Elfogadták az EU-bővítésről szóló jelentést

A jelentést szerdán kora délután tették közzé, amikor Romano Prodi európai bizottsági elnök és Günter Verheugen bővítési biztos hivatalosan az Európai Parlament elé terjesztette a dokumentumot.

10+2+1

A kiszivárgott értesülések szerint a jelentés javasolja, hogy tíz ország - Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia fejezze be a csatlakozási tárgyalásokat decemberben és 2004-től váljék az Unió tagjává.

A tervezet értelmében két - kissé lemaradt - balkáni állam, Bulgária és Románia 2007-ben csatlakozhat az Európai Unióhoz abban az esetben, ha fenntartja reformjai jelenlegi ütemét.

A tervezet ugyanakkor a 13. tagjelölt országnak, Törökországnak - az emberi jogok régóta aggályos helyzete miatt - nem ajánlott időpontot a csatlakozási tárgyalások megkezdésére, annak ellenére sem, hogy Ankara ismételten követelte a dátum megjelölését.

Tíz ország sorsa az írek kezében

Pat Cox, az Európai Parlament ír elnöke bízik abban, hogy honfitársai tíz nap múlva igent mondanak a népszavazáson az Európai Unió nizzai szerződésére, mert egyébként szerinte a bővítés egész folyamata elakadhat.

Még mindig sokan bizonytalanok vagy határozatlanok, és fennáll a veszélye, hogy bizonyos belpolitikai problémák rossz irányba befolyásolják az eredményt. Abban viszont biztos a parlamenti elnök, hogy újabb népszavazási kudarc esetén az egész bővítési folyamat visszakerül a kiindulópontra.

A elnök szerint akkor a "nizzai szerződés meghalt". A bővítési folyamatot újra kell kezdeni, mégpedig az elejéről. Minden olyan kísérlet, amely hasonlítana egy harmadik nizzai népszavazásra, vagy például kétoldalú alapokon próbálná ratifikálni a szerződést, a demokrácia arculcsapása lenne. Tíz európai ország közeljövője tehát az írek kezében van, mert ilyen hosszú várakozás és hatalmas politikai és gazdasági áldozatok után a tagjelöltek kormányai egy újabb halasztás esetén kínpadra kerülnének.

Új gyerek a családban

A parlamenti elnök szerint az írek szavazatán múlik, hogy előmozdítják-e Kelet-Európa sima beilleszkedését az európai megbékélés folyamatába, vagy inkább a nacionalista és harcias változat felé tolják, amire Milosevic volt jugoszláv elnök mutatott példát. - Azt mondom az íreknek, hogy kicsit olyan ez, mint amikor gyerek születik a családban, és mindenki összébb huzódik az asztal körül. Meg kell érteniük, hogy döntésük következményei most túlmutatnak rajtuk.

Áldoznak-e az erősek?

Az ír népszavazás sikere esetén is maradnak fontos megoldandó problémák, főleg a költségvetési kérdésekben, vélekedett Pat Cox. Németországnak, Nagy-Britanniának, Svédországnak és Hollandiának színt kell vallania. A maga részéről reméli, hogy elfogadnak némi módosítást, azaz anyagi áldozatvállalást a költségvetésben.

Francia aggodalmak

A párizsi, baloldali orientációjú Libération Struccpolitika című vezércikke szerint felettébb sajnálatos az a középszerűség, amely ennek az egyszerre vakmerő és számtalan nagy lehetőséggel kecsegtető átalakulásnak az előkészítésében ölt testet. A cikk szerzője, Patrick Sabatier úgy látja, hogy a folyamat akrobatikus mutatványnak ígérkezik, elsősorban a tagállamok vezetőinek kalmárszellemű számítgatásai miatt, akik tulajdonképpen beérték azzal, hogy meghozták az elkerülhetetlenné vált bővítéshez szükséges és valóban fájdalmas döntéseket, de ezen túl semmire nem vállalkoztak.

Embóliaveszély

A liberális lap megközelítésében ilyen körülmények között nagyon is elképzelhető, hogy ha nem történik változás, a már 15 fős közösséget is megbénulással fenyegető tehetetlenség a 25 főre kiegészült szervezetre embóliaszerű csapást mér. Könnyen megeshet, hogy az EU a magát ökörnagyságúra felfújó mesebeli béka sorsára jut.