Rajtaütésszerű ellenőrzést tartott az Eliosnál az Európai Bizottság

Öt magyarországi céghez vonult be meglepetésszerű ellenőrzést tartani az Európai Bizottság március közepén egy Elios Zrt.-hez köthető vizsgálat részeként – tudta meg az Index egymástól független forrásokból. Az információt a céghez közeli forrásaink is megerősítették, nem hivatalosan elismerve a vizsgálat tényét. A bizottság versenypolitikai főigazgatóságának az ellenőrei összehangolt akciót hajtottak végre:

Olyan nyomok után kutattak, amelyek arra utalnak, hogy ezek a társaságok összejátszottak a piac egymás közötti felosztásáról.

Az egyik vállalat piaci forrásokból is megerősített információink szerint Tiborcz István korábbi cége, az Elios Zrt. volt, amelyet uniós források szabálytalan felhasználása miatt már vizsgált az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF. A mostani nyomozásnak más a célja: az Európai Bizottság gyanítja, hogy az EU-s támogatások lehívásától függetlenül is jogot sértettek azok a cégek, amelyek az elmúlt tíz évben az Elios Zrt.-vel közösen nyertek közbeszerzéseket. Ha bebizonyosodik, hogy tiltott módon megegyeztek egymással a piac felosztásáról, vagy mesterségesen árazták a termékeiket, szolgáltatásaikat, és ezzel torzították a piaci versenyt, akkor jelentős büntetésekre számíthatnak.

A korábbi OLAF-vizsgálat az uniós pénzekről szólt

Tavaly januárban derült ki, hogy az EU-s pénzekkel való visszaélések után nyomozó hatóság, az OLAF hónapokig vizsgálta azokat a 2011 és 2015 közötti közbeszerzéseket, amelyekkel magyar települések közvilágítását újították föl, és amelyeket az Elios Zrt. egy előre felépített vállalati együttműködéssel és az önkormányzatok bevonásával úgy alakított, hogy ők legyenek a nyerteseik.

Az OLAF a vizsgálata végén azt javasolta, hogy a teljes támogatási összeget vonják vissza Magyarországtól. A nyomozás eredményeit tartalmazó jelentést nem hozták nyilvánosságra, a 24.hu viszont részletesen feldolgozta a tartalmát.

Ezután a magyar kormánynak volt lehetősége tárgyalni az Európai Bizottsággal: érvelhettek amellett, hogy jogosan használták föl az EU-s pénzeket, és megegyezhettek volna Brüsszellel arról, hogy kevesebb támogatást vonjanak meg a projekttől. Nem ez történt: egy évvel később, idén februárban kitudódott, hogy a kormány lemondott a teljes támogatási összegről. 

„Ez lényegében beismerése annak, hogy a Tiborcz István, foglalkozására nézve vő, érdekeltségébe tartozó cég törvénytelen, korrupt módon nyúlta le az uniós pénzt” – értékelte a hírt Jávor Benedek. A Párbeszéd párt EP-képviselője volt az, aki először közzétette az értesülést, hogy a kormány nem egyezett meg Brüsszellel az ügyben.

Most a piaci verseny tisztaságát védi a bizottság

Az idén márciusban tartott házkutatásokon viszont nem az EU-s pénzek szabálytalan elköltése után nyomozott az Európai Bizottság. Ezúttal arra kerestek bizonyítékokat, hogy az Eliosszal kapcsolatba hozható cégek kijátszották a piaci verseny szabályait. Ezt akkor is megtehette volna a brüsszeli bizottság, ha nem pályáztak volna uniós támogatásra ezek a társaságok. Ilyen eljárás ugyanis bármikor indulhat, ha az adott cégek magatartása hatással volt a tagállami kereskedelemre – vagyis két balatoni lángosos kartelljét nem nézik, de nagy ügyekben akkor is eljárhatnak, ha uniós közpénzek sorsa nem forog kockán.

Minden olyan, vállalatok közt létrejött megállapodás versenyellenesnek minősül, amely korlátozza a versenyt – például azáltal, hogy a vállalatok összefogva felosztják egymás közt a piacot, vagy megegyeznek egymással arról, hogy milyen áron értékesítik termékeiket, esetleg más módon kiszorítják a piacról a lehetséges versenytársaikat – áll az Európai Bizottság piaci szabályokról szóló tájékoztatójában.

Ilyen ügyekről általában nagy cégekkel kapcsolatban hallunk: múlt héten például három vezető német autógyártóról zárt le vizsgálatot az Európai Bizottság. Kiderült, hogy a BMW, a Daimler és a Volkswagen évekig összejátszottak annak érdekében, hogy korlátozzák a károsanyag-kibocsátást csökkentő technológiák fejlesztését és alkalmazását az új autókban. 

A magyar hatóság már nyomozott, nem találtak bűncselekményt

2015-ben már a magyar hatóságok is folytattak versenyjogi vizsgálatot az Eliosnál. Akkor az Átlátszó egyik cikke alapján az LMP tett feljelentést, mert az Elios által megnyert közbeszerzéseknek több gyanús eleme volt. Például az a módszer, ahogy egy Elioshoz köthető cég, a Sistrade Kft. segített előkészíteni a közbeszerzéseket különböző állami szereplőknek, hogy aztán az adott pályázatot az Elios megnyerje. A 24.hu arról írt, hogy a lámpagyártó Tungsram-Schréder és az Elios között is szoros kapcsolat volt, mert a Tunsgram gyakran féláron adta a lámpákat az Eliosnak a többi céghez képest.

A 2015-ös eljárást a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) másfél évvel később lezárta, és megállapította, hogy nem történt kartellezés. Részben arra jutottak, hogy az szerintük nem lehet kartellszerű bűncselekmény, ha a kiíró segítője játszik össze a győztessel, ahogyan az Elios és a Sistrade között történt. Csak az lenne kartell, ha versenytárs cégek játszottak volna össze.

Mit kereshet az Európai Bizottság?

Az Európai Bizottság versenypolitikai főigazgatósága viszont pontosan olyan ügyekben szokott vizsgálódni, ahol versenytársak játszanak össze, és erre utaló nyomokat kerestek márciusban is az Eliosnál és négy másik érintett cégnél.

A meglepetésszerű helyszíni ellenőrzés a bizottság egyik bevett gyakorlata. Az uniós jog értelmében a bizottság ellenőreinek joguk van hozzá, hogy 

• belépjenek a kérdéses vállalat helyiségeibe és területére, illetve beszálljanak a vállalat bármely közlekedési eszközébe;
• megvizsgálják az üzleti kimutatásokat és a cég tevékenységével kapcsolatos összes többi nyilvántartást; 
• az üzleti könyvekről és üzleti kimutatásokról másolatokat vagy azokból kivonatokat készítsenek vagy igényeljenek;
• a vizsgálat során és az ahhoz szükséges mértékben zár alá helyezzék a cég bármely üzlethelyiségét, üzleti könyvét vagy kimutatását;
• a vállalkozás bármely képviselőjétől vagy személyzetének bármely tagjától a vizsgálat tárgyával és céljával kapcsolatos tények és dokumentumok magyarázatát kérjék, és a kapott választ rögzítsék.

Átvizsgálhatják a cég adathordozóit és szervereit, az alkalmazottak telefonjait, olyan információk után kutatva, amelyek a versenyjog megsértésére utalnak. Célzottan, kulcsszavak alapján keresnek az adatok között, erre kifejlesztett szoftverekkel, amelyek olyan fájlokhoz is hozzáférnek, amelyeket már kitöröltek, de az adathordozón még maradt nyomuk.

Bármit is találnak viszont, kizárólag olyan információkat használhatnak föl az eljárásuk során, amelyek a versenyszabályok megsértésére utalnak. Más bűncselekményre utaló nyomok alapján ők nem tehetnek lépéseket. A helyszíni vizsgálat általában egy munkahétig tart. Napközben végzik a munkájukat az ellenőrök, éjszakára lezárják a helyiségeket, hogy közben más ne férhessen az adathordozókhoz, másnap reggel pedig folytatják a keresést.

Nagyon fontos különbség a mostani vizsgálat és a korábbi OLAF-eljárás között, hogy míg az OLAF-tól igazán nem kell félni, hiszen az csak feltár egy-egy gyanús ügyet, de utána mindig csak a helyi hatóság léphet érdemben, a mostani eljárásban maga a brüsszeli bizottság viszi végig az ügyet. Vagyis egy olyan eljárásban, mint a mostani, az érintett cégek nem élvezik a hazai pálya esetleges előnyeit.

Honnan jöhetett a bejelentés?

Bárki jelentkezhet az Európai Bizottságnál, ha tudomására jut, hogy valamelyik cég üzleti magatartása korlátozza a piaci versenyt. Arra még gyakrabban van példa, hogy a törvénytelen kartellben részt vevő valamelyik cég saját maga adja föl a kartellt a bizottságnál. Az a vállalat ugyanis, amelyik együttműködik a bizottsággal, és segíti a nyomozást, számíthat rá, hogy elengedik a büntetésnek a ráeső részét.

Az Elios és a most vizsgált többi cég esetében az is egy lehetőség, hogy a 2018-as OLAF-jelentés hívta föl a versenypolitikai főigazgatóság figyelmét arra, hogy az EU-támogatás szabálytalan tendereztetésén túl más jogsértések is lehetnek az ügyben.

Kik lehetnek az érintett cégek?

Az Átlátszó tavaly márciusban átnézett majdnem száz közvilágítási projektről szóló közbeszerzést, interjúkat készített a közvilágítási piacon tevékenykedő vállalatokkal, és arra jutott, hogy a tendereket valószínűleg egy kiterjedt céghálózat együttműködésével nyerték meg.

Több olyan céget is találtak a keresés során, amelyek konzorciumi partnerként, versenytársként és alvállalkozóként is megjelentek az Elios által megnyert tendereken. Ha arról van szó, hogy ezek a cégek valójában nem egymással versenyezve vettek részt a közbeszerzési kiírásokon, hanem egymást segítve, az már kimerítheti a piaci verseny tiltott korlátozását.

Az Európai Bizottság nem nyilatkozott

Az EUrologus megkeresésére az Európai Bizottság nem kommentálta az ügyet. Az EU ellenőrző testületének az a bevett gyakorlata ilyen esetben, hogy addig nem tesznek közzé semmilyen kommentárt, amíg valamelyik érintett vállalat nem nyilatkozik. Ezután viszont megkeresésre általában elismerik a vizsgálat tényét, de részleteket ekkor sem közölnek. A versenyjogi vizsgálat nincsen határidőhöz kötve, akármeddig eltarthat. 

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

(Borítókép: Korszerűsített közvilágítás Dunaújvárosban. Fotó: Bődey János / Index)