Idén jön az uniós megváltás a Fidesznek?

K EPA20160201110
2019.01.04. 11:07

Idén sem lesz sok nyugodt perce az európai uniós bürokráciának. Nagy-Britanniában az év elején indítják a vitát a brexitről, amelyik szétrobbanthatja a londoni kormány és az EU közötti alkut a brit kilépésről. Májusban pedig európai parlamenti választást tartanak, amely után lezajlik az ötévente esedékes politikai fejcsere az EU-ban. Ezután indul be igazán a hajtépés a 2021 utáni hétéves költségvetésről.

Márciusban jön a kemény brexit?

Egyelőre úgy néz ki, hogy 2019-ben lesz az első alkalom, hogy egy tagállam elhagyja az Európai Uniót. Ha közös megegyezéssel nem hosszabbítják meg a kilépésre kiszabott határidőt, március 29-ig az Egyesült Királyság távozik a közösségből.

Hogy hogyan, az még hamarabb, január 21-ig eldőlhet. Theresa May brit miniszterelnök azt állította, addigra szavaztatja meg a brit parlamentet a kilépés tavaly kiizzadt feltételeiről. A brit kormányfő

egyszer már elhalasztotta ezt a szavazást, mert nem tudott többséget állítani a saját főtárgyalója és az Európai Bizottság között lezsírozott egyezség mögé.

Azóta annyi változott, hogy eltelt pár hét, és Theresa May telefonált néhányat.

Más várhatóan nem is nagyon fog történni, mert hiába kuncsorgott a brit miniszterelnök az uniós vezetőknél, hogy utólag módosítsák a kilépés feltételeit. Mindössze egy jogilag értéktelen ígéretet adtak neki, hogy a legfájóbb pontot, az ír-északír határ ellenőrzését elkerülő tartalékmegoldást – miszerint az Egyesült Királyság akár az idők végezetéig vámunióban marad az EU-val – nem akarják használni, csak legvégső esetre tartják fenn.

Hasonló hangzatos, de üres nyilatkozatokra lehet számítani, mert uniós oldalon nem nagyon akarják, hogy a britek kényelmesen megússzák a brexitet, nehogy más tagállamok EU-ellenes ellenzékét bátorítsák. A londoni kormány talán még jobban is jár, ha nem piszkálják meg az alkut, mert ha újranyitnák, azonnal lépne az utolsó utáni pillanatban így is akadékoskodó Spanyolország, hogy a brit fennhatóságú Gibraltárnál préseljen ki magának valamilyen engedményt.

Ha sikerülne átterelni a megállapodást a brit parlamenten, jövőre szinte semmi sem változna. Egy átmeneti megállapodással 2020 végéig (vagy hosszabbítással akár tovább) nagyjából minden maradna a régiben az EU és az Egyesült Királyság között.

Ha viszont bukik a javaslat, március 29-ről 30-ra az EU addigi második legnagyobb gazdasága minden átmenet nélkül egyszerűen kiesik az uniós tagok közül.

Zavarok jönnek a légi közlekedéstől kezdve a kereskedelemig. Várhatóan az uniós gazdaság – Magyarország kiemelten – megsínylené a helyzetet, de a brit lenne csak igazán bajban. Hogy mennyire és meddig, arra ember legyen a talpán, aki biztosat mer mondani.

A balra húzó brit lap, a Guardian szerint már dolgoznak kormánypárti és ellenzéki képviselők azon, hogy haladékot kérjenek kemény brexit esetén, de nem tudni, vannak-e ehhez elegen, és hogy van-e elég idő megvalósítani ezt a tervet.

Lecserélnek mindenkit

A britek mindenesetre március 29. után kimaradnak az uniós döntésekből és az idei év másik nagy EU-s lavináját elindító májusi európai parlamenti választásból is.

Trócsányi vagy Deutsch lenne a biztosunk

Az Európai Bizottságba minden kormány egy-egy tagot küldhet. Ők egy-egy szakterületért felelnek az uniós kvázi-kormányban – hogy pontosan miért, azt a jelölés után a bizottsági elnökjelölt oszthatja be.

A Fidesz legutóbbi választmányi ülésén úgy döntöttek, nem a „Soros-terv” miatti álláspontjával a KDNP elnöke által lehazaárulózott, de saját pártjával szerinte jó kapcsolatban álló Navracsics Tibort jelölik újra. Helyette Trócsányi Lászlót indítják.

Az biztos, hogy az igazságügyi minisztert alaposan meg fogja csuklóztatni az Európai Parlament. A képviselők egyenként meg szokták hallgatni a jelölteket, és végül döntenek arról, elfogadják-e őket vagy sem. Borítékolható, hogy Trócsányi László sok kérdést fog kapni például a közigazgatási bíróságokról, amik amúgy is témát adnak az EP-nek.

A képviselők végső soron csak az egész bizottságot tudják megszavazni vagy elutasítani, de jelezni szokták, ehhez kit kellene lecserélni vagy más területre tenni. Az se lenne szokatlan, ha az első kör után áthelyeztetnék másik területre vagy belenyúljanak a portfóliójába. Így járt Navracsics Tibor is, akit levettek az uniós polgárságról, és az MSZP-s Kovács László, aki az energetika helyett végül az adóügyeknél kötött ki. Pont az ilyen esetek elkerülésére a vitatott jelölteket általában eleve csak viszonylag kevésbé fajsúlyosnak tekintett területekre osztják be.

Ha Trócsányi Lászlót kigolyóznák, az ATV szerint Deutsch Tamás mostani EP-képviselő lenne a B-terv.

Ha valaki hallott az elmúlt pár hónapból magyar kormánypárti politikust az EU-ról beszélni, akkor nagyjából tudja, hogy sorsdöntő voksolás következik az Európai Egyesült Államok és a nemzetek Európája, a „migránspártiak” és a migráció elutasítói között, és nagy változás várható utóbbiak javára. Ahogy mindig épp a következő választás a sorsdöntő, úgy lesz ez az Orbán Viktor által évek óta mindig az adott évre előrejelzett forradalom beteljesedése.

A helyzet egy kicsit bonyolultabb, mint a kormányzati üzenetek egy-két mondatos világmagyarázatai. Várhatóan valóban előretörnek a keményebb EU-ellenes erők, de a brexittel ők is és euroszkeptikusok is sok képviselőt veszítenek az Európai Parlamentben.

Kiesik ugyanis az Egyesült Királyság Függetlenség Párt (UKIP) és a brit Konzervatív Párt összes képviselője. Ráadásul ellensúlyként a másik nagy nyertesnek a liberálisok tűnnek (habár a hozzájuk tartozó francia elnök Emmanuel Macron népszerűsége nagyon mély gödörben van Franciaországban), és még a gyengélkedőnek tűnő zöldek is egyre erősebbnek látszanak, például Németországban.

Ki lesz Juncker utódja?

Az EP-választással nem csak a képviselőket cseréljük le: az Európai Unió „kormánya”, az Európai Bizottság is megújul, és a mostani, ramaty egészségi állapotú elnöke, Jean-Claude-Juncker jó előre leszögezte, nem indul újra a posztért.

Ha ugyanaz a forgatókönyv valósul meg, mint legutóbb, akkor a legerősebb pártcsalád előre bejelentett csúcsjelöltje lenne a testület új elnöke. Papírforma szerint ez a jobbközép néppárti Manfred Webert jelentené, a német kormánykoalíció bajor konzervatív pártjából, akitől a Fidesz ugyan kapott kritikákat, de viszonylag jóban van a magyar kormánypárttal, így onnan is támogatják. (Manfred Weber ugyan megszavazta a Magyarország elleni hetes cikkelyes eljárás megindítását, de bámulatosan rosszul sikerült megfogalmazással bizonygatta, ez miért nem Orbán Viktor vagy a Fidesz ellen szólt.)

Az viszont nem teljesen lefutott ügy, hogy tényleg a legtöbb szavazatot kapó pártcsalád jelöltje legyen az Európai Bizottság elnöke. Elvileg az állam- és kormányfők döntik el, hogy kit jelölnek a pozícióra, őt pedig az Európai Parlament „megszavazza”, de ebbe a szóba kapaszkodva az Európai Parlament gyakorlatilag megfordította a folyamatot: csak olyasvalakit volt hajlandó elfogadni, aki a legnagyobb pártcsalád támogatását tudja maga mögött.

Akkor is nagy vita zajlott erről, de a végén a magyar és a brit miniszterelnököt leszámítva minden kormány összezárt Jean-Claude Juncker mögött. Most a leginkább föderalista liberálisok tiltakoznak, ha idén is így nevezik ki a Bizottság elnökét, akkor ők biztosan lemaradnak erről a pozícióról, hiszen a felmérések szerint az erősödésük ellenére esélytelenek beérni az Európai Néppártot.

A baloldal fontos pozíciókért izmozhat

A liberálisok és a szocialisták várhatóan az Európai Parlament, valamint az Európai Tanács elnökségével igyekeznek majd kárpótolni magukat. Utóbbi poszt – amely az EU államfői szintű képviseletét jelenti kifelé, befelé pedig az uniós csúcstalálkozók levezetését – novemberben üresedik meg, mert lejár a lengyel jobbközép politikus, Donald Tusk megbízatása.

Miután az Európai Néppárt a mostani politikai ciklus végén mindhárom fontos intézmény elnökségét (Európai Bizottság, EP, Európai Tanács) kiügyeskedte magának, a másik két nagy EU-barát pártcsaládnak most különösen fontos lesz, hogy kompenzálhassa magát, ha az Európai Bizottság vezetője néppárti lenne.

Románia is szégyenpadra ülhet

A nagyobb lélegzetvételű változások mellett szokás szerint a miniszteri Tanács elnökségét is cserélik fél évente. Ennek nem akkora a szerepe, mint a másik három intézmény állandó vezetésének, túlnyomórészt jogi aprómunkát, a tagállami álláspontok összeegyeztetését jelenti a soros elnökséget ellátó országnak, amely mellett egy-két saját kezdeményezésre marad lehetőség. Másrészt viszont ilyenkor kiemeltebb figyelem jut a soros elnökség országának.

Nem jött ez jól Romániának, amely január 1-én vette át a stafétát, ugyanis épp a közelmúltban rontott a viszonylag „jó tanuló” szerepén a korrupcióellenes ügyészség és az igazságszolgáltatás elleni támadásokkal, valamint politikai tusakodásokkal. A néppárti bizottsági elnök, Jean-Claude Juncker – Klaus Johannis jobbközép, néppárti román elnököt visszhangozva – egyenesen azt mondta, politikailag felkészületlen a baloldali bukaresti kormány. (Románia után a második félévben Finnország következik.)

A sok változás miatt csökkentett üzemmódban fut majd az EU. Ha valamilyen jogszabály-javaslatot nem fogadnak el májusig, az hosszú távra mehet a levesbe. Így járhat például az EU-ba érkezett menedékkérők elosztása (a „kvóta”) vagy az uniós határőség megerősítése és tízezresre bővítése.

Indul a költségvetési vita

Jövőre jár le a hét éves uniós keretköltségvetés, amelyről a legkeményebb harcokat szokták vívni  a tagállamok, ugyanis egyhangúlag kellene megegyezni róla. A helyzetet most a brexit bonyolítja, és egy olyan javaslat, hogy jogállamisági feltételekhez kössék az uniós támogatásokat.

Ezen kívül az Európai Bizottság költségvetési javaslata elmozdulna a hagyományos, Magyarországnak sok pénzt hozó támogatási politikától más pénzosztási módszerek felé, erről bővebben itt írtunk.

Döcög majd a hetes cikk

A jogállamiság helyzete a költségvetési vitától függetlenül is téma lesz Lengyelországban és Magyarországon. Mindkét tagállam ellen zajlik egy-egy hetes cikk szerinti eljárás, amely végső soron bizonyos tagállami jogok felfüggesztésével járhat, de a két érintett kölcsönösen vétózhat, ha büntetésekről szavaznának, ráadásul a többi tagállam sem vitázott eddig túl lelkesen erről a témáról.

Inkább Lengyelországot fenyegeti az a veszély, hogy négyötödös többséggel a legmagasabb szintre léptessék az eljárást.

Mi lesz az uniós gazdasággal?

Közben arra is oda kell figyelni, hogy a válságból kilábalt uniós gazdaság nehogy megint berogyjon. Az olasz túlköltekezés körüli vitában úgy néz ki, engedett az olasz kormány az Európai Uniónak, de a piac fogja eldönteni, elég-e ennyi az olasz gazdaság stabilitásához.

Közben az Európai Központi Bank kivezeti a kötvényvásárlási programját, amellyel korábban pénzt pumpált az uniós gazdaságba, és továbbra is figyelni kell a kiszámíthatatlan Donald Trumpra, akit ugyan egyelőre sikerült többek között egy trükkös ígérettel leállítani, de ki tudja, mikor gőzöl be megint. A protekcionizmussal szemben az EU februártól fel tud majd mutatni egy szabadkereskedelmi egyezményt a világ harmadik legnagyobb gazdaságával, Japánnal, de ismét várhatóak a befektetésvédelmi rész körüli viták. Ezt minden tagállamnak – sőt, van, ahol régiónak – jóvá kell hagynia. Legutóbb, a Kanadával kötött szabadkereskedelmi egyezménynél majdnem elbukott az egész alku a választottbíróságok miatt, ahol a cégek perelhetik az államokat. Most ezt a részt külön szedték a szabadkereskedelmi egyezménytől, így azt nem veszélyezteti.

Magyarországon külön érdekes lesz, mi történik a gazdasággal az európai központi bankos pénznyomda leállása után, miközben idén elvileg kifizetnek minden uniós pályázati támogatást, így 2020 év végéig (de a költségvetési vita elhúzódása miatt valószínűleg még tovább) nem folyik a kormány által megelőlegezett uniós pénz a gazdaságba.

Éleződhet az orosz-ukrán konfliktus

Trumpnál sokkal komolyabb vitákat kavarhat Oroszország, amely tavaly lövöldözésig és hadiállapotig fajuló tengeri vitába kezdett Ukrajnával. Az EU határán lévő 40 milliós országban a tervek szerint március végén elnökválasztást tartanak, ami miatt különösen lobbanékony a helyzet: egyrészt megint felmerülhet a gyanú, hogy az oroszok kavarnak egy választáson, másrészt a vesztésre álló Petro Porosenko elnökre is sokan gyanakodva néztek, hogy nem próbálja-e kihasználni a konfliktust a választás elhalasztására.

A hadiállapotot végül megszüntették, de Oroszország másik fegyvere, a földgáz közvetlenül az EU-ban okozhat zavart. Az évek óta húzódó gázháborúban a Kreml igyekszik kikerülni az ukrán vezetékrendszert, hogy értékes tranzitdíjaktól fossza meg és akár megint elzárhassa a gázcsapot, mint 2014-ben, ugyanakkor az EU felé más úton továbbra is exportálhasson. Déli irányból Törökország felől épített vezetéket, amely Bulgária decemberi bejelentése szerint a balkáni országon keresztül folytatódna és Szerbiába vezetne el.

Korábban közvetlenül Oroszországból, a Fekete-tengeren át jött volna a gáz Bulgáriába, de ezt a tervet az uniós szabályok miatt a Kreml végül feladta. A bolgárok most fogadkoztak, hogy nem követik el ugyanazokat a hibákat, de Maroš Šefčovič energiaügyi biztos figyelmeztetett, hogy vizsgálni fogják az új próbálkozást. Az Európai Bizottság mindenesetre hagyta, hogy Ukrajnát északról megkerülve, Németország felé bővíthessék az oroszok az exportképességüket, sőt, még az USA-val keménykedett, amikor az szankciókat akart bevezetni az Északi Áramlat 2. miatt.

Borítókép: Mario Draghi, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke az EKB 2014-es éves jelentésének ismertetésére készül az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban (MTI/EPA/Patrick Seeger)

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!