Lázár: Szívesen fizetnénk többet az EU-nak

Bátor és kezdeményező, „offenzív” javaslatot akar Lázár János a következő többéves uniós költségvetésre. A Miniszterelnökség vezetője hétfőn Brüsszelben arról beszélt, hogy a mostani, 2014-2020-as pénzügyi keret védekező volt, egy válságra válaszolt, de közben súlyos kihívások jelentek meg és egy EU-taggal kevesebben leszünk. Ezzel a britek várhatóan legkésőbb 2019. március végi távozására utalt, amivel egy nagy nettó befizető esik ki, vagyis kevesebb pénz marad azoknak, mint Magyarország, akik többet kapnak vissza támogatásként, mint amennyit befizetnek a közösbe.

Lázár János szerint szeretnénk nettó befizetők lenni (azaz gazdaságilag olyan fejlettek lenni, hogy nekünk kelljen másokat támogatni), de sajnos nem vagyunk. Günther Oettinger uniós költségvetési biztostól ezért olyan javaslatot várnak el, hogy a következő, 2020 utáni költségvetési időszakban mind legyünk nettó befizetők, akkor „jobb hangulatú lesz” a következő ilyen beszélgetés.

A közös költségvetésre szükség van a közös kihívások miatt, de meg kell határozni a céljait – mondta Lázár. A magyar kormány szerinte két ilyen célt tart fontosnak: az uniós alapszerződésekben meghatározott konvergenciát (azaz hozzák fel gazdaságilag a szegényebb tagokat) és emellett erősebbé kellene tenni Európát. Ez úgy érhető el, ha egyrészt nagyobb biztonságban élünk, másrészt növekszik Európa versenyképessége. Ez többe fog kerülni, de „kis pénz, kis foci, nagy pénz, nagy foci” – fogalmazott. Ha több Európában gondolkodunk, akkor az több pénzt jelent, biztosan többe fog kerülni. Magyarország ezért azt javasolja, hogy az offenzív költségvetés több befizetést is jelentsen. Lázár szerint Magyarország készen áll erre, 1,2 százalékra emelnénk a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) arányában, „ezt többen is akceptálják”.

A bejelentés azért érdekes, mert az EU költségvetése régóta beragadt a GNI egy százaléka körül. Hivatalosan ugyan nem volt ilyen szabály, de leginkább a britek ágáltak az ellen, hogy növeljék a büdzsét. A brexit ráadásul nem csak lehetővé, de részben szükségessé is tenne egy ilyen emelést, mert egy nagy nettó befizető esik ki velük 2020-tól (az addig beígért pénzt elvileg kifizetik), így sokkal kevesebb maradna a nettó haszonélvezőknek, mint Magyarország.

Ha mindenki ennyit emelne GNI-arányosan, nagyjából sikerülne is betömködni a brexit miatt kieső pénzt, vagyis

Természetesen mi remekül meglennénk az uniós támogatások nélkül is, ahogy azt korábban Lázár János vagy mostanában Orbán Viktor miniszterelnök pedzegette, de a kormány nem akar lemondani a brexit miatt kieső pénzről. Kérdés, hogy ehhez a tavaly már nyíltan, esetenként teljesen önellentmondásos és már a Fidesz szövetségesei által is elítélt módon EU-ellenessé vált retorikája mellett mennyire könnyen találna támogatókat a többi tagállam között. A költségvetésről egyhangúlag kell majd döntenie az uniós országok vezetőinek.

Lázár János bedobta azt a Güther Oettinger költségvetési biztos által is elismert érvet, hogy a közös politikák jó befektetések, mert a nettó befizetőknek is megtérülnek. Egyszerűbb, világosabb, átláthatóbb költségvetést akar, és eltörölné az egyedi visszatérítéseket (ilyet a britek harcoltak ki először maguknak és ők kapták így vissza a legtöbbet, de néhány más nettó befizetőnek is jár).

A költségvetés szerinte maradjon továbbra is hét éves, mert az eddigi tapasztalatok jól mutatják, hogy időre van szüksége a tagállamoknak a minőség és a végrehajtás miatt. (Hivatalosan nincs meghatározva, hogy hány éves legyen a pénzügyi keret. Felmerült, hogy rövidítsék öt évre, mert akkor az ötévenkénti európai parlamenti választásokhoz és a szintén ötévenként megújuló Európai Bizottsághoz lehetne igazítani.)

Emellett „ha már úgy hozta az idő és a történelem”, hogy eggyel kevesebben vagyunk, teremtsük meg a lehetőségét annak, hogy többen lehessünk – fogalmazott. Lázár azt is javasolta, hogy a következő költségvetési időszakban forrásokat biztosítsanak a nyugat-balkáni országok belépésének előkészítéséhez (ez már tényleg önzetlenebb javaslat, mert az a pénz hiányozna a közösből, bár valószínűleg nem nagy összegekről lenne szó).

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!