Négy és fél millió áldozata lenne az atomháborúnak

Legkevesebb hárommillió halottja és másfél millió súlyos sérültje lenne egy korlátozott nukleáris háborúnak India és Pakisztán között - írja a New Scientist amerikai és ázsiai kutatók a kérdéssel foglalkozó tanulmánya alapján. A vitatott kasmíri területek és a muzulmán szeparatisták fegyveres akciói miatt a háború szélére sodródott két ország a tanulmány vázolta szcenárió szerint csak nukleáris fegyverei egytizedét vetné be a korlátozott konfliktusban.

Végső győzelem

Az áldozatok becsült számánál figyelembe vették a robbanás, a tűz és a sugárzás okozta károkat is. Nem számol azonban a tanulmány azzal a veszteséggel, amit a biztonságos otthonok, kórházak, ivóvíz és energia hiánya, valamint a sugárzás miatt a későbbiekben kialakuló betegségek okoznának.

Az atomháború lehetősége azután merült fel a kutatókban, hogy Vadzspaji miniszterelnök május 22-én a Pakisztán elleni döntő ütközetre hívta hadseregét egy Kasmírban elmondott beszéde során. Bár India később két hónap haladékot adott Pakisztánnak követelései teljesítésére, ezt több elemző is csak időhúzásnak vélte, mert az indiai hadsereg még nincs a háború elindításához szükséges készültségben.

Tíz hirosimai atombomba

Az amerikai és ázsiai kutatók tíz, az amerikaiak által Hirosimára dobott atombombához hasonló 15 kilotonnás robbanófej felrobbanásával számoltak. A tanulmány szerint öt bomba robbanna fel hatszáz méteres magasságban Bangalore, Bombay, Kalkutta, Madrasz és Új Delhi felett, őt másik pedig a nagyobb pakisztáni városok - Fejszálábád, Iszlámábád, Karacsi, Lahore és Ravalpindi - fellett lépne működésbe. Számításaik szerint Indiában 2,8 millió, Pakisztánban 1,6 millió halálos áldozata és sebesültje lenne a támadásoknak.

Több mint száz atomtöltet

Az indiai és pakisztáni atomfegyverkészletek nagyságáról nincsenek megbízható adatok, a washingtoni Nemzetközi Biztonság Kutatóintézet a bombák előállításához szükséges plutónium és urániumkészletek nagysága alapján végzet becslése szerint India hatvanöt, Pakisztán negyven 15 kilotonnás robbanófejjel rendelkezhet. Ezek némelyike nem biztos, hogy működőképes. Nehezíti a helyzetet az is, hogy a kommunikációs hálózatok összeomlása után az atomtöltetek kilövéséről a parancsnokoknak maguknak kell döntenie - írja a New Scientist.

Ha a bombák rosszul működnek, és nem a levegőben, hanem a földbe csapódva robbannak fel, a keletkező nukleáris porvihar százezreket ölhet meg több száz négyzetkilométeres területen. Mivel a szubkontinensen az uralkodó széljárás nyugati irányú, ilyen esetben India könnyen saját bombája áldozata lehet - vélik a kutatók.