Harminchat halott az iraki merényletekben

Legalább huszonöt halálos áldozatot követelő merényletet követek el egy kurd párt bagdadi székháza ellen egyelőre ismeretlen terroristák. Öngyilkos merényletet követtek el Baidzsiban is, az amerikai katonai támaszpont bejáratánál történt robbanásban tizenegy iraki civil vesztette életét.

Tüzet nyitottak a járókelőkre

A bagdadi merénylet célpontja a Kurdisztáni Hazafias Szövetség, a PUK székháza volt. Egy, a helyszínen tartózkodó rendőr szerint a szervezet székházából huszonöt holttestet és több mint húsz sebesültet szállítottak el.

A detonáció hatalmas krátert vájt a székház előtti aszfaltba. A közlekedési minisztérium gépkocsivezetője akkor hajtott el a PUK irodája előtt, amikor a merényletet elkövették. Beszámolója szerint a detonáció után az őrök tüzet nyitottak, és több járókelőt lelőttek.

BMW-t robbantott a szakálas

A Bagdadtól 200 kilométerre északra fekvő Baidzsiban tizenegy iraki polgári személy életét vesztette, és huszonhat sebesült meg, amikor egy gépkocsiba rejtett pokolgép felrobbant - közölte egy iraki biztonsági tiszt. A gépkocsit, egy fekete BMW-t egy szakállas férfi robbantotta fel az ottani amerikai támaszpont bejáratának közelében.

Nemet mondtak az amerikaiak jelöltjére

Az iraki ideiglenes kormányzótanács a merényletek napján oszlatta fel magát, miután sikerült megállapodni a június 30-i hatalomátadást követően felálló új kormány személyi összetételéről. A miniszterelnök Gázi Masal Adzsil al-Javer, az ideiglenes kormányzótanács eddigi szunnita muzulmán elnöke lett.

Az amerikaiak legszívesebben Adnán Pacsacsi egykori külügyminisztert látták volna a poszton, ám jelöltjük nem vállalta el a tisztséget - írja az AP. Találgatások szerint a még Huszein diktatúrája előtt miniszteri posztot betöltő Pacsacsi nem mert vállalni a megmérettetést a vele szemben ellenséges kormányzótanácsban. Javer két helyettese a síita Ibrahim al-Dzsarafi és a kurd Rows Savajsz lett.

Bushéknak tetszik az új kormány, amibe nem szóltak bele

Reményteljesnek nevezte az iraki nép és Amerika számára a bagdadi ideiglenes kormány megalakulásának napját George Bush amerikai elnök, aki ugyan elismerte, hogy a jövőben több merényletre kell majd felkészülni. Bush elnök hangsúlyozta, hogy nem szólt bele a kormánytagok kiválasztásába, mint fogalmazott, ebben neki "zéró szerepe" volt.

Elégedetten nyilatkozott az új iraki ideiglenes kormány összetételéről kedden Condoleezza Rice nemzetbiztonsági főtanácsadó és Colin Powell külügyminiszter is.

Rice cáfolta, hogy Washington Adnán Pacsacsi veterán irai politikust akarta elnöknek Gázi Masal Adzsil al-Javer helyett. Kijelentette: tévedés lenne azt állítani, az Egyesült Államok mást szemelt volna ki, mivel egyetlenegy jelöltje sem volt az elnöki tisztségre.

Az Arab Liga üdvözölte al-Javert

Kofi Annan ENSZ-főtitkár kedden üdvözölte az iraki ideiglenes kormány megalakulását, ugyanakkor elismerte, hogy tagjainak a kiválasztása nem volt tökéletes eljárás. "Úgy vélem, el kell ismernünk, hogy az eljárás nem volt tökéletes" - jelentette ki Annan New Yorkban újságírói kérdésekre válaszolva.

Az iraki nép számára ismert, "pozitív múltú", kiváló embernek nevezte Amr Musza, az Arab Liga főtitkára Gázi al-Javer kedden kijelölt iraki államfőt, amikor a főtitkár Ahmed Maher egyiptomi külügyminiszterrel való kairói találkozója után újságíróknak nyilatkozott. Maher óvatosabban nyilvánított véleményt, azt mondta, nem fűz megjegyzést az újonnan megválasztott iraki vezetők - az államfő, a kormányfő és a miniszterek - személyéhez, Egyiptom megvárja, hogy kiderüljön: az iraki kormánynak szuverén hatalma van-e.

Egyben tarthatja az országot

Irak új vezetője negyvenöt éves, tanulmányait Szaúd-Arábiában és az Egyesült Államokban végezte. Moszulban született, az észak-iraki, részben kurdok lakta városban hatalmas ünneplés fogadta kinevezését. Javert jó kapcsolatok fűzik a kurd és a síita közösséghez is, akárcsak Szaúd-Arábiához, ahol éveken át dolgozott.

A kormányzótanács azt reméli, hogy államfőként össze tudja békíteni a civakodó iraki közösségeket. Egyelőre nem világos, hogy Washington miért ellenezte kinevezését, de közrejátszhatott benne, hogy bírálta a hatalomátadásról a Biztonsági Tanácsban beterjesztett amerikai-brit határozattervezetet, mondván: túl kevés beleszólást enged az irakiaknak az országukban állomásozó 150 ezer külföldi - zömében amerikai - katona maradásába vagy távozásába.