Ki szól még bele Soros Györgyön kívül a választási kampányba?

2018.02.28. 07:56 Módosítva: 2018-02-28 13:58:39
Bemutatjuk, hogy mi az az OLAF, és hogyan keserítheti meg a kormány életét.

Piszok nagy csalások és szervezett bűnözés gyanújára figyelmeztette az Elios közbeszerzései miatt Magyarországot az uniós pénzek elcsalása elleni független hivatal, az OLAF. Kiszivárgott, mit talált az OLAF az Elios szolnoki pályázatainál. A bíróság döntött, hogy a kormánynak ki kell adnia az OLAF jelentéseit – ezektől a hírektől hangos a sajtó néhány hete. De mi ez az OLAF, és mit deríthet ki, ami miatt a kormánynak a választási kampány közben fájhat a feje?

Az OLAF az Office de Lutte Anti-Fraude francia név rövidítése. A magyar neve Európai Csalás Elleni Hivatal. Ez az Európai Unió csalásokkal foglalkozó nyomozóirodája. Ellenőrzi, hogy mire és hogyan szórják el az EU pénzét, és igyekszik felderíteni a szabálytalanságokat. Legutóbb akkor hallottunk róla sokat, amikor a négyes metróról adtak ki részletes jelentést. Abban az ügyben öt évig, 2012 és 2017 között nyomoztak.

Az OLAF nemcsak a kormányoknak néz a körmére, hogy elsíbolják-e az uniós pénzeket, az EU saját intézményeiben is nekik kell kigyomlálni a korrupciót.

Egy belső botrány miatt jött létre a szervezet: akkor váltak függetlenné az unió kormányaként működő Európai Bizottságtól, miután a Bizottság komplett politikai vezetése a luxemburgi Jacques Santerrel az élen belebukott egy korrupciós ügybe 1999-ben.

Az OLAF nem valódi ügyészség: nem tehet feljelentést, nem indíthat büntetőeljárást. Azt csak az állami ügyészség teheti meg. Ha például telefont szeretne lehallgatni Magyarországon, csak a magyar hatóságtól kaphat rá engedélyt. Viszont joga van betekinteni uniós pénzek elköltéséről szóló dokumentumokba, és interjút kérhet az érintettektől.

Az OLAF jelentés nem nevez meg gyanúsítottakat, de szembeállítja a tényeket azzal, amit nyilatkoznak neki. Medgyessy Pétert például megkeresték a négyes metróval kapcsolatos nyomozás során, és rámutattak, hogy hol lóg ki a lóláb a történetében a francia metrókocsigyártó céggel való üzleti kapcsolatában.

 

Éves jelentéseket is készít

Mivel az OLAF konkrét ügyekről szóló jelentései sok üzleti és személyes adatot tartalmazhatnak, és ha kiderül, mi áll bennük, az veszélyeztethet más nyomozásokat, ezért alapból nem nyilvánosak. Ezen kívül a szervezet minden évben küld egy összefoglalót a nemzeti kormányoknak, amelyben leírja, hogy milyen szabálytalanságok jutottak tudomására abban az évben. Ezek az összefoglalók személyes adatokat nem tartalmaznak, ezért nyilvánosságra hozhatók a Fővárosi Törvényszék januári elsőfokú ítélete szerint.

Az OLAF minden évben kiadja a statisztikákat is arról, hogy melyik országban hány vizsgálatot végez. 2016-ban Magyarországon 13 ügyet zártak le, és 11 esetben javasoltak pénzügyi korrekciót. Ez a harmadik legtöbb volt az uniós országok közül, Románia és Lengyelország után. Az OLAF lakossági bejelentés alapján is indíthat nyomozást, és az állami hatóságok felhívására is.

2013 és 2016 között 41 ügyben javasoltak korrekciót Magyarországon, és arra a következtetésre jutottak, hogy az Európai Uniótól kapott strukturális és mezőgazdasági támogatásaink 4,16 százalékát kell visszafizetnünk szabálytalanságok miatt. Ez messze a legnagyobb arány az összes tagállam közül ebben az időszakban. Az egész EU-ban atlagosan a támogatások 0,43 százalékát érintették azok a szabálytalanságok, amelyeket fel tudott deríteni az OLAF.

2009 és 2016 között 31 esetben javasolta a magyar hatóságoknak az OLAF, hogy indítsanak nyomozást. Ezek közül kilenc esetben indult eljárás, és három végződött vádemeléssel. Ez az arány kevesebb, mint az uniós átlag. Az EU-ban az esetek átlag 44 százalékában vádemelés is történt valamilyen visszaélés miatt. Észtország az egyik legtisztább tagállam: ebben az időszakban csak két ügyet vizsgált náluk az OLAF, ebből az egyikkel foglalkozott az észt ügyészség, és vádat is emelt miatta.

Mennyi pénzt kell visszafizetni?

Az OLAF-ot nem általában véve a korrupció érdekli. Csak olyan ügyekben nyomoz, ahol gyanús, hogy európai uniós támogatásokat költöttek el szabálytalanul. Ha szabálytalanságot talál, például, hogy csak egyetlen ajánlattevő adhatott be pályázatot a közbeszerzésen, vagy indokolatlanul zártak ki más pályázókat, akkor pénzügyi korrekciót javasolhat. Azért hívják korrekciónak, mert az európai szabad piacot torzította, hogy a pályázatban nem tartották be a tisztességes verseny feltételeit, és ezt a torzulást kell korrigálni.

Ha az OLAF szabálytalanságot talál, általában nem kell a teljes uniós támogatást visszafizetni. A legsúlyosabb pénzügyi korrekció, amit az OLAF javaslatára kiszab az Európai Bizottság, az a szabálytalan szerződésre jutó uniós támogatás negyede. Nyilván nem lehet pontosan meghatározni, mekkora kárt okozott az európai gazdaságnak egy-egy szabálytalanság, de amikor az uniós országok közösen kitalálták a támogatási elveket, úgy döntöttek, hogy ez lesz a legjobb közelítő megoldás.

Ha viszont nemcsak szabálytalanságról van szó, hanem kiderül, hogy egy projekt nem teljesíti a célokat, amiket vállalt, akkor nullától száz százalékig akármennyi lehet a korrekció. Például ha autópálya-építésre kap pénzt valaki az Európai Uniótól, de ehelyett egy toronyház épül, akkor az Európai Bizottság természetesen visszakéri a teljes támogatást. Ha félig autópálya épül, félig autóút, akkor lehet, hogy csak 40 százalékos korrekciót kérnek.

Kinek kell fizetni?

Az OLAF egy független szervezet, a saját szabályai és belátása szerint tesz javaslatokat, amelyek nem kötelezik semmire az Európai Uniót. A tényleges döntést arról, hogy mennyit kell visszafizetni, nem az OLAF hozza meg, hanem azok az uniós intézmények, amelyek a pénzt folyósították. Általában az Európai Bizottság regionális főigazgatósága és az Európai Beruházási Bank. Ők a magyar kormánnyal fognak alkudozni, mert az állam vállal felelősséget az uniós projektekért. A tárgyalásokban Magyarország Európai Unió mellett működő brüsszeli képviselete a kapcsolattartó, ahol magyar diplomaták dolgoznak, és a minisztériumok otthonról utasítják és segítik őket.

Ha nem sikerül megállapodniuk, akkor a Bizottság egyoldalúan állapíthat meg pénzügyi korrekciót, ami ellen az Európai Unió Bíróságán lehet tiltakozni. Ez kockázattal jár, mert lehet, hogy a bíróság nagyobb korrekciót szab ki, mint amekkorát az OLAF javasolt, és amekkorát az Európai Bizottság kért.

A harmadik lehetőség, hogy a kormány meg sem várja, hogy az Európai Bizottság bármit mondjon az ügyben, és lemond az uniós támogatásról. Kitörli az uniós finanszírozású projektek listájáról, és nem nyújtja be a számlákat az Európai Bizottságnak. Ebben az esetben nincs alkudozás és nincs vita. 

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!