Az euró-rém Brüsszelbe látogat

Nem csak a magyar kormány pörög mostanában diplomáciailag Európában. Igaz, a görögöknél nem olyan kaliberű politikusok érkezéséről van szó, mint Vlagyimir Putyin vagy Angela Merkel, de az új kormány gyors nemzetközi letámadásba kezdett. A cél, hogy támogatást szerezzen az ígéreteihez, amelyekkel lazítana a Brüsszel által megkövetelt megszorításokon és valahogyan kezelhetőbbé tenné az óriási államadósságot.

Alekszisz Ciprasz miniszterelnök az offenzíva részeként február 4-én látogat Brüsszelbe. A német sajtóban többek között „euró-rémként” emlegetett politikus az Európai Bizottság vezetőjével, Jean-Claude Junckerrel, valamint a tagországok állam- és kormányfőiből álló Európai Tanács elnökével, Donald Tuskkal tárgyal.

Párizs, Róma, London

Jelzésértékű, hogy a görög miniszterelnök egy nappal korábban Rómába ment Jannisz Varufakisz görög pénzügyminiszterrel, aki február 1-jén a francia kollégájával találkozott. Az olasz kormány az elsők között üdvözölte a Sziriza győzelmét, és a görögök a franciák mellett főként rájuk támaszkodhatnak, ha ki akarják kezdeni a megszorításokat.

A két szocialista vezetésű ország mellett az Egyesült Királyságot pipálta ki a kormány (a négy nagy tagállamból így csak Németország maradt ki). Londonban az euroszkeptikus konzervatívok pénzügyminisztere, George Osborne arra figyelmeztetett,

az euróövezet hamarosan a legnagyobb veszéllyé válik a világgazdaságra.

Kiemelte, hogy egy jobb terv kell a munkahelyteremtésért és a növekedésért, míg Jannisz Varufakiszt „felelősségteljes” viselkedésre intette.

Engedtek egy kicsit a görögök

Brüsszelben is lesz miről beszélnie Alekszisz Ciprasznak. Jean-Claude Junckerrel az egyik téma az adósságkezelés lesz, mondta Margaritisz Szkinasz, a Bizottság szóvivője. A Sziriza korábban azt követelte, hogy a kölcsönök egy részét engedjék el, de most új ötletet dobtak be: hajlandóak lennének ehelyett beleegyezni, hogy az adósságot például gazdasági növekedéshez kapcsolt kötvényekkel váltsák ki. Németország és Finnország korábban kizárta, hogy elengedjék a görögök tartozását, és az ötletre korábban még nyitottnak tűnő francia pénzügyminiszter is hasonlóképp nyilatkozott, miután találkozott Jannisz Varufakisszal, bár halasztásba belemenne.

Megszabadulnának a trojkától

Minden bizonnyal szóba jön még Brüsszelben a mentőcsomagokért cserébe vállalt reformokat betartató trojka jövője, amely körül – mint arról korábban írtunk – gyűlnek a kérdőjelek. A görög kormány kijelentette, nem szeretnék, ha visszatérne az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap képviselőiből a válság elején rögtönözve összerakott hármasfogat, és nem is akarnak tárgyalni vele. A trojka jelenleg az egyik leggyűlöltebb dolog Görögországban, de máshol is gyakran kritizálják, amiért túlságosan megszorításpárti és nem elég demokratikus.

Még maga az Európai Bizottság sincs meggyőződve róla, hogy hosszú távon a trojka a legjobb megoldás: a testület gazdaságért felelős tagja és a választási programjában maga Jean-Claude Juncker is pedzegette, hogy megszabadulhatnának tőle „a jövőben”. Úgy tűnik, ez a jövő nem túl közeli, legalábbis Margaritisz Szkinasz szóvivő elmondta, hogy most nincs ilyen terv, és emlékeztetett, hogy a lépéshez mind a tizenkilenc, eurót használó tagállamnak egyet kell érteni. Berlinben a kormány „nem látja szükségét” a trojka ejtésének, vagyis a görögöknek egyelőre nem érdemes reménykednie. A Handelsblatt úgy tudja, a németek azért egy kicsit nagyobb mozgásteret engednének.

A korábban szintén EU-IMF mentőövekre szoruló Spanyolország és Portugália kormánya nem akar engedékenykedni. Elég kényelmetlenül érezhetnék magukat, ha az általuk végigvitt megszorítások után most a görögök kedvezményeket csikarnának ki. Mindkét országban erős szélsőbaloldali pártok vannak, amelyeket igazolnának a Sziriza sikerei, és idén mindkettőben választásokat tartanak.

Ketyeg az óra

Mindenesetre mihamarabb meg kell oldani a helyzetet, mert a mentőövet nyújtó program február 28-án lejár. Még van benne némi pénz, de a lehívásához meg kellene felelni a feltételeknek, amelyekkel hadilábon áll a görög kormány. A piacról csak nagyon magas kamatokkal lehetne újrafinanszírozni az adósságokat, és a tartalékokból se húznák sokáig, ezért vagy a mostani programot kellene meghosszabbítani, vagy egy újat kialkudni. Jannisz Dragaszakisz miniszterelnök-helyettes arra utalt, hogy a találkozó nyomán esetleg megszülethet egy „politikai megállapodás”.

Május végi határidővel számolnak a Szirizánál a megegyezésre, de ezzel van egy kis gond. Az aggódó betétesek egy része kivette a pénzét a görög bankokból, amelyek így egyre inkább az EKB-ra szorulnak a napi fizetőképességük biztosítására. A finn központi bank vezetője és az EKB alelnöke is figyelmeztetett: ha nincs mentőprogram, ez a lehetőség is ugrik. Az athéni kormány szerint az EU központi bankja ettől függetlenül megtehetné, hogy továbbra is nyújt kölcsönöket.

Legyen köztünk híd Moszkvával

Donald Tusknál járva az Oroszországgal szembeni szankciók okozhatják a legkomolyabb konfliktust Alekszisz Ciprasznak. Míg az Európai Tanács lengyel elnöke a Kreml egyik legkeményebb uniós kritikusa, az új görög miniszterelnök január 2-án Cipruson járva arról beszélt, hogy a szigettel együtt Görögország lehet a „híd” Oroszország felé. Elsősorban Cipraszék manőverei miatt tűnt az utóbbi időben egyre szétesettebbnek az EU külpolitikája, de a káoszhoz Donald Tusk is hozzájárult a Twitteren. Végül az uniós külügyminisztereknek sikerült megegyezni abban, hogy a mostani szankciókat meghosszabbítják és kibővíthetik néhány névvel, de komolyabb lépésekről február 12-én, az Európai Tanács ülésén dönthetnek. Itt a szankciókat kritizáló vezetők, így Orbán Viktor új szövetségesre lelhetnek a volt kommunista ifjúsági aktivistában.

Moszkva már be is lengette, hogy hajlandó lenne pénzügyileg segíteni a görögöknek, de Alekszisz Ciprasz egyelőre udvariasan elhárította a lehetőséget. Korábban Ciprusnak is ígért mentőövet a Kreml, a szigetország végül egy EU-mentőcsomagnál kötött ki.