Orbánék csak trükköznek, de mi nem kérünk belőle

Az Európai Bizottság tovább próbálkozik az állandó kvótával, közben pedig az olaszok és a görögök pénzmegvonással fenyegetnék Magyarországot. De miért erőltetik, hogy az uniós országok osszák el egymás között a menedékkérőket, amikor a gyakorlatban csak döcögve működik a 160 ezer ember áthelyező program, a miniszterek tanácsában úgy néz ki, nincs meg egy állandó rendszerhez a többség, és a testület soros elnöksége szerint ez politikailag halott? A választ Görögországban kell keresni.

Orbán szolidaritása „csak egy trükk”

A görög migrációügyi miniszter, Jannisz Mouszalasz egy athéni sajtószemináriumon azt mondta: az csak egy trükk, hogy a visegrádi négyek „rugalmassá” tennék a szolidaritást. A rugalmasságon azt kell érteni, hogy Magyarország, Csehország, Lengyelország és Szlovákia kivennék a részüket a menekültügy kezeléséből, de menedékkérők befogadása helyett máshogy segítenének: szakemberek és eszközök küldésével, támogatásokkal, valamint a határok védelmével.

A görög miniszter ezt úgy fordítja le, hogy „Görögország és Olaszország tartsa meg a migránsokat, én meg lepedőket és ételt küldök”. Szerinte a visegrádiak az EU egyik jogi tartóoszlopát löknék ki, mert a szolidaritás és a felelősségvállalás nem csak morális, hanem az EU alapszerződéseiben rögzített alapelvek.

Dimitrisz Avramopoulosz, az Európai Bizottság migrációért felelős tagja külön Magyarországnak üzente, hogy Európa nem lehet „à la carte” alapon szolidáris, mindannyiunknak meg kell tennie, amit kell. „Amikor a strukturális támogatásokról van szó, mindenki sorba áll”, de a menekülteknél némelyik önzőn viselkedik.

Kerítések helyett az uniós-török alku „mentett meg minket”

Jannisz Mouzalasz cáfolta, hogy a nyugat-balkáni úton lévő határok lezárása és a kerítésépítés hárította el a menekültválságot. Valójában a török-uniós alku „mentett meg minket”. Az ENSZ menekültügyi főbiztosságának statisztikái szerint a megállapodással egy csapásra óriásit esett az érkezők száma. A korábbi napi több ezerről hamar beállt nagyjából százra. A múlt hónapban összesen alig háromezren jöttek, miközben egy évvel azelőtt több mint 210 ezren.

De miért ne lehetne megoldani ennyi ember ellátását a görög szigeteken és a szárazföldön? Utóbbival nincs gond, csak egy-két túlzsúfoltnak számító tábor van, és folyamatosak a fejlesztések, hogy télre sátor helyett már mindenkinek tető legyen a feje felett. Mi is jártunk egy „mintalétesítményben”.

Átlag kétszer annyi ember található ezekben, mint ahányra kapacitás van, de a török partoktól hét kilométerre (kevesebb, mint másfél Balaton-átúszásnyira) lévő Híoszon például 1100 helyre jutnak 4100-an.

Égni fognak a sátrak

Ha a görög szigetekből migránstáborokat csinálnak, aminek a gondolatával például Kövér László házelnök játszott el egy lakossági fórumon, „égni fognak a sátrak”, mert az összezsúfolódó menedékkérők természetesen frusztráltak és dühösek lesznek, kongatta a vészharangot Jannisz Mouzalasz.

Leszboszon, ahol közel kétszer annyian vannak a táborban, mint ahány hely, nemrég tényleg tüntettek és gyújtogattak. Ezzel veszélyes körforgás indulhat be. Maarten Verwey, az uniós-török alku koordinátora arra figyelmeztetett, hogy az eset miatt sokáig áll az ügymenet, még jobban belassítva a folyamatot, ráadásul a Spiegel szerint a többi tagállam már nem mer több embert küldeni segítségnek. A lap részben eleve annak tudja be az esetet, hogy a többi ország túl kevés szakértőt küldött.

Persze át lehetne szállítani az embereket a kontinens görög táboraiba, mert ott az 58 ezerből csak 35 ezer helyet töltöttek fel. Maarten Verwey elismerte, hogy

Ezzel azt az illegális migrációt tüzelnék, ami miatt több schengeni belső határon elvileg ideiglenes ellenőrzés van, és az osztrákok például már elkezdték visszaépíteni a hegyeshalmi állomást. A szigeteken viszont Jannisz Mouzalasz szerint néhol egyszerűen fizikailag nincs több hely bővítésre.

Akkor miért nem védik jobban a határokat és – az Ankarával kötött uniós alku alapján – zsuppolnak vissza több migránst, akik nem kértek vagy kaptak menekültstátuszt? Már létrejött egy uniós határ- és parti őrség, ami segíthet, de a visszaküldések lassúak. Október végéig csak alig 690 migránst sikerült visszatoloncolni.

A görögök kezdenek besokallni

A görögök egyáltalán nincsenek kibékülve azzal, hogy az EU a nyakukba varrja a Törökország felől migránsokat csak azért, mert ők az első uniós ország, amelyik útba esik. „Nem akarunk Európa Ellis-szigete lenni” – szajkózta unalomig a miniszterelnöktől és kormánytagoktól kezdve a legnagyobb ellenzéki párt vezetőjéig mindenki. Az Egyesült Államok „kapujára” utaltak, ahol a 19-20. század fordulójának bevándorlási hullámában szűrték az érkezőket.

A görög társadalom a gazdasági válság miatt egyébként is még mindig forrong. Az EUrologus három nap alatt egy nyugdíjas- és egy diáktüntetésbe futott bele véletlenül, de nemrég volt már példa szélsőjobboldali mecsetgyújtogatásra is.

A németek és az Európai Bizottság viszont hamarosan vissza akarják állítani a Görögországban regisztrált menedékkérők visszaküldését. Alapesetben ugyanis a görögök dolga lenne gondoskodni róluk és feldolgozni a kérelmüket. Ha közben továbbállnak egy másik uniós országba, bizonyos megkötésekkel visszaküldhetik őket. A dublini rendszert viszont Görögországgal szemben még 2011-ben, a gazdasági válság közepén felfüggesztették a menekültügyi hiányosságok miatt.

Ha feladják a kvótát, az a baj...

Ha úgy állítják vissza, hogy nincsenek meg levezető szelepnek a kvóták, az nem csak az eleve leterhelt menekültrendszert nyomja le még jobban, de az egyébként is fortyogó görögöket teljesen az EU ellen fordíthatja. Így már talán érthető, miért erőlteti az Európai Bizottság a kvótákat és miért fenyegetőzik a görög miniszterelnök forrásmegvonással. Nem véletlenül hangoztatta Dimitrisz Avramopoulosz uniós biztos, hogy a menekültügyi javaslataik egy rendszert alkotnak.

...ha erőltetik, az a baj

Az EU-t megosztó és valószínűleg soha meg nem szavazott állandó szétosztási javaslattal viszont tökéletes bokszzsákot adnak Orbán Viktornak. Jövőre ráadásul Németországban, Franciaországban és Hollandiában is választások lesznek, így az ottani szélsőséges pártoknak szintén témát adhat.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!