Szaddam Huszein

Az öbölháború második fordulójára készülő Szaddam Huszeint némiképp kísértheti a múlt, ellenfelét ismét Gerge Bushnak hívják. Míg azonban az idősebb Bush 1991-es támadásának célja Kuvait felszabadítása volt, fia már az iraki diktátor megbuktatására készül. Az 1937-ben Bagdadtól északra Tikrit városának közelében született Husszeint már fiatal korában számos nyugat-ellenes hatás érte. Alig húsz évesen belép a forradalmi szocialista, pán-arab eszméket hirdető, ám szekuláris Baath pártba.

Szaddám Huszein (1960)

Huszonkét évesen, 1959-ben már részt vesz az Abdul Karim Kasszem iraki miniszterelnök elleni sikertelen merényletkísérletben. A bukás után külföldre menekül, Kairóban tanul jogot. Jogi diplomáját 1971-ben a bagdadi egyetemen szerzi meg. Levizsgázását megelőzően már részt vesz a Baath párt félkatonai szervezetének kialakításában, nagy szerepe van a párt sikeres 1968-as hatalomátvételében. Ennek elismeréseként 1968-1969 között a párt végrehajtó szervének, a Forradalmi tanácsnak az alelnöke, majd 1979-ig elnöke.

1979-ben megválasztják Irak elnökének. Az eseményről készült film szerint a pipafüstbe burkolózó Husszein bejelenti, hogy pártjában árulók vannak, majd békésen figyeli, ahogy egyesek sikítva tesznek hűségesküt mellette, ellenfeleit pedig kivezetik a teremből, majd kivégzik őket.

Bár vágya szerint az arabok diadalmas vezéreként Jeruzsálembe vonult volna, 1980-ban mégis inkább a gyengének hitt Irán megtámadása mellett döntött. Tragikus tévedése nyolc éves háborúba, ezzel együtt szegénységbe taszította az országot, az 1988-as békekötést megelőzően erősen vesztésre állt. Kudarca mégsem állította meg, alig két év szünet után Kuvait ellen fordult. Az Öböl-menti ország 1990 augusztusi megszállása után azonban az Egyesült Államokkal kellett szembenéznie. Az amerikai hadsereg 1991 januárjában indította meg támadását Irak ellen, két hónapon belül felszabadítva Kuvaitot. Veresége ellenére győztesnek nyilvánította magát, és megőrizte hatalmát.

Bár az országát súlyos embargókkal sújtják feltételezett fegyverprogramjai miatt, 1999-ben mégis az ENSZ fegyverzetellenőreinek ellehetetlenítése és elküldése mellett döntött. Az amerikaiak adatai szerint titokban továbbra is tömegpusztító fegyvereket gyárt és vegyifegyver-készleteket halmoz fel. Bár országában atomprogramot is folytatnak, egyelőre nincs meggyőző bizonyíték arról, rendelkezik-e atombombával. Amióta nyilvánvalóvá vált, hogy Bush katonai akciót készít elő megdöntésére, kormányának tagjai szinte folyamatosan szövetségeseket próbálnak találni a térségben. Legitimitása érdekében októberben választást tartott, az eredmények szerint hálás népe száz százalékig támogatta az egyedüli jelöltként induló diktátort. Szabadidejében regényeket ír, szenvedélyes harcokról, hősszerelmesekről.