8-án regisztrálták a napi maximális fogyasztást, amely megegyezett az előző napival − írja az Ukrinform.
Az Ukrenergo hangsúlyozta, hogy a villamosenergia-rendszerben kialakult helyzet változhat, ezért követni kell az elosztórendszer-üzemeltetők weboldalain és a közösségi média hivatalos oldalain megjelenő üzeneteket.
Emellett az energiaügyi minisztérium arról számolt be, hogy 1587 fogyasztónál visszaállították az áramellátást, akiknél az orosz támadások következtében kikapcsolták.
Bár úgy tűnik, Oroszország fölényben van Ukrajnával szemben, a Kremlnek egyre több kihívással kell szembenéznie, egyre nehezebben tudják megtartani eddig elért eredményeiket – írja az Ukrajinszka Pravda Lloyd Austinnak, a Pentagon leköszönő vezetőjének gondolatait a Bloomberg Newsra hivatkozva.
Az a felfogás uralkodik, hogy Oroszország kezében tartja az összes kártyát. A föderáció rendelkezik ugyan előnyökkel, de ennél árnyaltabb a kép
– mondta Lloyd Austin, hozzátéve azon véleményét, hogy „sokba fog kerülni a jövőben, ha Oroszország megkapja, amit akar”.
Austin emlékeztetett, hogy Észak-Korea (KNDK) és Irán is kész segíteni Moszkvát, ugyanakkor Ukrajna is számíthat támogatókra.
Joe Biden kormánya segített Ukrajnának megvédeni szuverenitását
– szögezte le a védelmi miniszter arra a kritikára, miszerint a leköszönő elnöknek nem volt világos stratégiája Ukrajna támogatására, majd Szíriát hozta fel a stratégiai siker másik példájaként, amely segített Ukrajnának szembeszállni Oroszországgal. Austin szerint miközben Vlagyimir Putyin Ukrajnára fókuszált, nem tudott segíteni szövetségesének, a decemberben megbuktatott szír elnöknek, Bassár el-Aszadnak.
Svédország megállapodást kötött a német–francia KNDS fegyvergyártó konszernnel több mint negyven Leopard 2 harckocsi gyártásáról mintegy 2 milliárd euró értékben − írta meg a Jevropejszka Pravda.
A hírt Paul Johnson svéd védelmi miniszter jelentette be, amivel hadseregük megerősítése a cél. Decemberben Svédország Dániával együtt rendelt közösen 2,1 milliárd euró értékben harckocsikat Ukrajna számára.
Dorothy Camille Shea, az Egyesült Államok állandó ENSZ-képviselőjének helyettese figyelmeztetett, hogy az észak-koreai csapatok részvétele az Ukrajna elleni háborúban lehetővé teszi Észak-Korea számára, hogy harci tapasztalatokat szerezzen, ami növeli a szomszédos országok elleni katonai akciókra való felkészültségét, írja az Ukrajinszka Pravda.
Jelenleg több mint 12 ezer észak-koreai katona állomásozik Oroszországban, ahol aktívan részt vesznek a kurszki térségben zajló harcokban. Ez a tény megerősíti a Moszkva és Phenjan közötti szoros együttműködést – mondta az amerikai diplomata.
A dél-koreai ENSZ-nagykövet szerint az észak-koreai katonák „lényegében Kim Dzsongun rabszolgái, akiket agymosással arra kényszerítenek, hogy életüket áldozzák fel távoli csatatereken, hogy pénzt keressenek a rezsimnek, és hogy fejlett katonai technológiát szerezzenek Oroszországtól”.
Zaporizzsjában tovább nőtt a sebesültek száma a várost ért szerdai támadás következtében. Jelenleg 13 halottról és 113 sebesültről tudnak, melyet Ivan Fedorov, a Zaporizzsjai Regioniális Államigazgatás elnöke hozott nyilvánosságra. Ötvenkilencen kerültek kórházba, köztük tízen súlyos sérülésekkel − írja az Unian ukrán hírügynökség.
Zaporizzsja központja mellett Sztepnogorszkot is támadta az orosz haderő, melyben ketten meghaltak és további két ember megsebesült. A szerdai napon az oroszok 333 csapást mértek 12 településre a zaporizzsjai területen.
Több mint 12 300 civil halt meg az ukrajnai háborúban azóta, hogy Oroszország közel három éve megszállta az országot – közölte egy ENSZ-tisztviselő szerdán, megjegyezve, hogy a drónok, nagy hatótávolságú rakéták és siklóbombák használata miatt megugrott az áldozatok száma.
A Reuters beszámolója szerint Oroszország az elmúlt hónapokban rendszeresen hajtott végre támadásokat ilyen fegyverekkel, ami hozzájárult ahhoz, hogy az utóbbi időben az előző évhez képest 30 százalékkal emelkedjen a civil halálos áldozatok száma Ukrajnában.
Az ENSZ emberi jogi főbiztosának helyettese, Nada Al-Nashif szerint összesen több mint 12 300 civilt öltek meg Ukrajnában, köztük 650 gyermeket, bár az ENSZ többször is kijelentette, hogy ez a szám jóval több lehet, mivel csak azokat a haláleseteket tartalmazza, amelyeket a csapatoknak sikerült ellenőrizniük.
Az ENSZ által dokumentált civil halálesetek között 35 olyan volt, amelyet 2024 szeptembere és novembere között Herszon ukrán ellenőrzés alatt álló részein drónokkal követtek el.
Az orosz hadsereg támadást indított Stepnohirszk települése ellen, melynek következtében egy lakóházat ért találat. Az eddigi információk szerint négy ember rekedt a romok alatt – írja az Ukrinform.
„Négy ember rekedt egy ház romjai alatt a Stepnohirszk elleni támadás következtében. Az oroszok legalább ötször csapást mértek a frontszéli településre” – közölte Telegram-csatornáján a Zaporizzsjai Regionális Katonai Adminisztráció vezetője, Ivan Fedorov.
Elmondása szerint az egyik csapás a falusi tanács épületét találta el. Egy másik egy lakóházat talált el. Két embert kimentettek, további kettő a romok alatt maradt. A keresési és mentési műveletek folyamatban vannak.
Mint írtuk, Donald Trump megválasztott amerikai elnök 2024 novemberében jelentette be, hogy Keith Kellogg személyében különmegbízottat nevez ki az orosz–ukrán háború békés rendezése érdekében.
Keith Kellogg szerdai nyilatkozata szerint Donald Trump célul tűzte ki, hogy a beiktatását követő 100 napon belül megpróbál megoldást találni az ukrajnai háborúra – írja a Korrespondent.
Hangsúlyozta, hogy Donald Trump és ő is belátja, hogy „kevés idejük van” megoldást találni.
Milan Mojsilovics szerb vezérkari főnök egy interjúban azt mondta, hogy a Moszkva elleni szankciók állnak egy korábban Oroszországgal megkötött fegyvervásárlási megállapodás felmondása mögött – írja az Ukrinform.
„Ha az Oroszországtól származó fegyverszállításokról van szó, az most gyakorlatilag lehetetlen. A jelenlegi helyzetre diplomáciai csatornákon keresztül próbálunk megoldást találni. Számos szerződést lemondtunk, néhányat pedig elhalasztottunk abban a reményben, hogy az államközi kapcsolatok helyzete globális szinten normalizálódik” – mondta Mojsilovics.
Elmondása szerint a szerb hadsereg továbbra is képes szovjet és orosz gyártmányú felszerelések pótalkatrészeit megvásárolni, mivel azokat számos országban licenc alapján gyártják. Új felszereléseket azonban már nem lehet Oroszországból beszerezni.
Ukrajnának konkrét biztonsági garanciákra van szüksége – reagált Volodimir Zelenszkij ukrán államfő szerdán Donald Trump megválasztott amerikai elnök előző napi kijelentésére, amelyben utóbbi kifejezte, hogy megérti az Ukrajna NATO-tagságát ellenző orosz álláspontot.
Zelenszkij szerint nem szabad messzemenő következtetéseket levonni az Egyesült Államok politikájáról ebben a kérdésben.
„Ne feledjük, Ukrajnának azt mondták, hogy Patriot-rendszerek csak NATO-országokban lehetnek és vannak. Nos, eszerint vagy már régóta NATO-tagok vagyunk, vagy nem kell következtetéseket levonni. Ez történt velünk más nyugati fegyverek esetében is. Most mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy Ukrajna az ukrán néphez méltó biztonsági garanciákat kapjon, amelyek megállíthatják Putyint” – idézte az Interfax Ukraijina hírügynökség az ukrán elnököt, aki ezt Elina Valtonen finn külügyminiszterrel folytatott találkozóján mondta.
Az elnök megjegyezte, hogy Ukrajna soha nem volt tagja a NATO-nak, és sajnos nem védte komoly biztonsági garanciák hálója. Kijelentette: a NATO-országokban nincs háború, de a háborúban álló Ukrajnának joga van komoly és erős biztonsági garanciákat követelni „a folyamatosan vezető szerepre igényt tartó világtól, és azoktól az országoktól, amelyek békét követelnek a világban”. Hangsúlyozta, hogy a biztonsági garanciák kérdése nemcsak az Egyesült Államoktól, hanem az európai szövetségesektől is függ.
„Vannak olyan országok, amelyek ellenezték, hogy esélyt kapjunk a NATO-csatlakozásra, ezek az Egyesült Államok, Németország, Magyarország és Szlovákia” – jegyezte meg Zelenszkij. Az elnök szerint az országában dúló háború egyik oka az, hogy Ukrajna nem tagja a NATO-nak – közölte az MTI.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök telefonbeszélgetést folytatott Maia Sandu moldovai elnökkel, és megjegyezte, hogy Ukrajna kész segíteni Moldovának az energetikai kihívások időszakának leküzdésében – írja az Interfax.
„Természetesen a legfontosabb, hogy segítsünk Moldovának átvészelni az energetikai kihívások nehéz időszakát, és megakadályozzuk, hogy Moszkva társadalmi feszültségeket szítson. Készek vagyunk segíteni Moldovának, különösen a szénnel” – mondta Volodimir Zelenszkij.
Az elnök szerint „nagyon fontos a stabilitás fenntartása és az, hogy Moldovában minden embernek megadjuk a feltételeket ahhoz, hogy békében éljen és dolgozzon az országáért, hogy leküzdjük a szegénységet és a közös mozgásunkat az Európai Unió felé”.
Nagyszabású „pozitív” változások nélkül 2025-ben Ukrajna egyszerűen eltűnhet a világtérképről – jelentette ki az ukrán harmadik különálló rohamdandár parancsnoka, Andrij Biletszkij.
Szerinte 2025-ben Ukrajnának valódi reformokra van szüksége – különösen a hadseregben, a hadiipariban, a gazdaságban és az energetikában.
„Az én feladatom és felelősségi köröm most az, hogy ne engedjem, hogy az oroszok egy métert is elfoglaljanak Harkivscsinából. Ezért katonaként nem beszélhetek az energiáról vagy a gazdaságról, de a saját szférámban látom a régóta esedékes és nyilvánvaló megoldások sürgős szükségességét” – mondja a katona.
A tiszt olyan lépéseket sorolt fel, amelyeket a harmadik rohamdandár már kipróbált:
Ezek mellett elmondta, hogy fejleszteni kellene a légi és földi pilóta nélküli rendszerek bevetési taktikáján, valamint el kellene érni azt, hogy minden frontvonalon harcoló egység mögött legyen egy egység, akik dróntámadásokkal támogatják őket – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!
