Most ő a soros: Guy, a kormány legújabb ellensége

Az Európai Parlament (EP) liberális frakciójának vezetője, Guy Verhofstadt a kormánypropaganda egyik új célpontja. Verhofstadt már régóta Orbán Viktor egyik nemezise az EP-ben, heves beszédeket szokott intézni Orbán és rendszere ellen, és a miniszterelnök is rendszeresen kiszól neki az európai parlamenti felszólalásaiban. A Sargentini-jelentés vitája és elfogadása után lett a vicsorgó Verhofstadt a legújabb kormányzati propagandakampányban az egyik rémisztő sátán Soros György és Judith Sargentini mellett, akit angol nyelvű videókampányban is támadnak.

A belga politikus biztonságos választás: tökéletesen ártalmatlan a Fideszre és a magyar kormányra nézve, igazából semmilyen eszköze nincsen, amivel keresztbe tehetne Orbán Viktornak, azon kívül, hogy időről időre erélyesen felszólal a politikája ellen.

Verhofstadt a negyedik legnagyobb európai parlamenti frakciót, a Liberálisok és Demokraták Európáért (ALDE) képviselőcsoportot vezeti. Az előző törvényhozási ciklusban egy hellyel jobban állt a liberális szövetség, de 2014-ben a brit Konzervatívok és a lengyel PiS párt által alapított újkonzervatív pártcsalád letaszította a dobogóról.

Majdnem tíz éve ő az ALDE frakcióvezetője. Az ő irányítása alatt vesztette el az Európai Parlament egy kivételével az összes brit liberális demokrata EP-képviselőt, és majdnem az összes német liberális politikust. Nem az ő hibája volt, hogy a két nagy párt, amelyik korábban az EP-frakció gerincét adta, belpolitikai vesszőfutásba kezdett, de nem is segít neki a mostani helyzetén.

Ugyanis legutóbb arról szóltak a hírek, hogy Emmanuel Macron és Mark Rutte, a két erős liberális európai vezető szeretné kihúzni Verhofstadt alól a pártját. A Politicónak nyilatkozó Macron-párti bennfentesek azt mondták, hogy a 65 éves Verhofstadt a régi politikai elithez tartozik, amelyik évtizedekre kisajátította magának az európai politikát, és éppen itt az ideje, hogy leváltsák. Az Európai Bizottság elnökével, a néppárti Jean-Claude Junckerrel és az EP-elnök Antonio Tajanival együtt.

A francia elnök Emmanuel Macron úgy szeretné megújítani az európai liberális pártot, hogy mindent meghagyna benne úgy, ahogy van, csak nem hívná többé liberálisnak, mert ennek a szónak Franciaországban, csakúgy, mint Magyarországon, rossz marketingértéke van. És nyugdíjazná a régi liberális vezetőket. 

Verhofstadt belga miniszterelnök volt pályája csúcsán

Az 1953-ban született Guy Verhofstadt már fiatal politikusként hírnévre tett szert: amikor 29 évesen a flamand liberális párt élére állt, heves stílusával kiérdemelte a ­„Da Joenk” (kb. „a kölök”) becenevet. Három évvel később pénzügyminiszterré nevezték ki Wilfried Martens kormányában, ahol szigorú piacpárti gazdaságpolitikája miatt „Baby Thatcher” lett az új gúnyneve.

Az 1999-es és a 2003-as belga választáson győzelmet aratott, és kilenc éven keresztül volt Belgium miniszterelnöke, három különböző összetételű liberális-zöld-szociáldemokrata kormány élén. 2009 óta vezeti az Európai Parlament liberális-demokrata frakcióját.

Az európai integráció egyik legelkötelezettebb híveként tartják számon: gyakran érvel amellett, hogy az Európai Uniónak egy föderális struktúra felé kellene elmozdulnia, ahol a nemzetállamoknál kisebb régiók döntenének a legtöbb fontos kérdésben. Többször vitatkozott már nyilvánosan Orbán Viktorral az Európai Parlamentben, ahol a szemére vetette, hogy sárba tiporja a magyar demokrácia régi értékeit, és számon kérte rajta, hogy mi történt régi – liberális – önmagával.

Több emlékezetes felszólalás fűződik a nevéhez azokról a vitákról, amelyeken Orbán Viktor 2010 óta részt vett az Európai Parlamentben. Például, amikor négy éve azt mondta a magyar kormányfőnek: „Liberálisnak lenni nem betegség, Orbán úr! Ön is az volt!”

Komoly EU-s pozícióra sosem volt esélye

Guy Verhofstat neve többször szóba jött már az Európai Parlament lehetséges elnökeként. 2014-ben ő volt az európai liberális párt jelöltje az Európai Bizottság vezetésére. Ezekre a posztokra azonban az utóbbi években mindig néppárti vagy szociáldemokrata politikusok kerültek, és soha nem volt komoly esélye rá, hogy őt nevezzék ki.

A brit kilépésről döntő népszavazás után az EP őt választotta a parlament brexit-ügyi képviselőjének. Azonban az Európai Parlamentnek nincs lényeges szerepe a brexit-tárgyalásokban: csak egyszer szólhat bele hivatalosan a brit kilépésről szóló megegyezésbe: a legvégén, amikor arról dönt, hogy jóváhagyja-e vagy nem.

A jövő évi EP-választások után új frakcióvezetőt választanak az ALDE élére, és lehet, hogy át is alakul a képviselőcsoport. Nem tűnik valószínűnek, hogy Verhofstadt maradna a frakció élén. Addig viszont számolni kell vele. Az Európai Parlamentet most a ciklus felénél kötött megegyezés szerint egy néppárti–nemzeti konzervatív–liberális koalíció irányítja. Ez a valóságban úgy néz ki, hogyha a Néppárt és a szociáldemokraták valamiért nem tudnak megegyezni egy ügyben, akkor a Néppárt fordulhat ehhez a döntően jobboldali többséghez is támogatásért.

A májusi választásig előkerülő fontos törvényhozási kérdéseket tehát a liberálisok és Verhofstadt befolyásolhatja, viszont egyre valószínűbb, hogy a magyar kormánynak és Magyarországnak igazán fontos ügyeket: a 2020 utáni hétéves költségvetést és a menekültügyi javaslatcsomagot már a következő parlament fogja jóváhagyni, lehet, hogy Verhofstadt nélkül.

 

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

(Borítókép: Guy Verhofstadt a londoni Chatham House-ban tartott beszéde előtt 2017. január 30-án. Fotó: Bloomberg / Getty Images Hungary)