És akkor idén nyaralni se fogunk?

Ahogy egyre több uniós államban elkezdenek lazítani a koronavírus miatt bevezetett korlátozásokon. És miután a tavasz is megállíthatatlanul dübörög, egyre sürgetőbb politikai kérdéssé válik Európa-szerte:

A mediterrán államok – élükön a koronavírus által kevésbé sújtott Görögországgal – elkezdték sürgetni az Európai Bizottságot, hogy a múlt héten nyilvánosságra hozott exitstratégiát kiegészítve arról is tegyen közzé ajánlásokat, hogyan lehetne a számukra gazdasági szempontból különösen jelentős turistaszezont megmenteni. A hétvégén egy portugál lapnak adott interjújában Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke már azt fejtegette, hogy „okos megoldások” fogják a nyaralást segíteni.

Talán kicsit más lesz, eltérő higiéniás feltételekkel és nagyobb távolságtartással, de lenyűgöző lesz, ahogy feltaláljuk magunkat

– mondta.

Mitől okos a nyaralás?

Ez valódi pálfordulás volt Von der Leyen részéről, aki egy héttel korábban a német Bildnek még azt nyilatkozta, hogy senkinek nem ajánlja, hogy nyaralást foglaljon, mert képtelenség előre látni, milyen lesz a helyzet júliusban vagy augusztusban. Azonban hogy az „okos nyaralás” kommunikációs panel konkrétan mit is takar, azt egyelőre nem sikerült a Bizottságtól megtudni.

Az intézmény vezető szóvivője, Eric Mamer a hétfői és keddi sajtótájékoztatón is arról beszélt, hogy ez egy bonyolult szituáció, amelyet „nem lehet csak úgy megoldani egy Brüsszelből kiadott ukázzal”. A szakértők dolgoznak a megoldási javaslaton, de 

Az uniós belső piacért felelős Thierry Breton biztost kedden két órán át faggatta az Európai Parlament közlekedésért és turizmusért felelős szakbizottsága arról, hogyan alakul majd a válság által leginkább sújtott gazdasági szektor sorsa a most induló idegenforgalmi szezonban.

Jól csengő kifejezésekből Breton válaszaiban sem volt hiány: „a holnap turizmusát kell újra kitalálni”, amely „fenntarthatóbb, digitálisabb és alkalmazkodóképesebb lesz”, és a koronavírus miatt kialakult gazdasági válság tanulságait ötvözi a klímasemlegességre törekvő Európai Zöld Megállapodással.

De ennek az alapjait egy leghamarabb szeptember-októberben megrendezendő konferencián rakná le Breton, vagyis a szezon után. A biztos arról is beszélt, hogy „nyilvánvalóan szem előtt kell tartanunk egy sor korlátozást”, de dolgozni fog azon, hogy az európai gazdasági csomag legalább 20 százalékát a turizmus megmentésére fordítsák majd.

Ennél gyorsabb beavatkozást sürget Ujhelyi István MSZP-s EP-képviselő, aki a szakbizottság alelnökeként kezdeményezte a meghallgatást. "Most kell lélegeztetőgépre rakni a turizmust, hogy túlélje a krízist. Ha tönkremennek a cégek, akkor jövőre sem lesz felhőtlen nyaralás" - nyilatkozta az EUrologusnak. Az iparágban dolgozó 25 millió munkavállaló érdekében a politikus egy külön válságkezelési mechanizmust javasolt, és azt is szeretné elérni, hogy a 2021-27-es uniós keretköltségvetésben külön tétel legyen a turizmus.

Hogy ez az európai mentőcsomag és következő keretköltségvetés pontosan mekkora is lesz, azt még mindig nem tudni, ugyanis az északi és déli tagállamok között továbbra is éles ellentét húzódik a kérdésben. Az európai állam- és kormányfők csütörtöki videókonferenciájának ez lesz a legfontosabb napirendi pontja, de erősen kétséges, születik-e eredmény a virtuális csúcstalálkozón.

Fokozatos enyhítés

A Bizottság múlt héten bemutatott forgatókönyve is tükrözi ezt az óvatos szemléletet. A dokumentum leszögezi, hogy amíg ki nem fejlesztik a koronavírus elleni oltóanyagot, addig teljes biztonságban senki nem lesz. Így a járvány alatt meghozott intézkedéseket is csak fokozatosan lehet majd feloldani. Mindennek pedig az a legfőbb feltétele, hogy az egészségügyi statisztikákból egyértelműen látszódjon: a járvány kezd alábbhagyni.

A döntés azonban a tagállamok kezében van, a Bizottság csak ajánlásokat tehet a tagállamoknak a vészhelyzeti intézkedések feloldására. A múlt héten Dániában, Csehországban, Ausztriában, Spanyolországban is lazítottak a korlátozásokon, hétfőn pedig Németországban és Olaszországban nyithattak ki bizonyos üzletek. A hét második felében pedig az olasz és a belga kormány tervezi bejelenteni, hogy május 4-től milyen további enyhítéseket terveznek.

A Bizottság forgatókönyve és az eddig bejelentett tagállami intézkedések alapján arra lehet következtetni, hogy általánosságban az uniós országok legelőször az üzletek újranyitását engedélyezik, például a barkácsáruházakkal kezdenek, és fokozatosan nyitják meg a ruházati és elektronikai termékeket forgalmazó boltokat, majd az iskolai tanítás újraindításával folytatják.

Az idegenforgalom szempontjából különösen fontos lépésekre viszont nagy valószínűséggel egészen addig várni kell, míg kiderül, a kezdeti enyhítés után nem ugrottak-e meg tömegesen a fertőzések.

Az európai kormányok elővigyázatosságára utal, hogy sorra fújják le a nagy tömegrendezvényeket. Nem fogják megtartani a pamplonai bikafuttatást, Belgiumban elmarad a Tomorrowland elektronikus zenei fesztivál, de még az Oktoberfesten se lehet majd idén sörözni Münchenben.

A fokozatosság elvét kell majd azoknak az intézkedéseknek is követnie, amelyek megszabják, milyen messze utazhatnak majd el az európaiak az otthonuktól. Bár országonként itt is jelentős eltérések vannak, egyelőre sok európai leginkább a saját településén mozoghat. A következő lépés tehát az lesz, hogy a kormányok az országon belüli utazást engedélyezik ott, ahol ez korlátozva van. Azonban már az se biztos, hogy még a nyáron ennél tovább mennek, és legalább az uniós országok közti határokat megnyitják. Az EU külső határait még tovább zárva tarthatják, Emmanuel Macron francia elnök például szeptembernél előbb nem lépne ebben.

Miloš Zeman cseh államfő a hétvégén arról beszélt az MTI tudósítása szerint, hogy a járványkockázat miatt legalább egy évig nem engednék, hogy a csehek külföldre utazzanak. Ami tulajdonképp enyhe megkötés a nemzetközileg elismert járványügyi szaktekintélynek számító egészségügyi miniszter-helyettes, Roman Prymula véleményéhez képest, aki két évig nem engedélyezné a külföldi utazásokat.

Tengerparti álom

Ehhez képest egészen más dimenzióban létezik Kárisz Teokárisz görög idegenforgalmi miniszter, aki a Politico hírportálnak pénteken arról beszélt, hogy mivel a kormány gyors és hatékony intézkedéseivel elejét vette annak, hogy a járvány eldurvuljon Görögországban, ezért bizonyos óvintézkedések betartásával a nyáron már tudnak turistákat fogadni. Ehhez pedig arra kéri a Bizottságot és a többi uniós tagállamot, hogy új higiéniai előírásokkal ugyan, de oldják fel az utazást korlátozó intézkedéseket.

 Teokárisz aggodalma érthető, mivel

Az Eurostat adatai alapján a munkavállalók 26 százaléka dolgozik a szektorban, és a nemzeti jövedelem negyede származik a turizmusból. Így ha eddig nem is tépázta meg a gazdaságukat annyira a koronavírus, mint a spanyolokét és az olaszokét, a 2008-as válságból épp hogy kilábalni kezdő mediterrán ország számára végzetes következményekkel járhat a kieső 2020-as szezon. A spanyol és az olasz gazdaság is diverzifikáltabb, ugyanis a munkavállalók 12, illetve 11 százaléka dolgozik az iparban, míg a GDP 15 és 13 százaléka származik az idegenforgalomból.

Átmeneti megoldást jelenthet viszont az osztrák kormány javaslata. Sebastian Kurz osztrák kancellár a múlt héten arról beszélt, hogy a belföldi utak jelenthetik a legjobb megoldást a nyaralni vágyó osztrákoknak. De nem sokkal később Elisabeth Köstinger idegenforgalmi miniszter már azt vetette fel, hogy

Példaként pedig Németországot hozta fel, amelynek a járványügyi sikerei egyébként hatalmas szerencsét jelentenek Ausztria számára, ugyanis az országban megforduló turisták harmada német.

Hasonló tervekről beszélt horvát kollégája, Gari Cappelli is, aki „turistafolyosót” létesítene az igazoltan egészséges magyar, osztrák cseh nyaralók számára, csak jöjjenek a horvát tengerpartra. A horvát egészségügyi hatóságok véleménye szerint viszont csak olyan országból kellene beengedni az embereket, ahol kevesebb koronavírusos beteget regisztráltak, mint Horvátországban. Ez alapján sem a magyar, sem a cseh turisták nem jöhetnek számításba.

Bizonyos helyeken viszont a belföldi nyaralás is csak álom maradhat. Bár a belga kormány még nem nyilatkozott az ügyben, a tengerparti városok polgármesterei máris azon vitatkoznak, hogyan korlátozzák majd az idegenforgalmat. A legnagyobb üdőlőhely, Oostende polgármestere például strandengedélyt osztogatna, amely a helyi lakosok és a nyaralótulajdonosok számára biztosítana elsőbbséget. Kollégái szerint ez azonban nemcsak kivitelezhetetlen, hanem gazdaságilag káros is lenne.

A 2020-as nyaralási szezonról szóló vitában azonban egy szempontról – a potenciális turistáéról – meglehetősen keveset hallani. Ugyanis egyáltalán nem biztos, hogy még ha adottak is lesznek a feltételek, tömegek merik majd az egészségüket kockáztatni az utazással. Ahogy az sem, hogy a válság által sújtott egyéb gazdasági szektorokban dolgozók egyáltalán meg tudják-e majd fizetni az üdülést, vagy ha vannak is megtakarításaik, azt az elhúzódó krízis idején fel akarják áldozni.