Mechanikusan felturbózott katonáké a jövő hadszíntere

2004.03.12. 08:54
Bionikus ember, már-már terminátor, de még nem kiborg - finisébe érkeztek a kaliforniai Berkeley Egyetemen az emberi erőt megsokszorozó, testre szerelhető motorizált váz megalkotását célzó kísérletek. Az emberfeletti terhek viselésére alkalmas szerkezetet nemcsak a katonaság tudja hasznosítani, katasztrófák esetén a BLEEX civil életeket is menthet.
Hatalmas terhek cipelésére teszi alkalmassá viselőjét az az Egyesült Államokban kifejlesztett szenzoros szerkezet, amely röpke négy év alatt jutott el a tervezőasztaltól a prototípus tavaly novemberi megvalósulásáig. A kaliforniai Berkeley Egyetem Humánmérnöki és Robotkutatási Laboratóriumában folyó kutatások eredménye a BLEEX (Berkeley Lower Extremities Exoskeleton), aminek létrehozására a DARPA (Defense Advanced Research Project Agency), a Pentagon kutató és fejlesztő irodája nyújtott támogatást az egyetemnek. Az eddigi elért eredményeket ezen a héten tárták nagyobb nyilvánosság elé Anaheimben. (A DARPA szponzorálja egyébként azt a sivatagi robotversenyt is, amelynek rajtja vasárnap lesz.)

Fotó: www.me.berkeley.edu
Mechwarrior prototípus
A sci-fi és cyberpunk regényekből ismerős exoskeleton tulajdonképp egy emberi testre erősíthető motorizált szerkezet, amely szenzorai segítségével átveszi az emberi mozdulatokat, és sokszorosára erősíti azok erejét. A kutatás deklarált célja az volt, hogy kialakítsanak egy olyan szerkezetet, ami saját energiaforrásról működik, megnöveli viselője erejét és állóképességét, testhezálló és mozgékony, robosztus, könnyű és strapabíró.

Nem kell a joystick

A Berkeley exoskeletonja lábra gyúr: a gépezet két speciális katonai csizmában kezdődik, sípcsontnál és combtőnél a katona lábához csatlakozik. Több mint negyven, hálózatba kötött szenzor érzékeli viselője mozdulatait és továbbítja a jeleket a hidraulikus erőátalakító motorokhoz, így az exoskeleton bonyolult szerkezete az emberi idegrendszerhez hasonlóan érzékeli a testhelyzetet és folyamatosan kiszámítja az optimális tehereloszlást. Deréktájékon alakították ki a súly elhelyezésére alkalmas keretet, összességében tehát egy önjáró fémvázas hátizsák képe lebeghetett a kutatók szeme előtt. "És nem kell joystick, nem kell vezérlőpult, nem kell gombokat nyomogatni hogy a szerkezetet irányítsuk. Az ember szerves részét képezi az exoskeletonnak" - idézi az AP hírügynökség Homayoon Kazeroonit, a humánmérnöki és robotkutatási labor vezetőjét.

Fotó: www.me.berkeley.edu
A tökéletes katona
A kísérletek során a tesztalanyoknak a negyvenöt kilogrammos exoskeletonban, hátukon harminckilós menethátizsákkal kellett körbe-körbe masírozni, élménybeszámolóik szerint azonban úgy érezték, mintha csupán pár kilogrammnyi súlyt hordoznának. Az elkészült szerkezetben kényelmesen lehet guggolni, lehajolni, akadályokon átlépni, lejtőn vagy emelkedőn gyalogolni illetve futni, miközben nehéz felszerelést hordoz hátán a "pilóta". Ha pedig netalán kimerül az energiaforrás, akkor a "lábak" lecsatolásával közönséges hátizsákként funkcionálhat tovább a "csontváztuning".

Előbb a katonák, aztán a civilek

Dr. John MAin, a DARPA kutatási programiazgatója úgy nyilatkozott, a BLEEX olyan eszközt adhat tíz éven belül a katonák kezébe, aminek segítségével jóval masszívabb védőfelszerelést, nehezebb, nagyobb tűzerejű fegyverzetet és több felszerelést tudnak a csatába vinni, akár hegyvidéki terepen is. Egy átlagos menetfelszerlés jelenleg csaknem 55 kilogramm az amerikai hadseregben.

Az exoskeleton a katonai alkalmazáson túl segíthet a különféle mentőalakulatoknak magas, nehezen megközelíthető helyekre eljuttatni súlyos felszereléseiket. "Tűzoltók, katasztrófaelhárító alakulatok képesek lesznek órákig cipelni, akár nagy távolságokra is terhüket" - állítja Kazerooni professzor, aki szerint azonban ettől még nem válnak gépiesen gyilkoló kiborgokká az exoskeletont viselő katonák. A kutatócsoport következő feladata a jelenlegi állapotában nem éppen diszkréten zümmögő motor lecsendesítése és teljesítményének növelése, illetve egyes alkatrészek méretének lecsökkentése.