Orbán Viktor nagyon engedékeny volt

Csütörtök délután az EP alapjogi bizottságában már volt egy vita Magyarországról. Korábban ezt írtuk az ottani hangulatról:

A bizottsági ülés hangulatából jól látszott, hogy az EP-ben a szocialisták, a liberálisok és a zöldek meggyőződése, hogy Magyarországon diktatúra épül.

A tiltakozók között csak magyarok voltak: Gál Kinga és Szájer József (Fidesz) leginkább azzal védekeztek, hogy néhány magyar törvény hibája miatt kár hisztériát kelteni, az RMDSZ-es Sógor Csaba pedig a magyarhoz hasonló, vagy annál is szigorúbb, más országok törvényeivel vágott vissza a kritikusoknak. A néppárti vezérszónok (Frank Engel, Luxemburg) volt az egyetlen nem magyar, aki a 45 perces vitában nem szidta keményen a magyar kormányt: ő arról beszélt, hogy várják meg a Bizottság jogi érveit, és csak azután értékeljék Magyarországot.

Többen is követelték az EP-s vitában, hogy a lisszaboni szerződés 7. cikkelye alapján függesszék fel Magyarország szavazati jogát az EU-ban.

A lisszaboni szerződés, vagyis az EU működését előíró "alkotmány" hetedik cikkelye lehetőséget ad arra, hogy felfüggesszék egy tagállam szavazati jogát a tanácsban (vagyis a kormányokat tömörítő testületekben), ha megsértik a szerződésben foglalt alapjogokat.

Ilyen szankcióval a szerződés hatályba lépése óta (2009 december) még sosem élt az EU.

A szavazat felfüggesztése hosszú folyamat, és egyáltalán nem elég hozzá az EP többségi támogatása. Legalább két körben a tanácsban is minősített többség kell hozzá, és egy olyan folyamat végigvitele, amiben a renitens tagállam határozottan nem engedelmeskedik a hivatalos felszólításoknak.

Messze van Magyarország attól, hogy felfügesszék a szavazati jogot, de most több frakció is kezdeményezi majd, hogy elinduljon egy ilyen folyamat Magyarország ellen.

Martin Schulz új EP-elnök háborog, hogy a magyar vita előtt nagy a fegyelmezetlenség. "Akit nem érdekel, az menjen ki."

Fotó: Georges Gobet

"Minden tagállamnak meg kell felelni az EU-s jognak" - vastaps fogadta, a dán EU-elnökség nevében először felszólaló dán európaügyi miniszter, Nicolai Wammen szavait.

Az elnökség támogatja, hogy a bizottság eljárjon, ha kell.

Nagyjából a helyzetet ismerteti a dán politikus, megoldást remél. A helyzetet azért rendkívül súlyosnak nevezte.

José Manuel Barroso örül, hogy részt vehet a magyar helyzetről szóló vitában. A témát rendkívül kényesnek nevezte. "Egyértelműnek kell lenni az elvekkel és a tényekkel kapcsolatban" - mondta, hozzátéve, hogy figyelemmel kísérték a magyar alkotmányos helyzetet és kapcsolatban voltak a magyar kormánnyal az alkotmány és a sarkalatos törvények készítésekor. Aggályokat fogalmaztak meg, illetve kérték, hogy módosítsák a készülő törvényeket.

"A magyar kormány sajnos nem vette figyelembe kéréseinket, ezért leveleket küldtünk a magyar kormánynak, melyben egyértelművé tettük, hogy a kérdésekkel foglalkozni kell, még mielőtt tárgyalásokat kezdünk az IMF-hitelről" - mondta Barroso.

Mivel a magyar parlament ennek ellenére is elfogadta a vitatott törvényeket, most kedden az Európai Bizottság három ügyben is felszólítást küldött a magyar kormánynak, további két kérdésben pedig felvilágosítást kért, mondta Barroso.

"Ezen döntések nagy felelősséget mutatnak" - mondta Barroso, mert szerinte jelzik, hogy az Európai Bizottság mindent megtesz az európai elvek betartatásáért.

Mindent megteszünk, hogy következetesek és objektívak legyünk, de nem fogunk habozni, ha nem kapunk megfelelő választ. Barroso beszél Orbán leveléről is, amiben a magyar miniszterelnök együttműködést és a törvények megváltoztatását ígéri.

A jogi problémákon kívül általában is felmerültek a magyar demokratikus rendszer hiányosságai. Barroso ezért felszólítja a magyar kormányt, hogy ezekben az ügyekben is legyen figyelmes, tartsa be a demokrácia szabályait.

Fotó: Vincent Kessler

Tegnap Kroes alelnök ismét aggályokat fogalmazott meg a média szabadságával kapcsolatban, mondta Barroso. Ezután hangsúlyozta a bizalom visszaállításának fontosságát. Reméli, hogy a mai vita megfelelő üzenetet közvetít a magyaroknak, mert a vita nem Magyarország ellenében folyik.

"Nem akarjuk, hogy a demokráciával kapcsolatban kétség merüljön fel bármely tagállamban" - mondta. "Tiszteletben tartjuk a magyar népet, a kultúrájukat, a totalitarianizmus elleni harcukat" - mondta, majd arra kérte a magyar kormányt, hogy mutassa meg demokratikus elkötelezettségét. Barroso ezzel zárta is felszólalását, Orbán következik. Martin Schulz házelnök kifejezetten örül, hogy Orbán is felszólal.

Schulz EP-elnök bejelenti, hogy Orbán szót kért az EP-ben, és most ezt meg is adja neki.

Mindig öröm egy parlamentben felszólalni - kezdi a magyar miniszterelnök. Megköszöni Barroso "bátorító szavait" is.

"Nem lep meg a felfokozott érdeklődés" - mondja, mert mély és szép változások indultak Magyarországon.

2010-ben paramilitáris szervezetek járták az utcákat, 3 millió adózó tartott el 10 milliót, elképesztően nehéz helyzetből kellett hatalmas változásokat elindítani.

"Felszámoltuk a paramilitáris szervezeteket, így ma Magyarországon minden kisebbség védelmet élvez" - mondta Orbán, majd arról beszélt, hogy másfél év alatt 365 törvényt fogadtak el, új oktatási, egészéségügyi rendszert, adórendszert és szociális ellátórendszert építettek ki. "Mindent átszerveztünk, ami Magyarországon adósságot termelt" - mondta. Orbán szerint a nagy átalakításokkal komoly lobbiérdekeket sértettek, például a bankadóval.

Ezután az új alkotmányról beszélt, amit szerinte utolsóként fogadtak el a posztkommunista országok közül. Ennek kialakításakor figyelembe vették az európai alapokmányt is. Mindazonáltal természetesnek veszi, hogy ilyen mértékű átalakítások ellenkezést szülnek.

Levelet küldtem ma Barrosónak, kifejezve, hogy a bizottság által felvetett problémák gyorsan és könnyen orvoslhatók.

Orbán figyelmeztet, hogy a magyar alkotmányt egyetlen jogi kifogás sem érte a bizottság részéről. Két átmeneti rendelkezést kifogásoltak csak az alkotmánnyal kapcsolatban, és e két rendelkezés ügyében nyitott Magyarország a változtatásra.

Orbán Viktor megértést kér a nagy változtatások miatt és minden további támogatást és segítséget előre köszön.

Fotó: Koszticsák Szilárd

Elsőként Joseph Daul, a néppárt francia képviselője szólalt fel. "2010-ben nagy többséggel szavaztak bizalmat önnek a magyar állampolgárok, hogy reformokat hajtson végre" - kezdte felszólalását. Orbán "elsöprő sikereket ért el", mert fel akarta számolni a korrupciót. Kitért arra is, hogy a régi magyar alkotmány "sztálini eredetű volt".

Az alkotmány mellett 30 sarkalatos törvényt is elfogadtak, ezekkel kapcsolatban merültek fel aggályok. "Teljes mértékben alávetjük magunkat az Európai Bizottság bírálatának" - mondta Daul, aki elfogadta Orbán válaszát, hogy egy hónapon belül reagálnak a kifogásokra. Bízik benne, hogy Orbán, ahogy a Néppárt is, tiszteletben tartja a demokratikus alapelveket.

Hannes Swoboda, a szocialisták frakcióvezetője örül a bizottság világos szavainak. Az osztrák politikus szerint Orbánnak el kellene gondolkodnia, hogy miért kell rendszeresen a magyar kormányról beszélni. Szerinte az Orbán-kormány szellemisége problémás, mert bebetonozza a hatalmát.