Továbbra is veszélyben Ursula von der Leyen munkája

Még első munkanapja előtt lemondott új pozíciójáról Markus Pieper német EP-képviselő, aki a központi szereplője volt az elmúlt hetekben az Ursula von der Leyen körül kirobbant botránynak.

Mint azt az Indexen részletesen bemutattuk, sokan azzal vádolták meg az Európai Bizottság elnökét, hogy a frissen felállított kis- és középvállalkozások megbízotti pozícióba kivételezés útján választották Piepert még januárban, aki április 16-án, kedden állt volna munkába – ugyanakkor hiába írta alá szerződését még március 31-én, Pieper végül első munkanapja előtti este lemondott.

Az elmúlt hetekben kiválasztása miatt Pieper és Ursula von der Leyen is nehéz helyzetbe került, ugyanis

Emiatt négy biztos, illetve az Európai Parlament is kritizálta a döntést, a kinevezés azonnali eltörlését és új, ezúttal transzparensebb kiválasztási folyamatot követeltek.

Ráadásul a kivételezés gyanúját az is erősítette, hogy az interjú során Piepert Von der Leyen kabinetfőnöke hallgatta meg, majd egy olyan bizottsági ülésen döntöttek a kinevezésről, ahol két nagy ellenzője, Josep Borrell, az unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és a belső piacért felelős Thierry Breton sem vett részt – utóbbival egyébként szorosan együtt kellett volna dolgoznia, hiszen pozíciójából adódóan Von der Leyen mellett közvetlenül Bretonnak is kellett volna jelentenie, így valószínűleg a közös munka sem lett volna túl gördülékeny.

Pieper a lemondását az arról először beszámoló német Handesblattnak röviden úgy kommentálta,

mivel Breton a bizottságon belül már előre bojkottálta a hivatalba lépésemet, így jelenleg nem látok lehetőséget a tisztséggel kapcsolatos elvárások teljesítésére

– fogalmazott a német EP-képviselő, aki emellett azzal vádolta meg a francia biztost, hogy pártpolitikai okok miatt ellenezte kinevezését.

Pieper lemondására késő este egy rövid közleményben Ursula von der Leyen szóvivője, Eric Mamer is reagált, amiben kifejtette, a bizottság elnöke egyszerre tiszteli és sajnálja, hogy Pieper így döntött, aki szerinte „egy bizonyított szakértője a kis- és középvállalkozásoknak, és eleve egy többlépcsős kiválasztási folyamat után választották ki”.

A közleményt azzal zárta, hogy mivel tiszteletben kell tartani minden uniós intézmény autonómiáját a tisztségviselők kinevezése során,

az elnök ezért úgy döntött, hogy az európai választásokig felfüggeszti a kkv-megbízotti poszt kiválasztási eljárások újbóli megnyitását.

Továbbra sincs kint a vízből Von der Leyen

Ugyan Pieper lemondásával a botrányból távozott az azt okozó személy, de ettől még továbbra sincs könnyű helyzetben az Európai Bizottság újrázásra készülő elnöke,

Egyrészt az Európai Ügyészség átvette a belga hatóságoktól az ún. Pfizergate vizsgálatát, amiben többek között az után nyomoznak, miért tűntek el a vakcinabeszerzések során a Pfizerrel tárgyaló Európai Bizottság elnöke és a gyógyszeripari cég vezérigazgatója közötti üzenetváltások.

Másrészt az Európai Parlament nemrég beperelte az Európai Bizottságot, amiért az EP-képviselők többsége szerint az Európai Bizottság jogtalanul, Orbán Viktor magyar miniszterelnök belebegtetett vétója miatt engedélyezte 10,2 milliárd eurónyi uniós támogatás kifizetését a decemberi EU-csúcs előtt, miközben a kifizetések jogállamisági aggályok miatt fel voltak függesztve.

Von der Leyen jövőjéről pedig nem a választók, hanem elsősorban az EP-képviselők döntenek,

Az állam- és kormányfők befolyására pedig jó példa, ahogy 2019-ben Von der Leyen eleve megkapta a munkát: többek között Emmanuel Macron és Orbán Viktor együttműködésének köszönhetően sikerült Manfred Webert megbuktatni mint az Európai Néppárt jelöltjét az Európai Bizottság élére, és helyette Von der Leyent rántották elő a kalapból mint kompromisszumos jelöltet.

Macron támogatása pedig létfontosságú lenne az egyébként még mindig legvalószínűbb befutó számára, mivel az utóbbi időben több nyugat-európai tagállam (elsősorban Spanyolország, Írország, Belgium) bizalma megingott Von der Leyenben az Izrael és Hamász közötti háborúban képviselt álláspontja miatt, míg emellett vannak tagállamok, amik egyszerűen ellenzik – ilyen például Magyarország és Szlovákia.

(Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke sajtótájékoztatón az európai uniós vezetők csúcstalálkozójának napján Brüsszelben, Belgiumban 2024. március 22. Fotó: Johanna Geron / Reuters)