Horvát elnökség a hetes cikkről: Nem a szankciók kivetése a lényeg
További Eurologus cikkek
-
Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
Legfrissebb híreink
- Kemény lépésre szánta el magát az Európai Bizottság, bojkottra szólított fel Magyarország ellen
- Őrizetbe vettél a volt lengyel igazságügyi miniszterhelyettest
- Hatvanhárom EP-képviselő kéri Magyarország szavazati jogának felfüggesztését
- Itt van Donald Trump nagy bejelentése: Vance szenátor lesz az alelnöke, ha nyer novemberben
- Megtalálhatták a hetekkel ezelőtt eltűnt brit fiatal holttestét Tenerifén
- Harminc százalékkal emelkedtek a Trump Media részvényei a merénylet után
- Romániában naponta dönt csúcsot a villamos energia ára
- Csütörtökön eldől Ursula von der Leyen sorsa
- Amerikai belbiztonsági miniszter: Csődöt mondott a biztonság a Donald Trump elleni merényletnél
- 18+Az Eb-döntővel összefüggésben fogtak el egy pszichopata sorozatgyilkost, aki 42 nőt darabolt fel
„A mi álláspontunk az, hogy a hetes cikkely szerinti eljárás lényege nem a szankciók kivetése azoknál az országoknál, ahol hiányosságok vannak. Mi azt szeretnénk, ha ezek a hiányosságok megszűnnének, és ha a tiszteleten és párbeszéden alapuló kölcsönösen elfogadható megoldásokat találnánk. Ez alapvető fontosságú lenne az európai egység megtartása érdekében” – közölte írásban a televízió tudósítójával Bruno Lopandic, a horvát elnökség szóvivője.
![Megszavazta az Európai Parlament a Magyarországgal és Lengyelországgal szemben folyó 7-es cikkely szerinti eljáráshoz kapcsolódó elmarasztalást](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/3122/31225/312256/31225615_d5265a2a3dba9ab2ae842992f8fb6668_wm.jpg)
Az Európai Parlament múlt héten szólította fel a tagállamokat tömörítő Tanácsot, hogy fogalmazzon meg konkrét ajánlásokat a magyar és a lengyel kormánynak a jogállamiság helyreállítása érdekében, és úgy látják, romlott a helyzet. A szóvivő szerint az eljárás tovább folytatódik, konzultálnak majd a tagállamokkal és az Európai Bizottsággal is, és annak fényében döntenek a továbbiakról.
A magyar esetben a hetes cikkely szerinti eljárás megindítását 2018 szeptemberében kezdeményezte az Európai Parlament, az úgynevezett Sargentini-jelentés alapján. Egy éven keresztül nem történt semmi érdemleges, majd a finn elnökség az elmúlt fél évben két meghallgatást is tartott az ügyben. A második meghallgatáson Varga Judit igazságügyi miniszter tagadta, hogy rendszerszintű hiányosságok lennének a magyar jogállamiságban, Kovács Zoltán pedig a zárt ülésről közzétett, időnként személyeskedő tweetekkel okozott diplomáciai bonyodalmakat.
Horvátország EU-hoz akkreditált nagykövetségének vezetője az év elején egy háttérbeszélgetésen azt mondta, hogy szeretnék elnökségük időtartama alatt lezárni a hetes cikk szerinti eljárásokat.
Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !
Rovataink a Facebookon