Mit indíthat be a brexit az EU-ban?

Az Egyesült Királyság január 31-én papíron elhagyja az Európai Uniót. A brexit a gyakorlatban csak félig valósul meg: majdnem egy évig még úgy vonatkozik rájuk minden uniós kötelezettség, hogy nem vesznek részt a döntésekben.

A lépés egy sor területen nehezíti majd az uniós fellépést, például britek álltak eddig leghatározottabban a szabadkereskedelmi egyezmények mellett, ahol a néhány tagállamban erősödő protekcionista, azaz saját piacot védő hangok – hol okkal, hol kevésbé – időnként eddig is megakasztották a folyamatokat.

A közös védelempolitika befolyásolásából az EU legnagyobb katonai költségvetésű tagállama vonul ki, amely nem mellesleg egyike a mindössze két atomhatalomnak a 28 ország közül. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének legfontosabb testületében, a Biztonsági Tanácsban már csak egy hely marad uniós tagé az ötből. A közös költségvetésből az egyik legnagyobb befizető marad majd ki a – várhatóan december 31-ig tartó – átmeneti időszak után. (Már ha sikerül az iszonyú szűkös 11 hónap alatt épkézláb megegyezést nyélbe ütni a brexit utáni gazdasági kapcsolatokról, és Boris Johnson brit miniszterelnök tartja magát ahhoz, hogy nem akarja az átmeneti időszak meghosszabbítását.)

A változások viszont rengeteg lehetőséget adnak arra, hogy az Európai Unió megújuljon, egy sor olyan kérdés nyílhat meg, amit a britek miatt eddig fel se mertek tenni.

Kevesebb kivétel

Ahogy azt Daniel Hannan, a brit konzervatívok EU-ellenes szárnyának egyik legjellegzetesebb figurája megfogalmazta,

A hasonlat már csak azért is találó, mert az Egyesült Királyság sok szempontból tényleg inkább társbérlő, mint teljes jogú tag volt. Január 31. után a legtöbb felmentéssel bíró országot veszíti el félig az EU.

Az Egyesült Királyságnak nem kellett bevezetnie az eurót, amelyből Soros György pénzügyi alapjának támadása, majd a brit mércével EU-barát Tony Blair kormányának döntése nyomán maradt ki az 1990-es években. A brexit után már csak Dániának nem lesz hivatalos kötelezettsége arra, hogy az EU – alapszabályban meghatározott – fizetőeszközére váltson. Bár a svédek példája mutatja, hogy a belépést a végtelenségig el lehet odázni, innentől az euróövezeti tagok a már eddigi minősített többséget is meghaladó túlsúlyba kerülnek a társ-döntéshozó miniszteri Tanácsban a kimaradókkal, köztük Magyarországgal szemben, egy részük pedig már befelé siet.

A dánok az euró mellett a bel- és igazságügyi együttműködésből is kimaradtak, ahol az írek és a britek olyan jogszabályokba szállhattak be, amilyenekbe akartak. Igaz, a kilépési népszavazás után kiderült, hogy időnként a hivatalosnál is önkéntesebb volt a részvétel: az Egyesült Királyság öt éven keresztül tízezres nagyságrendben mulasztott elítélő bírósági határozatokat feltölteni. Amikor kiderült a hiba, még éveken át ment a titkolózás – egy azóta törölt jegyzőkönyv szerint – a „hírnevükre gyakorolt hatástól” tartva.

A belső határellenőrzés nélküli schengeni övezeten Írországot leszámítva már csak olyanok maradnak kívül, akik befelé igyekeznének, ha a többiek engednék őket. (Horvátországnak a Szlovéniával fennálló határvitája, Bulgária és Románia esetében egyes nyugati tagok, főleg Hollandia húzódozása jelent gondot). A britek ugyan ebből is kimaradtak, de hozzáfértek a ki-belépéseket rögzítő schengeni adatbázishoz, amiből évek óta, már a brexitnépszavazás előtt is jogtalanul másolgattak személyes adatokat, és került azokból magáncégekhez is, hiába figyelmeztettek erre uniós részről már 2015-ben.

Az uniós alapjogi charta alól csak a lengyeleknek marad opt-outja, a pénzügyi önmérsékletet előíró – hivatalosan kormányközi – fiskális paktum pedig az egész EU-t le fogja fedni.

Tisztább költségvetés

Ha pedig már kivételek: a brexit megadja az Orbán Viktor által is felkarolt lehetőséget, hogy végre leszámoljanak az uniós költségvetési visszatérítésekkel. Az alapszabályok szabta kereteken felül az Egyesült Királyság levonhatta a juttatást a saját befizetéseiből, és ennyivel kevesebb jutott többek között Magyarországnak is.

A térítést az 1980-as években harcolta ki Margaret Thatcher miniszterelnök. Más nagy befizetők is kaptak hasonló juttatást, de messze nem olyan mértékben, mint a britek. Az Európai Bizottság javaslata a 2021-ben induló többéves költségvetési időszakra megtörte a tabut és a visszatérítések eltörlését javasolta.

A tervezet egy másik korlátot is ledöntene. Semmilyen hivatalos szabály nincs róla, de az uniós büdzsé fölött az EU össztermékének egy százalékánál egy üvegplafon húzódott. A kieső brit bevételek részleges pótlására most a bizottság áttörné ezt a határt, bár összegre ez nyilvánvalóan kisebb lenne, mint ha maradna az Egyesült Királyság.

A brit kilépéssel az egész alkudozósdi alapját adó probléma tompítására is van halovány esély. Az összeg túlnyomó részét mindig a tagok egymással lemeccselt hozzájárulásaiból dobják össze, ami miatt a büdzsé állandóan vitákat szül. (Eleve azért vannak több éves költségvetések is, hogy ezt ne kelljen minden évben eljátszani, de még így is rendszeres a késhegyig menő alkudozás a keret éves lebontásakor.) Most nagyon óvatosan a saját források növelése felé is elindulhat az Európai Bizottság, bár ezt várhatóan több tagállam se fogja hagyni, és belátható időn belül nem látszik, hogy kiváltaná az egyedi hozzájárulásokat.

Szigorúbban szabályozhatják a pénzügyi szolgáltatásokat

A brit gazdaság egyik kulcsa a pénzügyi szolgáltatásoké. A font egykori központi szerepére, a gyarmatokból maradt offshore-szigetekre, nem utolsó helyen pedig az EU-tagságra alapozva olyan rendszert épített ki, ami a brit adóbevételek több mint tíz százalékát kiteheti. Nem véletlen, hogy az egyik kapcsolódó uniós hatóság épp Londonban kapott székhelyet, amíg az EU-ból kilépés miatt el nem költöztették. A brit szolgáltatók eddig automatikusan hozzáfértek a közös piachoz, ezután azon múlik majd, hogy az EU egyenértékűnek tekinti-e az ottani szabályokat az uniósakkal (ekvivalencia).

A brexit megnyithatja az utat olyan kezdeményezések előtt, amelyeket eddig a britek blokkoltak, és London reménybeli versenytársait, mint például Párizst, Frankfurtot vagy Amszterdamot hozzák helyzetbe. Jó példa erre az elszámolóházaké, amelyek nagy értékű részvény- és kötvényüzleteknél közvetítenek, hogy a jogi akadályokat elgördítsék és biztosítsák, hogy egyik fél esetleges bedőlése ne rántsa magával a másikat is. Az Európai Központi Bank korábban megpróbálta elérni, hogy az eurós ügyleteknél csak euróövezeten belüli elszámolóház közvetíthessen, holott ezeket túlnyomórészt az Egyesült Királyságban intézik.

Az eset ugyanakkor az uniós fellépés határait is mutatja, mert tavaly novemberben ideiglenesen engedélyezték a brit elszámolóházak hozzáférését a közös piachoz akkor is, ha megállapodás nélkül kiesnének az EU-ból. A londoni City szolgáltatásai annyira fontossá váltak, hogy nem lehet csak úgy leszakadni róluk, de fokozatosan el lehet indulni ebbe az irányba.

Uniós források arról is beszéltek az Independentnek, hogy a brexittel keményebben felléphetnek az egykori brit birodalom maradékán kialakult offshore-területek ellen is. A cikk szerint a Kajmán-szigetekhez és Bermudához hasonló gyarmatmaradványokban Gabriel Zucman professzor becslése alapján 1400 milliárd fontnyi vagyon bujkálhat.

Lendületet kaphat a védelempolitika

Az EU közös védelempolitikáját részben a britek alapozták meg, de épp ők voltak azok is, akik az utóbbi időben már egyre inkább gyanakodva néztek rá. Talán nem véletlen, hogy a brexitnépszavazás után kezdték el a tagállamok felizmosítani az uniós együttműködést, amely várhatóan a közös költségvetés legnagyobb nyertese lehet – igaz, van honnan feljönni.

Az Egyesült Királyság még a kilépési tárgyalások kezdete után is képes volt keresztbe feküdni egy közös uniós főhadiszállás tervének az akkori külügyminiszter, Boris Johnson mostani kormányfő vezérletével. A tavaly novemberben elfogadott miniszteri következtetések szerint 2020 végére, azaz azután, hogy a britek már nem szólhatnak bele az uniós döntésekbe, már egy végrehajtói katonai misszióba is beszállna a főhadiszállás.

Indul a tervezgetés

Ami biztos, hogy az Európai Unióban a brexit miatt is egyre hangosabbak a reformkövetelések. A szerződésmódosítás hosszas folyamatának lehetősége is komolyan felmerült. Orbán Viktor mellett többek között Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök is ezt pedzegette.

Az Európai Bizottság előző elnöke, Jean-Claude Juncker már a brexit első tervezett dátumának másnapjára csúcstalálkozót szeretett volna Nagyszebenbe, de a halasztás és némi intézményi tusakodás után itt nem sok konkrét ötlet született. Az Európai Bizottság és az Európai Parlament 2020-2022 között tervez egy konferenciasorozatot arról, merre haladjon tovább az EU, amely várhatóan idén május 9-én indul.

(Borítókép: Sean Gallup / Getty Images)