Mondja meg az EU-nak, mit gondol az álhírekről!
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
Legfrissebb híreink
- Börtönbüntetésre ítéltek egy gyilkosságra felbérelt svéd tinédzsert Dániában
- Halálos fenyegetést kapott a Paraméter szerkesztősége
- Nyilvánosan megöléssel fenyegette az alelnök a Fülöp-szigeteki elnököt, most mindent tagad
- Fellélegezhet a Közel-Kelet, szerdától életbe léphet a tűzszünet Izrael és a Hezbollah között
- Földbe állhat az orosz hadigazdaság, Putyinra káosz várhat a háború után
- Az Iszlám Állam németországi karácsonyi vásárok megtámadására készülhet
- Pillanatok alatt öntött el egy várost az árvíz Nagy-Britanniában
- Túlélőket és holttesteket is találtak a Vörös-tengeren elsüllyedt turistahajónál
- Hatalmas kavarás után kiderül, hivatlba léphet-e Ursula von der Leyen bizottsága
- Meghalt a világ legidősebb férfija
Az Európai Bizottság hétfőn nyilvános konzultációt indított a félrevezető hírekről, illetve az internetes félretájékoztatásról. Emellett egy magas szintű munkacsoportot is összehívott a vizsgálatukra.
Eddig hírlevélre futotta
A konzultációra február 23-ig lehet beküldeni a véleményeket, ezen a linken bárki válaszolhat magyarul is a kérdésekre. Értékelni lehet a probléma horderejét, az eddigi intézkedéseket és a lehetséges jövőbeni lépéseket.
A munkacsoportba december 11-ig jelentkezhetnek a tudományos élet, az online platformok, a média és a társadalmi szervezetek képviselői, a kiírás itt található.
Az eredmények alapján jövő tavasszal stratégia készül.
Az álhírek elleni fellépés már régóta téma az EU-ban. Főleg a balti országok aggódnak, amelyekben jelentős orosz kisebbség él, de több tagállami választásnál is felmerült, hogy az oroszok kavarhatnak a háttérben, általában a szélsőjobboldali, EU-ellenes pártok javára, amelyek nem ritkán közeli kapcsolatban állnak a Kremllel. Egyelőre addig jutottak, hogy egy maroknyi ember hírlevelet és Twitter-csatornát működtessen.
Az Egyesült Királyságban az euroszkeptikus bulvársajtó – Boris Johnson jelenlegi külügyminiszterrel, volt brüsszeli tudósítóval együtt – magától ontotta évtizedeken keresztül a hülyeségeket az EU-ról, ami nem kis szerepet játszhatott abban, hogy kilépjenek. Az Európai Bizottság szerint most a szándékos hazugságok ellen lépnének fel.
Nálunk kormányzati hátszéllel terjednek az EU-ról álhírek
Magyarországon a kormány is egyre gyakrabban beleszalad abba, hogy a valóságtól elszakadó információkat közöl az EU-ról. Ennek egyik legtökéletesebb, de messze nem egyedüli példája az a többfelvonásos tragikomédia, amivel a megerősített scehengeni határellenőrzéseket próbálta „brüsszeli agyrémként” eladni, miközben a tagállamok kérték egyhangúlag és a magyar kormány, valamint a Fidesz minden létező döntéshozatali lépcsőben megszavazta a döntést.
Az Európai Bizottság és a Fidesz saját pártcsaládja a tényekkel lazán bánó brüsszelező nemzeti konzultációt is kritizálta, Előbbi szokatlan módon tételesen felsorolva válaszolt a vádakra, utóbbi „durván félrevezetőnek” nevezte azokat.
A mostani sorosozós nemzeti konzultációnál is felmerült, hogy az Európai Bizottság tegye helyre az EU-val kapcsolatos állításait, de egyelőre csak az Európai Parlament – szintén a Fidesszel közös pártcsaládba tartozó – elnöke beszélget majd el Orbán Viktorral.
Rovataink a Facebookon