Adósságátütemezés kémközpontért cserébe

Bill Clinton Nem alaptalan a republikánusok aggodalma

Egy 1999-es megállapodás alapján Oroszország 485 millió dollár kifizetését halaszthatja el. A Képviselőház republikánus többsége szerint viszont semmi értelme a halasztásnak, ha az orosz kormány dollármilliókat fektet évente a lourdes-i központba, ahonnan amerikai cégek, magánszemélyek és a hadsereg telefonos és elektronikus üzeneteit figyelik.

A Clinton-adminisztráció ellenezte a javaslatot, mondván Oroszországnak szüksége van a központra, hogy a fegyverzetkorlátozási szerződések betartását ellenőrizze. A törvényjavaslatot a ház ennek ellenére 275-146 arányban elfogadta, és 61 demokrata képviselő a republikánusokkal szavazott.

Echelon Európában az Egyesült Államok felderítőtevékenysége keltett aggodalmat. Az Európa Parlament különleges bizottsága márciusban kezdte vizsgálni az Echelon-rendszert, amellyel kapcsolatban felmerült, hogy az USA esetleg ipari kémkedésre használja. Az Echelon szuperszámítógépek és műholdak hálózata, amelyet az Egyesült Államok hírszerzési ügynöksége, a National Security Agency (NSA) üzemeltet. Eredetileg arra hozták létre, hogy a terrorizmus, a pénzmosás és a kábítószer-kereskedelem ellen hatékonyabban léphessenek fel az angolszász államok. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy az itt alkalmazott technológiát más célokra is lehet használni, hiszen az elektronikus kommunikáció (vezetékes és mobiltelefonok, kábeltévé, internet, e-mail, stb.) minden formája ellenőrizhető ily módon. Washington persze tagadja a vádakat, sőt a CIA elnöke szerényen azt is kijelentette, hogy az európai technika arra sem érdemes, hogy ellopják.

A republikánusok szerint a Havanna közelében lévő központot az oroszok évi háromszázmillió dollárért bérlik Kubától, és az elmúlt években több mint hárommilliárd dollárt költöttek a fejlesztésekre. A high-tech lehallgató-berendezésekkel felszerelt központban, amely kémműholdak adatait is felhasználja, többtucat orosz felderítő dolgozik. Egy kongresszusi jelentés szerint Oroszország az Öbölháború idején is stratégiai információk birtokába jutott a lourdes-i központ révén.

Az elnök szerint érthető és valószínűleg nem is teljesen alaptalan a republikánusok aggodalma, de a törvényjavaslat semmiképpen sem megfelelő eszköz. A demokraták attól félnek, hogy a dolog rosszul sülhet el, és ha a javaslatból törvény lesz, akkor más országok ugyanúgy számon kérhetik az Egyesült Államokon az amerikai központok létét. Az amerikai kormányt az is kellemetlen helyzetbe hozhatja, ha Oroszország többi hitelezője (akik az átütemezésről szintén megállapodtak) kifogást emel az eljárást ellen.

Ha a javaslatot a szenátus elfogadja és az elnök is aláírja, akkor Oroszország elveszti eddigi kereskedelmi besorolását, és az orosz termékeket attól kezdve magasabb vám terheli. A szenátusban egyébként egy másik, hasonló tartalmú jelentés is elfogadásra vár, amelyet Jesse Helms, a külügyi bizottság elnöke nyújtott be - igaz, ő a csecsenföldi beavatkozás elleni tiltakozása jeléül.