Simon, Szimonetta
-1 °C
15 °C

A brüsszelezés négy szintje

2017.05.09. 07:16

Valahogy úgy működhet a kormány propagandagépezete, hogy figyelik, milyen ötletek bukkannak fel az európai uniós intézményekben, és ha olyat találnak, amire föl lehet építeni, hogy Brüsszel a vesztünkre tör, akkor meg is teszik. Sok tévénéző és újságolvasó nem tudja, hogy az Európai Bizottság nem kényszeríthet semmit Magyarországra. Senki nem látja, hogy valójában mi zajlik a kormány és a brüsszeli szakértők tárgyalásain. Nem vagyunk mind gazdasági szakértők, hogy lássuk, miért jobb a gázárat a piacon csökkenteni, mint központi rendelettel. Ezt ki lehet használni, ha a kormány el akarja hitetni az Európai Unióról, hogy a fejünk fölött akar döntéseket hozni.

Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár elmúlt napokban tett nyilatkozatain keresztül bemutatjuk, hogy néz ki ez a gyakorlatban.

1. Uniós határozatnak beállítani egy hamvában holt javaslatot

Az államtitkár az MTI szerint pénteken azt állította, hogy az Európai Bizottság „elhallgatja” a fontos tényt, hogy már hozott egy „határozatot” arról, hogy az Európába érkező migránsokat létszámkorlát nélkül szét kell osztani az unióban. Amelyik ország nem hajlandó végrehajtani ezt az intézkedést, pénzbüntetést kellene fizetnie.

Ő is ferdít és elhallgat, amikor ezt mondja. Ferdítés: az uniós testület nem „határoz” az EU nevében jogszabályokról, csak javaslatokat tesz. Elhallgatás: valóban van ilyen javaslat, de már egy éve elakadt az uniós jogalkotásban. „Tárgyalunk róla, és keressük azt az igazságos és fenntartható modellt, ami könnyítheti a frontországokra nehezedő terhet. Még nem találtuk meg” – ismerte el március végén az EUrologus kérdésére az Európai Bizottság migrációért felelős tagja, hogy nem haladnak fényesen. Korábban kiszámoltuk, hogy nincs meg a szükséges többség a tagállami kormányok között, hogy megvalósuljon a rendszer, bár ez a francia kormányalakítás után változhat. 

2. Asztalt borítani, és az EU-ra mutogatni, hogy nem akar tárgyalni

Tuzson Bence „nyomatékosította”: minden jogi utat igénybe vesznek, hogy fenntarthassák magyar-szerb határ menti tranzitzónát. Az államtitkár itt arról feledkezett meg, hogy az Európai Bizottság jogi eljárás helyett először párbeszédet kezdett és egy közös munkacsoportot állított fel a kormánnyal. Pintér Sándor akkor még örült az Európai Bizottság pozitív hozzáállásának, ami „reménnyel tölt el minket”, hogy az uniós és a magyar érdekek összehozásával lehet megoldani a helyzetet.

A 444 szerint a remény és az összehangolás a múlt hétig tartott, és nem Brüsszelből hiányzott a pozitív hozzáállás. A magyar kormány – állítólag az Európai Bizottságot is meglepve – felmondta a további tárgyalásokat, miután egy teljesen abszurd javaslattal állt elő. Saját forrásunk is megerősítette, hogy egyelőre nem tudni, mikor lesz a következő találkozó az ügyben. Hamarosan kiderül, hogy indul-e hivatalos eljárás. Ha igen, az annyit fog jelenteni, hogy tovább folytatódik a békés egyeztetés a felek között, és hónapok múlva, ha nem jutnak dűlőre, az EU bíróságán landolhat a kérdés, hogy jogos-e korlátozni a menedékkérők mozgását. Akkor jöhet az összes jogi út.

3. Piaci adatokból félkövetkeztetéseket levonni

Tuzson Bence szerint rossz taktika az Európai Unió részéről, hogy kivezetné a hatóságilag megszabott energiaárakat, és helyettük nagyobb piaci versennyel csökkentené a rezsit, mert 2010-2015 között az EU-ban átlagosan 20 százalékkal nőttek az áramárak. Tehát „egy szabadáras energiapiacon, ahol a multik, a nagy szolgáltatók fogják meghatározni az energiaárakat, biztos, hogy árnövekedésre számíthatnánk”. Ezzel szemben az említett időszakban az egész EU-ban Magyarországon csökkentek a legnagyobb mértékben az energiaárak, ezért a kormány fenn akarja tartani a rezsicsökkentést, amit viszont az EU tervezett szabályozásának elfogadása megszüntetne, mondta az államtitkár.

Korábban már összeszedtük, mi a gond a rezsicsökkentésnek csúfolt hatósági árszabással. A lényeg, hogy ez sem feltétlenül alacsonyabb, mint a piaci ár. Tavaly például az áram és a gáz piaci ára is olcsóbb volt, mint a magyar hatósági ár. Tuzson Bence csak 2010-2015 közötti drágulásról beszélt, és az EU egészére vetítve. Az unióban máshol is létezik hatósági ár, a németeknél pedig a megújuló energia támogatása emeli a számlák összegét. Az, hogy bújtatják a valós költségeket, és közben terjeszkedik az állami rezsiholding, előbb-utóbb áttételesen ugyan, de az adófizetők zsebére megy: a hatósági áras „rezsicsökkentés” fenntarthatatlanságát kormányzati háttéranyagok is kimondják, és különféle válogatott trükkökkel próbálnák elfedni a helyzetet.

Az Európai Unió piaci eszközökkel csökkentené a rezsit, amelyek nem a szőnyeg alá söprik, hanem valóban lejjebb tornázzák a költségeket. Például felpörgetnék a lakások szigetelését, amihez a kormány elvette a mostani uniós támogatást a lakosságtól, ezzel a saját számításai szerint a pénz nagyjából felét kidobva az ablakon. Emellett segítene a számlák leszorításában, de csak a rászorulóknak, mert – ahogy egy európai bizottsági forrás fogalmazott – „nehogy már a II. kerületi fűtött medencét a VIII. kerületi kisnyugdíjas fizesse”. A rezsicsökkentés ugyanis válogatás nélkül mindenkinek jár, azoknak is, akinek semmi szüksége nincs rá, nem akarnák igénybe venni, de nem tudják lemondani, mert nem lehet.

4. Felfújni egy jogilag teljesen lényegtelen európai parlamenti véleményt

Tuzson Bence a külföldről finanszírozott szervezeteket megbélyegző, oroszoktól ellesett magyar civiltörvény védelmében állt elő a legkeményebb csúsztatással. Szerinte egy európai parlamenti javaslat a tervezett magyarországi szabályozásnál sokkal szigorúbban írná elő, hogy nyilvános legyen a nem kormányzati szervezetek finanszírozása. Részletes jelentésre köteleznék őket a pénzügyi forrásaikról, bizonyos összeghatár felett vagyonnyilatkozatot kellene tenniük a vezetőiknek, sőt, EP-képviselőkkel, európai bizottsági tagokkal folytatott egyeztetéseikről is be kellene számolniuk – idézte. A magyar szabályozás ezzel szemben csak a pénzügyi átláthatóságra vonatkozna.

Az igazság az, hogy nem sokkal az államtitkár bejelentése előtt jegelték az uniós javaslatot, ráadásul pontosan a magyar tervezettel vont párhuzamok miatt, pedig a két tervet össze sem lehet hasonlítani. Nálunk egy kormánytöbbség által támogatott, jogszabálytervről van szó, amelyből hamarosan törvény lesz, 

az EP-nél pedig egy zéró jogi következménnyel járó állásfoglalásról, ami ráadásul az előkészítés elején jár és jó eséllyel meg fog bukni.

Tuzson Bence az egyik legbejáratottabb brüsszelezős módszert melegítette újra. Az Európai Parlament viszonylag gyakran fogad el saját kezdeményezésű jelentéseket, de a képviselők önállóan nem alkothatnak jogszabályt. Ilyet csak az Európai Bizottság kezdeményezhet, ezért az állásfoglalások legfeljebb arra kérik a testületet, hogy szeretnének ezt vagy azt. Aztán a Bizottság vagy foglalkozik vele, vagy nem. Ha foglalkozik vele és jogszabályt javasol, akkor se köteles ugyanolyan szöveg beterjesztésére és ettől még az egésznek végig kell mennie az uniós jogalkotáson (ahol a tagállamok és az Európai Parlament módosítgathatja vagy elvetheti). A Politico cikke szerint az Európai Bizottság levélben utasította vissza a „furcsán szelektív” javaslat számos pontját, vagyis aligha lesz belőle akár csak hivatalos javaslat is.

Az Európai Parlamentben az állásfoglalás néppárti felelőse három hónapos halasztást kért. „A jelenlegi magyarországi fejlemények alapján szeretném megragadni az alkalmat, hogy tisztázzam a különbségeket a két megközelítés között” – érvelt a Politico szerint emailben a halasztás mellett, Orbán Viktor pártcsoportjának tagjaként szégyenkezve a hasonlóságok miatt.

Közben a baloldali többségű testületben már mozgolódnak a javaslat elfojtására. „Megpróbáljuk a lehető leghamarabb kinyírni a jelentést” – jelentette ki például Bart Staes zöldpárti képviselő.

A kormány megvédi a nemzeti konzultációt 

A kormány komolyan veszi a nemzeti konzultáció elleni brüsszeli támadásokat, részletesen válaszol majd a feltett kérdésekre – mondta Tuzson Bence, miután a nemzeti belpolitikától egyébként ódzkodó Európai Bizottság szokatlan módon külön reagált a magyar kormány minden háztartásba szétküldött kérdőívére. Az uniós testület néhány oldalban röviden elmagyarázza, miért tartja tévesnek a nemzeti konzultációban megfogalmazott állításokat.

Korábban mi is többször foglalkoztunk azzal, mi minden nem stimmel a kormány által terjesztett dokumentumokban, amelyet még a Fidesz saját pártcsaládja is durván félrevezetőnek nevezett.

Ha Tuzson Bencééhez hasonló érvekkel válaszol majd a kormány szerdán az Európai Bizottság felvetéseire, akkor jogosan emlegethet csúsztatásokat és igaztalan állításokat. Csak figyeljen oda, Brüsszelről vagy Budapestről beszél.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

Az Európai Parlament által társfinanszírozott rovat.
Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.